Magyar Szó, 1970. február (27. évfolyam, 30-57. szám)

1970-02-21 / 50. szám

Szombat, 1970. febr. 21. MAGYAR SZÓ Kis megállapodás van Washington és Tel Aviv között - állítja Hejkal Szerinte az USA olyan műszereket adott Izraelnek, amilyeneket egyetlen európai szövetségese sem kapott Kairóból jelenti a Tanjug. Haszanein Hejkal, a kairói Al Ahram főszerkesz­tője, a lap pénteki számában arról ír, hogy az USA elektromos műszerekkel felszerelt távirányítású fel­derítő gépet adott Izrael­nak, és megállapítja, hogy „az USA egyetlen európai szövetségese sem kapott még ilyen gépet”. Az USA és Izrael kapcso­latait elemezve Hejikál úgy vélekedik, hogy az amerikai kormány képtelen Izraeltől függetlenül tevékenykedni, mert Washington és Tel Aviv között titkos megálla­podás van. A két ország kö­zötti kapcsolatok — úgy­mond —, politikai, straté­giai és érzelmi indítékokon alapulnak. Az USA 1967 jú­niusában félreérthetetlen po­litikai biztosítékiakat nyúj­tott Izraelna­k, amelyek nél­kül T­el Aviv nem kezdhe­tett vo­sma agresszióba az arabok ellen. A továbbiakban a főszer­kesztő adatokkal támasztja alá állításait, majd megál­lapítja: az USA 1967-től kezdve igyekezett kapcso­latba lépni a Szovjetunióval, nehogy a közel-keleti hábo­rú a két nagyhatalom ösz­­szecsa­pásává fajuljon. Más­részt az amerikai kormány megpróbált befolyást gya­korolni egyes arab kormá­nyokra, hogy korlátozzák részvételüket a háborúban. A négy nagykövet újabb ülése New Yorkból jelenti a Reuter. Csütörtökön este New Yorkban megtartották a kö­­zel-keleti válságról tárgyaló négy nagyhatalom diploma­táinak 27. találkozóját. Köz­leményt nem adtak ki, csu­pán annyit tudattak az új­ságírókkal, hogy a négy nagykövet a jövő hét végén ismét összeül az amerikai ENSZ-,küldött rezidenciájá­ban. A megfigyelők úgy véle­kednek, hogy ezúttal azért nem adtak ki közleményt, mert a szovjet ENSZ-nagy­­követ visszautasította azt az amerikai javaslatot, amely szerint közös tűzszüneti fel­hívást kell intézni a hadban álló felekhez. Úgy hírlik, hogy a Szovjetunió vélemé­nye szerint csak Izraelhez kell felhívás­t intézni. Arafat befejezte moszkvai látogatását Moszkvából jelenti a TASZSZ. Jasezer Arafat, a Palesz­tinai Felszabadítási Szerve­zet végrehajtó bizottsága el­nökének vezetésével pénte­ken elutazott Moszkvából a Palesztinai Felszabadító Mozgalom­­küldöttsége. A küldöttség szovjet meg­hívásra tíz napot töltött Moszkvában és több közös érdekű kérdésről tárgyalt. Kínai kirohanás Izrael ellen Pekingből jelenti a Tan­jug: „Az izraeli cionisták kihí­vó jellegű tevékenysége végsőikig arrogáns formát öltött, s már az őrültséggel határos” — írja a Renmin Bilbao pénteki hírmagyará­zatában. A kommentár a Kairó környéki fémfeldol­gozó üzem bombázásával foglalkozik. A iidnail új­ság hangsúlyoz­za: kétségtelen, hogy Izrael csak azért merészkedik pro­vokációkra az arabokkal szemben, mert az USA tá­mogatja. A lap emlékeztet rá, hogy közvetlenül a bom­bázás előtt. Nixon kijelen­tette: növelni fogja az Iz­raelnek szánt katonai se­gélyt. A jugoszláv—belga kulturális vegyes bizottság két küldöttségének vezetője — Charles Werck, a belga külügyminisztérium meghatalmazott minisztere és Oto Dénes a kül­földi kulturális kapcsolatok szövetségi bizottságának elnökhelyettese — pénteken aláírta a jegyzőkönyvet a vegyes bizottság háromnapos tárgyalásairól. A vegyes bizott­ság ülésezésén tervet fogadott el a két ország 1970. és 1971. évi kul­túrcseréjéről Dzur: A csehszlovák hadsereg eleget tesz kötelességének Moszkvából jelenti a TASZSZ. Martin Dzúr tábornok, csehszlovák véd­erőmin­iszter, a Krasznaja Zvezda című újságnak, a szovjet hadse­reg hivatalos lapjának adott nyilatkozatában elmondta: a csehszlovák hadsereg kész eleget tenni a testvéri had­seregek, a Varsói Szerződés tagállamainak hadserege iránti kötelezettségeinek. Hozzáfűzte, hogy a csehszlo­vák hadsereg és a többi szo­cialista ország ha­d­seregének viszonya az internacionaliz­mus, valamint a szocialista társadalom védelme iránti kötelezettség-teljesítés elve­in alapul. A továbbiakban rámuta­tott arra, hogy „a csehszlo­vák és a szovjet hadsereg szoros testvéri viszonya aka­dályozta meg 1968 januárja után a revizionista és a szo­cialistaellenes erőket tervük véghezvitelében”. Dzúr tá­bornok végül kijelentette, hogy a csehszlovák hadsereg legfontosabb feladata a nyugati határok megőrzése. Diáktüntetések az amerikai nagyvárosokban A Reuter jelenti, hogy Washingtonban ezer diák tüntetett, mert hét chicagói diákvezért bíróság elé állí­tottak. Százegynéhány rend­őr könnyfakasztó grá­nátokkal és gumibotokkal oszlatta szét a tüntetőket. A Fehér Ház közelében történt összecsapásban három diák és egy rendőr megsebesült, százöt tüntetőt letartóztat­tak. Bostonban, Los Angeles­ben és más nagyvárosokban is tüntettek a diák­vezérek mellett. Marosán-interjú a Népszabadságban Budapestről jelenti a Tan­jug. A Népszabadság munka­társa beszélgetést folytatott Marosán Györggyel, az MSZMP KB Politikai Bi­zottságának volt tagjával, s az interjút egy teljes ol­dalán közölte. Marosánt — mint ismeretes — hét évvel ezelőtt leváltották tisztségé­ről, mert szembehelyezke­dett a Központi Bizottság egyes határozataival és in­tézkedéseivel. Marosán három évvel ez­előtt egy könyvet jelentetett meg, amelyben megírta a szocialista újjáépítés idő­szakának harcait, a politikai életben azonban mindmáig nem vett részt. Most a ma­gyar szociáldemokrata párt­ban uralkodó háború utáni helyzetről­ beszélt. Jómaga is a párt funkcionáriusa volt, s amikor a Kommunis­ta Párt és a Szociáldemok­rata Párt 1948-ban egyesült, a Kommunista Párt tagja lett. A Rákosi-korszakban egy időre kegyvesztett lett. A Népszabadság elismeréssel nyilatkozik Marosán 1956. utáni munkájáról, megálla­pítja, hogy derekasan kivet­te részét az általános hely­zet rendezéséből. Feltétel nélkül tiszteletben kell tartani a népek önrendelkezési jogát Közlemény a jugoszláv-kenyai megbeszélésekről Nairobiból jelenti a Tan­jug. Nairobiban pénteken kö­zös közleményt ad­tak ki Tito elnök látogatásáról és a jugoszláv-kenyai tárgyalá­sokról. A közlemény szerint Josip Broz Tito köztársasági elnök feleségével és munkatársai­val Jomo Kenyatta kenyai elnök meghívására kilencna­­pos látogatást tett a Kenyai Köztársaságban. A magas rangú jugoszláv vendégek megtekintették Nairobit és környékét, valamint rövid vidéki körutat tettek. A hivatalos látogatás alatt a jugoszláv és a kenyai kül­döttség tárgyalásokat folyta­tott több közös érdekű kér­désről , közöttük az együtt­működés fejlesztéséről és az időszerű nemzetközi problé­mákról. A küldöttségek sajnálko­zással és aggodalommal ál­lapították meg, hogy ko­runkban mind több beavat­kozás és agresszió történik, és tért hódít az érdeköveze­tek politikája, a politikai és a gazdasági nyomás doktrí­nái. Ezzel kapcsolatban hang­súlyozták, hogy feltétel nél­kül támogatják az ENSZ te­vékenységét. Leszögezték, hogy okvetlenül tiszteletben kell tartani a világszerve­zetnek az államközi kapcso­latokra vonatkozó elveit. A fenyegetőzés, illetve az erőszak alkalmazása az ál­lamközi viszályok megoldá­sában törvénytelen, a felme­rült nézeteltéréseket békés eszközökkel kell elsimítani. Valamennyi ország szuverén egyenrangúságát és önren­delkezési jogát feltétel nél­kül tiszteletben kell tartani, a beavatkozás doktrínája, a hegemónia politikája és a neokolonializmus tehát elfo­gadhatatlan, mert veszélyez­teti az országok politikai függetlenségét és területi ép­ségét. Tito és Kenyatta mély ag­godalmát fejezte ki a faj­üldöző kisebbségi kormányok igája alatt sínylődő afrikaiak sorsa fölött. Eltökélték, min­dent megtesznek, hogy Dél- Afrika, Namíbia Zimbabwe és az úgynevezett afrikai portugál területek lakossága megkapja elidegeníthetetlen jogát a szabadságra, az igaz­­ságra, az emberi életmódra. A két elnök ismét kife­jezte ragaszkodását az el nem kötelezettség politiká­jához és hangsúlyozta, hogy a világbéke és a népek kö­zötti megértés érdekében igyekszik továbbfejleszteni ezt a politikát. Evégett fel­hívják az el nem kötelezett országokat, hogy fokozzák és hangolják egybe együttműkö­désüket. Támogatják az el nem kötelezett országok kü­szöbönálló csúcsértekezleté­nek előkészületeit, és annak a véleményüknek adnak ki­fejezést, hogy a csúcsérte­kezletet kívánatos lenne még az ENSZ-közgyűlés XXV. jubileumi ülésszaka előtt megtartani. A tárgyaló felek nagy megelégedéssel nyugtázták azt a tényt, hogy Nigériában véget ért a polgárháború. Le­szögezték, hogy az afrikai or­szágok közötti viszályokat Afrikának kell megoldania, összhangban az Afrikai Egy­ségszervezet alapokmányá­nak elveivel. A közel-keleti válsággal kapcsolatban megállapítot­ták, hogy a válságot kizáró­lag a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatának végrehajtása alapján lehet tartósan és igazságosan meg­oldani. A hadműveletek kö­zelmúltban történt kiterjesz­tése veszélyezteti a békét eb­ben a térségben. A jelenlegi helyzet is arra muhtat, hogy sürgősen meg kell oldani a problémát. A két elnök egyetértett ab­ban, hogy a vietnami hábo­rút is kizárólag politikai módszerekkel, a genfi egyez­mények alapján lehet meg­szüntetni. A nemzetközi gazdasági problémákkal kapcsolatban aggodalommal állapították meg, hogy a fejlett és a fej­letlen országok közötti sza­kadék tovább mélyül. Szük­ség van tehát a fejlődő or­szágok közötti kereskedelem növelésére, a szóban forgó országok gazdasági előreha­ladásának meggyorsítására. Igyekezni kell javítani a fej­lődő és az iparilag fejlett or­szágok kereskedelmén, gaz­dasági együttműködésén is. Ebben különösen a nemzet­közi intézmények tölthetnek be fontos szerepet. A jugoszláv—kenyai együtt­működéssel kapcsolatban a két elnök készségét fejezte ki a két ország kereskedelmi, gazdasági és kulturális kap­csolatainak fejlesztésére, a műszaki együttműködés el­mélyítésére. A sokoldalú tárgyalások során beigazolódott, hogy a két ország igen eredménye­sen együttműködhet ipari, mezőgazdasági és egyéb té­ren. A jugoszláv—kenyai gazdasági egyezmények meg­felelő alapjai a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének. Tito elnök, felesége és munkatársai köszönetet mondtak a lelkes fogadtatá­sért, amelyben Kenya kor­mánya és népe részesítette őket. Elnökünk meghívta Jomo Kenyatta elnököt, hogy láto­gasson el Jugoszláviába. A meghívást örömmel elfogad­ták. Elnökünk Kenyából távo­zóban üdvözlő táviratot in­tézett Jomo Kenyattához és még egyszer köszönetet mon­dott a baráti fogadtatásért. Emelik az olasz újságok árát Az olasz lapkiadók szö­vetsége engedélyt kért a kormánytól, hogy 14 szá­zalékkal emelje az újságok árát. A kiadók szerint a 70 lírás ár nem fedezi a kiadásokat. Ezzel egyide­jűleg felszólították az új­ságírókat és a nyomdászo­kat, hogy segítsenek csök­kenteni a kiadásokat, mert több újság sorsa forog kockán. Az utóbbi évek­ben ugyanis több lapot beszüntettek, néhány újság pedig egyesült. 3. oldal Nem vagyok De Gaulle — hangsúlyozta amerikai látogatása előtt Pompidou New Yorkból jeleníti az AFP: Georges Pompidou francia köztársasági elnök egy amerikai tévéállomás riporterének adott nyilatkozatá­ban ismételten megerősítette korábbi állítását, hogy a Mirage típusú francia vadászgépek adásvételére vonat­kozó francia—líbiai szerződés egyik szakasza kimondja: Líbia nem adhatja el a gépeket más országnak. Pompidou hozzáfűzte: nem hiszi, hogy Izrael tart a lí­biai légierő beavatkozásától, és véleménye szerint Izrael ezek után valószínűleg arra számít, hogy az USA gyor­sabban látja el újabb gépek­kel. Küszöbönálló amerikai út­járól szólva, azt mondta, nem aggasztja az esetleges tartózkodó fogadtatást, nem aggódik amiatt, hogy New York lakói őt is úgy fogad­ják, mint De Gaulle elnököt 1960-ban. — Először is nem vagyok De Gaulle, és ami­­ még fontosabb: látogatásom célja megvitatni Nixon el­nökkel Franciaország és az USA közötti hasznos együtt­működés fejlesztésének lehe­tőségeit. Nagyon sajnálnám, ha politikánk az Egyesült Államokban nem találna meg­értésre — mondta Pompidou. — Senki sem állíthatja ró­lam, hogy antiszemita va­gyok. Köztudomású, hogy Franciaország mindig támo­gatta Izraelt, amikor úgy vél­te, hogy léte forog kockán. A franciák azonban túl sokat szenvedtek a háborúban, és senki sem várhatja tőlük, hogy valakinek is elismerjék az agresszióra való jogot — fejezte be nyilatkozatát a francia köztársasági elnök. A kongresszusi képviselők tiltakoznak Franciaország közel-keleti politikája ellen Az AP washingtoni jelen­tése szerint a Pompidou lá­togatását ellenző amerikai kongresszusi képviselők elha­tározták, hogy írásban tilta­koznak a francia köztársa­sági elnöknél Párizs közel­­keleti felelőtlen politikája miatt. Torbert McDonald massachusettsi demokrata képviselő kijelentette, hogy az írásos tiltakozás sokkal hatásosabb lesz, mint az, hogy a kongresszusi képvise­lők Pompidou érkezésekor tüntetőleg kivonulnak az ülésteremből. A tervezeteit eddig negyven képviselő ír­ta alá. McDonald hangsúlyoz­ta, hogy Franciaország „rom­boló politikát folytat Közel- Keleten”.­­ Köztudomású, hogy az elmúlt évtizedben Portugália kivételével egyetlen nyugati ország sem szállt annyiszor szembe az Egyesült Államok­kal, mint Franciaország. Kö­veteljük Párizstól, támogassa az USA kormányának erőfe­szítéseit, hogy közvetlen tár­gyalásokra kényszerítsük Iz­raelt és az arab országokat, mert csak ily módon akadá­lyozhatjuk meg egy újabb háború kitörését a Közel- Keleten — mondta McDo­nald.

Next