Magyar Szó, 1970. február (27. évfolyam, 30-57. szám)
1970-02-21 / 50. szám
Szombat, 1970. febr. 21. MAGYAR SZÓ Kis megállapodás van Washington és Tel Aviv között - állítja Hejkal Szerinte az USA olyan műszereket adott Izraelnek, amilyeneket egyetlen európai szövetségese sem kapott Kairóból jelenti a Tanjug. Haszanein Hejkal, a kairói Al Ahram főszerkesztője, a lap pénteki számában arról ír, hogy az USA elektromos műszerekkel felszerelt távirányítású felderítő gépet adott Izraelnak, és megállapítja, hogy „az USA egyetlen európai szövetségese sem kapott még ilyen gépet”. Az USA és Izrael kapcsolatait elemezve Hejikál úgy vélekedik, hogy az amerikai kormány képtelen Izraeltől függetlenül tevékenykedni, mert Washington és Tel Aviv között titkos megállapodás van. A két ország közötti kapcsolatok — úgymond —, politikai, stratégiai és érzelmi indítékokon alapulnak. Az USA 1967 júniusában félreérthetetlen politikai biztosítékiakat nyújtott Izraelnak, amelyek nélkül Tel Aviv nem kezdhetett vosma agresszióba az arabok ellen. A továbbiakban a főszerkesztő adatokkal támasztja alá állításait, majd megállapítja: az USA 1967-től kezdve igyekezett kapcsolatba lépni a Szovjetunióval, nehogy a közel-keleti háború a két nagyhatalom öszszecsapásává fajuljon. Másrészt az amerikai kormány megpróbált befolyást gyakorolni egyes arab kormányokra, hogy korlátozzák részvételüket a háborúban. A négy nagykövet újabb ülése New Yorkból jelenti a Reuter. Csütörtökön este New Yorkban megtartották a közel-keleti válságról tárgyaló négy nagyhatalom diplomatáinak 27. találkozóját. Közleményt nem adtak ki, csupán annyit tudattak az újságírókkal, hogy a négy nagykövet a jövő hét végén ismét összeül az amerikai ENSZ-,küldött rezidenciájában. A megfigyelők úgy vélekednek, hogy ezúttal azért nem adtak ki közleményt, mert a szovjet ENSZ-nagykövet visszautasította azt az amerikai javaslatot, amely szerint közös tűzszüneti felhívást kell intézni a hadban álló felekhez. Úgy hírlik, hogy a Szovjetunió véleménye szerint csak Izraelhez kell felhívást intézni. Arafat befejezte moszkvai látogatását Moszkvából jelenti a TASZSZ. Jasezer Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottsága elnökének vezetésével pénteken elutazott Moszkvából a Palesztinai Felszabadító Mozgalomküldöttsége. A küldöttség szovjet meghívásra tíz napot töltött Moszkvában és több közös érdekű kérdésről tárgyalt. Kínai kirohanás Izrael ellen Pekingből jelenti a Tanjug: „Az izraeli cionisták kihívó jellegű tevékenysége végsőikig arrogáns formát öltött, s már az őrültséggel határos” — írja a Renmin Bilbao pénteki hírmagyarázatában. A kommentár a Kairó környéki fémfeldolgozó üzem bombázásával foglalkozik. A iidnail újság hangsúlyozza: kétségtelen, hogy Izrael csak azért merészkedik provokációkra az arabokkal szemben, mert az USA támogatja. A lap emlékeztet rá, hogy közvetlenül a bombázás előtt. Nixon kijelentette: növelni fogja az Izraelnek szánt katonai segélyt. A jugoszláv—belga kulturális vegyes bizottság két küldöttségének vezetője — Charles Werck, a belga külügyminisztérium meghatalmazott minisztere és Oto Dénes a külföldi kulturális kapcsolatok szövetségi bizottságának elnökhelyettese — pénteken aláírta a jegyzőkönyvet a vegyes bizottság háromnapos tárgyalásairól. A vegyes bizottság ülésezésén tervet fogadott el a két ország 1970. és 1971. évi kultúrcseréjéről Dzur: A csehszlovák hadsereg eleget tesz kötelességének Moszkvából jelenti a TASZSZ. Martin Dzúr tábornok, csehszlovák véderőminiszter, a Krasznaja Zvezda című újságnak, a szovjet hadsereg hivatalos lapjának adott nyilatkozatában elmondta: a csehszlovák hadsereg kész eleget tenni a testvéri hadseregek, a Varsói Szerződés tagállamainak hadserege iránti kötelezettségeinek. Hozzáfűzte, hogy a csehszlovák hadsereg és a többi szocialista ország hadseregének viszonya az internacionalizmus, valamint a szocialista társadalom védelme iránti kötelezettség-teljesítés elvein alapul. A továbbiakban rámutatott arra, hogy „a csehszlovák és a szovjet hadsereg szoros testvéri viszonya akadályozta meg 1968 januárja után a revizionista és a szocialistaellenes erőket tervük véghezvitelében”. Dzúr tábornok végül kijelentette, hogy a csehszlovák hadsereg legfontosabb feladata a nyugati határok megőrzése. Diáktüntetések az amerikai nagyvárosokban A Reuter jelenti, hogy Washingtonban ezer diák tüntetett, mert hét chicagói diákvezért bíróság elé állítottak. Százegynéhány rendőr könnyfakasztó gránátokkal és gumibotokkal oszlatta szét a tüntetőket. A Fehér Ház közelében történt összecsapásban három diák és egy rendőr megsebesült, százöt tüntetőt letartóztattak. Bostonban, Los Angelesben és más nagyvárosokban is tüntettek a diákvezérek mellett. Marosán-interjú a Népszabadságban Budapestről jelenti a Tanjug. A Népszabadság munkatársa beszélgetést folytatott Marosán Györggyel, az MSZMP KB Politikai Bizottságának volt tagjával, s az interjút egy teljes oldalán közölte. Marosánt — mint ismeretes — hét évvel ezelőtt leváltották tisztségéről, mert szembehelyezkedett a Központi Bizottság egyes határozataival és intézkedéseivel. Marosán három évvel ezelőtt egy könyvet jelentetett meg, amelyben megírta a szocialista újjáépítés időszakának harcait, a politikai életben azonban mindmáig nem vett részt. Most a magyar szociáldemokrata pártban uralkodó háború utáni helyzetről beszélt. Jómaga is a párt funkcionáriusa volt, s amikor a Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt 1948-ban egyesült, a Kommunista Párt tagja lett. A Rákosi-korszakban egy időre kegyvesztett lett. A Népszabadság elismeréssel nyilatkozik Marosán 1956. utáni munkájáról, megállapítja, hogy derekasan kivette részét az általános helyzet rendezéséből. Feltétel nélkül tiszteletben kell tartani a népek önrendelkezési jogát Közlemény a jugoszláv-kenyai megbeszélésekről Nairobiból jelenti a Tanjug. Nairobiban pénteken közös közleményt adtak ki Tito elnök látogatásáról és a jugoszláv-kenyai tárgyalásokról. A közlemény szerint Josip Broz Tito köztársasági elnök feleségével és munkatársaival Jomo Kenyatta kenyai elnök meghívására kilencnapos látogatást tett a Kenyai Köztársaságban. A magas rangú jugoszláv vendégek megtekintették Nairobit és környékét, valamint rövid vidéki körutat tettek. A hivatalos látogatás alatt a jugoszláv és a kenyai küldöttség tárgyalásokat folytatott több közös érdekű kérdésről , közöttük az együttműködés fejlesztéséről és az időszerű nemzetközi problémákról. A küldöttségek sajnálkozással és aggodalommal állapították meg, hogy korunkban mind több beavatkozás és agresszió történik, és tért hódít az érdekövezetek politikája, a politikai és a gazdasági nyomás doktrínái. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták, hogy feltétel nélkül támogatják az ENSZ tevékenységét. Leszögezték, hogy okvetlenül tiszteletben kell tartani a világszervezetnek az államközi kapcsolatokra vonatkozó elveit. A fenyegetőzés, illetve az erőszak alkalmazása az államközi viszályok megoldásában törvénytelen, a felmerült nézeteltéréseket békés eszközökkel kell elsimítani. Valamennyi ország szuverén egyenrangúságát és önrendelkezési jogát feltétel nélkül tiszteletben kell tartani, a beavatkozás doktrínája, a hegemónia politikája és a neokolonializmus tehát elfogadhatatlan, mert veszélyezteti az országok politikai függetlenségét és területi épségét. Tito és Kenyatta mély aggodalmát fejezte ki a fajüldöző kisebbségi kormányok igája alatt sínylődő afrikaiak sorsa fölött. Eltökélték, mindent megtesznek, hogy Dél- Afrika, Namíbia Zimbabwe és az úgynevezett afrikai portugál területek lakossága megkapja elidegeníthetetlen jogát a szabadságra, az igazságra, az emberi életmódra. A két elnök ismét kifejezte ragaszkodását az el nem kötelezettség politikájához és hangsúlyozta, hogy a világbéke és a népek közötti megértés érdekében igyekszik továbbfejleszteni ezt a politikát. Evégett felhívják az el nem kötelezett országokat, hogy fokozzák és hangolják egybe együttműködésüket. Támogatják az el nem kötelezett országok küszöbönálló csúcsértekezletének előkészületeit, és annak a véleményüknek adnak kifejezést, hogy a csúcsértekezletet kívánatos lenne még az ENSZ-közgyűlés XXV. jubileumi ülésszaka előtt megtartani. A tárgyaló felek nagy megelégedéssel nyugtázták azt a tényt, hogy Nigériában véget ért a polgárháború. Leszögezték, hogy az afrikai országok közötti viszályokat Afrikának kell megoldania, összhangban az Afrikai Egységszervezet alapokmányának elveivel. A közel-keleti válsággal kapcsolatban megállapították, hogy a válságot kizárólag a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatának végrehajtása alapján lehet tartósan és igazságosan megoldani. A hadműveletek közelmúltban történt kiterjesztése veszélyezteti a békét ebben a térségben. A jelenlegi helyzet is arra muhtat, hogy sürgősen meg kell oldani a problémát. A két elnök egyetértett abban, hogy a vietnami háborút is kizárólag politikai módszerekkel, a genfi egyezmények alapján lehet megszüntetni. A nemzetközi gazdasági problémákkal kapcsolatban aggodalommal állapították meg, hogy a fejlett és a fejletlen országok közötti szakadék tovább mélyül. Szükség van tehát a fejlődő országok közötti kereskedelem növelésére, a szóban forgó országok gazdasági előrehaladásának meggyorsítására. Igyekezni kell javítani a fejlődő és az iparilag fejlett országok kereskedelmén, gazdasági együttműködésén is. Ebben különösen a nemzetközi intézmények tölthetnek be fontos szerepet. A jugoszláv—kenyai együttműködéssel kapcsolatban a két elnök készségét fejezte ki a két ország kereskedelmi, gazdasági és kulturális kapcsolatainak fejlesztésére, a műszaki együttműködés elmélyítésére. A sokoldalú tárgyalások során beigazolódott, hogy a két ország igen eredményesen együttműködhet ipari, mezőgazdasági és egyéb téren. A jugoszláv—kenyai gazdasági egyezmények megfelelő alapjai a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének. Tito elnök, felesége és munkatársai köszönetet mondtak a lelkes fogadtatásért, amelyben Kenya kormánya és népe részesítette őket. Elnökünk meghívta Jomo Kenyatta elnököt, hogy látogasson el Jugoszláviába. A meghívást örömmel elfogadták. Elnökünk Kenyából távozóban üdvözlő táviratot intézett Jomo Kenyattához és még egyszer köszönetet mondott a baráti fogadtatásért. Emelik az olasz újságok árát Az olasz lapkiadók szövetsége engedélyt kért a kormánytól, hogy 14 százalékkal emelje az újságok árát. A kiadók szerint a 70 lírás ár nem fedezi a kiadásokat. Ezzel egyidejűleg felszólították az újságírókat és a nyomdászokat, hogy segítsenek csökkenteni a kiadásokat, mert több újság sorsa forog kockán. Az utóbbi években ugyanis több lapot beszüntettek, néhány újság pedig egyesült. 3. oldal Nem vagyok De Gaulle — hangsúlyozta amerikai látogatása előtt Pompidou New Yorkból jeleníti az AFP: Georges Pompidou francia köztársasági elnök egy amerikai tévéállomás riporterének adott nyilatkozatában ismételten megerősítette korábbi állítását, hogy a Mirage típusú francia vadászgépek adásvételére vonatkozó francia—líbiai szerződés egyik szakasza kimondja: Líbia nem adhatja el a gépeket más országnak. Pompidou hozzáfűzte: nem hiszi, hogy Izrael tart a líbiai légierő beavatkozásától, és véleménye szerint Izrael ezek után valószínűleg arra számít, hogy az USA gyorsabban látja el újabb gépekkel. Küszöbönálló amerikai útjáról szólva, azt mondta, nem aggasztja az esetleges tartózkodó fogadtatást, nem aggódik amiatt, hogy New York lakói őt is úgy fogadják, mint De Gaulle elnököt 1960-ban. — Először is nem vagyok De Gaulle, és ami még fontosabb: látogatásom célja megvitatni Nixon elnökkel Franciaország és az USA közötti hasznos együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. Nagyon sajnálnám, ha politikánk az Egyesült Államokban nem találna megértésre — mondta Pompidou. — Senki sem állíthatja rólam, hogy antiszemita vagyok. Köztudomású, hogy Franciaország mindig támogatta Izraelt, amikor úgy vélte, hogy léte forog kockán. A franciák azonban túl sokat szenvedtek a háborúban, és senki sem várhatja tőlük, hogy valakinek is elismerjék az agresszióra való jogot — fejezte be nyilatkozatát a francia köztársasági elnök. A kongresszusi képviselők tiltakoznak Franciaország közel-keleti politikája ellen Az AP washingtoni jelentése szerint a Pompidou látogatását ellenző amerikai kongresszusi képviselők elhatározták, hogy írásban tiltakoznak a francia köztársasági elnöknél Párizs közelkeleti felelőtlen politikája miatt. Torbert McDonald massachusettsi demokrata képviselő kijelentette, hogy az írásos tiltakozás sokkal hatásosabb lesz, mint az, hogy a kongresszusi képviselők Pompidou érkezésekor tüntetőleg kivonulnak az ülésteremből. A tervezeteit eddig negyven képviselő írta alá. McDonald hangsúlyozta, hogy Franciaország „romboló politikát folytat Közel- Keleten”. Köztudomású, hogy az elmúlt évtizedben Portugália kivételével egyetlen nyugati ország sem szállt annyiszor szembe az Egyesült Államokkal, mint Franciaország. Követeljük Párizstól, támogassa az USA kormányának erőfeszítéseit, hogy közvetlen tárgyalásokra kényszerítsük Izraelt és az arab országokat, mert csak ily módon akadályozhatjuk meg egy újabb háború kitörését a Közel- Keleten — mondta McDonald.