Magyar Szó, 1969. december (26. évfolyam, 330-360. szám)

1969-12-03 / 332. szám

Szerda, 1969. dec. 3. MAGYAR SZÓ Feloszlatták a japán parlamentet Okinawa kérdése áll majd a választási hadjárat középpontjában . Az ellenzék már elindította támadását a kormánypárt ellen Eiszaku Szato japán miniszterelnök az úgyneve­zett császári határozat értelmében tegnap feloszlatta a parlamentet. Valószínűnek tartják, hogy a parlamenti választásokat december 27-én tartják. A külföldi hírügynökségek jelentik, hogy a parlament feloszlatá­sa közvetlenül Szato Amerikából való visszatérése után történt. Mint ismeretes, a japán miniszterelnök Richard Nixon amerikai elnökkel egyezményt írt alá Okinawa visszacsatolásáról Japánhoz. Ez 1972-ben tör­ténik majd meg, ellenzéki párt bírálta a mi­niszterelnök egyezményét, fő­leg azt a záradékát, amely az amerikai á­tomi támaszpon­­tok sorsára vonatkozik. A zá­radék szerint ugyanis ez ame­rikaiak megszüntetik atom­­támaszpontja­ikait, „szükség esetén” azonban ismét fölsze­relhetik őket, de előbb erről meg kell egyeznie a két or­szág kormányának. Az ellen­zéki pártok tehát hevesen bírálják Szato miniszterelnö­köt, mert véleményük szerint a szerződés szabad kezet ad az amerikaiaknak, s így „válságos pillanatokban” is­mét atomtámaszponttá változ­tathatják Oki­mawát. A kormány azonban úgy véli, hogy ez a sokat bírált szerződési formula mégis népszerűségre tesz szert, és már maga az a tény, hogy a sziget visszakerül Japánhoz, szavatolja a kormány szá­mára a nemzet bizalmát még egy választási periódusra Ezzel magyarázzák Szato döntését, hogy már most fel­­oszlatta a parlamentet és ki­írta az új választásokat. Valószínű, hogy az ame­rikai—japán kölcsönös biz­tonsági szerződés, Okina­a parlament a feloszlatás előtt rendkívüli ülést tar­tott, amelyen heves vita folyt Szato amerikai meg­beszéléseiről és a visszacsa­tolási egyezményről. Minden ma kérdése, valamint az amerikai támaszpontokról kötött egyezmény lesz a választási hadjárat fő té­mája. A belső problémák közül az egyetemek meg­reformálása, az áremelke­dés és a mezőgazdaság ne­hézségei kerülnek napi­rendre. A j­apán parlamentnek 272 képviselője a Liberális De­mokrata Párt tagja volt, 135 képviselő az ellenzéki Szo­cialista Párt, 31 a Demokrata Szocialista Párt, 25 a Ko­mei­to párt, négy a Japán KP tagja volt, két képviselő egyik párthoz sem tartozott, 17 mandátum pedig nem volt betöltve. Az amerikaiak kénytelenek tovább erősíteni Bu Prang-i táborukat — a kambodzsai határ közelében —, amelyet október óta a szabadságharcosok állandó tűz alatt tar­tanak Peru kiutasította az amerikai polgárok egy csoportját Rio de Janeiróból jelenti­­k Tanjug. A perui hatóságok a múlt héten a nemzetbiztonság ve­szélyeztetésének vádjával ki­utasították az országból az amerikai állampolgárok egy csoportját. Az amerikaiakat egy hónappal ezelőtt kémke­dés és összeesküvés miatt tar­tóztatták le. Vezetőjük, Wil­liam Chappers, az FBI hír­szerző iroda volt tagja, a CIA ügynöke. Limában egy amerikai tervintézet igazga­tója volt. Limában hangsúlyozzák, hogy ily módon csírájában fojtották el a Velasco Alva­rado elnök kormánya elleni összeesküvést. Minél előbb tartsák meg az európai biztonsági értekezletet — követelték a bécsi tanácskozás részvevői Bécsből jelenti a TASZSZ. Az európai együttműködés és biztonság problémái­val foglalkozó bécsi tanácskozás befejezte munkáját. A találkozón 26 ország és 23 nemzetközi szervezet képviseletében 300 delegátus és megfigyelő volt jelen, köztük neves politikusok, szakszervezeti vezetők, írók, tudósok, művészek és egyházi személyiségek is. "A tanácskozás részvevői egyöntetűen­ síikraszálltak amellett, hogy Helsinkiben minél előbb tartsák meg az összeurópai biztonsági érte­kezletet. A tanácskozáson el­sősorban bizottságokban dol­goztak. Az első bizottság úgyneve­zett területi kérdésekkel fog­lalkozott. A részvevők szor­galmazták a fennálló euró­pai határok elismerését és az európai béke egyik előfelté­teleként a Német Demokra­tikus Köztársasággal való kapcsolatok fölvételét. A második bizottságban a kollektív biztonság megte­remtésének lehetőségeiről folyt a vita. Megállapítot­ták, hogy az európai orszá­gok közötti együttműködés további fejlesztésével elejét lehet venni a fegyverkezési hajsza folytatásának, a tömb­­megoszlásnak, és az együtt­működés, meg a kölcsönös bizalom alapján megteremt­hető a tartós béke. A fegyverkezés csökkenté­séről és a leszerelés kérdé­seiről tárgyalt a harmadik bizottság. A vitában felszóla­lók támogatták az atomstop­­egyezményt, és felszólították az európai országokat, hogy kivétel nélkül írják alá és cikkelyezzék be ezt a jelen­tős szerződést. A negyedik bizottság a gazdasági, tudományos és kulturális együttműködés különféle formáiról tárgyalt. Hangsúlyozták, hogy ennek az együttműködésnek diszk­rimináció nélkül kell foly­nia. Egy külön bizottság fog­lalkozott az ifjúság szerepé­vel az európai együttműkö­dés megteremtésében.. A záródokumentum, ame­lyet az utolsó plenáris ülé­sen fogadta­k el, a Bécsi Nyilatkozat nevet viseli. A Szovjet írószövetség moszkvai tagozata is elítélte Szolzsenyicint Moszkvából jelenti a Tan­jug. A Szovjet írószövetség moszkvai tagozatának veze­tősége szintén megbélyegez­te Alekszandr Szolzsenyicin, ismert szovjet írót, akit egy hónappal ezelőtt kizártak a Szovjet írószövetségből. A moszkvai tagozat veze­tőségének véleménye szerint — írja a tegnapi Moszkovsz­­kaja Pravda — Szolzsenyi­­cin tetteivel és magatartásá­val hozzájárult a szovjetel­lenes propaganda szításához, ami a gyakorlatban azt je­lenti, hogy átállt az ellenség táborába. Mint ismeretes, Szolzsenyi­­cinnak csak egy műve, Iván Gyenyiszovics egy napja cí­mű regénye jelent meg eddig a Szovjetunióban. Ebben az író leírja a sztálini gyűjtő­táborok borzalmait. Többi regénye csak külföldön, je­lent meg. Szolzsenyicin azt állítja, hogy ezeknek a re­gényeknek a kéziratát elko­bozták tőle, és nem tudja, hogyan jutottak külföldre. A Lityeraturaja Gazeta egyik nyári cikkében tiltakozott Szolzsenyicin műveinek jog­talan kiadása és terjesztése ellen. 3. oldal Egyre megdöbbentőebb részletek Tanúvallomások és fényképsorozatok a My Lai-i tömeggyilkosságról — Nixon hamarosan nyilatkozik az ügyről — Russell nemzetközi vizsgáló bizottság alakítását javasolja Washingtonból jelenti a Tanjug. Amióta Seymour Hersh riporter a múlt hónap de­rekán közzétette a lapokban a My Lai faluban le­zajlott vérfürdő részleteit (hatszáz férfit, nőt és gyer­meket mészároltak le az amerikai katonák), összesen nyolc fiatal amerikai mondta el az újságíróknak, mi minden történt ebben a faluban. Nyilvános tanúsko­dásuk nemcsak Calley hadnagyot terheli, akit hama­rosan katonai bíróság elé állítanak, hanem Ernest Me­dina századost, a zászlóalj parancsnokát i­s. Ellene ed­dig még nem emeltek vádat. Charles West volt katona elmondta például, hogy Me­dina százados utasította az egységet: pusztítsa el My Lait és mindazt, ami ott van. Richard Paddleton a saját szemével látta, amikor Medina rálőtt egy gyermek­re. Bernardo Simpson beval­lotta, hogy tíz embert ölt meg abban a faluban. Medi­na százados ezt a parancsot adta az egységnek: — Men­jetek be a faluba, öljetek meg mindenkit, akit csak láttok, és perzseljetek fel mindent! Simpson véleménye sze­rint a felelősség nemcsak néhány embert terhel, mert felmerül a kérdés, hogy kitől kapta Medina a parancsot erre a rémtettre. A My Lai-i vérengzés le­leplezése után a Dél-Viet­­namban harcoló amerikai katonáik egyéb bűntetteiről is tudomást szerzett a köz­vélemény. Lionel Van Deer­­lin amerikai képviselő pél­dául kijelentette: egy kato­naorvos elmondta neki, hogy egy amerikai egység a Me­kong folyó torkolatvidékén ágyúzni kezdett egy falut, csak azért, „nehogy a kato­nák kijöjjenek a formá­ból” ... Goodell New York-i szenátor egy siracusai egye­temi hallgatótól szerzett tu­domást egy másik bűntett­ről, és jelentést tett róla a katonai hatóságoknak. A Sun Time című chicagói lap közzétette egy amerikai ka­tonai helikopterből készített fényképét a gépből kizuhanó dél-vietnami fogolyról. A szabadságharcost az ameri­kai katonai kémelhárító emberei dobták ki a helikop­terből, mert nem akart be­szélni. A Life, a Time és a Newsweek című amerikai képes hetilapok legutóbbi számukban közölték az első fény­képsorozatot a My Lan­-i vérengzésről. A felvételeket haditudósítók készítették. Az egyik fényképen egy halom véres holttestet látni, kö­zöttük sok gyermekét. Ro­nald Haeberle a fotóripor­ter, aki a felvételt készítet­te, a televízióban a követ­kezőket mondta róla: — A falu szélén nagy ha­lom holttest hevert. Egy kis­fiú odament, és kinyújtotta kezét az egyik halott felé. Egy mögöttem álló katona erre letérdelt, célba vette, és agyonlőtte az ártatlan gyer­meket. Egy másik fényképen ijedten egymáshoz bújó nők és gyermekek között egy kislányt látni, amint éppen begombolja ruháját. Haeber­le elmondta, hogy az ameri­kai katonák vetkőztetni kezdték a kislányt, de ab­bahagyták ezt, amikor lát­ták, hogy Haeberle fényké­pezni akarja a jelenetet. Egy katona ekkor megkérdezte: — Hát akkor mit tegyünk velük? — A másik odave­tette: — öljük meg őket. — Ekkor lövéssorozatot hallottam, és amikor vissza­fordultam, a mögöttem ál­lók, a kislány is, a gyer­mekek, meg az öregasszo­nyok is mind-mind holtan hevertek a földön. A New York Times és a Washington Post hasonló­képpen számos tudósítást közölt, valamint a My Lai-i vérengzés szemtanúinak val­lomásait. Nixon elnök hétfőre sajtóértekezletet jelenített be, amelyen, úgy hírlik, első ízben foglalkozik majd személyesen is a Vietnamban harcoló ame­rikai katonai­­ egységek bűntetteivel. Állítólag be­jelenti majd még egy ki­sebb különítmény kivo­nását Dél-Vietnamból, hogy lecsillapítsa az ame­rikai közvéleményt. A Reuter jelenti Wa­shingtonból, hogy az ameri­kai katonai bíróság hétfői ülésén nem volt hajlandó eleget tenni a katonai ál­lamügyészség és Calley had­nagy védőügyvédjei köve­telésének, hogy azonnal tilt­sa meg a vérengzésről szóló tudósítások közlését a saj­tóban. Az amerikai katonai fellebbviteli bíróság, mi­után meghallgatta a köve­teléseket, az érveket és az ellenérveket, meghatározat­lan időre elnapolta követ­kező ülését, és nem hozott döntést. Más hír szerint William Fulbright szenátor, a szená­tus külügyi bizottságának elnöke kijelentette, hogy a bizottság a közeljövőben, va­lószínűleg külön ülésen fog­lalkozik a dél-vietnami vé­rengzés következményeivel. Londonból jelenti az AFP, hogy Bertrand Russell filozófus felszólí­totta U Thant ENSZ-fő­­titkárt, alakítson nemzet­kaiak vietnami bűntettei­nek kivizsgálására. Russell szerint a Pentagon által alakított vizsgáló bi­zottság nem sokat ér, mert valószínűleg jelentéktelen bűnösöket talál majd, viszont az igazi bűnösök, az ameri­kai politika megalkotói, a bűntettek igazi sugalmazái büntetlenek maradnak. Dr. Robert Kempner, te­kintélyes jogász, a háborús bűntetteik szakértője, aki an­nak idején a nürnbergi per­ben az amerikai állam­ügyész helyettese volt, ja­vasolta, hogy a dél-vietnami vérengzésért felelős szemé­lyeket állítsák nemzetközi bíróság elé Nürnbergben, mint annak idején a náci­közi bizottságot az ameriki háborús bűnösöket. Másfél ezer ember éhségsztrájkja A nyugat-bengáliai válság újabb fejleményei Delhibel jelenti a Tanjug. Mukerji, a nyugat-bengáliai kormány miniszter­­elnöke egy Calcutta­ parkban éhségsztrájkot kezdett Példáját követte pártjának még 1500 tagja a szövet­ségi állam egyes városaiban. Mukerji kijelentette, hogy­­gaz-bengáliai városokban akciója nem irányul egyet-­ munkássztrájkok és tünteté­­sen párt ellen sem, amel­­­yek is voltaik az utóbbi na­­gyok képviselve vannak. pókban, a baloldali beállítottságú ( Nem egész két hónappal helyi ) kormányban. Az eddig­­ ezelőtt hasonló helyzetben­­i fejlemények azonban az-­­ bukott meg Kerala szövet­­rá mutatnak, hogy­ a miniszt­­­ségi állam szintén baloldali terelnök éhségsztrájkja első- I beállítottságú kormánya, sorban az úgynevezett Mar-­ amelyben ugyancsak­­ a Lista-kommunista Párt el- „marxista-kommunisták” vol­len irányul, amely a leg-­fés többségben erősebb politikai tényező ebben az indiai szövetségi Ram az Indiai államban. A párt vezetője, Kongresszuspárt Joti Basu tölti be a miniszt­er elnöke­terelnök-helyettesi és a bel­ügyminiszteri tisztséget. Calcuttából jelenti az A koalícióban részt vevő tpp többi pártot azzal vádolják,­­ hogy ők felelősek az erő- Indiai Nemzeti Kong­szeik és a zavargások elha­­resszus Indira Gandhit tá­­raipózásáért a tartományban, mogato többsége hétfőn este Az utóbbi hónapokban Jagavan Ram mezőgazdasá­­ugyanis Nyugat-Bengália gi és élelmezésügyi minisz­­több részében parasztlázadó- választotta meg a párt sok voltaik. A tüntetők el-­ui elnökével foglalták több nagybirtokos Mint ismeretes, a párt ve­­földjét. Néhány nagybirtokos zetősége, az Összindiai ugyanis továbbra is megtar- Kongresszusi Bizottság feg­­totta az agrárreform által utóbbi ülésén leváltotta felosztott földterületeket, tisztségéről S. Nijalingaippát, Basu miniszternek felróják, a párt eddigi elnökét, hogy nem volt eléggé érő- Jagjivan Ramnak nem lyes a rend megőrzésében volt ellen­jelöl­tje. Tisztségét és pártjával egyetemben ünnepélyes keretek között közvetett utón bátorította a Subramaniamtól, aki idei parasztmegmozdulásokat, iglenesen végzi a Kongresz- t Calcuttában és más nyug' szuspárt elnöki teendőit.

Next