Magyar Szó, 1969. szeptember (26. évfolyam, 241-270. szám)

1969-09-11 / 251. szám

Csütörtök, 1969. szept. 11. MAGYAR SZÓ Újabb vádak Dubeck ellen Drahomir Kolder cikke a Tribunában és a Rudé Právóban Prágából jelenti a Tanjug. A Tribuna és a Rudé Právo című csehszlovák új­ságok tegnap közölték Drahomir Kolder nyilatkozatát. Kolder, mint ismeretes, tavaly augusztusig a CSKP KB titkára és az elnökség tagja volt. Az interjú valószínűleg hozzásegíti majd Keidert, hogy ismét felelős párttisztséget foglaljon el. Nyilatkozatában elmondta, hogy teljesen egyetért azzal az értékeléssel, amelyet a szomszédos szocialista orszá­gok pártjai adta­k a csehszlo­­vákiai helyzetről. A Varsói Szerződés öt tagállama csa­patainak tavalyi bevonulását Csehszlovákiába jelentős in­tézkedésnek tartja, amelyet ,,a testvérpártok a nemzet­közi munkásmozgalom poli­tikai helyzete bonyolultsá­gának tudatában hoztak”, és azért szánták rá magukat erre a lépésre, mert Cseh­szlovákiában veszélyben for­gott a szocializmus, és mert elvesztették bizalmukat a Csehszlovák Kommunista Pártban. Kolder, akárcsak sok más csehszlovák funkcio­nárius is, úgy véli, hogy a csehszlovákiai esemé­nyek azért következtek be, mert a pártvezetőség letért a XIII. kongresszus vonaláról, sőt a januári plénum határozataitól is elállt. Emellett a vezetőség tagjain nacionalista és szovjetellenes érzelmek hatalmasodtak el. Kolber közvetlenül Alexander Dubcekot teszi felelőssé a helyzet alakulásáért, föl­rója neki, hogy bizonyta­lan volt, és téves politikai következtetéseket vont le. Kolder nyilatkozatában Óta Sikről, Borovkáról, Smrkovs­kyról, Kriegelről és mások­ról azt állítja, hogy lábbal tarpostáik a demokratikus centralizmus elveit, aláásták a párthatározatokat, és a ve­zetőség jobboldali, szovjetel­lenes szárnyán álltak. — Alaposan föl kell majd mérni a CSKP KB elnöksé­gének, sőt egyes tagjainak munkáját is. Ismertetni kell a közvéleménnyel ezeknek az elvtársiaknak az állás­pontját és munkáját. Csak azután fogjuk meglátni, hogy ki a felelős a párt és a nép előtt — mondta Kolder. A továbbiakban Dubeek szemére vetette, hogy nem szívlelte meg a tanácsokat, amelyek szerint 1968 január­ja után össze kellett volna hívni a párt újabb plénu­mát, és harcot kellett volna indítani a jobboldali oppor­tunizmus és dogmatizmus ellen. Ezenkívül elmulasztot­ta a plénum összehívását az öt szocialista ország varsói tanácskozása előtt. A Két­ezer Szó elnevezésű kiált­vány kapcsán Dubček zavart keltett a járási pártvezetősé­gekben, mert nem foglalt nyíltan állást ellene. A Szlovák KP KB megsemmisítette tavaly augusztusi határozatait A Szlovák KP KB elnök­sége tegnap visszavonta ta­valy augusztusi négy hatá­rozatát, és javaslatot tett, hogy helyezzék hatályon kí­vül a Szlovák KP KB tavaly augusztus 25-i plénumának két okmányát is. Az intéz­kedést azzal indokolták, hogy a határozatok és okmányok „téves politikai nézeteket képviselnek, és ellentétesek a mai álláspontokkal”. A hatálytalanított határo­zatok Csehszlovákia megszál­lására és a szlovák párt az­zal kapcsolatos álláspontjára vonatkoznak. A Szlovák KP nézetei azonosak voltak az akkori pártvezetőség és kor­mány álláspontjával. A Jugoszláv Néphadsereg begrádi otthonában szerdán bensőséges ünnepség kere­tében átadták Frederic William Deakinnak (jobbra) az Aranykoszorús Partizán­­csillag Érdemrendet és a Népért Tett Szolgálatok Arany­csillagos Érdemrendjét, amellyel Tito köztársasági elnök tüntette ki. Deakin a brit katonai misszió vezetője volt a népfels­zabadító hadsereg legfelsőbb parancsnoksága mellett Eddigi tanácskozásaink biztató eredménnyel jártak — jelentette ki Janez Stanovnik belgrádi sajtóértekezletén Belgrádból jelenti a Tanjug. — Mélyen meg vagyok győződve róla, hogy a ju­goszláv nézetek szerint az ideológiai, politikai és gaz­dasági érdekek szoros egységet alkotnak, és arra irá­nyulnak, hogy az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságá­nak keretében fokozódjon a tagállamok együttműködé­se — jelentette ki tegnap­ sajtóértekezletén dr. Janez Stanovnik, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának végrehajtó titkára. — Az európai — mind a keleti, mind a nyugati­­ országokban folytatott ta­nácskozásaink igen kedvező és biztató eredményekkel jártak. Sok ország már in­tézkedéseket tett kereskedel­mének liberalizálására — tette hozzá. Stanovnik a továbbiakban hangsúlyozta, hogy igen elé­gedett azokkal a megbeszé­lésekkel, amelyeket dr. An­­tun Vratuša külügyi állam­titkár-helyettessel, Tom­a Granfillal, a Szövetségi Vég­rehajtó Tanács tagjával és a Szövetségi Külkereskedelmi Titkárság, valamint a Kül­ügyi Államtitkárság magas rangú funkcionáriusaival folytatott. A tárgyalások során véle­ményt cseréltek a közös ér­dekű kérdésekről, valamint az ENSZ-bizottság kereske­delem-fejlesztési albizottsá­gának küszöbönálló ülésezé­séről. Dr. Janez Stanovnik — mint ismeretes — a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács ven­dégeként járt hazánkban. Egymillió olasz vasmunkás sztrájkol Rómából jelenti az AP. Szerdán éjfélkor sztrájk­ba lépett 1 250 000 olasz vas­munkás. Húszszázalékos bér­emelést és csökkentett mun­kahetet követelnek. Rómában valószínűnek tartják, hogy a hónap végé­ig 2,5 millió dolgozó szünteti be a munkát. Mint ismeretes, a szak­­szervezetek és a munkaadók hosszadalmas megbeszélései meddők maradtak. A Biztonsági Tanács tegyen megtorló intézkedéseket Izrael ellen (Folytatás az 1. oldalról) hogy a keddi támadás csu­pán „puhatolózó” akció volt, s Egyiptom még súlyosabb csapásokat várhat. Kijelentette: nem hiszi, hogy a közel-keleti helyzet az izraeli támadás után any­­nyira kiéleződött volna, hogy a háború veszélye fenyeget. A State Department sajnálkozása Washingtonból jelenti a Reuter: Az amerikai külügymi­nisztérium szóvivője kedden este sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a Közel-Kele­ten ismét megszegték a tűz­szünetet. Az újságírók kérdéseire válaszolva hangsúlyozta: nincs tudomása róla, hogy Izrael a keddi támadás al­kalmával bevetette a közel­múltban az USA-tól kapott Phantom típusú bombázókat. A politikai megfigyelők szerint a szóvivő meglehető­sen hivatalos hangon fejez­te ki sajnálkozását az iz­raeli támadás fölött, s a tűz­szünet megszegéséért az arab gerillákat is hibáztatta. Wa­shington legutóbbi reagálása tehát merőben elüt Nixon korábbi nyilatkozataitól, amelyek szerint a Közel-Ke­leten a helyzet robbané­kony, és mindenáron tárgya­lások útján kell megoldást találni. Washingtonban egyébként semmi jele sincs annak, hogy a keddi izraeli támadás meggyorsítja a Közel-Kelet­ről szóló amerikai—szovjet tárgyalások felújítását. Meddig akarnak elmenni az izraeli vezetők? — teszi fel a kérdést a Nation A francia kormány tegna­pi ülésén megvitatta Izrael keddi támadását. A Nation című francia kormánylap a támadással kapcsolatban felteszi a kér­dést: „Tulajdonképpen med­dig akarnak elmenni az iz­raeli vezetők?” Az újság vé­leménye szerint Izrael fel­jogosítva érzi magát arra, hogy megszegje a tűzszüneti egyezményt, és erőszakot al­kalmazva veszélyeztesse a vi­lágbékét. A L’Humanité, a Francia KP lapja úgyszintén kemé­nyen elítéli Izrael legújabb agresszióját. A többi újság, mint eddig is, igyekszik meg­indokolni az akciót. Az Iz­­rael-barát Combat még di­­csőíti is a támadást, mert szerinte „Izrael elérte há­romszoros célját: válaszolt az ellenség kihívására, csor­bította Nasszer tekintélyét, és jelentős mennyiségű hadi­anyagot pusztított el”. A Le Figaro véleménye szerint az izraeliek most már egészen nyíltan Nasszer megbuktatá­sára törekszenek. A brit sajtó aggódik A New York Times teg­napi vezércikkében úgy vé­lekedik, hogy az ENSZ-nek a helyszínre kellene külde­nie békefenntartó erőit, emellett fel kellene hívnia Izraelt és az arab országo­kat, hogy Gunnar Jarring közvetítésével kezdjenek tárgyalásokba a Biztonsági Tanács határozatainak vég­rehajtásáról. A brit sajtó, jóllehet kö­vetkezetesen Izraelt pártolja, annak az aggodalmának ad kifejezést, hogy a keddi tá­madáshoz hasonló hadműve­letek újabb, katasztrofális következményekkel járó há­borút robbanthatnak ki. Hosszabbítsák meg a vietnami fegyverszünetet — javasolta Mansfield szenátor Még egy ülést elhalasztottak a párizsi békeértekezleten Saigonból jelenti a Reuter. A saigoni amerikai parancsnokság szóvivője beje­lentette, hogy kedden éjjel mindössze egy kisebb in­cidenst jegyeztek fel. A szóvivő szerint a partizánok ágyúval lőttek egy támaszpontot. A háromnapos tűz­szünet, amelyet Ho Si Minh halála miatt hirdettek meg, tegnap este véget ért. Nixon elnök kedden meg­beszéléseket folytatott Bun­kerral, az Egyesült Államok saigoni nagykövetével, aki tájékoztatta a dél-vietnami helyzetről. Bunker pénteken részt vesz azon az értekezle­ten is, amelyet Nixon elnök hívott össze a vietnami harc­téri helyzet megvitatására. Mike Mansfield, az ame­rikai demokraták szenátusi csoportjának vezetője kije­lentette, elégedett, hogy az Egyesült Államok is tartotta magát a partizánok által­­ meghirdetett háromnapos tűz­­­szünethez. Ann­ak a remé­­■ nyének adott kifejezést, hogy I a fegyvernyugvást meg lehet­­ hosszabbítani. Hozzátette I azonban, hogy — vélemé­nye szerint — Ho Si Minh halála nem lesz közvetlen hatással a Párizsban folyó béketá­rgy­alásokra. Az UPI párizsi értesülései szerint a béketárgyalások mára tervezett 33. ülését a dél-vietnami ideiglenes for­radalmi kormány küldöttsé­gének kérésére elhalasztot­ták. A konferencia ügyrendi szabályzata szerint az elha­lasztást bármelyik küldöttség kérheti. A kérelmet azzal indokolták, hogy a hazafias erők és Észak-Vietnam kül­döttsége még nem érkeztek vissza Hanoiból Ho Si Minh elnök temetéséről. A brit technológiaügyi miniszter Szlovéniában Ljubljanából jelenti a Tanjug: Franc Hočevar, a Szlovén Végrehajtó Tanács alelnöke tegnap délelőtt fogadta An­thony Wedgwodd Benn brit technológiaügyi minisztert. A fogadáson jelen volt Boris Vadnja­ 1, a köztársasági vég­rehajtó tanács tagja, M. T. W. Garney belgrádi brit nagykövet és Anthony Mac­Kenzie zágrábi brit fakon­zul. A fogadás után Franc Ho­­čevar ebédet adott vendége tiszteletére. A brit miniszter ljublja­nai tartózkodása alatt meg­tekintette a Saturnus Fém­­feldolgozó Gyárat és az Isk­­ra vállalat automatizációs intézetét, délután pedig ellá­togatott Riedre. Veljko Micunovic fogadta az US­A igazgatóját Belgrádból jelenti a Tan­jug. Veljko Mićunović, a Né­pek Tanácsa külügyi bizott­ságának elnöke tegnap fo­gadta Frank Shakespeare-t, az USA tájékoztatásügyi szolgálatának igazgatóját. Veljko Micunovic, a Népek Tanácsa külügyi bizottságá­nak elnöke tegnap fogadta Jamado japán parlamenti képviselőt. 3. oldal A szavakat kövesse tett... A New York Times felszólítja a­­kormányt, hogy hagyjon fel Kína ENSZ-tagságának ellenzésével New Yorkból jelenti a Reuter. A New York Times szer­dai számában felszólítja a washingtoni kormányt, hogy hagyjon fel Kína ENSZ-tag­­sága elleni propagandahad­járatával. A lap vezércikkében meg­állapítja, hogy Kína ENSZ- tagsága megszüntetné az ázsiai óriás elszigeteltségét, és bekapcsolná a nemzetközi életbe. Az újság megjegyzi, hogy Nixon elnök és munkatársai gyakran hangoztatják, hogy javítani akarnak a népi Kí­nával való kapcsolatokon, de szándékukat még semmivel sem bizonyították. A New York Times em­lékeztet William Rogers kül­ügyminiszter és Richardson külügyminiszter-helyettes nyilatkozataira, miszerint az Egyesült Államok segíteni akar Kínának, hogy kijusson elszigeteltségéből. A lap sze­rint erre a legjobb mód az lenne, ha a Kínai Népköz­­társaságot fölvennék a vi­lágszervezetbe, annál is in­kább, mert ennek az ország­nak a lakossága az emberi­ség egynegyedét alkotja. Sovány eredmény Párizsi vélemények a Pompidou­!Kiesinger találkozóm! Párizsból jelenti a Reuter: Georges Pompidou francia köztársasági elnök és Kurt Kiesinger nyugatnémet kancellár befejezték kétna­pos megbeszéléseiket. Pári­zsi értékelés szerint a ta­nácskozás nem sok ered­ményt hozott. Véleményt cseréltek a gaulle-ista kül­politika folytatásáról, vala­mint arról, hogy Bonn támo­gassa a francia javaslatot, amelynek értelmében az idén Hágában megtartják a Közös Piac minisztereinek „csúcsértekezletét”, majd tár­gyaltak a francia—nyugatné­met gazdasági vegyes bizott­ság megteremtéséről. A véleménycsere legfonto­sabb témája e Közös Piac bővítése volt. A tárgyaló fe­lek e problémáról továbbra is eltérő nézeteket vallanak. Franciaország tiltakozik Na­gy-Britannia fölvétele el­len a gazdasági közösségbe, mindössze arra hajlandó, hogy ismét részt vegyen a Közös Piac tagállamai és Nagy-Britannia alkotta Nyu­gat-európai Unióban, de csak akkor, ha a gazdasági közösség többi tagállama előbb elfogadja a hágai csúcstalálkozóra vonatkozó javaslatát. Pompidou és Kiesinger el­térő nézeteket vallanak „az egyesült Nyug­at-Európa” megteremtésének kérdésében is. Kiesinger kancellár vi­szont nem foglalkozott be­hatóbban Franciaország gaz­dasági nehézségeivel. A Na­tion című francia újság en­nek kapcsán azt írja: lehet­séges,­­ hogy vegyes bizottsá­got alakítanak az ipari és mezőgazdasági együttműkö­dés megteremtésére, de le­szögezi, hogy a francia­­nyugatnémet együttműködés korántsem kielégítő. Hozzá­fűzi, hogy az ipari és műsza­ki kooperáció egyáltalán nem fejlődik. A két ország viszonya még nem szabadult meg a nehézségektől. A párizsi politikai megfi­gyelők szerint tehát a ha­gyományos félévi találkozó semmi újat nem hozott, is­mertették a régi álláspon­tokat.

Next