Magyar Szó, 1970. február (27. évfolyam, 30-57. szám)
1970-02-28 / 57. szám
Szombat, 1970. febr. 28. MAGYAR SZÓ / Céé!, a tarnt Megkezdődött a San Remó-i fesztivál — Gyengék az új énekesek, gyengék a régiek is — Noé bárkája az első díj várományosa? Kiküldött munkatársunk telefonjelentése San Remo. február 27. Megkezdődött a San Remó-i fesztivál, és csoda nem történt: a dalok a bemutatón sem voltak jobbak, mint ebben a néhány korábbi napban, amikor az eszpresszók juke-boxaiban hallgattuk őket. Az est legjobbja kétségkívül Celentano, a fesztivál: fenegyerek volt. Már a dala is érdeklődést keltett, nemcsak a címével — Munka nélkül nincs szerelem —, hanem „politikai” tartalmával is, öt-hat versszakában ugyanis arról beszél, hogy az országban túl sok a sztrájk és kevés a munka. Az idősebbek egyszerűen nem tudják elviselni Celentanót, a fiatalok valósággal imádják, és neki ez az utóbbi a fontos. Tegnap este is kisebb méretű botrányt okozott az előadáson: nyolctíz ütem után leállította a zenekart, s megkérte a karmestert, hogy kezdje újra a szerzeményt. A másik csínytevése az volt, hogy a feleségét is elhozta a fesztiválra, nem mint vendéget, hanem mint énekest. Ez pedig valamennyi konkurrensét messze fölülmúlta, beleértve Gigliola Cinquettit és a szavazás után elsőként kiugró Patty Pravót. Celentano és klánja második lett a selejtezőn, és szombat este nagy reményekkel indul a döntőn. Kard a szívben — ez a címe a tegnapi győztes szerzeménynek, amely azonban egyáltalán nem fogja megérdemelni a végső győzelmet, ha egyáltalán győzedelmeskedik. Eddig csak nem hivatalos előadásban hallottuk Endrigo Noé bárkája című dalát (ma este mutatja be a szerző és a tavalyi győztes Iya Zanicchi), s habár múlt századbeli vadnyugati balladára emlékeztet , hol vannak a régi szép idők, amikor az olasz táncdal fogalom volt a táncdal világában!s, szerintünk igen nagy eséllyel pályázik az első helyre. Már azért is, mert két igazán kiugró énekes adja elő. Az igazság kedvéért el kell mondani, hogy annak a néhány jobb énekesnek igazán nincs nehéz dolga ebben a konkurrenciában. A fiatalok — ki tudja, milyen kritériumok szerint jutottak el San Remóba — anynyira színtelenek és gyengék, hogy semmiképpen sem tudják öregbíteni a fesztivál hírnevét. Sőt, még néhány egykori nagyság is csak árnyéka volt önmagának. Elsősorban Renata Rascelnak, az egykori San Remó-i győztesnek a fellépésére gondolunk, az egykori „ordibáló” most olyan szerényen, halkan, színtelenül, egyszóval rosszul énekelt, hogy valószínűleg neki magának is kellemetlen volt. Nem sok jót lehet mondani egy másik régebbi győztesről Tony Renisről sem, habár ő és szerzeménye to-vábbjutott. ’ A tévéközönségnek valószínűleg alkalma lesz látni Antoine-t, aki ugyan szerény kis dalocskát énekel, de két strófa között egy valódi balett-táncosnővel val- I cerozik, ami nem kifejezetten fesztiváli szokás, de . I mindenképpen kellemes II látvány. ■ I A rendőrök és katonák I továbbra is éberen őrzik a ■ I Casino Municipale épületét, de a lázongó fiataloknak, úgy látszik, ezúttal eszük ■ ágában sincs tüntetni. Pedig г I most igazán volna rá s okuk... -1 PILCZ Nándor Tévében tévéről A Jugoszláv Televízió magyar nyelvű műsorából ▼ASARNAP, március 1.9:00 Beszélgessünk az adóról — ezt a rímet is adhatnánk a vasárnapi faluműsornak, mert a BARAZDA hosszabb riportban foglalkozik a földművesek adóztatási rendszerével. A műsorból kiviláglik, hogy a magántermelők sokallják a rájuk rótt kötelezettségeket, — ezt mondják Lukácsfalván, Muzslyán, Szentmihályon... Sokan nem is tudják, hogy mit és miért fizetnek, sokukat pedig az érdekli, növekedni fog-e a közteher. Ezekre a kérdésekre válaszol Mucsi András, a Tartományi Végrehajtó Tanács tagja és a zrenjanini község illetékesei. HÉTFŐ, március 2. 16:45 KÖRKÉP. — Három vajdasági ifjúsági csoportot látogatott meg Giizer Magda riporter, három vajdasági helységben berregett a körkép kamerája: Szabadkán, Zentán és Bácstopolyán. A szabadkai Kosztolányi Kör tagjai — akiknek tevékenységéről már a nagy nyivánosság is tudomást szerzett az Élet jel előadásai révén — Noszán rendeztek téli táborozást. A forgatócsoport ott kérte fel őket, hogy nyilatkozzanak céljaikról, vágyaikról. Zentán diszkó-klub működik a Népi Technika pincéjében. A semmiből hozták létre! A környékbeliek már panaszkodtak, a „zenebonára”, de a fiatalok megvédték magukat, s továbbra is ott gyülekeznek esténként, táncolnak, zenét hallgatnak. Egy ilyen összejövetelre kopogtatott be a tévé munkatársa, s ismerteti az ott látottakat. Harmadiknak a bácstopolyai RÉS irodalmi csoport került kameraköreibe. A csoport tagjait a topolyai középiskolások, legnagyobbrészt a gimnazisták képezik. Sokféle téma került felszínre előadásaikon: hallhattak a zenéről (a jazz története), az irodalomról (Fehér Ferenc-est, Ady-est, Sáfrány—Kopeczky-est stb.), a régészetről, a filmről, a vajdasági színház helyzetéről, és önálló alkotásukkal is szerepeltek már. Topolyán a RÉS nyújtja az egyetlen lehetőséget arra, hogy a fiatalok szélesebb körű társadalmi, politikai és kulturális ismeretekre tegyenek szert. CSÜTÖRTÖK, március 5. 16:45 HÁZUNK TÁJÁN. — A közelmúltban a Szocialista Szövetség Tartományi Választmánya a tömegtájékoztatási eszközök helyéről, szerepéről és feladatáról tárgyalt. Az ülésen említés történt a Televízióról is, és ezzel kapcsolatban néhány határozat is született. Ennek kapcsán a szerkesztőség beszélgetésre hívta meg Soltész Józsefet, a Szocialista Szövetség Tartományi Választmányának tagját, Siflis Lajost, a Választmány sajtóbizottságának tagját, Romhányi Lászlót, a Szocialista Szövetség törökkanizsai községi választmányának elnökét és Saffer Pált, a tervezett Vajdasági Televízió szervezésével foglalkozó ügyvezető bizottság tagját. Ez a beszélgetés feleletet ad a szerkesztőséghez érkezett levelekben feltett kérdésekre és a Vajdasági Televízió fejlődésével kapcsolatos problémákra. A beszélgetés vezető riportere Fejős István. Repülj páva... A Magyar Televízió műsorából SZOMBAT 18:20-kor Hagyományok gyűjtőcím alatt egy vidéki város új lakótelepén készült filmet közvetítik. A film rendezője országjáró útjainak egyikén különös látványra figyelt fel: az említett lakótelepen valamelyik ház előtt a járdán disznót vágtak ... Másutt is hallani hasonló téli szokásokról, sőt van olyan város, ahol ezt a régi és új életforma jellemzőit összeolvasztó „új hagyományként” emlegetik. Az érdekes témát feldolgozó dokumentumfilm jól érzékelteti a tárgyhoz illő ironikus hangvételt. Este 20:20-kor két bohózat kerül bemutatásra. Az egyik Rejtő Jenő Légió mindhalálig, a másik Nóti Károly A csillár című egyfelvonásosa. Bohózati helyzet — mondják, amikor véletlen összetévesztések, félreértések miatt fejtetőre áll egy egyébként szokványos hétköznapi helyzet. Az ilyesmi a színpadon és az életben is egyaránt mulattató. Bizonyság rá a két jeles, elhunyt szerző ma már klasszikusnak számító bohózata is. Federico Fellini nagy sikerű műve, a Nyolc és fél kerül képernyőre éjszakai előadás keretében (22:25). A film hőse Guido Anselmi, emberi és alkotói válságban gyötrődő filmrendező. Tervezett új filmalkotásában választ keres kételyeire és problémáira, s fájdalmas önvallomásokon, kegyetlen őszinteségű önvizsgálaton át talál vissza az igazi művészethez és saját emberségéhez. VASÁRNAP Föltétlenül kellemes meglepetés a Heltai Jenő műveiből készült egy és negyed órás irodalmi összeállítás (15:00). A magyar színművészet színe-java közreműködik Az élet szép, zenéked magyarázzam? ... című irodalmi műsorban. Rendezte Horváth Ádám. A Röpülj páva népdalverseny első középdöntőjére kerül sor Kecskeméten a Katona József Színházban, amit egyenesből közvetít a televízió 17 óra 40 perckor. A népdalkedvelők ezúttal is minden valószínűség szerint félretesznek minden mást, hogy élvezhessék a nagy műgonddal előkészített vetélkedőt. Jean Anouilh színdarabjának tévéváltozatát, az Eurydiké-t este 20:20-kor pergetik. A sikeres drámaíró — nem minden önirónia nélkül — két osztályba sorolja műveit: „rózsaszín” és „fekete” darabjairól beszél. A most bemutatásra kerülő Eurydike kétségtelenül az utóbbiakhoz tartozik. Az író modern eszközökkel nyúl az antik anyaghoz; a görög monda erejét megőrizve a ma emberéhez is közel hozza mondanivalóját. KEDD A múzsák neveletlen gyermeke című könyv nagy közönségsikert aratott. Ez adta az ötletet a könyv írójának és a televízió szerkesztőségének, hogy azonos címmel a képernyőn is ismertessék a „könnyű műfaj” tagját, az operettet. Ezúttal Az örök primadonnával foglalkoznak (21,15). Közreműködik: Házy Erzsébet, Honthy Hanna, Galambos Erzsi, László Margit, Lehoczky Zsuzsa, Németh Marika, Palló Imre, Petress Zsuzsa, Simándy József, Zentay Anna és sokan mások. SZERDA Fiatal írók kapnak helyet abban a több mint egyórás műsorban, amelyet 20,50 perces kezdettel sugároz a televízió. A novellák alakjainak megelevenítői a több között: Avar István, Balázsovits Lajos, Margittay Ági, Koncz Gábor, Békés Itala, Koltai Róbert, Pádua Ildikó. A tartalomból: 1. Módos István: Szembesítés, 2. Simonffy András: Jó asszonyok, 3. Czakó Gábor: Csomagok. ••• Pathelin mester A Jugoszláv Televízió műsorából SZOMBAT, 21:05 San Remó-i fesztivál A slágerfesztiválok között nemcsak talán a legrégibb, de a legjelentősebb is a San Remó-i. Az idén tartják meg huszadízben ezt a könnyűzene szempontjából igen vonzó rendezvényt. A Jugoszláv Televízió közönsége szombat este egyenes adásban láthatja a fesztivál befejező, döntő részét, amelyen a többi között Iva Zanicchi, Sergio Endrigo, Pino Donaggio, Toni Renis, Gigliola Cinquetti, Boby Solo, Rita Pavone, Claudio Villa, Antoine és Sandy Shaw énekel. SZOMBAT 22:10 Polgárvédelem (amerikai filmvígjáték) A második világháborút megelőzően készült a polgárvédelem című amerikai filmbohózat, amelynek szereplői Oliver Hardy és Stan Laurel, a filmgyártás kezdetének és hőskorának elválaszthatatlan komikustandemje. A több mint három évtizeddel ezelőtti mulattatás nagymesterei ma is igen népszerűek, és nyilván ezért sokan örömmel üdvözlik a szombat este műsorra kerülő, kiváló szórakozást ígérő bohózatot. VASÁRNAP 18:05 Egy gyilkosság anatómiája (amerikai bűnügyi film) A vasárnap esti krimisorozatban Otto Preminger 1959- ben készült, a filmszínházakban nagy sikerrel futó trillerjét láthatjuk. A film címe már sejteti, miről van szó, egy gyilkosság körülményeinek kiderítéséről. Ebben a vérbeli krimi-témában James Stewart és Lee Remickét, a két népszerű amerikai színészt láthatja viszont közönségünk. HÉTFŐ 20:35 Pathelin mester (középkori bohózat) „A Pathelin mester a középkor végi francia világi tárgyú bohózatirodalom legkiválóbb darabja. Írójáról bizonyosat eddig még senki se tudott mondani, bár a különböző kommentárok feltevéseiben a XV. század francia irodalmának minden ismertebb alakja szerepel, Francois Villontól Antoine de la Sale-ig. A bohózat a rászedett csaló pompás komédiája, amelyben a legkörmönfontabbat saját fogásával szedi rá a legegyügyűbb. A városi környezetben játszódó darab rendkívül népszerű volt a XV. században.” A belgrádi stúdió a Pathelin mesterről szóló versesbohózat tévéváltozatát Jovan Konjovic rendezésében mutatja be. A szerepeket Mija Aleksic, Dara Galenic, Nikola Simić, Mića Tomic és Djordje Para alakítják. SZERDA 20:35 Belgrád, Zágráb és Ljubljana után a szarajevói stúdió is humoros tévésorozattal próbálkozik. Az ötrészes széria készítői, Aleksandar Jevdjevic és Jurislav Korenic rendezők XIV. és XIV. századi névtelen szerzők meséit, anekdotáit, jeleneteit dolgozza fel. A sorozatból egy rövid részletet láthattunk már az újévi műsorban is, és akkor mind a közönség, mind a kritika jól fogadta a szarajevóiak próbálkozását. Talán a folytatása sem lesz kevésbé érdekes. 11. oldal Néhány szó muzsikáról Radmila Bakočević és Djurdjevka čakarevič estje az M-stúdióban Radmila Bakočević és Djurdjevka Cakarevic külföldi elismerésekkel fémjelzett hírneve, élénkebb érdeklődést keltett az újvidéki hangversenylátogatók körében, s a koncert kezdete előtt a Stúdió tágas előcsarnokaiban népesebb közönség várakozott az attrakciónak ígérkező művészi eseményre. Ugyanennek a hallgatóságnak a zöme elégedetten távozott a hangversenyről, a kritikusra hagyva a tépelődést, amely — legalábbis a szóban forgó eset példázatán — amolyan magánjellegű szélmalomharcra hasonlít egy jóformán senkit sem érdeklő magasabb színvonal, egy következetesebb programkoncepció, egy írástudó és tényeket tartalmazó műsorfüzet érdekében. Az előzmények ismertetésének kedvéért el kell mondanunk, hogy a múlt szerdán elmaradt koncert után az erre a terminusra szerződtetett japán gordonkaművész is lemondta fellépését, így a Művelődési Központ hangversenyirodájának munkatársai valóban kellemetlen helyzetbe kerültek. Próbálkozásaik, hogy más művészt szerződtessenek, végül is a fővárosi operaénekesnők estjét eredményezték, s ez a körülmény némileg indokolhatja a sebtében komponált műsor fogyatékosságait. De ha igényeinket nem kívánjuk lebecsülni, ha zeneértőink kritériumát nem kívánjuk a vidéknek szánt adománnyal való kiegyezés kényszerűségére szorítani, akkor eltűnődhetünk egy kissé a szerdai esten. Nem fér hozzá kétség, hogy Radmila Rakocevic és Djurdjevka Cakarevic a jugoszláv énekművészet jelenjének felmagasló egyénisége, s előadóművészeink élvonalába tartozik a valóban jeles zongorakísérő Zdenko Marasovic is. Amit ennél a puszta lénynél fogva nyújtottak az újvidéki közönségnek, hozzátartozik rangjukhoz, elvárták tőlük. A jó hanganyag, a muzikalitás, az értelmes frázisformálás és dinamikai árnyalás, az előadott művek tartalmának helyes megértése és megértése természetes előfeltétele reproduktív művészetüknek, ezért ha elismeréssel is adózunk ezeknek az erényeknek, nem állíthatjuk őket szembe a fogyatékosságokkal, azaz nem egyensúlyozhatjuk velük mindazt, amivel adósaink maradtak. A dalestnek induló koncert operarészletekkel zárult, s attól eltekintve, hogy ma már hangversenyteremben elfogadhatatlan a zongorakísérettel ellátott szerencsétlenül hangzó kényszermegoldás, előadóművészi szempontból is ez a fejezet volt a leggyengébb. Djurdjevka Cakarevic egyébként szépen megfogalmazott Verdi-áriájának befejezése nem sikerült, és a Norma című Bellini-operából előadott két részlet Radmila Bakočević, illetve a Rakocevic—Cakarevic kettős megszólaltatásában az igen érezhető intonatív ingadozás miatt eleve nem számíthat elismerésre. Visszatérve a dalokhoz, mindkét művésznő elképzelésében az operai zsargont, vagyis a túlméretezett hangot kifogásolhatjuk, aminek folytán nem jutott teljes mértékben kifejezésre a műfaj egyik legjelentősebb jellegzetessége: a bensőséges, meghitt hangulat. Ettől eltekintve ez volt az est sikeresebb része. Radmila Вакобеvic teljesítményének csúcspontját a műsor első számaként elhangzott Marcello-szerzemény képezte, Djurdjevka Cakarevic pedig Mahler dalciklusának előadásában nyújtotta művészetének legjavát. Végül, sajnos, szólni kell a méltatlanul viselkedő „ifjú zenebarátokról” is, akik az utcasarok helyett a hangversenytermet választották kedélyes szórakozásuk színhelyéül. Magatartásukkal, bármennyire tiltakozunk is ellene, úgy látszik, azt akarták bebizonyítani, hogy a vidéknek szánt, összebarkácsolt program mégis jó helyre érkezett. PÁNDI Oszkár