Magyar Szó, 1970. február (27. évfolyam, 30-57. szám)

1970-02-05 / 34. szám

Csütörtök, 1970. febr. 1. ütköző vélemények A diáksztrájk és egy végtelen vita kapcsán Mint ismeretes, a közelmúltban sztrájkot indított a szabadkai Vasúti Ipariskola háromszáz növendéke amiatt, hogy egyik tanáruk elhagyta az iskolát. A ta­nulók csak egyet követeltek: az iskola záros határ­időn belül venne vissza kedvenc tanárukat. Természe­tesen fogalmuk sem volt arról, hogy miért került sor tanáruk felmondására. Még kevésbé tudták és tudják, hogy milyenek a viszonyok a tanári karban, az iskola munkaközösségében. Igaz, hogy a ,,követelő nagygyű­lésen” jó helyen tapogatóztak, amikor azt követelték az iskola igazgatójától, hogy mondják el nekik is az igazságot, mert csak akkor látják tisztán, ki az, aki hibázott, kit terhel a felelősség. Mindez közvetlenül a félévi szünidő előtt történt. Időközben összeült az isko­la tantestülete és elfogadta az említett ta­nár ,aids kérte, hogy tekintsék semmisnek f­elmondó ,-lát­ és a diákok kérését, hogy vegyék vissza a tanári karba. Ezzel azon­ban még nem ért véget a huzavona. Ülésezni kezdett a munkaközösség, a fegyelmi bizottság, de eredmény nél­kül. Mindenki a maga igazát bizonygatv­a, szinte lehetet­len reális képet alkotni! Míg a fegyelmi bizottság végére nem jár a bonyolult ügyinek, f­elfüggesztették a tanár előadói muntkaviszo­■*“11Јмммм!!,!*1мм1|м'!1м! а« »••••••••••••осаееввоазоо*»**'» ...... »•••••■ *• me •• mm •• mm • mm ••• nyál. A tanár időközben be­­­­tegszabadságra ment. A diákok a félévi szünet végetért­ével jogosan az után érdeklődnek, hogyan intéző­dött el tanáruk ügye. Választ nem kaphatnak, és ez ugyan­olyan zavaróan hat, mint az a tény, hogy tanárukat kizár­ták az iskolából. Egyszerűen nem tudták, hogy nem zárta ki senki, hanem maga mon­dott fel. Hogy miért, arról úgyszintén nem értesültek, és most sem úgy tudják, ahogy van ... El lehetett volna mindezt kerülni? Ami a tanulók he­lyes informálását illeti, am­in­­den­képpemn! Amikor a diákok azt találták mondani, hogy joguk van tudni, mi történik az iskolában, a­zt a választ kapták, hogy ez a­z iskola dolgozóinak a belső ügye. Hát az iskola diákjai vala­milyen formában nem tartoz­nak az iskola mun­kaközös­ségének tagjai közé? A ta­nárok közötti vitából sok minden eljutott hozzájuk is, mivel azonban ebből nem tudtak teljes kénét alkotni, a­ mellé álltak, aki legnagyobb hatással volt rátok, tekintet nélkül arra, hogy igaza volt-e neki vagy sem. A Vasúti Ipariskolában el­lentétesek a vélemények: a tanárok, szakelőadók, tiszt­viselők, műszaki személyzet nincsenek egy véleményen. Ez abból is látható, hogy nem voltak képesek idejében közbelépni. A diákok áldás­­pontján nem kell csodál­kozni, hiszen, nem tudják ki­nek higgyenek! A fejleményekből ítélve még sok idő eltelik, amíg végleges megoldás születik ebben az ügyben, s félő, hogy a diákok érzik meg a legjobban ennek következ­ményét, amelyért a legkevés­bé ők a felelőseik. N. E. «III Ш ••••* • ••• f ^ ••••• • ••• V • ••• ffi IL FI • •••• fifiH •••••• ::::: :::::: ^ ••••••• ■••••• ••••••• ■ IMII ••••••• •••••• ••••••• •••••• •••••• • MIM .•­••• •■•■•••■ «•••••••■•■••••••••••■••••■•••■•■•a «•••■•■••■««•••••••■•••••••■••••••• A csernyei kihágás­ bíró híres Francišković Stipan szabadkai munkást 200 dinárral büntette meg a kihágást bíró, mivel til­tott kereskedelemmel foglalko­zott. Több aranyfüggöt, órát karperecet és orkánkabátot ta­láltak nála. Farkas István kikindai lakos 50 dináros büntetést fizetett, mi­vel illetlenül viselkedett Velika livádén. Markov Vladi radojevói bor­bélyt 100 dináros büntetéssel sújtotta a kihágási bíró, mivel műhelyében nem tartotta be az egészségügyi előírásokat. Dusán Gajln Velika Livade-i földműves 20 dináros büntetést fizetett, mivel mopedjével a gyalogjárdán hajtott. Meg nem engedett helyen le­geltette juhait Rade Krajnik szerbcsernyei lakos, 70 dináros büntetést fizetett. K-sz Pénteken délután:­­ Évi közgyűlést tart a doroszlói sporthorgász egyesület A doroszlói sporthorgász egyesült pénteken délután 4 órai kezdettel tartja évi közgyűlését a helyi művelő­dési egyesület termében. A közgyűlés után társasvacso­rát rendez. A halászlé 7 di­nárba kerül. D. Z. A Beograd Áruház Zrenjaninban is épít áruházat A Beograd Áruház az ország legnagyobb kereskedel­mi vállalata, 21 áruházával és tavalyi egymilliárd diná­­ros forgalmával. A fejlődés útján nem áll meg, tovább bővíti hálózatát, munkakörét, kapcsolatát. Ebből a célból jött el a napokban Zrenjaninba a vállalat vezérigazgatója, Gedomir JELENIG. A zrenjanini a Szervó Mihály Kombinátba, szkupstina elnökével. A Szervó Mihály Kombi­nátban a kereskedelmi kap­csolatok elmélyítéséről, az árubeszerzés bővítéséről volt szó, azon a helyes elgondo­­lási alapon, hogy az áruház ott vásárolja meg áruszük­ségletét, ahol kiskereskedel­mi forgalmát lebonyolítja, és tárgyalt a községi Az Udarnik Harisnyagyártól, a Proleter Szőnyeggyártól, a Slogától, a Luxortól, a Begej Kalapgyártól már tavaly is több mint 13 millió dinár értékben vásároltak. Ljubomir Fajic mérnökkel, a községi szkupstina elnöké­vel ismertette a vállalat alapelveit, a zrenjanini áru­ház eddigi eredményeit, és azokat a beruházásokat, ame­lyeket eddig végeztek, és amelyeket a következő há­rom évben terveznek. Ez el­sősorban egy új áruház épí­tésére vonatkozik a remi­árum­ban, mintegy 4000 négyzet­­méternyi területen. Javasol­ta, hogy a Társadalmi Könyvviteli Szolgálat és a Banat Építőipari Kombinát palotájának körzetében levő negyedben épüljön fel. Ugyanott parkolóhelyet, mű­helyt, garázst is építenek, egészen a Régésig. Természe­tesen erre határozott választ nem kaphattak, mivel a sza­bad területet árlejtés és pályázat útján tudják csak az érdeklődök rendelkezésére bocsátani. A vállalat egyéb­ként a hároméves távlatter­vek során 20 áruházat épít országszerte. Vajdaságból Kiskundán (amely már befe­jezéshez közeledik), Zombor­­ban (ahol szintén folyamat­ban van az építkezés), Ku­lan, Becsén és Zrenjaninban A meglevő áruházakat kor­szerűsítik. A Tito marsall utca 18. szám alatt levő áruházban új berendezés kerül. A Djiura Salai utcá­ban egy nagy lerakatot lé­tesítenek, vasáru, vízvezeték és egészségvédelmi felszere­lések árusítása céljából, a község forgalmának, és a vásárlóközönség érdekében. (hr) PIHENŐ NAPOM VAN M­ert én a pihenőnapjai­mon valóban pihenek. Pihenek, pihenek és pihenek. Azonban mielőtt még harmadszor is pihennék, rendszerint bejön a ház úr­nője, és így szól: — Te, Ede! Tudod, hogy én szeretem, ha minden ra­gyogóan működik. Most úgyis ráérsz. Megjavíthatnád a kávédarálót. Úgy őröl már, mint egy szélmalom, lassan és bizonytalanul. Kezembe nyomja az eme­letes darálót. Akár az Empire state Building ... Fele pihenő­ délelőttöm és idegeim felét felörli a kávé­­daráló. Mire elkészül, eszem­be jut, minek nekünk a ká­védaráló. Hiszen mi pótká­vét iszunk. Na, de mindegy. Fő, hogy a réz­kávédaráló újra a régi fényében ragyog. Fellélegzem. De sajnos ko­rán. Ismét jön a­ fényessége, és hozza a villanyvasalót. Te, itt a nyelében, van valami. Úgy megráz néha va­salás közben, mint a vojlo­­vicai autóbusz. Bontsd ki a ... stb. Kibontom a satöb­bit és — stb. Máris megráz a vasaló — Kész! ... És a vasaló újra a régi fényében ragyog. Aztán jönnek az apróbb ténykedések: Nem szelet a kályhacső. Biztosan a korom. Kormos leszek mint egy fö ördög, ám a kályhacső ismét a régi fényében ragyog. A szobaajtót ki lehet nyit­ni belülről, de nem lehet jól becsukni. Kimászok az ab­lakon. Az ablakredőnyt fel lehet húzni, de nem lehet leeresz­teni. Megjavítom. Most le lehet ereszteni, de nem lehet felhúzni. Tovább javítom és végre a redőny a régi fé­nyében ragyog. Aztán eszembe jut, hogy még valami nem stimmel. Megjavítom azt is (már­mint a kis ülőkét), és az is­mét régi fényében ragyog. Este elcsigázva fekszem le. Másnap aztán jön az ál­dott, üdítő munkanap. Higgyék el, felfrissülve jö­vök haza .. . H. 7­. MMbIS-TV Kft SZÓ Kikinda külvárosában él Mita és Anica Olajié. Kilenc fiuk és két lányuk van. A legidősebb gyerekük 34 éves, a legfiatalabb még diák, 15 éves. — Nehéz velt 11 gyereket felnevelni, mondják a szülők, de büszkék vagyunk rájuk, mert a legfiatalabbon kívül valamennyiüknek van állása, van lakása. A képen az Olajié házaspár nyolc fia és két lánya (egy fiuk külföldön dolgozik). M. O. Bővül az üzem, új munkahelyek nyílnak A szabadkai Des ötven százalékkal növeli termelését és a­lkatrészeket gyártó sza­badkai Des az idén nyolc­millió dinár értékű termé­ket állít elő. Az üzemben már hagyománnyá vált, hogy az előre megkötött szerző­dések alapján készítik el a bek­smellési tervet, így soha­sem fordul elő, hogy na­gyobb mennyiségű áru hu­zamosabb idéig eladatlanul áll a raktárban. Az a ter­mék például, amelyet febru­árban készítenek, március­ban már a megrendelőkhöz kerül. Egész évi termékü­ket máris megvették e kivi­teli és kereskedelmi vállala­tok. — Mivel helyszűke miatt már nem volt nagyobb le­hetőségünk a termelés to­vábbfejlesztésére és korsze­rűsítésére, megvásároltuk a Nova buducnost régi rak­tárhelyiségeit — mondja TÓTH Lajos, a Des igazga­tója. — A bútorgyár volt raktárhelyiségei háromszor akkorák, mint a Del műhe­lyei. Mind a termelés üte­mének fokozását, mind pe­dig korszerűsítési igényein­ket illetően megháromszo­rozódtak a lehetőségek is. Úgy tervezzük, hogy máju­sig áthurcolkodunk a szá­munkra új üzemtelepre, ahol már megengedhetjük ma­gunknak, hogy egy kissé sze­rénytelenek legyünk. Leg­alábbis, ami a tervezgetést illeti, ugyanis nem hagy­hatjuk parlagon heverni a helybőségből adódó előnyö­ké. A tervek egy része már meg is valósult azzal, hogy megkötöttük a szerződést új berendezések vásárlására. Hogy ez esetben miről van szó, gazdasági okokból még ttokban tartjuk. Az új fel­szereléssel az év második fe­lében kezdjük meg a terme­lést. Erről azért érdemes már most beszámolni, mert a kor­szerű behozatali gépek je­lentős értékű kooperációs munkát is szavatolnak szá­munkra. Új cikkünk e kukorrae­­manzsaló ás a daráló. Kétfé­lét készítünk belőlük. Az egyik morzsol és darál, a m­á­sik pedig csak darál. Vil­lany- és benzinmotor meg­hajtásiak, hogy a termelők azokon a településeken is hasznát vehessék, ahol még nincsen áraim. Szőlő- és gyü­­mölcsipermetezőből ez idén 12 ezer darabot készítünk. Ugyanígy pálinkafőzőt és egyéb terméket is nagyobb­­mennyiségben gyártunk. A tavalyihoz viszonyított ötven százalékkal növekvő termeléshez új munkaerőt is alk­alna azunk. Szakképzette­ket és szakképzetleneket egy­aránt. Tehát a mun­kaközös­­ség létszáma így már ez év elején mintegy 50 személy­­lyel gyarapszik. Az igazgató arról is beszá­molt, hogy növelik a szemé­lyi jövedelmeket is. Az át­lagkereset ezer dinár lesz. A. 9. oldal Első a Dusán Vasiljev Gimnázium A kikindai középiskolák félévi tanulmányi eredménye A­­kikindai községben hét középiskola van. Az 1989/70. tanév első félévében ezekben az iskolákban 2850 tanuuló kapott osztályzatot. Közülük 1281 ért el pozitív ered­ményt. Az eredmények alapján a következő rangsor alakult k­i: első a Dusán Vaetljev Gimnázium — 572 tanulója közül 388-an értek el pozi­tív eredményt —, másoduk a Zora Krdjal­é-Zaga óvó­nőképző — 193 tanulója kö­zül 86-en értek el pozitív eredményt —, harmadaik e közgazdasági középiskola — 382 tanulója közül 158 ért el pozitív eredményt, negye­dik az Ipari Tanonciskola — 678 tanulója közül 264 ért el pozitív eredményt —h ötö­dik a Gépészeti Technikum — 284 tanulója közül 111 ért el pozitív eredményt —, ha­todik az Építészeti Techni­kum — 186 tanuló­ja közül 72 ért el pozitív eredményt —, hetedik, vagyis az utol­só a Szakmunkásképző Is­­o­la — 555 tanulója közül 202 ért el pozitív eredményt. Várható, hogy a tanulók és a tanárok is mindent meg­tesznek a második fé­lév fo­lyamán, hogy az év végi ta­nulmányi eredmény sztori le­gyen. P. M. Mi lehet a társulás kerékkötője (EGY ZRENJANINI PÉLDA NYOMÁN) Szerbia területén tavaly­­ csak az újvidéki gyár és a­­ két, stb. Ez ellent­mond a két dohánykombinát alakult: zrenjanini üzem, zrenjanini gyár önigazgatási a niši és a vranjei. Ezután A zrenjanini dohánygyár­ jogainak. Egy ilyen társulás- Bosznia-Hercegovinában a 1968-ban megkezdte tárgya- , sát nemcsak hogy önálló kó­­szarajevói gyár egyesítette a tásait a niši gyárral, és a­­ gát veszítené el az üzem, kisebb üzemeket, és a három napokban már-már úgy tét- hanem megváltozna a kör­kombinát végül egy érdek­­szett, hogy az elvi megegye­­zet dohánytermesztési tehe­­közösséget hozott létre. En­­zés létre is jön. De amikor fősége is. Ez nem felel meg nem egyik, valószínűleg leg­ a zrenjanini megbeszélése­ sem a teremtőnek, sem az fontosabb célja az volt, hogy ken a niniek előhozakodtak üzemnek. A feltételeket a a m­éi gyár helyreállítsa va- elképzeléseikkel, akkor ki­ munkaközösség természe­te­­lamikor forgalmát, derült, hogy a két munka- sen nem fogadhatta el. Fel-Vajdaságban 1966-ban közösség nem tud közös ne­­vetődött azonban egy hosszú bomlott fel a társult de-­vezőre jutni. A niši kombi- távú műszaki ggyüttműkö­­hánygyári vállalatok egyse- natnak ugyanis csak fekete ge, és így magukra marad- levelű dohányra van szűk- de® g°nud^at,a' E* m*r eltol­tak a kisüzemek. A fehér­­sége ezért szorgalmazta a gadhatóbbnak látszik Az , . . . , ,. . . társulást, azzal a feltétellel, üzem ilyen módon hajlandó templomi feloszlott, a zentai hog zrenjanini üzem el­­j együttműködni a kombinát­­tóvasartvallomás a U«b- veszíti jogi önállóságát, a­­­tál, «»ülni •*«*«» « am- Tjanai Tova ma gyarral tar- msi kombinát határozna ki a W - 7 .­­ sort, a csókát a zágrábi gyár meg a termelési tervet, Íme csatlakozoit. Maradt egyesítenék a pénzeszközé­ (H)

Next