Magyar Szó, 1969. október (26. évfolyam, 271-301. szám)

1969-10-10 / 280. szám

2. oldal Hosszú és zord lesz az idei tél? Rekordhideget jelez ez állatok „téli felkészülése” A lengyel hivatásos és amatőr meteorológusok távprognózisai szerint kemény tél várható az idén Lengyelországban. Ezt tudományos elemzések, a nap­folttevékenység vizsgálatán a statisztikai összeha­sonlításokon kívül egyebek között azzal indokolják, hogy a hosszú ősz ellenére helyenként már szeptem­berben is szokatlanul hűvös volt az időjárás. Az idei nyár pedig rend­­kívül aszályos volt. Megfigyelték, hogy a me­­zeiegerek és hörcsögök szo­­­­katlanul nagy előkészülete­ket tesznek a télre. Föld alat­ti kamráikban jóval több ele­séget tárolnak, mint más években. Hasonlóan készügl­nek a méhek és a hangyáik is. A vándormadarak költözé­se az idén a szokottnál előbb megkezdődött. A korai tél előjele, hogy Közép-Finnországban már szeptember 19-én és 20-án havazott, vagyis legalább egy hónappal korábban le­esett az első hó. A Zycie Warszawy az ol­vasók érdeklődésére válaszol­va, az előrejelzéseket így összegezi: az idei tél a szo­kottnál korábban beköszönt és hideg lesz. Nehéz azonban megjósolni, hogy a hideg az évszázad telét hozza-e... Lengyelország nagy részén már októberben téliesre for­dult az időjárás. Az ország északnyugati vidékein és a Kárpátokban több helyen ha­vazott, lehullott az első hó Zakopanéban és környékén. A Kasprow-hegyen —10 fo­kot mértek,­­és 4 centiméter volt a hótaklató vastagsága. forradalmi kormány­ok­ — Sokéves tapasztalat — tív külpolitikát igyekszik mondják —, hogy a forró, folytatni, fejleszteni ki-­­ száraz nyarakat általában várja az együttműködést korai, hideg telek követik . Orvfotózással vádolják Lollobrigidát Gina Lollobrigidát perli egy római háziasszony, aki azt állítja, hogy a kitűnő filmsztár­­ az ő plasztikai műtétjéről készült fényké­pet tette közzé egy olasz képeslapban. Az Internatio­nal Herald Tribune az ügy­ről a következő részleteket tudja: A háziasszony, akinek nevét — érthető okokból — nem hozták nyilvános­ságra, kebelplasztikai mű­téten esett át. Most azt ál­lítja, hogy az olasz képes­lapban közzétett fotót az ő műtétje közben készítette Lollobrigida, akiről köztu­domású, hogy szenvedélyes amatőr fényképész és több kiállításon érmet is nyert. A háziasszony orvosi titok­tartás megszegésével vádol­ja sebészét, dr. Litterio Maggioret, Ginát pedig bűnsegédi minőségben per­li. Az ügyben nehéz lesz íté­letet hozni, a fényképen ugyanis­­ nem látszik az asszony arca. Maggiore doktor, a sebészorvos pe­dig azt állítja, hogy a­ fény­kép nem a panaszost ábrá­zolja. Eszerint a változat szerint Lollobrigida, aki autóbaleset után a klinikán maga is gyógykezelést ka­pott, valóban kért ugyan engedélyt a pereskedő há­ziasszonytól, hogy a klinika gyűjteménye számára felvé­teleket készítsen a műtét­ről, minthogy azonban az asszony utólag tiltakozott a közzététel ellen, a képeslap egy másik műtét közben készült filmszalag kockáit használta fel. Nem lehe­tetlen, hogy végül bírósági ítélet fogja kimondani: ki­nek a keble volt a maga­zinban közölt képen ... MAGYAR SZÓ Péntek, 1969. okt. 10. A VÁLTOZÓ LATIN-AMERIKA Brazíliában visszaállítják a demokráciát? Az új köztársasági elnök első beszéde Rio de Janeiróből jelenti a Tanjug. Emilio Garrastaza Medici, Brazília új köztársasági elnöke, a nemzethez intézett beszédében megígérte, hogy a kormány visszaállítja a demokratikus társa­dalmi rendet az országb­an. Az elnök a következőkben körvonalazta politikáját: igyekszik megszilárdítani és rendezni a belső helyzetet, és jó viszonyt teremteni minden országgal. Medici tábornok a fejlő­dés, az oligarchia kiváltsá­gainak korlátozása, a gaz­daságii és szociális reformok mellett van, és közölte, hogy szabadságot adnak a pártok­nak, a szakszervezeteknek, az egyetemeknek és a saj­tónak. Az újságok szerint a sú­lyosan beteg Costa e Silva marsall jóváhagyta Medici tábornok elnöki kinevezését Az országban az az általános benyomás, hogy az új kormány első in­tézkedése a sürgető bel­ső problémák megoldása lesz, és Medici tábornok rátermett, képzett em­berekből alakít kor­mányt. Latin-Amerikában nagy figyelmet szentelnek és nagy fontosságot tulajdonítanak Medici kinevezésének, mert tudják róla, hogy mérsékelt nacionalista politikus és re­formokat szándékozik beve­zetni. Mint ismeretes, ez az irányzat jellemzi a zöld kon­tinens más országaiban tör­tént változásokat is. Peru aktívabb külpolitikába kezd A perui kormány — Ed­­garo Mercado Jarrim kül­ügyminiszter szavai szerint — szoros együttműködésre törekszik a fejlődőben levő országokkal, és elismeréssel nyugtázza a tömbön kívüli országoknak a nemzetközi helyzet rendezésére irányu­ló szándékát. Limában az az általá­nos vélemény, hogy a forradalmi kormány ak­tív külpolitikát igyekszik minden országgal. Hogy komolyan igyekszik meg­valósítani céljait, azt az­zal is bebizonyította, hogy diplomáciai kapcsolatokat teremtett az európai szo­cialista országokkal. Mercado Jármin ennek kap­csán elmondta, a kormány úgy véli, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvétele hoz­zájárult a hasznos nemzet­közi együttműködéshez és a béke megőrzéséhez. Hozzá­fűzte, hogy Peru határozot­tan visszauta­sítja a beavat­kozást belső ügyeibe, és a közvetett vagy közvetlen po­litikai, illetve gazdasági nyomást. A külügyminiszter a to­vábbiakban erélyesen elítél­te a gyarmatosítást, vala­mint a gazdaságilag fejlett országok abbeli törekvéseit, hogy kiaknázzák más or­szágok természeti kincseit. — Peru minden eszközzel meg fogja védeni természe­ti kincseit, és saját maga fogja kiaknázni őket. Csak abban az esetben egyezünk bele a külföldi beruházások­ba, ha összhangban vannak törvényeinkkel — mondta. Egyúttal hangsúlyozta, hogy a kormány támogatja az el nem kötelezett orszá­gok eltökéltségét, hogy szem­behelyezkedne­k a nagyha­talmak egyeduralmi törek­véseivel. A továbbiakban felszólította az iparilag fej­lett országokat, hogy gazda­sági és pénzügyi segélyek­kel csökkentsék a gazdag és a szegény országok közötti különbségeket. Argentínában megemlé­keztek Che Guevara halálának évfordulójáról . Az UPI Buenos Aires-i értesülései szerint az argen­tínai gerillák szerdán ország­szerte támadásokat hajtot­tak végre főleg az amerikai vállalatok érdekeltségei el­len. Ily módon emlékeztek meg Che Guevara kubai for­radalmár halálának második évfordulój­áról. Bolíviában megengedték a szakszervezetek működését Más hírek szerint Alfredo Ovande Candhe, az új bo­líviai köztársasági elnök, alaptalanoknak nevezte a híreket, amelyek szerint be akarja tiltani a politikai pártokat. Hangsúlyozta, hogy erre nincs szükség, mert ,.a pártok nem játsza­nak nagy szerepet Bolíviá­ban”. Bár egyelőre nem lehet tudni, hogy a­­kormány mi­lyen álláspontra helyezkedik a pártok tevékenysége iránt, politikai körök úgy vélik, hogy nem folyamodik meg­torló intézkedésekhez, mint ahogyan Latin-Amerikában minden kormányválság után megtörtént. Alfredo Ovando Candia tábornok kormánya időköz­ben hatályon kívül helyezte a szakszervezetek tevékeny­ségét korlátozó törvényt, va­lamint a nemzetbiztonságról szóló törvényes rendelkezé­seket. La Paz-i hírek szerint a kormány nem cenzúrázza az újságokat, és tömeges le­tartóztatások, illetve szám­űzetések sem történtek. A civilizáció minden követelményének megfelel.­ Az ELIND típusú villamos kályha fűtésekor a­ levegő szagtalan, por- és füstmentes. 996/1. New Yorkban Barnard-alapítványt létesítettek. A neves dél-afrikai szívsebész ez al­kalomból sajtóértekezletet tartott ■■aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaai !Í55!i!!i!"i5!55!!S5iUAAAI ARRIBA. ES PA NA... (9) Az Ebro folyó két oldalán immár 3 éve nézett farkasszemet egymással a két front, de Madrid nem adta meg magát. Végül is Franco és hűséges fegyverbarátai, Hitler és Mussolini, példátlan nemzetközi gengszterizmushoz folyamodtak: a gyáva Népszövetségtől határozatot csikartak ki, melynek értelmében valamennyi idegen katonai alakulatnak azonnal el kellett hagynia Spanyolországot, s a polgárhábo­rú eldöntését magára a spanyol népre kellett bíznia. A spanyol Népfront-kor­mány — bár ne tette volna! — azonnal engedelmeskedett e népszövetségi határo­­za­tnak és hazabocsátotta a Nemzetközi Brigádok valamennyi katonáját. Francó­nak és cinkosainak azonban eszük ágában sem volt végrehajtani a Népszövetség ki­ürítési határozatát: az évek alatt közel 300 000 főre dagadt német és olasz fasiszta hadsereg továbbra is a spanyol földön maradt, sőt minden addiginál véresebb irtóhadjáratot indított a magukra maradt köztársaságiak ellen. A spanyol szabadság végül is elbukott. Legyőzte a roppant — 10—15-szörös! — túlerő, s a kettős hitszegés. Mert ma már tudjuk, hogy Franco, Hitler és Mussolini hamis, népszövetségi köntösbe bújtatott akciója egymagában még mindig kevés lett volna a spanyol nép elszánt ellenállá­sának a letörésére, ha ... ha az európai kormányok a szorongatott Spanyol Köz­társaság védelmére sietnek. Ám a francia Népfront-kormány — Blum, Bonnet és Daladier vezetése alatt — mint már em­lítettük, az angol kormánnyal egyetértés­ben konokul ragaszkodott a nem beavat­kozni állásponthoz, abban a hitben rin­gatva magát, hogy hátat fordító és szemet hunyó struccpolitikája gátat vet a háborús góc kiszélesedésének. Holott éppen ez a közömbös, rövidlátó, mosomkezem-politika vezetett az európai fasizmus korlátlan megerősödéséhez, s a közel ötvenmillió ember pusztulását követelő második világ­háború kitöréséhez. ...és Federico Garcia Lorca? — Kitűnő áttekintése az akkori esemé­nyeknek. — jegyezte meg Tonio, amikor elolvasta Naplómnak ezt a részét. — Hadd toldjam meg egy igaz történettel... Elhallgatott. Én feszülten, felcsigázva néztem rá. Kisvártatva így folytatta: — Ismered ezt a nevet, Federico Garcia Lorca? — Ugyan, Tonio, ki ne ismerné ezt a nevet, a világ egyik legnagyobb költője, a romancero gitano nevét... Magam is lefordítottam magyarra több versét... —­ Akkor azt is tudod, bizonyára, hogy Lorcát mindjárt a polgárháború első nap­jaiban megölték ... méghozzá sokáig kide­rítetlen körülmények között. — Úgy hallottam, Granada mellett egy kis faluban történt... — Igen, — bólintott elgondolkozva To­nio — Viznar mellett. Azzal ismét hosszabb hallgatásba bur­kolózott. Jó 3—4 percig tűnődött, s ez­alatt és tiszteletteljesen hallgattam. Végül megszólalt, de szinte az volt az érzésem, hogy önmagának beszél, hangosan gondol­kodik. Lassan leszállt a madridi este, s a besötétedő szobában különös, szellemidéző hangulat támadt. — A dolog úgy kezdődött... azzal kell kezdenem, hogy „minden spanyolok ura és vezére”, a „legkatolikusabb Caudillo”, Generalissimo Francisco Franco, fogcsi­korgatva bár, de egyre több rést volt kénytelen megnyitni az utóbbi tíz évben azon a hosszú időn keresztül áthatolhatat­lan terror­kerítésen, a „spanyol vasfüg­gönyön”, melyet a spanyol polgárháborút követő évtizedekben náci-fasiszta pártja, a Falange, s ennek hírhedt rohamosztaga és vasökle, a Guardia Civil vont az ezer sebből vérző Spanyolország köré ... Gaz­dasági és egyéb meggondolásokból sorra felhúzatta a sorompókat, a Pyreneusokban és másutt, megnyittatta a kikötőket és a repülőtereket is a spanyol határok előtt hosszú évek óta türelmetlenül topogó turisták számára. Ezek aztán sásikahadként özönlötték el a történelmet lehelő, legen­dás spanyol tájakat, de mindenekelőtt két csodálatos tengerpartunkat, a Costa Brava-t és a Costa del Sol-t... Ám a látogatók egy része egy legendás nevet is hozott ajkán: Federico Garcia Lorca.. Igen, az elmúlt két évtized során tízezrek tették fel a kérdést, hol fehér asztal mellett, baráti beszélgetések közben, de mind gyakrabban hivatalos sajtóértekezle­teken. MI TÖRTÉNT LORCÁVAL? Miért kellett fiatal virágzásában elpusztulnia a jelenkor egyik költő­óriásának...? Ha valóban megölték, KI adott parancsot az alj­as tett elkövetésére...? KI vagy KIK hajtották végre a szörnyű tettet...? ... A felháborodott kérdezősködések hullámai láttán a Generalissimo első visszakozó, önigazoló lépése a­z­ volt, hogy jó negyed­századdal a költő pusztulása után, de szinte csak suba alatt, megnyitotta a spa­nyol színpadokat Lorca drámái előtt... (Folytatjuk) |[...........................Itl.llllllllllllllllllllllllllllll BELGRÁD. — A jugoszláv ROMA. — Az Espresso cí­mű olasz újság arról számol be, hogy Milonasz volt görög miniszter megszökött az egyik görög szigeten levő fogolytáborból. Szökésében négy olasz és egy görög se­gédkezett neki. kormány és az Afrikai Fej­lesztési Bank képviselői kö­zött tárgyalások kezdődtek. A küldöttségeket Slavko Baum mérnök, illetve Ma­man Bihijeri vezeti. PÁRIZS. — Armstrong, Aldrin és Collins, a három amerikai űrhajós, a Hold meghódítói, befejezték fran­ciaországi látogatásukat, és elutaztak Amszterdamba. (AP) MOSZKVA. — A Kreml­ben csütörtökön folytatták a szovjet—tanzániai megbeszé­léseket. A szovjet küldöttsé­get Nikolaj Podgornij, a tanzániait Julius Nyererc köztársasági elnök vezeti. (TASZSZ) (AP) KHARTOM. — Szudánban szabadlábra helyezték a má­jusi államcsíny után letar­tóztatott tiszteket. (MENA) TOKIÓ. — A japán fővá­rosban ma tömeggyűlésen tiltakoznak a vietnami há­ború, a japán—amerikai ka­tonai szerződés meghosszab­,­bítása és Szato miniszterel­nök washingtoni útja ellen. (Kyodo) HAVANNA. — A város repülőterére egy brazíliai és egy argentínai utasszállító repülőgép ereszkedett le — kényszerből. Pilótáikat egy­­egy utas fegyverrel kénysze­rítette, hogy térjenek le út­irányukról. Svájc kubai nagykövetsége, amely Brazí­lia és Argentína érdekeit képviseli Kubában, intézke­déseket tett az elrabolt re­pülőgépek visszaszolgáltatá­sára. (AFP) MOSZKVA. — A Pravda csütörtöki számában aggo­dalmának ad kifejezést, ami­ért Marokkóban betiltották a Felszabadulás és Szocializ­mus pártját, vezetőiket pe­dig letartóztatták. (Tanjiug) (Tanjug) |__________________________________

Next