Magyar Szó, 1969. augusztus (26. évfolyam, 210-240. szám)

1969-08-03 / 212. szám

10. oldal MAGYAR SZÓ Vasárnap, 1969. aug. 3. EMBEREK A MUNKAHELYEN Mohol kertésze — Esküvőre tartott a lakodalmas menet — meséli a moholi kertész —, gangosan kapkodtam én is a lábamat a meghívott vendégek sorában, mert szólt a ropogós zene, de az eszem máshol járt. Az egyik udvarban gyönyörű virágokat láttam... El is tűntem rövidesen a zsivajgó társaságból, nem vonzott a mulatós. A háziak kedvesek voltak, szívesen adtak virágmagot. Mert nem mindenki adta örömmel, őrzik, féltik a kincsüket, pedig a virág nem veszti értékét azzal, ha sok van belőle ... Egy alkalommal — folytatta huncut mosollyal — kénytelen is voltam tiltott dologra vetemedni. Fél nadrágom-gatyám ott is maradt a kerítés drótján, mert megugrasztottak, de a fene bánta a gúnyát, a másik zsebben ott volt az akkoriban ritkaság számba menő díszsöprűnek vagy fél liter magja. Vajdaságban aligha található még egy olyan falu, mint Mohol. A fölötte elszálló repülőgépből kitekintve azt hihetné az ember, hogy nem település, hanem sűrű erdő suhan el alatta. Pedig a zöldellő lombok szerény házakat takarnak, falaik között a sok arcú élettel, mint mindenütt másutt. A falujárás itt különös élvezetet nyújt: a járókelő nem tuikkad el, útján kellemes árnyék óvja a hetedmagával nyilazó dühödt nap sugaraitól. A széles utcák sávjait uraló virágültetvények, a színeikben pompázó rózsák és szegfűk megnyugtatók, szemgyönyörködtetők. Valaki talán elfogultsággal vádolhat, de az ember bármennyire igyekszik is mértéktartásra, saját falujáról lévén szó, elragadtatását nem tudja féken tartani. Ellenérvül: az egykor sült parasztfaluban pár évtizeddel ezelőtt csak sejtették, sejtettük, hogy szebbé is tehetjük környezetünket, de a kisujjunkat sem mozdítottuk, az üreslelkűek kábaságával tűrtük ez embernyomorító kietlenséget. Bezzeg ma .. . De talán tessék megnézni, biztosan kellemes időtöltésben lesz részük. Egyébként a moholi csodának külföldön is híre ment, mind több és több idegen jelzésű autó vesztegel a helység páratlan ízléssel berendezett vadászháza előtt. A napokban éppen Magyarország belgrádi nagykövetét és családját várták, akik hoszszabb pihenésre érkeznek a faluba. Feszeget a kérdés: hogyan csinálták? A falubeliek példája után merem hinni, hogy az ember valóban le tudja győzni önmagát. Hiszen a fa- és a virágültetés nem rámás csizma, külsőség, amellyel a parasztember ki vagyok, mi vagyok módon büszkélkedhet. Ez valami más. A gondolkodásmódban történt alapos változás. De hogyan? Ki hintette el a magot? Két embernek, Bozsóki Károlynak, a lelkes szervezőnek és Baranyi Antalnak köszönhető minden. Ezzel persze korántsem akarom elokitatni a lakosság érdemeit. Nélkülük valószínűleg meddő lett volna minden szándék, holttá senyvedt volna az akarat. "A gyereke. Nem rajtuk múlott, hogy tanulni vágyó fiuk az alsófokú mezőgazdasági iskola elvégzése után nem tudta befejezni a technikumot is: a háború felborította tervüket. Anti így is megtalálta helyét az életben. „Nekem még minden sikerült” — mondja, de a magabiztos szavakban egy csöpp kevélység sincs. — Emlékszel, ugye — fordít a beszéd fonalán —, hogy gyermekkorunkban milyen volt Mohol. Kopár, napszítta utcák. Csak itt-ott szomorkodott egy-egy csenevész akác- és eperfa. Fölszisszentél a fájdalomtól, ha mezítláb a kemenceforró földre léptél. Én már akkor azon ábrándoztam, hogy ha felnövök, fákat fogok ültetni mindenfelé. Sikerült. Alig pár év alatt csaknem 40 000 díszfát és ugyanannyi rózsafát ültettünk el. Jelenleg mintegy 60 000 különféle díszfa van a faluban. Legalább addig szeretnék még dolgozni, hogy ezt a számot megduplázzuk. Nem félek, tudom, ez a tervem is sikerülni fog. — És az emberek megvigyázzák őket? — Igen. Mostanában már csak imitt-amott találunk derékba tört növendékfákat. A virágokat sem bántják. Locsolják, ápolják őket. Megszokták, megszerették az újat, és nem kívánják vissza a régit. Nagy szó ez itt, nálunk. Hiszen a parasztember nem sokra becsülte valamikor a virágot, amelyik meg igen, az a többiektől restellte a „gyöngeségét”, és csak néhány szálat nevelt a kert dugottabb részében. BÓKA Ferenc a vadrózsa szemzése nagy szakértelmet és türelmet igényel Ráktenyésztés lombikokban A rosszindulatú daganatok elleni küzdelem egyik jelentős új módja Alexander Flemming aba oldva rákot idéznek elő, penicillint akként fedezte Az újabb fölfedezés ez, hogy fél, hogy baktérium tényé- nemcsak állatba oldva, haszeteibe tenyészgolmfon spó- nem szövettenyészetben is ráit sodorta a szél. Szíve a * megindítják a rosszindulatú torkában dobogott, amikor burjánzást, észrevette, hogy a peniciili- Ha valamelyik szerv lehetnim gombák körül a bakletfinom metszetét beoltják tóriumok nem szaporodnak, rákokozó vírussal, azaz Vajon melyik kutató szív üvegedényben is, rákossá váve dobban majd meg, ami lynk. Éspedig a kutató szeme kor ráktenyészetében fölfe- láttára, hisz állandóan mirdezi azt a valamit, ami meg rosakópja alatt figyelheti, akadályozza a sejtek bem- miként rákosodnak el a táplasztó burjánzását? talajon nevelt állati sejtek. Ezrek kutatják, keresik Ha az elráncosodott sejteezt a valamit és tenyésztik hát visszaültetik az állatba lombikjaikban a rákos de azoik ott szemmel látható daganatot, hogy megismerhes- garanttá szaporodnak tovább, sok az emberiség nagy el- Az utóbbi időben még behalenségettóbban folyik a rárótenyész-Már az is nagy eredmény,zél, mert megfigyelték, hogy hogy sikerül mesterségesen egyes emberi eredetű vírutenyészteni rákos sejteket sokkal állatban is lehet ráüvegi lombikokbankot előidézni. Másszóval, az Emlékezzünk csak az úr- ember rákja is tanulmávosd hírekre: hol itt, hol ott nyerhető az állatokon, sikerült csirkemat, egérdz- Ha visszagondolunk arra, mat, béka szívet mestersége- hogy a lépfene elleni szélen életben tartani ez élő rum fölfedezése is azzal közszervezeten kívül. Sikerült a dödött, hogy Robert Kochszervezet szöveteit, sejtjeit nak sikerült a lépfenebaciüvegedényekben tenyészte- tusok tiszta tenyészetét előni, állítani, akkor a rárc-tenyész-Na és mit ennek az értestés is bizalommal tölthet eme? Mi ebből a haszon? — bennünket, kérdezték ekkoráiban azok. Részeredmények máris akik most is azt kérdezik, vannak. Észrevették, hogy mi haszon származik abból,ha a táptalaj kálciumimennyihoigy sikerült a Holdra jutsége nagy, akkor a rák nem ma az embernek fejlődik ki. Kis kálciumtar-A szövettenyésztés egyik falam nagy aminosav- és haszna talán éppen a rák- vitamintartalommal párosuleitlenes szer fölfedezése lesz. Ha viszont kedvez a tenyész Ez tette lehetővé, hogy a rátésnekkot is tenyészthessék. Te- Sikerült találni egy eltennyesztgetés közben pedig anyagot is, úgynevezett T- előbb-utóbb észre fogják vén antigént, amellyel, ha előzend azt is, hogy mi serkentileg beoltják az élő állatot, és mi akadályozza fejlődésikkor az nem lesz rákos, sőt. Ez utóbbi lesz a rákbe- akárhogyan fertőzik is.tegség egyik gyógyszere. Szinte bizonyosra vehető Lássuk, hol állnak most a annak e megállapításnak a kutatók a helyessége is, hogy a rákot Az utóbbi időiben ismerő- okozó vírus a sejtek génjeit tessé vált, hogy egyes állat programozza át. A vírus de Baranyi Antal-a,papírforma szerint nem kertész, de két évtizedes tapasztalatát és a szinte a szenvedélyig nemesedett szakmaszeretetét tekintve oklevél nélkül is e ritka mesterség legjelesebb művelőinek sorában a helye. Távolabb néző parasztsztrikta enedeleű vírusok: élő -offlet- toxiribonukleinsavja egyesül a sejtgének ribonulleánsavjával és megváltoztatja ennek irányító hatását, mint a becsületes, de rosszra hajlamos ember gondolatát, és cselekedetét a gonosz ember beszéde. Megállapították azt is, hogy egyes vírusok csak bizonyos állatfajokban képesek rosszindulatú daganatot előidézni, mégpedig csak meghatározott szervekben és meghatározott fajtájú tumort. Ezek szerint a vírusok okozzák az emberiség és az orvostudomány egyik legnagyobb problémáját, a rosszindulatú daganatokat, a tumorokat, amelyeket — egyik fajtája után — általánosan ráknak hívnak. A Nobel-díjas Szentgyörgyi Albert viszont rákot előidéző és megakadályozó hormonokat fedezett fel. Hát akikor kinek van igaza? Valamilyen hormon vagy vírus okozza a rákot? Valószínűleg egyik is, másik is. De még más okai is lehetnek, mint ahogyan egy fa kiszáradásának is többféle oka lehet. Kiszáradhat, ha a gyökereit elrúgják a férgek, ha szárazság van, ha nem megfelelő a talaj stb. Feltételezhető, hogy a rák ellen sem lesz egyetlen csodagyógyszer, hanem egyik fajtája elleni ilyen, a másik fajtája ellen másmilyen, erősebb, gyengébb hatású szer. Mindenesetre a mesterséges ráktenyésztés nagy jelentőségű, és annyian foglalkoznak már vele, mint annak idején a baktériumtenyésztéssel. Remélhető, hogy azeredményekis hasonlóak lesznek. A legjobb tenyésztőket már várja a Nobel-díj. Dr. MIAVECZ Márta*