Magyar Szó, 1969. december (26. évfolyam, 330-360. szám)

1969-12-26 / 355. szám

ítézmtidek SJ п ш mii 1.1 in ii 1 ni 111111 .n in 11N шмттттптц1 п ш ттттт гттггшхсддх]^ I. évfolyam 41. szám újít Péntek, 1969. dec. 26. jíj: ■Imi I HI I IUJLU.U1 IIIUN­ IШГСШХШДД Ш. i i [ i ■ I I t 1­11 11 Ц i 11 j ЈТГШ-Ш.Г i 11 ПТТШГ Újévi köszöntő helyett ír­ja, mondják, és alig­hanem úgy is van, hogy az idő végtelen. A világmindenség kezdetét és végét aligha lehet az évek milliárdjaival lemérni. Annál inkább érezzük a­­percek, az órák, az évek megállíthatatlan múlását. A tegnap még rövidnadrágos gyerek ma már nyurga fia­talember, a délceg ifjú pedig fehér hajú, roskatag aggas­tyán. Még néhány nap, és ismét felváltunk egy évet , ami­vel a fiatalok úgy vannak, hogy jó volna akár kettesé­vel is, az idősebbek viszont többnyire azzal búcsúznak az óévtől, hogy de gyorsan elsietett. Az év utolsó napjai arra is jók, hogy leltározzunk. Nem­csak az üzletekben, a gyá­rakban és üzemekben, ha­nem hogy önnönmagunknak is számot adjunk arról, mit ho­gyan csináltunk az elmúlt háromszázhatvanöt napban. Mert otthon, a családban, a munkahelyünkön meg má­sutt is számos gond, prob­léma, nehézség volt. Megtet­­tünk-e orvoslásukért min­den tőlünk telhetőt? Vagy választva a könnyebbik meg­oldást,­­ hivatkozva száz­féle okra, azt mondtuk, hogy nem lehet? Az ilyenfajta leltározás már lelkiismeret kérdése. Azt, hogy Tiszavidék öt kommunája: Ada, Csóka, Ka­nizsa, Törökkanizsa és Zenta mennyit fejlődött — nehéz lenne számokban kifejezni. Egy dolog egészen bizonyos: a tengersok probléma elle­nére azért előbbre jutottunk. Azonkívül, hogy gazdasá­gunk gyarapodott, amihez sokban hozzájárult a bő ter­més is, önigazgató rendsze­rünket is tovább építettük. S ahogy mondani szokás: ha nem is éppen fenékig tejfel az életünk — mert az ember mindig többet s jobbat akar — panaszra azért nincs okunk. Az emberiség történetének vannak évei, amelyek a vi­lág minden tankönyvébe be­kerülnek, amelyeket arany­­betűvel jegyez fel az Ember. Az óév, az 1969. év is ilyen. A világűr meghódításának éve volt ez , amit, ■míg Ember lesz a Földön, mindig számon tart. Azt hiszem, hogy egy kicsit mindannyian büszkék lehe­tünk arra, hogy azoknak, akik elsőnek a Holdra léptek kor­társai lehettünk. Még néhány nap és 1970-e írunk. Ha majd a dúsan te­rített asztalok fölött össze­csendülnek a poharak, kívá- Társul a Csóka és a Beapad mezőgazdasági kombinát A két vállalat dolgozói szavazással döntenek a javaslatról Csókán a helybeli és a belgrádi mezőgazdasági kombinát gazdasági együttműködésre való törekvése áll az érdeklődés központjában. Már előbb is sokat tárgyaltak róla a két rokonüzem vezetői és a községi szkupstina illetékesei is. A célszerű kezdeményezésről bővebbet a csókai mezőgazdasági kombinát munkaközösségének értekez­letein és a községi szkupstina legutóbbi ülésén hal­lottunk. Behatóan ismertették a két mezőgazdasági kombinát gazdálkodásának alakulását, lehetőségeit és jelenlegi helyzetét. Az eddig megtartott érte­kezletekre előkészített anya­gokból, vitáikból kitűnik a kát­­kombin­át gazdasági tár­sulásának jelentősége. Leg­jobban bizonyítja ezt, hogy a társulás első szakaszában az összjövedelemnek 164, az alapokba kerülő összegnek pedig 855 százalékkal való növekedése. A társulás má­sodik szakaszában már az összjövedelem több mint 200 százalékkal, az alapokat ké­pező összeg pedig 1612 szá­zalékkal növekszik. A társult kombinát föld­területe csaknem 54 ezer hektár lesz. Ebből mintegy 35 ezer hektár szántóföld. Ennek megmunkálásét csak­nem ezer traktor és 3—4- szer több csatolható munka­gép végzi. A belgrádi­­kom­binátnak mezőgazdasági ter­ményeket feldolgozó üzem­­részlegei vannak, a csókái pedig a jószágtenyésztésben és a tejfeldolgozásban jeles­kedik. A gazdasági társulás esetén a csókás kombinát­nak alkalma nyílik 2100 szarvasmarha és csaknem 24 ezer sertés tartására és hiz­lalására évente. Ez évi 3 millió 729 ezer 668 dinár jö­vedelmet jellent. Továbbá lé­ny­egesen jobb feltételek mel­lett gazdálkodhat a csókád kombinát tejfeldolgozója, ecetgyára és borpincéje is. A javaslat szerint mind a két munkaszervezet megtart­ja önállóságát, sőt nevét is. A csókád kombinát, mint a belgrádi gazdaság részlege önállóan dönt a jövedelem felosztásáról, a beruházá­sokról. A két gazdaság integráló­dására vonatkozó határozati javaslat szerint a jövőben nem lehet munkáselbocsátás, sőt, a személyi jövedelmeik sem lehetnek kisebbek a belgrádi kombinát dolgozói­nak kereseténél. Ha a csolád kombinát dolgozóinak jelen­legi, keresete kisebb, a gaz­dasági társulás esetén ezt azonnal kiegyenlítik. A társulásit elemző anya­gokból, az eddigi tanácsko­zásokból, értekezletekből és nem utolsósorban minden ezzel kapcsolatos vélemény­ből kiindulva, arra lehet kö­vetkeztetni, hogy az integrá­ció több mint valószínű meg­valósul. Pontosabban, hogy a csókai mezőgazdasági kom­binát csatlakozik a­­ belgrádi kombináthoz. Persze erről még a dolgozók szavazással döntenek. A referendumra még az idén sor f­er­ül, és ha a dolgozók többsége a gaz­daságii társulásra szavaz, 1970. január­­elsejétől kezdve a csókai kombinát már a belgrádi mezőgazdasági kom­binát keretében fog gazdál­kodni. Th. M. Az együttérzés szép példája Nemrégen elhunyt Sve­­tozar Markov, a kikindai Ugljena Terzin Élelmiszer­­ipari Kombinát tiszaszent­­miklósi malomjának dolgo­zója. Két kiskorú árvát ha­gyott maga után. Hogy köny­­nyítsen a kenyérkereső nél­kül maradt család anyagi helyzetén, a vállalat munkás­­tanácsa ötezer új dinár gyorssegélyt szavazott meg a javára. Ezenkívül fölmentet­ték a családot a házépítésre kapott 60 000 dinár letörlesz­­tése alól. Úgy határoztak továbbá, hogy a középiskolába járó gyermeket mindaddig ösztön­díjazzák, míg be nem fejezi tanulmányait. A kombinát­ban szerzett értesülésünk szerint valószínű, hogy vál­lalni fogják a fiatalabbik gyerek további iskoláztatását is az általános iskola befe­jezése után. Th. KEDDEN TÖRÖKKANIZSÄN: A községi szkupstina ülése Kedden, december 30-án, hozzák az egés­zségszolgálati ülést tart a török­kanizsan­­­ fejlesztésének 1971—1975. év községi szkupstina. Megszűr­­ve szóló tervét. Továbbá dön gyűrtóik a község kulturális temek a helyi járulék beve­­éleltének proiblém­áirk­ és meg­­zenéseiről Törökkanizsa és Oroszlámos területén. Szó ___________________________lesz m­ég azoknak a szemé­lyeknek egészségvédelméről nunk mi is eredményekben !­s­_ akik bizonyos okokból­­ gazdag, boldog új esztendőt, még nem élvezn­ek a tarisada­­nemcsak a Tiszavidék és ha­­lom­b­­zto­sítá­st. _ . Napirenden ránk, hanem az egész világ szerepel ezenkívül az idei tér minden békeszerető népe­ m és beitakarita­s es az őszi ve . „.„7,_________________________tési terv megva­losi­tassan a­z elemzése. KERESZTÉNYI József •­Th. Kedves olvasó! 25 évvel ezelőtt, 1944 hozzájárult ahhoz, hogy decemberében született megtaláltuk helyünket a meg a Magyar Szó, a jó- szocialista Jugoszláviában, goszláviai magyarság napi- Most, 25. születésnapján, lapja, örömmel állapítjuk meg. Negyed századon át tájé- hogy lapunk következetes hoztatott bennünket a ha­ szószólója önigazgató szá­­zánkban és a világban cialista társadalmunknak, történő eseményekről, őszinte képviselője a nem-Nagy rokonszenvvel kísér­­tetek és nemzetiségek tűk figyelemmel, miként egyenjogúságának és lelki­­tette meg első lépéseit, ismeretes tájékoztatója a kereste " és találta meg jugoszláviai magyarság­önálló arculatát. Tudtuk­nak, és megértettük, hogy ne- A Tiszavidék szerkesztő kéz feladatot vállalt, és tanácsa a jubileum alkal­­omnak­ teljesítése nem mából őszinte jókívánsá­­mindig a lap szerkesztő- gait küldi a Magyar Szó végén és munkatársain minden olvasójának, szer­múlott­­kesztőségének és munka-Ma már tudjuk, hogy közösségének, rokonszenvünk és táma- Legyen ez a szerény jó­­gatásunk nem volt hiába- kívánságunk jutalma az való. A Magyar Szó olyan eddig elért eredmények­­lappá fejlődött, amely ki-­nek, és egyben záloga is érdemelte több tízezres a lap még eredményesebb olvasótáborának teljes ki­­jövőjének u­zalmát. Tárgyilagosan tá­­­jékoztat az időszerű kérdé- MUCSI András, lsekről, s bátor, követi is- a Tiszavidék szerkesztő­­­zetes kiállásával nagyban a­ tanácsának elnöke Adán nem változik az adópolitika Csökken a traktorilleték A napokban az ada­i köz­ségi szkupstina mindkét ta­nácsának együttes ülésén a község jövő évi adópolitiká­ját vitatták meg. A beter­jesztett javaslat­ból kitűnik, hogy a község lényegében az idei keresetek között marad és nem ró ki újabb terheket a polgárokra. Némi módosí­tások mégis történtek. A munkaviszonyból eredő sze­mélyi jövedelmi járulék az 1970. évben 5 százalékkal növekszik. Mivel a szövet­ség 3 százalékról lemondott, a növekedés tulajdonképpen csak 2 százalék. A járulék növeléséről a kommuna gazdasági szerve­zeteinek dolgozói az elmúlt hetekben több megbeszélést tartottak. A többség a ja­vaslat mellett foglalt állást, azzal, hogy az említett 5 százalékból szolidaritási ala­pot létesítenek, melyet a ne­héz helyzetbe került vállala­tok megsegítésére fordíta­nak. A földművesek és kis­iparosok személyi jöve­delmi járuléka az idei szinten marad. A földművesek községi adó­kulcsa ugyan 1 százalékkal növekszik, mert a köztársa­ság ezekről az eszközökről lemondott, és jövőre a bel­ügyi szervek kiadásainak fe­dezését sem vállalja. A földműveseik tehát nincsenek jobban megterhelve, csupán az eszközök átcsoportosítá­sáról van szó. Mezőgazdasági járulékot nem fizetnek azok a szemé­lyek, akiknek kataszteri jö­vedelme nem haladja meg a 300 dinárt, azok pedig, akik családjában világtalan sze­mélyek vannak, és ha az évi családtagonkénti jövedel­mük nem haladja­ meg az 1200 dinárt, 30 százalékos kedvezményben részesülnek. Az Adán annyit vitatott traktorilleték, a mintegy 150 magán traktortulajdo­nos nagy megelégedésé­re, jövőre az eddigi ló­erőnkénti 30 dinárról 10 dinárra csökken. A pótkocsival ellátott trak­tor után két tonna teherbí­rásig 200 dinárt kell fizetni. A teherbíróképesség növe­kedésével minden tonna után még 50 dinár az illeték. A cséplőgépek és kombáj­nok után a tulajdonosok 500 kilogrammos teljesítőképes­ségig 100, 500—1500 kilo­grammig 300, ezen felül pe­dig 500 dinárt fizetnek. Azok a traktor-, kombájn- és cséplőgép-tulajdonosok, akik gépeikkel szolgáltatáso­kat is végeznek, átalányban fizetik az adót. A traktorok után 25 lóerőig 2000, az en­nél nagyobb erejű traktorok után 3000 dinár az illeték. A kombájn után 45 lóerőig 12 000, ezen felül 15 000, a cséplőgépek után pedig 5000 dinárt kell fizetni. A polgároknak jövőre 2000 dinárig terjedő jö­vedelem után nem kell összjövedelmi járulékot fizetniük. A családfenn­tartók adómentes járu­lékalapja még 2500 dinár­ral emelkedik. K-l Megjött a­ Télapó (Brezsán, Gyö­rely.) Komoly munkához látott az új vezetőség Újjáélesztették az ador­­jáni Petőfi Sándor Művelődési Egyesületet A Szocialista Szövetség adorjáni helyi szervezeté­nek kezdeményezésére a na­pokban Adorjánon újjászer­vezték a még 1951-ben ala­kult Petőfi Sándor Művelő­dési Egyesületet. Mivel az utóbbi években az egyesület nem működött, a társadalmi­­politikai szervezetek vezetői úgy határoztak, hogy a falu kulturális életének további fejlődése érdekében felélesz­tik a munkát a művelődési egyesületben. A jelek szerint az évi köz­gyűlés után a Petőfi Sándor Művelődési Egyesületben megváltozik a helyzet, az egyesület új vezetősége ko­molyan fogja fel feladatát. Átfogó munkaprogramot dolgoztak ki, írói esteket, vetélkedőket, kabaréesteket szerveznek. Január végén megrendezik a Ki mit tud versenyt is. Az egyesület színjátszó -csoportja a napok­ban megkezdte Zágon István a Szegénylányt nem lehet el­venni című háromfelvoná­­sos vígjátékának betanulá­sát. A bemutató február ele­jén lesz. Ezenkívül bővítik a könyvtárat, nagyobb gon­dot fordítanak a tagok to­borzására. Különösen a fia­talokkal igyekeznek meg­kedveltetni az olvasást. A művelődési egyesület új el­nöke Tóth Emma, titkára Horváth Anna, pénztárosa özvegy Mária, vezetőségi ta­gok Bánszki Mihály és Mag­da István. BICSKEI Mihály

Next