Magyar Szó, 1969. november (26. évfolyam, 302-329. szám)

1969-11-21 / 322. szám

2. oldal Т/4ОТНЛТ1 I 'jUIIWESCK ..........■.iisiuiaiililUllllllIM BELGRAD. — Torontó ka­nadai városban bizottság alakult a banjalukai földren­gés károsultjainak megsegí­tésére. A bizottság főleg a jugoszláv származású kana­daiak támogatására számít. (Tanjug) BELGRAD. — A Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség Ta­nácsának meghívására ha­zánkba érkezett a nyugatné­met szakszervezeti szövetség küldöttsége. A német dele­gáció tagjai nyolc napot töl­tenek Jugoszláviában, a szakszervezetek szerepét ta­nulmányozzák az önigazgató társadalomban. (Tanjug) MOSZKVA. — Leonyid Brezsnyev, a Szovjet KP el­ső titkára, csütörtökön meg­beszélést folytatott Cevdet Sunay töbrö­k köztársasági el­nökkel a két ország közötti kapcsolatokról és a nemzet­közi kérdésekről. (TASZSZ) BEJRÚT. — Rashid Ka­­rame, a kormányalakítással megbízott libanoni minisz­terelnök, bejelentette, hogy megalakították a nemzeti tanácsot, amely összeállítja az új kormányt. (MENA) BERLIN. — A keletnémet külügyminisztérium erélye­se­n tiltakozott a bonni kor­mánynál Von Hasselnak, a Bundestag elnökének nyu­gat-berlini tartózkodása miatt. (Tanjug) BERLIN. — Nyugat-Berl­innben bíróság elé állítottak két kelet-berlini fiatalem­bert, mert októberben Nyu­­gat-Berlinbe kényszerítettek egy lengyel utasszállító gé­pet. (AFP) RABAT. — A marokkói kormány képviselője közölte, hogy az arab országok Szí­ria és Tunézia kivételével, részt vesznek a december 20- ára tervezett arab csúcsérte­kezleten. (AFP) MAGYAR SZÓ Péntek, 1969. nov. 21. Losonczi Pál, a Magyar NK Elnöki Tanácsának elnöke, iráni tartózkodása alatt az iráni sah kíséretében részt vett egy operaelőadáson, majd gratulált a főszereplőknek Rendkívüli állapot Chile legnépesebb vidékén Készültségben a rendőrség — A katonaság gondoskodik a rendről — Ellenőrzik a sajtót­­- Bírósági végzés nélkül letartóztatják a „gyanús személyeket” A chilei kormány rendkívüli állapotot hirdetett Santiago körzetében, az ország legnépesebb és leg­fejlettebb részén. Az erről szóló döntést a chilei nemzeti biztonsági tanács hozta Eduardo Frey köz­­társasági elnök elnökletével. Ezzel kapcsolatban közle­ményt adta­k ki, amelyben az intézkedést azzal indo­kolják, hogy a kormány el­lenségei rágalo­mhad­járatot indítottak, amelynek célja pánikkeltés és a demokra­tikus vívmányok megszün­tetése. A kormány képviselője közölte, hogy katonai el­lenőrzés alá helyezik San­tiago körzetét. Ellenőr­zik a hírszolgálati szer­veket, az újságok tudósí­tásait, és bírósági végzés nélkül letartóztatják a gyanúsnak nyilvánított személyeket. A közlemény szerint a kor­mány meg a­karja őrizni az alkotmányos rendet, hogy a jövő év szeptemberében megtarthassák az elnökvá­lasztást. Chile nemzeti biztonsági tanácsa hat évvel ezelőtt ala­kult meg, eddig azonban csak hatszor ült össze. Min­den alkalommal az ország biztonsága forgott kockán. Eduardo Frey köz­társasági elnök kijelentette, hogy­­ bí­zik a hadseregben. Hírek sze­rint készültségbe helyezték a 25 000 főnyi rendőrséget. Sztálin védelme Néhány szó a Tulajdonképpen mit akarsz? című regényről Moszkva, november Az Oktyabr című folyóirat, az Orosz írószövetség lapja, egymás után követ­kező három számában ismer­tette Vszevold Kocsetov Tulajdonképpen mit akarsz? című regényét, amely moszkvai irodalmi és politikai körökben heves vitákra adott okot. Kocsetov ugyanis regényében felsorakoztatta mindazoknak a nézeteit, akik úgy vélik, hogy a Sztálina idejében kialakult rendszer volt az igazi szocializmus. (4) Amikor arról ír, hogy még Moszkvában is készülnek szovjetellenes írások. Kocse­tov nem mulasztja el megje­gyezni, hogy egy öregasz­­szony, aki az elégedetlenek és kárörvendők számára gyűjt bizonyító anyagot, a Francia KP lapjából, a cseh­szlovák és jugoszláv újsá­gokból fordít és vág ki cik­keket, így kezdi: burkolt vagy nyílt gyanúsításokkal, és leplezetlen sértegetéssel folytatja. Kocsetov regényének egyik legellenszenvesebb alakja Benito Spada, az Olasz KP tagja. Sok moszkvai úgy vé­li, hogy a szerző, amikor Spadát bírálja, Strada olasz kommunista íróra kíván ül­ni. A regény szerint Spada minden alkalmat megragad a Szovjetunió sértegetésére, és annak hangoztatására, hogy a szovjet út járhatat­lan más országok számára és hogy a fejlettebb körül­mények közt más módszerek kellenek. Spada jellemzésé­­ből és nézeteinek ismerte­téséből teljesen nyilvánvaló, hogy Kocsetov, a neosztali­­nizmus szónoka, nem tűr meg semmiféle letérést ar­ról az útról, amelyen a Szovjetunió 52 éve halad. Kocsetov a regényben le­számol a Bogorodscki költő­vel — könyve egyik hősé­vel — és a hasonszőrű oro­­szoskodókkal. Lehet, hogy ez meg is tetszik egyik-má­sik olvasónak, hiszen a do­log látszata az, hogy az író pálcát tör saját népének na­cionalistái fölött. Az első be­nyomás azonban lépre csalja a gyanútlan olvasót A re­gény egyik legismertebb sze­mélyisége Szaburov volt emigráns. Jóllehet szovjet­ellenes regényeket írt és SS- teszt is volt, de mégis orosz. És amikor később visszatér Oroszországba, s ismét látja a templomokat, a festői ta­vakat, szinte­­ újjászületik, hajlandó támogatni a szovjet hatalmat, amely Oroszorszá­got a modern világ leghatal­masabb országai sorába emelte. A regény végén azt mondta egykori német mun­katársának, Kaulberg volt SS-tisztnek, hogy ha a né­metek ismét megindulnak Kelet ellen, szembeszáll ve­lük. A regényben minden orosz emigráns derék, becsületes ember. Porcia Braun, az egyetlen kivételt akiről meg­vetéssel ír. Kocsetov azon­ban nem soká késlekedik budiul adni, hogy ez a nő nem is orosz — ősei német zsidók voltak. Az orosz Szaburovot ne­mesi származásától és SS múltjától függetlenül becsü­letes és kedves embernek írja le. Az olasz Spada, bár tagja az Olasz Kommunista Pártnak, viszont nem meg­bízható politikus, sőt mint egyéniség visszataszító és­­ gyanús, annál is inkább, mert szüntelenül hangoztat­ ■ ja, hogy Olaszországban nem alakulhat úgy a forradalom, mint annak idején Oroszor­szágban. Moszkvában türelmetlenül várják az értékelést, hogy megállapíthassák, milyen tá­mogatásra számíthatnak Ko­csetov nézetei, és mekkora ellenállást tanúsítanak azok, akik eddig csak szóbeli és magánjellegű tiltakozással fogadták a sztálinisták új ki­nyilatkoztatását. A Kocsetoval egy kö­vet fajok máris jelentkeztek. Köztük van az Aganyok cí­mű heti képeslap, amely már több ízben kinyilvánította politikai hitvallását, például a Novij Mir című folyóirat és a Tvardovszkij költő elle­ni bírálatokkal. Az Aganyok erélyesen kikelt a New York Times című újság el­len, mert bírálta Kocsetov regényét. A hetilap nem so­kat foglalkozik magával a regénnyel, de a szerkesztőség szemmel láthatóan szívvel-lé­lekkel szurkol Kocsetovnak. A. VESELINOVIC (Vége) Véres zavargások Lagosban Három halott , több sebesült Laigoeból jelenti a Reu­ter. A nigériai katonák szer­dán Lagos egyik külvárosá­ban az emberek közé lőttek. Három ember meghalt, so­kan megsebesültek. A katonák a­zt állítják, hogy a peremváros üzleteit kiraboló huligánokra tüzel­tek. A rendőrség közlemé­nye szerint több embert le­tartóztattak. A peremvárosban béke ho­nol, a katonaság azonban körülzárta az összetűzés színhelyét, és leállította a forgalmat. min n­ iiimmill III mi i m­­­p­i 11 гтч mi ITTT0­1I ■ i. i n 11­, KOPOGTAT AZ ÉHHALÁL (10) Nyilvánvalóan mindkét módszernek meg­vannak az előnyei és a hátrányai. A nyílt oktatás demokratikus ugyan, az eredmény azonban nem áll kellő szinten, és sokba is kerül. A korlátozott oktatás kevésbé demokratikus, mert fönnáll a veszély, ho­gy fokozatosan kiválasztódik egy ural­kodó kaszt, előnye azonban, hogy — leg­alábbis elméletben — magasabb az okta­tás szintje, jobbak az eredmények és ki­sebbek a kiadások. A szegény országok tulajdonképpen sok pénzt fordítanak közoktatásra, évente ösz­­szesen 11 milliárd dollárt. Mexikó pél­dául évi költségvetése egynegyedét költi erre a célra, többet, mint a katonaságra. Pedig a fejletlen államok többségében a hadsereg kerül a legtöbbe. Szomorú statisztika A szegény országokban a felnőttek 60 százaléka még mindig írástudatlan. La­­tin-Amerikában 100 felnőtt közül 30 nem tud írni és olvasni, Ázsiában 60, Afriká­ban 80. És az analfabéták száma, sajnos, egyre növekszik, ahelyett, hogy csökken­ne. A múlt században 850 millió írástu­datlan volt a világon, s a helyzet száza­dunkban sem j­avult, sőt romlott. A gyermekek oktatása terén is nagy nehézségek vannak. A fejletlen államok­ban csak minden második gyerek jár is­kolába, és közülük is csak kevesen fejezik be az elemit. A másik probléma, hogy ke­vés a tanító. Indiában 1950-ben egy tanító átlag 35 tanulót oktatott, 1966-ban már 49 —50-et. S ami még szomorúbb: a tanítók képzettsége is rendkívül alacsony szinten mozog, legtöbbjük (főleg Indiában) alig fejezte be az elemit. Fizetésük rossz, ke­vesebbet keresnek, mint egy közepes sza­kács (!). A nagy népszaporulat lehetetlenné teszi a helyzet javítását a­­jelenleg rendelke­zésre álló eszközökkel. A legsúlyosabb probléma a tanerőhiány. Latin-Ameriká­­ban az elkövetkező évtizedben kétmillió, Afrikában hárommillió, Ázsiában 16 millió tanítóra lesz szükség. A gazdaságilag tehetős országok — mint mond­tuik — akárcsak az iparosításban, a közoktatás terein is, példaképül szolgál­tak a fejletlenek számára, és ennek tragi­kus következményei vannak. A független­ség kikiáltása után a „fehérek” utánzása abszurd formákban nyilvánult meg a tan­ügyben is: Tanzániában például csak amikor lehe­tett valaki építész, ha tudott angol típusú kandallót építeni. Az egyenlítő közelében­ Nigériá­ban úgy oktatták a történelmet hogy a négerek történelme akkor kezdő­dött, amikor a fehérek fölfedezték őket. A kenyai középiskolákban főleg brit alkotmánytörténetet tanultak. Ghánáiban az iskolai biológiai­ kísérle­teikhez Skóciából szállították a békákat. A ghánaiak ugyanis nem akartak silá­nyabb „anyagon” kísérletezni, mint a bri­tek, azonkívül a tankönyvek is skót békákról szóltak. Az elmaradott országokban kezdetben olyan dolgokra tanították a gyerekeket, amelyeket környezetükben semmiképp sem tudtak alkalmazni, tehát hiábavaló munkát végeztek. (Konytetijiuk) Szovjet turisták Csehszlovákiában Az Inturiszt szovjet ide­genforgalmi iroda jelenté­se szerint az elmúlt né­hány év alatt 250 000 szov­jet turista látogatott Cseh­szlovákiába. Az Inturiszt szovjet és a CEDOK csehszlovák ide­genforgalmi iroda meg­egyeztek, hogy az idén 25 000 szovjet, illetve cseh­szlovák polgár utazik a Szovjetunióba, illetve Cseh­szlovákiába. Hamarosan szovjet idegenforgalmi küldöttség megy Prágába, a turistaforgalom további növekedéséről tárgyalnak. Nem küldenek több francia katonát Csádba Párizsból jeleníti az AFP. A francia véderőm miniszté­­riumiba­n közölték, hogy nem küldenek újabb csapatokat az afrikai Csád Köztársaság­ba. A volt francia gyarma­ton ugyanis gerillaharco­k folynak Tamibalbaye köztár­sasági elnök kormánya el­len. A csádi hadsereget mint­egy kétezer francia katona támogatja. A lázadás tavaly augusztusban tört­ ki. A francia véderőminiszté­­rium adatai szerint január óta 3­ francia katona esett el Csádba­n, 14 megsebesült Tombalbaye elnök hadse­rege 49 katonát vesztett, 82 megsebesült. Francia forrá­sok szerint az idén 900 lá­zadó vesztette életét. A Jugoszláv 47. fordulójának Sorsjáték nyerőszámai Az alábbi szám . Az alábbi szá­mokkal végző. 12 össze­sokkal végző- össze­dő sorsjegyek ee* nyertek de sorsjegyek se* nyertek 50 20.— 05 10.— 5570 2000.— 35 10.— 41450 10 20.— 895 50.— 360020 10 000.— 406575 10 000.— 31 10.— 6676 20.0— 53741 500— 63926 500.— 111431 10 010— 545056­ 10 000.— 595161 50 000.— 569416 10 000.— 633401 10 000.— 874251 10 000.— 9407 200.— 1­­4­­29617 2 000.— 41422 504 1- 10,0000-98972 504.— pilol . nnn— 189212 10 004,- »ffi 100 000.— 23 30.— 33 10.— 78 2° — 33293 500.— 7633 200.— 81903 500.— 3666 200.— 536233 10 000,— 23768 2000,— 664 100,— 9­4,— 21624 500,— 12229 504,— 88124 500,— 741549 1­0004,—

Next