Magyar Szó, 1970. március (27. évfolyam, 58-88. szám)

1970-03-26 / 83. szám

2. oldal Vita a vegyi fegyverek betiltásáról Két javaslat a genfi leszerelési értekezlet előtt Genfből jelenti az AP. Ignatiew, Kanada küldöt­te, a genfi leszerelési érte­kezleten közölte, hogy hazá­ja lemond a biológiai fegy­verek használatáról és a ve­gyi fegyvereket is csak vé­dekezésre használja. A nagykövet elmondotta, hogy Kanada teljesen le­mond a biológiai és a vegyi fegyverekről, ha egy általá­nos érvényű egyezmény szü­letik ezeknek a fegyverek­nek a betiltásáról. A genfi leszerelési értekez­letnek két javaslatról kell döntenie. Az egyiket Nagy- Britannia nyújtotta be, s a biológiai fegyverek betiltá­sára vonatkozik, a másik egy szovjet indítvány, amely a biológiai fegyverek mellett a vegyi fegyverek betiltását is szorgalmazza. Az USA, Nagy-Britannia, Olaszország és Hollandia az angol javaslatot támogatja, míg a Szovjetunió és a többi szocialista ország a szovjet indítvány mellett áll. Az el nem kötelezett országok mindkét javaslat egyidejű megvitatását indítványozták Harc a turistákért Az osztrákok nagy érdeklődést mutatnak üdülőhelyeink iránt Bécsből jelenti a Tanjug. Az idei idegenforgalmi évad megnyitása előtt a ju­goszláv utazási irodák nagy­szabású propagandahadjára­tot indítottak Ausztriában. A jelek szerint az osztrákok máris nagy érdeklődést mu­tatnak a jugoszláv tenger­part és más üdülőhelyek iránt. A jugoszláv idegenforgal­mi szövetség bécsi képvisele­te idejében megkezdte a munkát, hogy az idén még több osztrák keresse fel ha­zánkat, mint az előző évek­ben. Az elmúlt napokban az osztrák idegenforgalmi iro­dák bevonásával és a sajtó útján széles körű kampányt indítottak Jugoszlávia tájai­nak népszerűsítésére. Az új­ságok szombati és vasárnapi számaikban számos ismerte­tőt jelentettek meg nyara­lóhelyeinkről. Az osztrák turisták ke­gyeiért Olaszország és Jugo­szlávia szinte egyenlő esé­lyekkel küzd. Az osztrákok könnyűszerrel eljuthatnak mindkét ország nyaralóhe­lyeire, a döntő körülmény tehát az lesz, hogy Olaszor­szágban vagy Jugoszláviá­ban lesznek-e alacsonyabbak az árak és jobb a kiszolgálás Véget ért az amerikai postássztrájk Winston M. Blount, az ame­rikai posta vezérigazgatója közölte, hogy a 200 000 sztráj­kóló postás zöme visszatért munkahelyére. Blount el­mondotta, hogy még mindig nem álltak munkába New York belvárosának postaal­­kalmazottai, és hogy a kor­mány már ma megkezdi a tárgyalásokat a postásszak­szervezetek képviselőivel a béremelésről. Egymillió kiló burgonyát semmisítettek meg Idaho amerikai szövetségi államban tömeges tüntetése­ket tartottak a földművesek. Chana városban több ezren az utcákra vonultak és majd egymillió kilogramm burgo­nyát szórtak szét, semmisíthet­­tek meg. A földművesek a kormány árpolitikája ellen tiltakoznak. Farmer-tüntetések voltak Kaliforniában, Oregonban, Idahóban és Washington ál­lamban is. A tüntetők az amerikai mezőgazdaság ne­héz helyzetére kívánják fel­hívni a figyelmet. Segély helyett fegyver Az amerikai képviselő­ház kedden törvényterve­zetet szavazott meg, amely felhatalmazza a kormányt, hogy hitelre fegyvert ad­jon el a fejletlen országok­nak 820 millió dollár ér­tékben. A törvénytervezet az 1972. évre vonatkozik. A tervezettel kapcsolat­ban a képviselőházban éles vita kerekedett, amelyben William Fulbright, a kül­ügyi bizottság elnöke, kije­lentette, hogy el sem tud képzelni rosszabb módszert az elmaradott országok fej­lesztésére annál, hogy ked­vezményesen adnak el ne­kik fegyvereket. (3) A győzelem Habalov tábornok gyönyörűen fölépített terve egyetlen ponton sántított: Petrográ­­don a fronton levő gárdaezredek tartalék zászlóaljai állomásoztak. Nemrég sorozott újoncok, akikbe még nem verték bele a vakfegyelmet; fiatal parasztlegények és munkások, akik rettegtek, hogy a frontra küldik őket; a front poklát megjárt öreg katonák, akik megcsömörlöttek a véron­tástól. Még a tisztikar sem volt megbízha­tó; a háború alatt tanítókból, ügyvédekből, tisztviselőkből lettek zászlósok, hadnagyok. S a katonák gyűlölték a rendőröket. A rendőrök jó egyenruhát, jó ellátást, fize­tést kaptak. S ami a legfontosabb: nem kellett a frontra menniük. Petrográdon háromezerötszáz rendőr volt; ha a katona­ság nem mozdul, a százezres tömeg puszta kézzel megsemmisíthette a rendőrséget. A történelem folyamán mindig az volt a forradalmak fordulópontja, amikor a fel­kelők fegyvert szereztek. 1917-ben ez már nem hozhatott eredményt. Még ha fel is fegyverkezik a­­ nép, mit tehetett volna százhetvenezer katona, páncélautók és gép­fegyverek tömege ellen? Nem fegyvert kell szerezni, hanem a katonaságot kell meggyőzni, álljon a forradalom mellé, haj­togatták a vezetők a fegyvert követelő munkásoknak. „A laktanyákat minden oldalról körül­fogták a munkások — emlékezik az ese­mények egyik részvevője. — A katonák nem álltak ellen, részben puskával, rész­ben üres kézzel átugráltak a kerítésen, s elvegyültek a munkások között. Amikor láttam a bizonytalanságukat, elhatároz­tam, hogy kihasználom. Keményen rájuk förmedtem, miért álldogálnak, mert nem csatlakoznak a forradalomhoz. Aztán vi­­gyázzt vezényeltem. Ez a bűvös szó meg­tette a hatását, azonnal vigyázzba álltak. De jaj, több vezényszót nem tudtam. A ka­tonák azonnal megérezték ezt, suttogni kezdtek s nevettek rajtam. A kellemetlen helyzetből egy fiatal zászlós mentett meg, aki tudta a megfelelő vezényszavakat, so­rakoztatta a katonákat, s elindultak Lesz­­nojeba, hogy kihozzák a laktanyákból a géppuskás és motorkerékpáros alakulato­kat! Dél felé már egész Petrográdon tombolt a harc, a felgyújtott őrszobák fáklyaként lobogtak. Az addig oly nyugodt Habalov tábornok 12 óra tíz perckor kétségbeesett táviratot küldött a cárnak: megbízható csapatokat kért, hogy a lázadást elfojthas­sa. A válasz csakhamar megérkezett: Iva­nov tábornok főhadsegéd, az 1905. évi kronstadti matrózlázadás vérbe fojtója, a különböző frontszakaszokról összevont csa­patokkal indul a fővárosba. Délután hat­kor Golicin herceg a kormány fölmentését kérte a cártól, s javasolta, nevezzen ki olyan miniszterelnököt, akiben a nép több­sége megbízik. A cár válasza: „ A jelen körülmények között a kormány összetéte­lének megváltoztatása megengedhetetlen.” Este nyolckor Habalov újabb táviratot küldött a főhadiszállásra: „Tisztelettel je­lentem, hogy Felséged parancsát, mely­ sze­rint a fővárosban a rendet helyre kell állí­tani, nem tudom végrehajtani. A csapatok többsége egymás után megtagadta az en­gedelmességet, s nem akar a felkelők ellen harcolni. Más csapatok csatlakoztak a fel­kelőkhöz, s fegyverüket a Felségedhez hű alakulatok ellen fordították. Az esküjükhöz hű csapatok egész nap harcoltak a felkelők ellen, és súlyos veszteségeket szenvedtek.” Ha a megrémült Habalov túlzott is, kü­lönösen ami a harcokat és a veszteségeket illeti, a lényegben nem tévedett. Február 27-én estére hetvenezer katona csatlako­zott a felkelőkhöz. Győzött a forradalom. Az új hatalom A forradalom győzött, de kié a hatalom? Akik a győzelmet kiharcolták, remélni sem merték, hogy megszerezhetik. Akik­nek az ölébe hullt, nem így akarták meg­szerezni. De miért nem használták ki a győzelmet azok, akik kiharcolták? A spontán forra­dalom tagadás: az ország fellázad a fenn­álló rend ellen. A győzelemhez elég, hogy a felkelők tudják, mit akarnak megsem­misíteni. De azután? Ki vezette volna őket? S milyen célok tartották volna össze a tö­meget, mely csak a tagadásban volt egysé­ges? Ha lettek volna tömegpártok, ha lett volna szervezet, mely az eseményeket irá­nyíthatta volna. De az omszaxinuralombajd egyetlen politikai fórum volt, a Duma. A tömeg csak annyit tudott a Dumáról, hogy az utóbbi hónapokban támadta a kor­mányt. Most, hogy új kormány kellett, hová mehettek a felkelők, kinek kínálhat­ták fel a hatalmat? Csak a Tauriai palo­tának. Igaz, a palotában 27-én este meg­alakult a Munkás- és Katonaküldöttek Ta­nácsa, de a szovjetnek éppúgy nem jutott eszébe magához ragadni a hatalmat, mint a felkelőknek. A Végrehajtó Bizottság is a Dumát biztatta, vegye át a hatalmat. De még ha eszükbe jutott is volna? A forradalom azért győzhetett szinte egyet­len nap alatt, mert a cárt senki sem tá­mogatta. Még azok sem, akikre joggal szá­míthatott. Valamennyi front főparancsno­ka, köztük saját nagybátyja is, azt aján­lotta a cárnak, mondjon le. Kirill nagy­herceg selyemharisnyás inasával tűzette ki a palotájára a forradalom jelképét, a vörös zászlót, s személyesen vezette gár­dacsapatait Rodzsankóhoz, hogy fölajánlja szolgálatait. A petrográdi tisztikar azon­nal a Duma mellé állt, amint az átvette a hatalmat. A régi rend annyira tehetetlen, annyira gyűlölt és ostoba volt, hogy sen­kinek sem kellett. De ha a munkások meg­próbálják megszerezni a hatalmat, az egy­ség azonnal fölbomlik, egy csapásra min­denki ellenük fordul. A győzelmet volt erejük kivívni, a hatalmat nem szerezhet­ték meg. . (Folytatjuk) 11И111111Ш111ШШ1111ШШМШШШШИ11мишт1М1мт«1тт11ттжп»т4»тт1!1»шит»шнти!НИГШ1ЖИ1Н1Ш1НН11ЈШ1И1Ш1111111ШШИ1ННШ1ШНШИ11Ш] A HALHATATLAN LENIN GYURKÓ LÁSZLÓ: LEN­IN,OKTÓBER iiiiiíiiiimnillilininilinilllllliilllliiniiiiiiiiiiiiiiiiiinHíHniMtmiiimiiimiimHmiiiimiiiiiHiffliimmiimiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiHiiiiinHmiiiinniiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiii MAGYAR SZŐ F0RR0NGĆ LATIN-AMERIKA Üjabb diplomatarablások Santo Domingóban mozgósították a rendőrséget és a hadsereget Kedden két diplomatát is elraboltak Latin-Ameriká­­ban, és visszaadásuk fejében politikai elítéltek szabadon bocsátását követelik. Az AP jelentése szerint kedden elrabolták Donald Joseph Crowley diplomatát, az Egyesült Államok Santo Domingó-i légügyi attaséját. Az emberrablók közölték, hogy Crowleyt megölik, ha szerdán délelőtt tíz órakor nem engednek szabadon 21 megnevezett politikai elítél­tet. Az amerikai diplomatát a feltételek teljesítése után 10 órával szabadon engedik. Crowleyt az úgynevezett Egységes Parancsnokság tag­jai rabolták el, akik Joa­­quim Balaguer államfő új­raválasztása ellen tiltakoz­nak. A Santo Domingó-i kor­mány Balaguer elnökletével szerdán összeült, hogy meg­vitassa a tennivalókat. Fel­tételezhető, hogy eleget tesz­nek az emberrablók követe­lésének, mert már korábban közölték, hogy a kormány „minden lehetőt megtesz” Crowley kiszabadításáért. A Santo Domingó-i amerikai nagykövetség is megerősítet­te a rablás hírét, és annak a véleményének adott kife­jezést, hogy az attasét csak­is a politikai elítéltek sza­badon bocsátásával menthe­tik meg. Külföldi hírügynökségek je­lentése szerint a kormány mozgósította a rendőrséget és a hadsereget az elrabolt diplomata felkutatására. Ka­tonai járőrök kutatják a fő­várost és megszállva tartják a fontosabb épületeket. Rend­őrök hatoltak be az egyete­mi városnegyedbe is. Az emberrablással kapcso­latban többek között hat egyetemi hallgatót is letar­tóztattak. A Reuter jelenti, hogy Buenos Airesben kedden es­te elrabolták Waldemar Sanchez paraguayi konzult. Visszaadása fejében két po­litikai fogoly szabadon bo­csátását követelik. Az emberrablók az Argen­tin Felszabadítási Front tag­jai. Waldemar Sanchez a nyolcadik diplomata, akit az utóbbi hat hónapban Latin- Amerikában elraboltak. Palmares nevű baloldali szer­vezetet, hogy meg akarta buktatni a kormányt, és egy „szocialista—marxista kor­mányt” szeretett volna hata­lomra juttatni. A hírt az AP jelentette Rio de Janeiróból. A katonai hatóságok állí­tása szerint a Val Palmares élén tizenhat fiatalember — Guatemalában öt ember életét vesztette és számosan megsebesültek a rendőrség és egy ellenállási szervezet tagjai között lezajlott össze­csapásban. Külföldi hírügy­nökségek jelentették, hogy az összecsapást megelőzően a rendőrség több házkutatást tartott a főváros déli részé­ben, többségük diák — áll, akik közül nyolcat már letartóz­tattak. Állítólag a szervezet tagjai hajtották végre a bra­zil történelem legszenzáció­sabb bankrablását is; egy Rio de Janeiró-i bankból majd két és fél millió dol­lárt vittek el. A karhatalom helikopter­e­­ket is igénybe vett. A kor­mány hivatalos jelentése sze­rint a terrorszervezet ellenál­lást tanúsított, emiatt rob- t bánt ki az összecsapás. A­­ közlemény azt állítja, hogy a rendőrök titkos fegyver­raktárra bukkantak, és „fel­forgató jellegű” propaganda-­­ anyagot is elkoboztak. Átszervezik a perui kormányt? Juan Velasco Alvarado pe­rui köztársasági elnök cáfol­ta a katonai kormány válsá­gáról keringő híreket. — Egységesebbek vagyunk, mint bármikor — jelentette ki. Hangoztatta, hogy a hadse­reg megőrizte egységét. Ennek ellenére továbbra is olyan hírek érkeznek, hogy a limai kormány át­szervezés előtt áll. A Pren­­sa Latina hírügynökség sze­rint az álhíreket az ellen­zéki reakció terjeszti, amely meg akarja akadályozni a katonai kormány társadalmi és gazdasági reformjainak végrehajtását. A perui államfő azzal vá­dolta a „hűtlen peruiakat”, hogy a nemzetközi oligarchia támogatásával, belföldön és külföldön összeesküvést sző­nek a kormány ellen. Velas­co Alvarado tábornok kije­lentette, hogy a kormány továbbra is folytatja reform­politikáját. Egy baloldali diákszer­vezetet vádolnak a Rio de Janeiro-i bankrablással A brazíliai katonai ható­­s­ságok azzal vádolják a Var Tűzharc guatemalai gerillák és rendőrök között NEM ALAKUL MEG A NORDEK Oslóból jelenti a Reuter­ Norvég politikai körökből szerzett értesülések szerint Finnország döntése, hogy nem írja alá a Nordek meg­alakításáról szóló egyez­mény-tervezetet, az egész el­képzelést megbuktatja. A finn kormány — hír sze­rint —, azért nem írta alá a tervezetet, mert a többi skandináv állam tárgyaláso­kat kezdett a Közös Piaccal a csatlakozásról. Per Borten norvég mi­niszterelnök a finn döntés­sel kapcsolatban kiábrándult­ságának és elégedetlenségé­nek adott kifejezést. Norvég politikai körök sze­rint Finnország a Szovjet­unió nyomására nem hajlan­dó aláírni az északi államok gazdasági közösségének meg­alakításáról szóló egyez­mény-tervezetet. Csütörtök, 1970. márc. 26. Összeesküvés a chilei kormány ellen Santiagóból jelenti az AP.­­ Patricio Rocas chilei bel­­s­ügyminiszter bejelentette, hogy szerdán letartóztattak a több szolgálatban levő és 12 nyugdíjazott tisztet azzal a 11 váddal, hogy összeesküvést szőttek a kormány ellen. A belügyminiszter nem kö­zölte, hogy hány tisztet vet­tek őrizetbe.

Next