Magyar Szó, 1970. március (27. évfolyam, 58-88. szám)

1970-03-11 / 68. szám

10. oldal Ne csak átképzést, hanem munkát is szavatoljanak a rokkantaknak Ne fizessen az orvosságért és az ortopédiai segédeszközökért a kis jövedelmű rokkant Mirko Kuber nyilatkozata a nyugdíjrendszer továbbfejlesztésére tett vajdasági javaslatokról A nyugdíjrendszerünk továbbfejlesztésére irányu­ló tézisek nyilvános vitája nemsokára véget ér. A té­zisek a rokkantszervezetekben is kézről kézre jár­tak, megbeszélték az őket érintő kérdéseket és ki­alakították álláspontjukat. A rokkantsági nyugdíjasok a nyugdíjbiztosítási rendszer módosításával elsősorban is saját helyzetü­kön szeretnének segíteni, de azoknak jogaikért is küzdenek, akik üzemi baleset vagy betegség miatt a jövőben megrokkannak. Mert noha nyugdíjbiztosítá­si rendszerünk a leghumánusabbak közé tartozik Európában, ami a rokkantakat illeti van még kiigazí­tani való rajta. Milyen javaslatok hangzottak el erre vonatkozó­lag? Erről beszélgettünk Mirko Kubettal, a Rokkan­tak Szövetsége tartományi bizottságának titkárával, akinél összefutottak a községi szervezetekben kiala­kult vélemények. — A nyugdíjbiztosítási rendszer továbbfejlesztésére irányuló vitát a szervezetek­ben egybekötötték az egész­ségvédelmi törvénytervezet vitájával, ez szerintem is nagyon szorosan összefügg — mondotta bevezetőben a titkár. — A rokkantakat nem az élet és nyugdíjkor­határ kérdése foglalkoztatja, mert ők eleve kiesnek eb­ből a kategóriából, hanem az általuk ledolgozott idő felismerése, a nyugdíj és a védelmi pótlék összege, a nyugdíjak átértékelésének módja, valamint a munka­képessé nyilvánított rok­kant elhelyezése.­­ Tagságunk többsége kéri, hogy a nyugdíjak reá­lis értékének emelése végett járandóságukat időnként egyeztessék össze a szemé­lyi jövedelmek reális növe­kedésével, és ne csak a megélhetési költségek emel­kedését vegyék figyelembe, mivel ez jóval elmarad a keresetek mögött, nem ad­hat tehát valódi képet a nyugdíjas helyzetéről. Ez­zel kapcsolatban indítvá­nyozzuk, hogy új módszer alkalmazásával számítsák ki, hogy mennyivel drágult a megélhetés. Ha figyelembe 58 vennék a rokkantak családi kiadásait, a gyermekek is­koláztatásának, a gyógy­szerfogyasztásnak, az orto­péd segédeszközök beszerzé­sének költségeit, belátnák, hogy nekik jóval nagyobbak a kiadásaik, mint más nyug­díjas családoknak, amelyek­nek ilyennemű szükséglete­ik nincsenek. Ennek enyhí­tése céljából javasolják azt sok könnyebb munkára. Azokat pedig, akik átképzé­sen mentek át, a társadalom­biztosító intézet költségére kötelezően alkalmazni kell, nehogy még rosszabb hely­zetbe kerüljenek, mint ami­lyenben átképzésük előtt voltak. Ugyanakkor kérjük, hogy legyenek sokkal szigo­rúbbak a műszaki egészség­­védelmi előírások megsze­gőivel szemben, akár a vál­lalat felelősei azok, akár maguk a dolgozók.­­ Mondanék még néhány szót a rokkantságot megál­lapító orvosi bizottságok munkájáról is, mert ezt is sokan szóvá tették. A dol­gozó munkaképességének felmérését még ma is leg­több helyen kizárólag az or­vosok végzik, a kapott leletek és saját megállapításuk alap­ján. Hiányoznak a mérőké­szülékek, s ezért gyakran felemás eredményhez jut-­ nak. Ezt a munkát vélemé­nyünk szerint a jól felsze­relt klinikákon kellene el­végezni, akkor bizonyára kevesebb melléfogás törtn­­ne, több beteg és kevesebb szimuláns kapná meg nyug­díjvégzését — mondta vé­gezetül Mirko Kuber titkár. SZABÓ Gizella 58. KISKERESZTREJTVÉNY VÍZSZINTES SOROK: 1. Európai nagyváros, 7. Női név, 8. Torma, szerbhorvá­­tul, 9. Amerikai hírügynök­ség, 10. Árok Júlia, 11. Toll­forgató, 12. Idegen férfinév, 14. Becézett Mihály, 15. Fel­vesz, 17. Jugoszláv hegység, 20. Kor (ékezethiány), 21. Nem tegnap, 22. Kínai név, 23. Oroszlán, szerbhorvátul, 24. Mutatószó, 26. Fogok. FÜGGŐLEGES SOROK: 1. Szerzetes, 2. Hatalma, 3. Korai, szerbhorvátul, 4. La­ki Nándor, 5. Görög mon­dabeli alak (sasz), 6. Régi, időmérő, 11. Meghitt ese­mény, jelenet, 13. Görög be­tű, 15. Etázs, 16. Becézett női név, 18 Szeszesital­márka, 19. Hasznok, elő­nyök, 23. Vissza­­nyom, 25. Hangtalanul kér. [1 [2 [3 Jt [5 [6 7 F W H 12 13 Its Itt"" I ЈГ 1ГТГП N Ф F H8 ~† 24 25 H 1 .] fial­ is, hogy a védelmi pótlék meghatározásakor legyenek tekintettel a rokkantsági nyugdíjasokra, és számukra ezt a kiegészítő támogatást magasabb összegben szab­ják meg, mint másoknak. Ezenkívül enyhítsék a vé­delmi pótlék feltételeit, hogy többen megkaphassák a pót­lékot.­­ A munkaszervezetek kötelezettségeire vonatkozó­lag van-e javaslatuk? — Hogyne, hiszen nagyon sok dolgozó sorsa éppen rajtuk múlott. Ugyanis a mun­kaszervezeteket semmifé­le előírás nem kötelezte, hogy gondoskodjanak csök­kent egészségű dolgozóikról, legfeljebb az emberi együtt­érzés. Ahol ez hiányzott, ott alig várták, hogy valami­képpen megszabaduljanak tőlük. A legkönnyebb út a nyugdíj volt, esetleg egy kis végkielégítés. Javasla­tunk az, hogy a rokkantat, tekintet nélkül arra, hogy betegség vagy üzemi bal­eset következtében vált az­zá, ne bocsáthassák el mun­kahelyéről, hanem helyez­ V MAGYAR SZÓ Messzemenően gondoskodnak a tagokról a szabadkai rokkantak évi közgyűlése KÉT EREDMÉNYBEN gaz­­­­dag esztendőről számolt be­­ minapi közgyűlésén a Rokkantak Szövetségének szabadkai szervezete. Ez idő alatt a városi bizottság 15 ízben ült össze és hozott fontos határozatokat a tag­ság támogatása céljából. El­sősorban a rokkantak elhe­lyezéséről gondoskodtak, az­után a tagok üdültetésének megszervezéséről és a lakás­­problémájuk enyhítéséről. Minden lehetőséget kihasz­nálnak arra, hogy különke­­resethez juttassák őket. Ven­déglátóipari szakosztályt alakítottak, amely a rokkan­tak éttermén kívül több ál­landó vagy mozgó elárusító­helyet ellát étellel, itallal. Valamennyi szabadikai mo­ziban ők tartják a falatozót, és a sportrendezvényeken is megjelennek mozgó bodegá­­jukkal. A város valamennyi parkolóhelyén rokkantak őr­zik a járműveket. Most tár­gyalásokat folytatnak a köz­ségi szkupstina illetékesei­vel, hogy közös erővel rend­behozzák és megjegyezzék a parkolóhelyeket. Az idén a városháza és a színház kö­zötti teret kellene e célból kibetonozni, helyenként tég­lával, kővel kirakni. Ez kö­rülbelül 80 000 új dinárba kerül. Mintegy 30 000 dinár áru téglára van szükség, ezt a község ingyen adja, azok­ból az utcákból ahonnan az úttest korszerűsítésekor fel­szedik. A többi munkálat fedezésére a rokkantak köl­csönt kérnek, s ezt a jármű­vek megőrzéséből kapott pénz egy részéből visszafi­zetik. Ily módon a kibővített és korszerűsített parkolóhelye­ken 20—25 rokkantat foglal­koztathatnak állandóan. A sorsjegyárusítás az ille­tékes községi hivatalnokok némelyikének nemtörődöm­sége miatt akadozik. Már régen kérik a község illeté­kes ügyosztályát, hogy adja­nak engedélyt még 5 sors­jegyárusító bódé felállításá­ra, de sajnos eddig még egyet sem engedélyeztek. Pedig a sorsjegyeladás egy­aránt hasznot hoz a rokkan­taknak is, a városnak is. A különféle módokon munkához és különkereset­­hez jutott rokkantak a szervezet vagyonát is gyara­pították. Ebből, továbbá a szerény tagsági díjból és a köztársasági bizottság támo­gatásából származó jövedel­mükkel ügyesen gazdálkod­nak. A szervezet volt trpanji nyaralóját 255 000 dinárért­­eladták, és helyette a Ma­­karskai-öbölben Baška Vo­­dán vettek másikat. Az utóbbi ugyanis könnyebben megközelíthető. Időközben, amíg az újat használhatóvá nem tették, béreltek néhány szobát. Ezekben tavalyelőtt 26 rászoruló tagjuk ingyen lakott, sőt az útiköltséget is megtérítették számukra. A nyaralási idény az idén sikerült legjobban: 78 sze­mély volt a tengeren. Több­ségük elégedett volt az el­helyezéssel. Ily módon a tagságnak mintegy tizedré­­sze jutányos áron nyaralha­tott. Más körülmények kö­zött ezt nem engedhették volna meg maguknak. A szervezet életképességé­nek és a vezetőség igyeke­zetének köszönhető, hogy mind többen kérik felvéte­lüket a Rokkantak Szövetsé­gébe. Két év alatt 239-ről 464-re gyarapodott a taglét­szám. . A lakásügyek rendezésé­.­i­den is előrehaladás észlel­­­­hető, habár e téren a­­ rokkantak hátrányos hely­­­­zetben vannak. Közös lakás­­­­építő alapjuk van ugyanis­­ a nyugdíjasokkal, s ennek 9 tagú igazgató bizottságában a rokkantaknak csak egy képviselőjük van. Ezt lakás­osztáskor, ha szavazásra ke­rül a sor, bizony megérzik. Az alap létesítése óta 100 lakást vásároltak, ebből a rokkantak 30-at kaptak. Ta­valy nem osztottak lakást, az idén 49-nek a vásárlásá­ra kötöttek szerződést, és még 39 lakás megvételét ki­látásba helyezték. Ily módon 1972-re minden rászoruló megfelelő lakáshoz jut. Egyéni támogatást 10 csa­lád kapott együttvéve, 5373 dinár összegben. Ezenkívül mintegy 15 000 új dinárt fi­zettek ki a tengerparti nya­raló bérletéért és a városi közlekedési vállalatnak a rokkantaknak nyújtott ked­vezményes utazás megváltá­sára. Az elhunyt rokkantak családját 8500 dinárral tá­mogatták, összesen tehát több mint 30 000 új dinárral segélyezték tagjaikat. Ha fi­gyelembe vesszük, hogy 2 év alatt a tagdíjból csak mint­egy 4000 dinár folyt be, megállapíthatjuk, hogy a szabadkai szervezet igen eredményesen működött. Mi 35 év alatt le­igazik... Én is szeretnék hozzászólni a nyugdíjbiztosítási törvény most folyó vitájához. Szeret­ném, ha ez a­ vita eredmé­nyes lenne és a módosított törvény nem járna úgy, mint elődje, alighogy elkészült, az Alkotmányvédő Bíróság már­is kifogást talált benne. Hozzászólásom a követke­ző volna. Nagyon sokan ki­fogásolják, hogy 40 évre eme­lik a munkakorhatárt. Ezzel kapcsolatban elmondanám, hogy mindazok az öregségi nyugdíjasok, akik évekkel ez­előtt vonultak nyugdíjba, közöttük jómagam is, heti 48 órát dolgoztunk. Sőt so­kan közülünk nem napi 8, hanem 10 órát is. Akkor ugyanis az volt a jelszó, hogy addig nincs pihenés, amíg fel nem építjük a ro­mokban heverő országot. Jómagam kiszámítottam, hogy az, aki 48 órás munka­héttel 35 évig dolgozott, az 1820 munkahetet töltött a munkahelyén. Vagyis 1820x48 az összesen 87 360 óra, ugyanannyi mint azé, aki most 42 órás munkahéttel negyven évig dolgozik. Mindezt azért írtam le, mert nekünk „régi” nyugdí­jasoknak keresetünk 75 szá­zalékát ismerik el nyugdíj­alapul. Az új törvény pedig a nyugdíjasoknak 85 száza­lékot irányoz elő. Tehát ugyanazért a mun­káért az egyiknek 75 száza­lék, a másiknak pedig 85 szá­zalék jár. Ez szerintem igaz­ságtalanság, és ezt is figye­lembe kellene venni a nyug­díjtörvény kiigazításakor, hogy a régi nyugdíjasok ne maradjanak hátrányos hely­zetben. BARTER Antal nyugdíjas Szerda, 1970. márc. 11. Az Újvidéki Hungarológiai Intézet Munkaközösségi Tanácsa pin­yaszatot ír ki hivatalnoki munkahely betöltésére. Feltételek: — Közgazdasági középiskolai végzettség 3 évi gyakorlattal önálló ügykezelésben, a magyar és a szerbhorvát nyelv tökéletes ismerete. Az 1 dináros okmánybélyeggel ellátott kér­vényekhez az oklevél másolatát, önéletrajzot, szolgálati pályaképet és orvosi bizonylatot kell mellékelni. A pályázat időtartama 15 nap. A kérvénye­ket a következő címre kell eljuttatni: Hunga­rológiai Intézet, Novi Sad, Njegoševa 1. 241/1

Next