Magyar Szó, 1970. március (27. évfolyam, 58-88. szám)

1970-03-12 / 69. szám

6. oldal ­Új gyár építésébe kezdett az Idol Ismét két újdonság: a floracel 5 évig táplálja a növényt, a texán pedig 12 évig védi a falakat Tegnap reggel földtúrók zúgása és csákánycsapások jelezték a csatorna mentén, hogy megkezdődött az újvi­déki új Idol gyár építése a „kimúlt” furfurolgyár tő­­szomszédságában. Harmincöt millió új dináros befekte­téssel két év alatt felépítik, gépállományát pedig meg­újítják. Gliša Kamenjarovictól, a gyár igazgatójától megtud­tuk, hogy az Albustól meg­vették a furfurolgyárat, a gépeket szétszerelték és el­adták, s az egyik csarnok­ba még az idén, amint a felszerelés megérkezik, be­költözik az Idol egyik rész­lege. A másik csarnokot a jövő év végéig teszik üzem­képessé. Honnan van az Idolnak ehhez ereje? Erre a tavalyi zárszám­adás ad választ. A múlt év­ben 43 százalékkal nagyobb mennyiségű és 20 százalék­kal nagyobb értékű terme­lést valósítottak meg, mint az előző évben, 17,6 száza­lékkal nagyobb jövedelemre tettek szert. S noha a jöve­delmet 51:49 arányban oszt­ják el a személyi jövedelmek javára, az alapokba 50 szá­zalékkal több jutott. A ke­reseteket is 9,5 százalékkal növelték. Az Idolban ma az­­ átlagkereset 1290 új dinár (a­­ legalacsonyabb 800, a legma­gasabb ennek négyszerese).­­ Megtehették hát, hogy az évi­­ mérlegben mutatkozó, egy-­­ havi személyi jövedelem ösz­­szegére rúgó többletet teljes egészében munkáslakások vásárlására fordítsák. Az Idol 220 dolgozója ta­valy 5 230 000 új dinárt he­lyezett az alapokba, vagyis fejenként 25 000 dinárt. Úgy hisszük, ezek az adatok min­den magyarázatnál meggyőz s­zőbbek. Az Idol dolgozóinak élet­­képességét bizonyítja az is,­­ hogy a vásárlóközönségét ál­landóan újabb és újabb vegyszerekkel lepik meg.­­ Tegnap megismerkedtünk a gyár két legújabb vegysze­rével, amelyet a napokban bocsátanak áruba. Az egyik — a floracel — egy 25 cen­timéter hosszú téglalap ala­kú szivacsszerűség. A virág­tenyésztők bizonyára öröm­mel fogadják, mert ez a massza földdel vagy homok­kal keverve öt évig táplálja a növényt. Jól magába szív­ja és hosszú ideig tartja a nedvességet, úgyhogy elegen­dő kéthetenként locsolni. Né­hány nap múlva kapható lesz az üzletekben 2,5—3 di­náros áron. A másik vegyszer a texon, főképpen a házépítőket és tatarozókat fogja érdekel­ni. Ez a folyadék igen ha­tásos szigetelő- és impregná­lószer. A ház falait 12 évig védi az idő viszontagságaitól. Emellett használható téli lábbeli és védőruha vízhat­lanná tételére is. Mindezek után világossá válik előttünk, hogy miben rejlik az Idol gazdasági ere­jének titka. VARGA Matild Magyarországgal közösen kell szabályozni a Kígyóst A tartományi vízügyi alapnak még az idén gondoskodni kellene a szükséges beruházásról A medréből kiáraslt Kí­gyós folyócska 1700 hektár területet árasztott el és el­öntéssel fenyegette Regőce harmadrészét. A vízállás idő­közben csökkent, úgyhogy a falu egyelőre túl van a ve­szélyen. Szerencsére a Béreg és Kolut közötti gyenge töltés ellenállt az áradásnak. Gát­szakadás esetén Kolut és Bezdán alacsonyabb részét is elárasztotta volna a meg­duzzadt folyócska. A partok megerősítésével a DTD csa­tornavállalat zombori kiren­deltsége megzabolázta a meg­vadult Kígyóst. — Még egy 1912-ben ki­adott vármegyei vízjogi ren­delkezés szerint — mondta Miroslav Crkvenjakov mér­nök, a DTD zombori kiren­deltségének igazgatója — csak 4,4 köbméter vizet sza­bad engedni másodpercen­ként a gyűjtőterületekről a Kígyós regőcei szakaszán, üzemrészlegünk és a bajai vízügyi igazgatóság közös bizottsága 8,85 köbméter víz­­mennyiséget mért, tehát az engedélyezettnél még egy­szer annyi víz érkezett má­sodpercenként Magyaror­szágról a Kígyósba. Ezt a tömeget a Kígyós medre nem bírta el, és ezért következett be az áradás. A 4,4 köbméte­ren felüli vízmennyiséget a magyaroknak vissza kellett volna tartani. A Kígyósba ömlő csatornákat el kellett volna zárni és a vizet a le­gelőkre irányítani. Kéré­sünkre ezt megtették, de mint tapasztaltuk, a víz lefolyá­sát nem késleltették a köve­telményeknek megfelelő mó­don.­­ A Kígyós nagy esőzések­kor rendszerint kiönt. A megnövekedett ár Magyar­­országról indul, ezért ezt a kérdést a szomszédos ország­gal kell megoldanunk. A Kí­gyós medrét elejétől végig ki kell kotorni, hogy a víz mindig a mederben marad­jon. Mi kötelesek vagyunk elvezetni a Magyarországon lecsapolt belvizet, de termé­szetesen nem ingyen. A Kí­gyós lecsapolási területének csak tizedrésze tartozik Ju­goszláviához, ilyen arányban kellene megosztani a Kí­gyós szabályozásának költsé­geit köztünk és Magyaror­szág közt. Közös munkála­tokkal kellene az árterüle­tünkön levő töltéseket is megerősíteni vagy újjáépí­teni. A jugoszláv—magyar vízgazdálkodási vegyes bi­zottság napirenden tartja ezt a problémát. Szabályzatot kell hozni továbbá a kölcsö­nös jogok és kötelezettségek rendezésére. A Kígyós szabályozása több millió dináros beruhá­zást igényel. A tartományi vízügyi alapnak magáévá kellene tenni ezt az ügyet. A tartományi szkupstinának, amely jóváhagyja az alap évi munkaprogramját, oda kellene hatnia, hogy az alap még az idén programjába­­ vegye a Kígyós szabályozá-­­­sát. A Horvát Köztársaság­­ a Borza és Karašica patakok­­ szabályozását már megoldot­ta a szomszédos Magyaror­szággal — fejezte be nyilat­kozatát Miroslav Crkvenja­kov mérnök. V. J. MAGYAR SZÓ Csütörtök, 1970. márc. 12. Elkészült a vajdasági húsgyárak, tenyésztők és kereskedelmi vállalatok integrációs terve A Tartományi Gazdasági Kamara mezőgazdasági és élelmiszeripari tanácsának ülése . Csak úgy fejlődhet a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar, ha a tenyésztők, feldolgozók és az értékesítők összefognak, társulnak — hangsúlyozták többen is a Tartományi Gazdasági Kamara mezőgazdasági és élel­miszeripari tanácsának tegnapi ülésén. A tanács ezúttal igen idő­szerű kérdést tűzött napi­rendre, az állattenyésztők, a húsgyárak, takarmány- és tejgyárak, valamint a keres­kedelmi vállalatok integrá­ciójával foglalkozott. A ke­retterv szolgált vitaindítóul. A felszólalók a többi között megállapították, hogy az élő állat és a hús árá­nak állandó hullámzása bizonytalanságot kelt a tenyésztők körében, és nagy kárt okoz egész nemzetgazdaságunknak. És ami szerfölött káros, kül­terjessé teszi a mezőgazdasá­gi termelést. Mutatja ezt a következő adat is. Négy esz­tendővel ezelőtt, amikor még szilárdak voltak az árak, az állattenyésztés a mezőgazda­­sági termelés értékének 52 százalékát adta, ma pedig csak 39 százalékát. A mező­gazdaságilag fejlett országok­ban ez az arány 80:20. A te­nyésztőknek a tenyészállo­­mány felszámolása több mint 100 millió dinárjukba került. Jelenleg a közösség anyagi támogatást nyújt a tenyész­tés megszilárdítására, minde­nekelőtt azonban a hizlalók­nak, a húsgyáraknak, takar­mány- és tejgyáraknak kell összefogniuk és megszervez­niük a termelést, a feldolgo­zást és az értékesítést, hogy olcsóbbá és versenyképessé tegyék a hazai hústermelést. Mivel Vajdaság adja a húsmennyiségnek 60—65 százalékát, nyilván ő szabja meg az értékesítés feltételeit is. Nagyobb szervezettséggel tehát megakadályozható a jö­vedelem átömlesztése is. Más vitázók szerint, mivel Vajdaság 300 000 tenyésztője szolgáltatja és hizlalja a bor­jú és disznó java részét, fon­t­­os a jó viszony kialakítása­­ a hizlalók és a húsgyárak kö­zött, már a bizalom vissza­­s­szerzése szempontjából is.­­ Eszerint tehát az állatte­nyésztést új alapokra kell fektetni, az érdekeket kölcsö­nösen tiszteletben tartani. Egyébként ezt a keretterv is előirányozza. A vitát összegezve megál­lapíthatjuk, hogy a tanács minden tagja a szervezkedés­­és az integráció fontosságát­­ emelte ki, megállapítva, hogy a közösség anyagi támo­gatása is igen lényeges, de a termelőknek maguk­nak kell egyengetniük a fellendülés felé vezető utat. Többen is hangsúlyozták az érdekek egyeztetésének, a jö­vedelemelosztás új alapokra való helyezésének szükséges­ségét az alakuló társulások­ban. Végezetül a tanács elha­tározta, hogy ezzel kapcso­latos tudományos kutatások céljaira nagyobb összeget hagy jóvá.­­ P. E. Mi történik a szabadkai Máj­us 25. Általános Iskolában? A belső viszonyok megromlásáért főleg az igazgatót hibáztatják A szabadkai Május 25. Általános Iskola munkakö­zössége kedd estétől szerdán hajnalig tartó igen viha­ros ülésén , amelyen tagjain és a sándori társadal­mi-politikai szervezetek képviselőin kívül részt vett Savanya István, a Kommunista Szövetség községi vá­lasztmányának másodtitkára és Vass Béla, a községi szakszervezeti tanács elnöke — megtárgyalta az isko­lában uralkodó és az utóbbi időben mindinkább ki­éleződő belső viszonyokat. Az egészért főleg Stjepan Ratkaje igazgatót és az önigazgatási szervek vezetőit hibáztatják. A városban a közvélemény meglepődve vette tudomá­sul, hogy milyen súlyos prob­lémák kerültek felszínre eb­ben az iskolában, mert ad­dig jó vélemény volt róla és igazgatójáról. Mindenki el­ismerte, hogy Stjepan Rat­kaje rátermettségével és jó szervezőképességével nagy­szerű eredményeket ért el. Most mégis igen súlyos vá­dak érték az igazgatót. Külső segítséget kértek A viszályt a személyi jö­vedelem változó részének múlt év végi elszámolása robbantotta ki. Az történt ugyanis, hogy tavaly az év végén az iskola tanácsa a sza­bályzatukban előirányzott önigazgatási és egyéb szer­veket megkerülve jóváha­gyott egy többek által kifo­gásolt elosztási arányt. Emi-Az igazgató gyakori neve­lő eszköze volt a testi fenyí­tés és egyéb drasztikus mód­szer. Egy alkalommal, ami­kor az egyik tanuló a pad­lóra köpött, arra kényszerí­tette, hogy nyalja fel. Állan­dóan durva, sértő kifejezése­ket használt a munkaközös­ség tagjaival és a diákokkal szemben. Az iskolában a nemzeti kérdés is kiéleződött. Az igazgató kijelentette, hogy a magyar tagozatokon főleg a magyar szakos előadók, úgy viselkednek, mintha Buda­pesten volnának, aki pedig így akar dolgozni, az men­­­­jen Horthy Magyarországá­ra. Azokat pedig, akik a szerbhorvát tagozatokon az ije­ző nyelvjárást szorgal­mazzák, Horvátországba küldte. A bizottság szerint Lakatos Gizella magyar sza­kos tanárnő fellépése is el­ítélendő, mert a tanulók előtt kitépte egy naplószerű füzet lapjait, amelybe az osztály­főnök nem magyarul, hanem szerbhorvát nyelven írta be a rubrikák címét. Akinek nem tetszik, veheti munkakönyvét Gyakorlattá vált, hogy az igazgató az őt bírálókat kü­lön beszélgetésre hívta, s ezt rendszerint azzal fejezte be, hogy akinek nem tetszik, veheti a munkakönyvét és mehet más munkát keresni. A pénzügyek kezelése és­­ a konyhán befolyó pénz el­­­ számolása se­m folyt szabály­szerűen. Az igazgató hivata­li helyzetével visszaélve ott tiltakozásokra és felleb­bezésekre került sor, de mi­vel az iskolában nem voltak hajlandók az előállott hely­zetet orvosolni, illetve a pa­naszosokat meghallgatni, egyesek a községi szakszer­vezeti tanácshoz fordultak önigazgatási jogaik megvé­déséért. A munkaközösség néhány tagjának többszöri sürgetésére a községi szak­­szervezeti tanács, a Kommu­nista Szövetség és a Szocia­anyagi javakra tett szert az iskola és egyes alkalmazot­tainak kárára. Az említettek hozzájárul­tak ahhoz, hogy az iskola munkaközösségeinek tagjai csoportokba oszlottak, a ta­nításban pedig nem érték el a kívánt szintet, egyes tantárgyakat előnyben ré­szesítettek stb. Fegyelmi javaslatok A nyolcórás vita folya­mán mindazok a vádak, amelyeket a vizsgáló bizott­ság megállapított, beigazo­lódtak. A munkaközösség elfogadta a bizottság által ajánlott megoldások legna­gyobb részét, és határozatá­ban javasolja, hogy az ön­­igazgatási szervek és az is­kolai szakszervezet végre­hajtó bizottsága mondjanak le megbízatásukról, vonják felelősségre a szakszervezet elnökét; az illetékes szervek vonják felelősségre az igaz­gatót és Lakatos Gizellát a jelentésben feltüntetett hi­báiért; mérjék fel a KSZ tagjainak munkáját és szük­ség szerint egyeseket, ha kell, büntessenek is meg az előállott helyzetért. A bizottság javasolta még a munkaközösségnek, hogy az igazgatót és helyettesét váltsa le, az igazgatót pedig zárja ki a munkaszervezet­ből. Ezzel az utóbbi javas­lattal kapcsolatban a mun­kaközösségnek nem volt ha­tározott álláspontja, a tagok többsége tartózkodott a sza­vazástól. BÜCSÜ Ottó lista Szövetség községi vá­lasztmánya kinevezett egy 3 tagú bizottságot, hogy vizs­gálja ki az ügyet. A vizsgá­lat alatt számos más szabály­talanság kiderült. A bizott­ság például megállapította, hogy az iskola tanácsának megválasztása alkalmával az igazgató nem értett egyet a jelöltek névsorával, és ezért másokat is jelöltetett, s eze­ket azután be is választot­ták a tanácsba. Nemzetiségek sértegetése Letartóztatták az újvidéki kasszafúrókat Farkaskutya fedezte fel őket Srečko Orlovic, csúfnevén Félix, az újvidéki fémfeldol­gozó szakiskola tanulója volt. Az idén januárban csaptak ki onnan 109 igazolatlan órá­val. Szülei nem is sejtették, hogy diákfiuk iskola helyett az újvidéki Panoráma ven­déglőt látogatja. A Panorámában három fiatalkorú társával találko­zott rendszeresen: M. L. és N. F. 17 éves, valamint Sz. P. 16 éves helybeli semmit­tevőkkel. Itt besztelték meg részletesen mind a 25 betö­résük tervét. Ugyanis majd négy hónapon át fosztogat­ták rendszeresen a tartomá­nyi székváros iskoláit, de betörtek patikába, moziba, kocsmába, hivatalokba és óvodákba is. Az idén január 22-én pél­dául a Petőfi Sándor Álta­lános Iskolában jártak. Be­verték a folyosóablakot, így jutottak be. Szerszámuk meg­volt, fölfeszítették hát az iskolaműhely ajtaját és onnan szedtek össze néhány fűrészt, fúrógépet, vésőt­­ meg sublert. Így felvértezve­­ megkeresték az igazgatóiro­­­­dát, abban pedig a páncél-­­ szekrényt. A 350 kilogram­­­mos szekrényt lecipelték a pincelejárathoz és nekiestek.­­ Három órán át feszegették, mire sikerült egyik rekeszét­­ kinyitniuk. Pechük volt. Az­­­­skola 20 000 dinárja egy másik rekeszben volt. A következő alkalommal a házmester fölfedezte őket, amikor este 10 órakor vil­­j­­­lanyfénynél feszegették az újvidéki Nikola Tesla Álta­­­lános Iskola péncélszekré-­ nyét. A rajtakapott banda­­ egy óvatosságból kinyitott ablakon át futásnak eredt.­­ M. L. idomított farkaskutya- í­i­ja fedezte fel a menekülőket. J 1 Rávetette magát a házmes­­t­­erre, és csak miután gazdái­­ egérutat nyertek, ugrott ma-­­­ga is utánuk. I Pénzt itt sem zsákmányol­ t­tak. A diákműhelyből kici­­­­pelt 50 kilós háromfázisos I hegesztőpisztoly ugyanis nem működött az igazgatói szoba I kétfázisos áramkörében, s­­ nem tudták kiolvasztani ve­le a páncélszekrény ajtaját. Csak az íróasztal fiókjából vittek magukkal némi apró pénzt meg egy 63 kaliberes pisztolyt. Ezenkívül 4000 di­náros kárt okoztak. Ugyan­ekkora pusztítást végeztek a Vladimír Nazor Általános Iskolában is. A kasszával itt sem boldogultak, de fölfe­szítettek néhány szekrény­ajtót, letörték a zárakat, és magukkal vittek egy harmo­nikát. A napokban tartóztatta le őket az újvidéki rendőrség. Itt tudtuk meg róluk, hogy orgazdájuk is volt: Ljubo­­mir Jovanovic újvidéki, Pap Pál utcai lakos, akinél házkutatáskor, többek között két pisztolyt is találtak. Jellemző, hogy a betörő banda egyik kiskorú tagja (N. F.) már kétszer volt vizs­gálati fogságban. Először ta­valy májusban, másodszor novemberben. Mind a két esetben iskolákat fosztoga­tott. NBK.

Next