Magyar Szó, 1970. február (27. évfolyam, 30-57. szám)

1970-02-06 / 35. szám

8. oldal Lassan haladnak az integrációs kísérletek Verbászon Egyesülésre készülnek a mezőgazdasági munkaszerveze­tek Jelenleg az egész országban az egyesülés célszerű­ségét latolgatják a szakemberek, és naponta szület­nek új, erősebb, életképesebb munkaszervezetek. Ver­bászon, noha több olyan vállalat van, amelyeket kö­zös érdek alapján össze lehetne vonni, az integrációs folyamat lassú. Igaz a nyáron több jelentős intézke­dés során egyesültek a város szállítóvállalatai, továb­bá a házkezelőség és a Városi Vízművek is, de még mindig egy egész sereg olyan vállalat létezik, ame­lyek egyesüléssel nagyobb érvényt szerezhetnének maguknak. Még mindig várat magára a Sava Kova­­čević Selyemgyár és a Napredak Szövöde társulása, továbbá az öt kisipari és szolgáltatási vállalat, vala­mint a helyi mezőgazdasági szervezetek egyesülése az élelmiszeripari gyárakkal. Főleg ez az utóbbi az, ami mostanában állandóan vita tárgya. Miért halad lassan az in­tegráció? Erre a kérdésre elég nehéz választ találni. De nem alaptalannak azo­k az állítások, hogy több esetben egyes személyek gátolják megvalósítását. Nemrégiben ponton levő integrációs fo­lyamatok most mégis kilen­dülnek ebből a helyzetből. Mivel az előzetes tárgyalá­sok sikerrel jártak, valószí­nű, hogy már a közeljövő­ben egyesülnek a város me­zőgazdasági munkaszerveze­tei, a Sava Kovacevic Me­zőgazdasági Kombinát, a Duna—Tisza—Duna Minta­gazdaság és a helyi földm­ű­­vesszövetkezet. Ez a egysé­ges vállalat 6000 hektár megművelhető területen gaz­dálkodna. — Az integráció megvaló­sításával gazdaságosabban művelhetnénk földjeinket — mondta Mitar Kilibarda, a Sava Kovačević Kombinát igazgatója —,­ mert köny­­nyebb lenne megépíteni a mesterséges öntözési rend­szert. Számításom szerint közös beruházással 1975-ig teljesen felépülne. Noha az élelmiszeripari gyáraikkal való integráció nem valósult meg — az igaz­gató véleménye szerint — ez nem ok arra, hogy ne álljon fenn szoros kapcsolat az ilyen vállalatokkal. A mezőgazdasági szervezetek tízéves szerződéseket akar­nak kötni az élelmiszeripari kombináttal a nyersanyag­­ellátás érdekében. (b-s) foglalkoztu­nk a vezető be­osztású egyének iskolai vég­zettségével, és kimutattuk, hogy legtöbbjüknek nincs megfelelő szakképesítése. Természetesen ezek az in­tegrációban pozíciójaik el­vesztését látják, a gazdaság érdekei másodlagosak a szá­mukra. Mindennek ellenére kilá­tás v­an arra, hogy a bolt I .....................IMI...........hI.ihiImi • MiiMMgemoiMiM- ,g • ЧИМИ1»»»»-- is • *•••••• M • mm • mm • •• • ••• • ••• Hl ■••sas ■ ••• AffjB HM |П aaaaaa ■ ••• JBM No9 ~ aaaaaa • ••• -aaaaaa ••••• »»»•* >•■••••• •*■>< ...... >••••••• a,... ....... VASARNAP: A Huncut lány Majdánon A majdan-rábei színjátszó csoport vasárnap este 7 óra­i kezdettel bemutatja a Huncut a lány című három­­felvonásos zenés darabot. Rendező Madarász Ilona, a zenéjét betanította Almási György. Szereplők: Lőcsei Károly, Madarász Ilona, Za­­hány József, Kószó László, Molnár Mária, Lévai Ferenc és Gene Rozália. Jegyeik elővételben Mol­nár Máriánál 3 és 2,50 diná­­ros áron. ZAHÁNY József, Majdan P­ancsován nemrég fe­jezték­ be a Vojvo­dina mozi­termének rekonstrukcióját. A polgá­­rok örültek, hogy végre karmaik egy tisztességes mozitermet, de korai volt az örömük. Az első megle­petés már a pénztárnál érte őket. Megdrágultak a je­gyek. Három, négy és öt dinárért árulják őket. A terem sem nyújt valami szép látványt, rikítóak a falak, a műanyaggal be­vont székek ízléstelenek. A régi, rozoga falépcsőt sem cserélték ki. Ilyenkor té­len ráadásul még csúszós is. Ha már annyi pénzt köl­töttek a javításra, szebben is megcsinálhatták volna. * A voslovicai fiatalok­tól még hétvégén sem­­ tudnak hol szóra­kozni. Igaz, közel van Pan­­csova, s a fiatalok többsége oda jár. Még jó, hogy a pancsovaiak meg Belgrád­­ba mennek szombatonként, így a vojlovicaiaiknak van helyük Pancsován. A debelyacsai fiatalok is unatkoznak szombaton­ként. Vadnyugati és bűn­ügyi filmeken kívül mást nem nézhetnek. Színielő­­adást is ritkán rendeznek a faluban, és vendégszerep­lés is kevés van. Nem ma­rad más hátra, mint hogy a tükrösben szórakozzanak. Ez pedig gyenge vigasz. f­ö­rm-­ DÉL-BÁNÁTI MOZAIK A dór A­drenjanini Petőfi Sán­dor Művelődési Egyesület népművelési osztálya elő­adássorozatot indított a ta­gok számára politikai-társa­dalmi életünk időszerű kér­déseiről, a község mindenna­pi problémáiról, feladatairól. A szakelőadásokon kívül nyelvműveléssel is foglalko­zik. Az első előadást a múlt hét végén tartották meg. Dr. Bo­­dó Antal, a községi szkups­tina elnökhelyettese ismer­tette a község gazdasági helyzetét, fejlődését, távlat­terveit, a társadalomszolgál­tatás és közművesítés prob­lémáit és feladatait. A hallgatóság megismerke­dett a község és maga a vá­ros helyzetével, gazdasági problémáival, a közoktatás és egészségügy nehézségeivel, az új beruházási és lakásépíté­si tervekkel stb. Felmerült az orvosok ma­gánpraxisának kérdése, a házi­orvos szerepe és a házi kezelés szükségessége. Szóba került a város tisztán tartá­sának és az úszómedencének a kérdése is. (hi) Előadássorozat a trenjanmi Petőfi Sándor Művelődési Egyesületben MAGYAR SZÓ Sürgős a szőregi út újjáépítése A temerini községi szkupstina előtt az út kérdése A temerini községi szkupstina azt a határoza­tot hozta, hogy a szőregi út újjáépítését be kell ik­tatni a vajdasági utak épí­tésének középlejáratú ter­vébe, amely 1971-től 75-ig érvényes. A határozat — amelyet a szkupstina el­juttat a Tartományi Útépí­tési Tanácshoz és a Vojvo­dina Útépítési Vállalathoz, hangsúlyozza, hogy ennek az útnak a korszerűsítése nagyon sürgős, és a közép­­lejáratú tervben elsőbbsé­get kell neki adni, elsősor­ban azért, mert túlságosan meg volt terhelve 1965- ben, amikor a forgalmat a nemzetközi út szőreg—új­vidéki szakaszán megszün­tették javítás miatt, és az egész teher- és személyfor­galom ezen az úton bonyo­lódott le. Karbantartására nem nagy gondot fordítot­tak. Mivel a községnek is vi­selnie kell az építés költ­ségeinek 30 százalékát (vita tárgya, hogy a községek részesedését növeljék vagy sem az elkövetkező idő­szakban), meg azután a tartományi sem tud pénzt adni erre a célra, elfogad­ható a községnek az a ja­vaslata, hogy 1972-ben építsék újjá az utat, mert akkorra szavatolhatja a há­rom—három és fél millió dinárt, a tartomány pedig a 7—8 milliót. A községi útalapban 350 000 dinár van, az elkö­vetkező 3 évben még 600 000-re lehet számítani. Ezenkívül akciót kell indí­tani, hogy a vállalatok, pol­gárok, a bank szavatolja a még hiányzó összeget. Ad­dig pedig több gondot kell fordítani a karbantartásra. A község erre a Vojvodina­­put vállalatot kérte meg. Zrenjanin bővíti kapcsolatait Misiével A napokban küldöttség járt a faluban Izbisten, Zarko Zrenjanin néphős szülőfalujában járt a napokban Zrenjanin köz­ség hivatalos küldöttsége. A küldöttséget Vuda Cuk, a községi tanács elnöke, Belo­­vai Mihály, a Szocialista Szövetség községi választmá­nyának elnöke vezették. Lá­togatásuk célja az volt, hogy állandó kapcsolatot teremtse­nek Zarko Zrenjanin szülő­falujával — hisz a város róla kapta nevét —, megismer­kedjenek a falu fejlődésével, problémáival. A baráti fogadtatáson részt vettek Versec község közéleti munkásai is. A be­szélgetéseken több érdekes kérdés merült fel, amelyeket a két község, Zrenjanin és Izbiste közös erővel meg tud­nak oldani. Elsősorban lehe­tőség nyílik arra, hogy Iz­­bistén egy helyi múzeumot létesítsenek Zarko Zrenja­­nin és a többi forradalmár tiszteletére. Ezt a helyi kö­zösség, a verseci és zrenja­nini múzeumokkal együtt rendezné be. Az izbištei is­kola és a zrenjanini Zarko Zrenjanin Általános Iskola között szakmai, művelődési, sportkapcsolatokat hoznak létre, de felvetődött az a gon­dolat is, hogy Vajdaság ösz­­szes iskolái, amelyek a nép­hős nevét viselik, évente egy­szer találkozzanak Izbistén vagy Zrenjaninban. Művelődési téren is széles körű lehetőségek nyílnak az együttműködésre, amellyel elősegítenék Izbiste kulturá­lis életének fejlődését. A zre­njanini Ifjúsági Otthon mű­vészcsoportjai, sportegyesü­letek és más intézmények lá­togatnak majd el a bánáti faluba, hogy elősegítsék a kapcsolatok megszilárdítását. Izbiáte szeretne a zrenja­nini község egyik falvával is együttműködni vendégszerep­lések érdekében. (hr) Az utóbbi két évben nem volt tűz Hetinben A helybeli önkéntes tűzoltó testület évi közgyűléséről A hetinii önkéntes tűzoltó testület megtartotta évi köz­gyűlését. A testületnek 37 aktív tagja van, egy pionír osztaga és 80 pártoló tagja. Tavaly e községi versenyen másodikak lettek. Egy tűz­oltót küldtek Belgrádba a tiszti tanfolyamb­a, és a múlt év folyamán 20 egyenruhát vettek. Az új vezetőség ösz­­szetétele: elnök Kovács Jó­­zse, parancsnok Slavko Sa­vic, titkár Mihajlo Trakic. A parancsnokságiba még a következők kerültek: Jonik Sándor, Rade Adamovic, Ber­ta István, Makra Mihály, Gojko Grujic, Máh­é József, Fodor Sándor. Az elmúlt két évben nem fordult elő egy tűzeset sem. A házakat minden évben el­lenőrzik. BERTA István Verbász új negyede (Brezsán Gy.) Megkezdődött a mezőgazdasági szaktanfolyam D­oroszlón Kiváló szakemberek adnak elő A doroszlói Móricz Zsig­­mond Művelődési Egyesület keretein belül megalakult mezőgazdasági szakosztály a zombori Munkásegyetem anyagi támogatásával az idén is megszervezi a hagyomá­nyos téli mezőgazdasági szak­tanfolyamot. — Talán még sohasem volt ennyire fontos a me­zőgazdasági termelők előtt álló változások ismertetése, mint most — mondta TAL­­LÓSI János, az egyesület el­nöke. — Vajdaság legjobb szakembereit kértük fel elő­adóknak. A sajtóban, rádió­ban, televízióban, hallhatjuk, láthatjuk, hogy milyen sokat foglalkoznak a mezőgazda­ság helyzetével, ezért az a célunk, hogy a mi termelő­ink is minden vitás kérdést tisztázzanak. Tegnap Begovics Imre mérnök bevezetése után So­mogyi Zoltán mérnök tartott előadást jószág- és termény­­értékesítés ma és a jövőben címmel. Ezt követően Wan­­derer Pál válaszolt a hallga­tóság kérdéseire. Február 13-án és 14-én VERECZKEI Kálmán mér­nök: A legújabb kukoricafaj­­tákról, a napraforgó, va­lamint az ipari paprika ter­mesztéséről tart előadást. 18-án és 19-én BEGOVICS Imre film segítségével be­mutatja Hogyan készül a té­véműsor. Előadásának címe: A legkorszerűbb módszerek alkalmazása a kertészetben. Február 20-án és 21-én VÁRADY Loránd a borjú­­hizlalásról, valamint a sza­bad borjúhizlalás módszerei­ről és kifizetődőségéről be­szél. 25-én és 26-án LOBO­DA Fábián mérnök Mit ter­meljünk, és A hagymater­mesztés címmel tart előadást. 27-én és 28-á­n TERHES László tanár beszámolója következik A legkorszerűbb módszerek alkalmazása a mé­htészetben címmel. ■ D. Z. Kötelező tüdőszűrés a törökbecsei községben A törökbecsei községi szkupstina legújabb határo­zata értelmében ebben a hó­napban kötelező tüdőszűrés lesz a kommuna helységek­ben. Törökbecsén 13-ára fe­jezik be, Novo Milosevón 14-e és 20-a között, Bocsá­­ron 21-e és 23-a, Kumanon pedig 24-e és 27-e között. A tüdőszűrés minden ti­zennégy évnél idősebb sze­mély részére­­kötelező, és a jelentkezés napjáról, órájá­ról, valamint helyéről írás­beli értesítést kapnak. Ha valaki valamilyen oknál fog­va nem kap értesítőt, meg kell jelennie a vizsgálaton. A társadalombiztosításban részesülők vigyék magukkal bete­g könyvecskéjüket, a töb­biek pedig az értesítőt. A községi rendelet meg­szegői ellen szükség esetén eljárást indítanak. S. O. Péntek, 1970. febr. 8. Felélénkül-e a kulturális munka Kután? Mint ismeretes, valamikor élénk volt a kulturális élet Kután. Az utóbbi időben ez a tevékenység lanyhult. Az idei évadban, úgy látszik, mégiscsak véget vetnek a tétlenségnek. A Bartók Béla Művelődési Egyesület szombaton, febru­ár 7-én megbeszélést tart a tagokkal. Az egyesület ve­zetősége ezúton is felhívja az érdeklődőket, hogy ezen az összejövetelen jelenjenek meg, és építő jellegű hozzá­szólásukkal járuljanak hoz­zá a munkánkhoz, hogy a fenti címre igennel válaszol­hassunk. SZINGYI Géza Kula Cigánybál Pacsérm Február 12-én, csütörtö­kön este cigánybálat rendez­nek Pacséron a Beograd ne­vét viselő étteremben. A bá­lon moravicai és bajsai ci­gányok szórakoztatják a ven­dégeket, fellép a Zemankó­­együttes. Műsoron cigányda­lok, cigánytáncok, bőgőteme­tés, szépségválasztás, tombo­la. Belépődíj 5 dinár.. Jegyek elővételben a Beograd ven­déglőben. T. L.

Next