Magyar Szó, 1969. november (26. évfolyam, 302-329. szám)
1969-11-08 / 309. szám
12. oldal „Sétáló" írógép MŰSZAKI RAJZOK szövegének és számainak beírása — a „kottázás”, időt rabló munka. A szovjet Amurelektropribor gyárban most olyan írógépet szerkesztettek, amellyel könnyen elvégezhető ez a hoszszadalmas művelet. Minthogy az óriási tervrajzok nem fűzhetők írógépbe, az újfajta írógépet sétáltatják ide-oda a tervrajzon. A sorvezető vonalzót könnyen be lehet állítani, s az írógép minden egyes leütés után egy betű szélességgel továbbmozdul. A MAGYAR SZÓ Szombat, 1969. nov. 8. Lassul a Föld mozgása A GRAVITÁCIÓNAK, ez általános tömegvonzásnak, vagyis ennek ez erőnek a törvényét, amellyel két tömeg egymást vonzza, már csaknem három évszázada ismerjük, de magának ez erőnek mibenlétéről viszonylag még csakkeveset tudunk. Ennek legfőbb oka, hogy a földi tömegek közti vonzóerő igen kicsiny, és emiatt igen nehéz laboratóriumban kísérletezni vele. A világűrben azonban könnyen megfigyelhető a gravitáció hatása, hiszen a bolygók a gravitációs erők hatására haladnak ellipszis alakú pályákon a Nap körül, és a holdnak is ilyen erők következtében keringenek főbolygóik körül. Pályáik méretei, keringésük időtartama pontosan megfelel annak a törvénynek, amely szerint két test olyan erővel vonzza egymást, amely egyenesen arányos tömegeikkel és fordítva arányos a köztük levő távolság négyzetével. Ez a törvény a legfontosabb a műholdak és űrhatjók pályájának kiszámításánál. Az űrhajózás sikerei bizonyítják újból kísérletileg is a tömegvonzás törvényének helyességét. A Hold vonzása De itt, a Földön is, nyílik lehetőség más égitesteik vonzóerejének megfigyelésére és mérésére, mégpedig a tengerjárás tüneményének felhasználásával. A tengerjárás — árapály — a tenger szintjének naponta kétszer bekövetkező emelkedését és átpadását jelenti. A folyamat 12 óra 25 perces időközökben ismétlődik, ami a Holddal való kapcsolatára utal, hiszen éppen olyan időközben követi egymást, amely a holdnap felének fellel meg. Egy holdkeltétől a következőig ugyanis pontosan 24 óra és 50 perc telik el. Még szembetűnőbb lenne a Hold vonzása és a tengerjárás közti összefüggés, ha a jelenséget egy a Földön kívüli pontból (például a Holdról) lehetne megfigyelni. Ekkor észre lelhetne venni, hogy a tengerek hatalmas víztömegei két helyen kidomborodnak, feltornyosulnak, mégpedig mindig a Földnek a Hold felé néző, illetve az ezzel ellentétes, a Holdtól elforduló oldalon. A Földön tehát két árhullám fut végig. A Hokiról nézve azonban azt a benyomást nyernénk, hogy az árhullámok mozdulatlanok, a Föld pedig alattuk elfordul. A Hold felé tornyosuló hullámhegy létrejöttétkönnyen megmagyarázhatjuk a Hold vonzóerejével, de a víztömegeik kiemelkedését a Föld ellentétes oldalán már kissé nehezebben. Pedig ez is egyszerű: e Földnek a Holdtól elforduló, tehát távolabbi oldalán a víztömegekre gyengébben hat a Hold vonzása, mint máshol. A Nap vonzása A tengerjárás jelenségét persze nemeseik a Hold okozza: szerepe van benne a Nap vonzásának is. A Nap tömege sokkal nagyobb mint a Holdé, viszont sokkal távolabb van tőlük, mint sápadt fényű kísérőnk, ezért a Földre ható vonzóereje alig félakkora, mint a Holdé. Hatására azonban szintén árapály hullám halad körül a Földön, 12 órás periódussal, és „modulálja”, azaz hol erősíti, hol gyengíti a Hold okozta áriapos újhullámot. Újhold és telihold idején, amikor a Nap, a Föld és a Hold egy egyenesen vannak, a két hullám erősíti egymást, félhold idején, amikor a Nap—Föld és a Föld—Hold irányok merőlegesek egymásra, a két hullám gyengíti egymást. Örvénylik a tenger Ha a Föld egyenletes vízréteggel borított gömb volna, akkor a Nap és a Hold vonzásának hatása is mindenütt mindig egyforma lenne. Mivel ez nem így van, a tengerek és szárazföldek bonyolult mintázatot képeznek a Föld felszínén, és a tengerek mélysége sem egyenlő mindenütt. A világtengenek víztömege szoros kap-QS alattban van ugyan, de a kontinenseik megakadályozzák, hogy a holdjárásnak megfelelő, Kelet-Nyugat irányú árhullám fusson körül a Föld felszínén. Ezért valamennyi óceánon önálló árhullám keletkezik, amelynek formája és hossza az óceán alakjától függ. Ha a dagályhullámok behatolnak a peremzemgarbe, ott az óceán dagályhullámánál sokkal magasabb árhullámok is keletkezhetnek. Különösen nagyok lehetnek az apály és a dagály közti szintkülönbségek az öblökben, tengerszorosokban és folyótorkolatokban. A legnagyobb dagálymagasságot — 20 méter — Új-Skóciában, a Fundy-öbölben mérték. Világos, hogy ilyen hatalmas víztömegek feltornyosulása és visszafogása helyenként olyan sebes áramlásokat és óriási örvényeket hoz létre, hogy még nagyobb hajókat is elnyelhetnek. Odüssszeusz kalandja Szcilla és Karübdisz közt a Massinai-tengerszoros vízáramlásával magyarázható. Fékeződik a Föld forgása Ma már hosszúidőre előre meg lehet állapítani az árapály hatását a hajózásra. Ki tudjuk számítani azt is, mekkora erő szükséges az óceánok víztömegeinek árapályt létrehozó mozgatásához. A számítások szerint a teljesítmény körülbelül egymilliárd kilowattot tesz ki, és a felhasznált energia csökkenti a Föld forgási energiáját. Ennek viszont az a következménye, hogy a Föld forgási sebessége fokozatosan csökken. Igaz, a forgás lassulása alig észrevehető: évszázadonként csak két ezredmásodpercet tesz ki. A Föld ókorában, a paleozoikumban a nap időtartama még 22 óra volt. A Föld forgása tehát a tengerjárás következtében fékeződik. De lassítja nemcsak a tengereken, hanem a Föld szilárd kérgén és a légkörön észlelhető árapály is, mindezek a jelenségek ugyanis sok energiát vonnak el a Földtől. Az elmúlt évszázad folyamán persze már sok terv vetődött fel az apály és dagály által mozgatott víztömegek partokat romboló enerrigiájának felhasználására. Ez idő szerint ezt a hatalmasenergiát — néhány aránylag jelentéktelen áriapály erőműtől eltekintve — nem állították meg az emberiség szolgálatába. Az erre vonatkozó tervek azonban mind korszerűbb és mind határozottabb alakot öltenek. Róluk majd más alkalommal számolunk be. Mik a baktériumparaziták? A baktériumparaziták (Bedellovibrio bacterivorus), élősködő baktériumok, amelyek bizonyos élő baktériumok elpusztítása révén folytathatnak anyagcserét és szaporodhatnak. A múlt év végén dr. H. Stolp fedezte fel őket. Annyiban hasonlítanak a baktériumfaló vírusokhoz (a baktériofágokhoz), hogy ezek sem tenyészthetők a mikrobiológiában használt szerves táptalajokon (agar-agar stb.). Az újonan felfedezett baktériumokkal széles körű kísérleteket folytatnak, hogy tisztázhassák, elpusztítják-e a veszélyes, kórokozó baktériumokat, felhasználhatóke baktériumokkal fertőzött vizek tisztítására, fertőtlenítésére. Ha beválnak, az emberiségnek felbecsülhetetlen haszna lehetne belőlük. A „maelstromok” Norvégia és Franciaország partjainál a tengerjárás következtében keletkező óriási tengerörvények. A hatalmas örvények a vitorlás tengerhajózás korában, évszázadokon át a hajósok rémei voltak: száz meg száz hajó pusztult el bennük legénységükkel együtt. Az örvényóriást nemrég fényképezték le repülőgépről a St. Malo öböl fölött Kaleidoszkóp A gépkocsik ablaktörlőjének napjai — úgy látszik — meg vannak számlálva, ha E. W. Homer kanadai vegyész találmánya beválik. Olyan készítményt állított elő, amely víztaszítóvá teszi az üveget. Ha porlasztóval vékonyan bevonják vele az üveget, az esővíz nagy cseppekben áll össze rajta és körülbelül 60 kilométer óránkénti sebességnél nyomtalanul leperegnek a gépkocsi szélvédő üvegéről. A bevonat két hétig hatásos, utána meg kell újítani. — a — Szuper — szemétmegsemmisítőt építenek a rotterdami kikötőben, hogy megszabaduljanak a Rajna és a Maas torkolata környékén felgyülemlő hulladékoktól. A berendezés óránként 80 tonna szilárd szemetet és 10 tonna vegyipari hulladékot éget el. A szemétégető építése és üzemben tartása igen sokba kerül, de megéri, mert ez az egyetlen mód az óriási hulladékmenynyiség megsemmisítésére. —o — Technológia szempontjából nagy a különbség az európai és a japán zsebtolvajok között. Az európaiak még mindig úgy operálnak, mint nagyapáink idejében: borotvával, esetileg zsilettpengével hasítják fel áldozatuk zsebét. Ezzel szemben japán kollégáik a modern technika hívei: savsprayt használnak kés helyett. Erős savat permeteznek a zsebre, pár pillanatig várnak, míg a sav elroncsolja a szövetet, és azután továbbállnak zsákmányukkal. — 6 — Szuper sűrű vizet állított elő a Szovjet Tudományos Akadémia kutatóinak egy csoportja. Eljárásuk lényege, hogy vegyileg teljesen tiszta vízgőzt kvarcból készült hajszálcsövekben kondenzálnak. A lecsapódó víz összetétele azonos a közönséges vízével, de körülbelül 40 százalékkal sűrűbb nála, ezenkívül 0 C fokon nem fagy meg és 100 C fokon nem forr. —o — Kéz szárítók nem ritkák nyilvános helyiségekben. Egy angol cég az eddigieknél ötletesebb kézszárítót hozott forgalomba, amelyet a fürdőszoba falára lehet akasztani. A szekrényke alakú berendezés elülső lapján tükör van, alatta pedig hengeres nyílás. Ha kezünket a nyílásba tesszük, egy fotorelé bekapcsolja a meleg levegőt fúvó ventillátort, és a meleg levegő 30—40 másodperc alatt megszárítja kezünket. Ha a kezünket kihúzzuk, a fotorelé kikapcsolja a kézszárítót. A hálózati árammal működő készülék alig fogyaszt több energiát, mint egy nagyobb izzólámpa: mindössze 125 wattot — a — Este tisztább a levegő, mint nappal — ezt állapították meg a bostoni egyetem szakemberei. Az iparvárosok levegőjét vizsgálva, megállapították, hogy este nemcsak azért tisztább a városok levegője, mert kisebb a közúti forgalom, hanem azért is, mert a szenynyeződést részben előidéző mikroorganizmusok nappal általában sokkal hosszabb életűek, mint este. Élettartalmuk nappal 8—10 óra, este pedig már csak 3 óra. A városokban tehát ajánlatos este 8 óra után sétálni, mert akkor a levegő már kevésbé szennyezett. — o — Por-sav a galvanotechnika új szenzációja. Nem egyéb, mint por alakjában szállítható és vízben oldható savkombináció. A nyugatnémet találmány a tiszta savakon kívül felületaktív anyagokat is tartalmaz. Vizes oldata tökéletesen pótolhatja a kénsavat, sósavat vagy más szervezetlen savat. A porsav nagy előnye, hogy lényegesen csökkenti a szállítási és raktározási költségeket, mert nem kell vizet is szállítani és raktározni, kisebb a szállítótér, nincs szükség nagy méretű ballonokra és megszűnik a savgőz is minden velejárójával együtt. Atomenergia és haltenyésztés A tengeri halak tenyésztése bonyolult feladat, bonyolultabb, mint az édesvízi halak tenyésztése a halastavakban. Elsősorban olyan halak jönnek számításba, amelyek a partmenti vizekben élnek. Évek óta már több országban folynak kísérletek, tengeri halak tenyésztésével, így Amerikában, Japánban, Franciaországban és nálunk is. A próbálkozások hol több, hol kevesebb sikerrel járnak, mert az elzárt parti vizek télen nagyon lehűlnek. Ezen a téren legújabban teljesen váratlan megoldás született Angliában. Délnyugat-Skóciában Hunterstonban dolgozik egy atomerőmű, s ennek segítségével, illetőleg az erőműből kikerülő hűtővíz felhasználásával a tenyészvíz téli hőmérsékletét 6—7 fokkal emelték. Úgy látszik, a tengeri halak tenyésztését az atomenergia segítségével lehet majd megoldani. Mentőmaszk a kabátzsebben A nyugat-berlini Auer cég újfajta mentőmaszkot hozott forgalomba, amely átlátszó műanyag tasakba csomagolva négy évig tárolható károsodás nélkül. A kis méretű és mindössze 190 g súlyú zsebmentőmaszk robbanások és csőtörések esetén megvéd a mérges gázok és gőzök ellen. A készülék használata egyszerű, semmiféle gyakorlatot nem igényel. A légzőkészüléket az ajkai közt, a fogaival tartja az ember, tehát megvan az az előnye is, hogy a kezei szabadon maradnak. A szűrő általános védelmet nyújt többfajta gáz és gőz ellen, kivéve a szénmonoxidot. Ez annál fontosabb, mert baj esetén többnyire nem lehet gyorsan megállapítani, milyen gáz vagy gőz mérgezte meg a levegőt. A szűrő 4—5 percen át hatásos, ennyi idő pedig általában elegendő a menekülésre. A maszk annyira légáteresztő, hogy nem okoz semmiféle légzési nehézséget. A szűrő használat után eldobandó.