Magyar Szó, 1970. március (27. évfolyam, 58-88. szám)

1970-03-26 / 83. szám

Csütörtök, 1970. márc. 26. MAGYAR SZÓ Nagyobb esetet csinálunk három tanár kizárásából, mint ezer munkás kiválásából Befejeződött a tartományi pártbizottság plenáris ülése (Folytatás az 1. oldalról) tűnt, hogy az ilyen új tagok között sokkal több a mun­kás, a paraszt és a nemzeti­ségi, mint általában. Ezzel kapcsolatban Canadanovic megállapította, hogy a kom­munistáknak különleges fel­adatuk van saját népük, nemzetiségük körében, mert ott hivatottak a legnagyobb­­ mértékben és legelszántab­­ban harcolni az eszmei elfer­dülések ellen, a párt néze­teiért és vonaláért. — Ha csak a vezetőségek­ben ügyelünk a megfelelő összetételre, a szervezetek­ben pedig kevésbé, nem sok­ra megyünk — mondotta, utalva a nemzetiségi kulcs fontosságára, de tarthatat­lanságára is, ha a társadal­mi bázisban nem jön létre a KSZ maradéktalan befolyá­sa, beleértve minden réteget, csoportot. Miloslav Gonja a nemze­tiségi és a szociális összetétel közötti szoros összefüggést hangsúlyozta: " A KSZ tagságának kö­rében mind több a képzett munkás, szakember. És ha a szakmai képesítés a nem­zetiségek körében lassúbb ütemű, mint másutt, akkor a KSZ-ben is kisebb a nemze­tiségi létszám. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy a nemzetisé­giek hatékonyabb iskolázta­tása döntő fontosságú a po­litikai életbe való nagyobb részvételük szempontjából. Az önigazgatási szervek­ben jobb az összetétel . Idült bajjal állunk szem­ben, amikor évről évre meg­állapítjuk, hogy a KSZ tag­ságának nemzetiségi össze­tétele nem mutat javulást — mondotta Vladimir Popin. Rámutatott egy különös jelenségre. Az arányszámok­kal és a nemzetiségiek tevé­keny részvételével nincsen baj addig, amíg az önigazga­tási szerveket tartjuk szem előtt, a munkástanácstól kezdve a képviselőházig. Más azonban a helyzet a Kom­munista Szövetségben. Itt már jóval kevesebb a nem­zetiségi és a horvát.­­ Az úgynevezett szociá­lis mozgékonyságot nem le­het a politikai aktivitásban, valamint a KSZ összetételé­ben mutatkozó eltérések okának elfogadni — mondot­ta Popin. — Ez a föltevés el­lentmond a tényeknek. Ha pedig a vajdasági magyarsá­got tartjuk szem előtt, akkor meg különösen tárgytalan. Nem kellett volna helyet adni neki még a jelentésnek abban a függelékében sem, amely a terepen felmerülő nézeteket és véleményeket tartalmazza. Popin a szubjektív ténye­zők szinte döntő fontosságá­nak szemléltetésére példá­kat hozott fel arra vonatko­zólag (Becse, észak-bácskai kommunák), hogy két külön­böző környezetben teljesen azonos nemzetiségi viszo­nyok, valamint a nemzetisé­gi dolgozók azonos képzett­sége esetén is egészen más helyzet alakul ki a KSZ-ben és a politikai életben. — Mindez még komoly ta­nulmányozásra vár — mon­dotta Popin —, a különböző kommunák összehasonlítá­sával értékes megismerések­re tehetnénk szert. Rábuk­kannánk itt-ott az ellenállás tűzfészkeire is. ...... .... Parasztok a Kommunis­ta Szövetségben A plenáris ülésen többen is szóvá tették a mezőgaz­dasági magántermelők nem kielégítő, sőt csökkenő lét­számát a KSZ-ben. Többen is arra a megállapításra ju­tottak, hogy amíg nem lesz szilárd mezőgazdasági poli­tikánk, addig ezen a téren sem várható javulás. A JKSZ őszre tervezett vá­lasztmányi ülése, amely a mezőgazdasággal foglalkozik majd, mindenképp erősebb fényt vet majd a magánter­melők helyzetére és politi­kai szerepére is, s ez lehető­vé teszi, hogy a párt az ed­diginél célravezetőbb irányt kövessen a parasztság prog­resszív erőinek, különösen pedig a parasztifjúságnak a KSZ-be való bevonása tekin­tetében. Az ülésen egyébként is nagy figyelmet szenteltek az új tagok, különösen a fiata­lok, politikai felkarolásának, eszmei képzésének, nevelé­sének. Ami pedig a párttag­ságból való kizárást, a nyil­vántartásból való törlést il­leti, Canadanovic elítélte az alapszervezetekben gyakran megnyilvánuló hivatalnoki magatartást, különösen a munkásokkal és parasztok­kal szemben. Elmondta, hogy nem ritkán csak pillanatnyi lelki válságról van szó, az egyéni sors vagy sorscsapás hatásáról, amit a párt em­beribb hozzáállásával köny­­nyen át lehetne hidalni. Kü­lönösen, ha olyan személyek­ről van szó, akiknek minden tulajdonságuknál és a tár­sadalomban elfoglalt helyük­nél fogva is, a KSZ-ben van a helyük. Megállapította, hogy bizonyos közöny tapasz­talható a munkások kiválá­sával, kizárásával szemben. — Nagy hűhót csapunk abból, ha két-három egyete­mi tanárt kizárnak, s szinte alig figyelünk fel — már­mint a közvélemény —, ar­ra, hogy munkások, parasz­tok, fiatalok százai, ki tud­ja, milyen jelentéktelen okok­ból megszűntek a KSZ tag­jai lenni — állapította meg a különös tényt Mirko Ca­nadanovic, Dr. Sz. A. Az alkotórayaka serkentése (Folytatás az 1. oldalról) kiadóházak­inkba, de tény és való, hogy társadalmunknak e tekintetben határozottab­ban kell fellépnie. Megköve­teli ezt az is, hogy ifjúsá­gunkban még mindig nem fejlődött ki kellő kritikai érzék a külföldi hatások el­bírálására. — Valóban eluralkodott a ponyva, az ízléstelenség és a talmi kultúra — jelentette ki Mladen Oljača, mégpedig nemcsak az irodalomban, ha­nem a rádióban, a televízió­ban, a zenében, a filmen, az újságokban, sőt a színházban is. Határozottan javasolta, hogy a képviselőház gyorsí­tott eljárással hozzon tör­vényt a ponyvairodalom meg­adóztatására. Ezzel szemben Pero Dje­­telic úgy véli, hogy nem kell okvetlenül megadóztatni, mert más módszer is van, éspedig a­z, hogy külön adót kel­l kivetni a kiadói tevé­kenységre, és ennek kereté­ben megállapítani, hogy mi élvez adómentességet. Ami ér valamit, az adómen­tes lesz, a többi — a kevés­bé értékes vasúv telj­esen ér­téktelen — után pedig bizo­nyos skála szerinti adót kell bevezetni. A tanács Dreteria javasla­tát fogadta el, s elhatározta, hogy kiegészíti vele határo­zatait. A továbbiakban meghal­l­­gatta és megvitatta két bi­zottságának, valamint a Né­pek Tanácsa illetékes bizott­ságának jelentését a fejletlen vidékek közoktatási és neve­lési helyzetéről, s megálla­pította, hogy az említett vi­dékeken az oktatás fellendí­tése az egész ország szem­pontjából rendkívül fontos ügy, tehát rendezésében az egész közösségnek közre kell működnie. Kétnapos tanácskozás a magántermelőkkel Sajtótájékoztató a köztársasági választ­mány kezdeményezéséről A Szocialista Szövetség fa­lubizottsága a köztársasági választmány kezdeményezé­sére Belgrádban hétfőn és kedden nagyszabású tanács­kozást tart a magánterme­lőkkel, a falu és a mezőgaz­daság gazdasági-társadalmi viszonyairól. Dragi Stamen­­ković, a köztársasági választ­mány elnöke és Palásti Ist­ván, a falubizottság elnöke, tegnap sajtóértekezleten tá­jékoztatták az újságírókat a tanácskozásról. — A kétnapos tanácskozá­son megbeszéljük a falu és a mezőgazdaság helyzetét és kilátásait, valamint az agrár­­politika időszerű kérdéseit —■ mondotta Stamenkovic. — E nagyszabású gyűlésen több mint 200 magántermelő vesz részt, továbbá a társadalmi­politikai szervezetek, a szö­vetségi és a köztársasági kormány, a képviselőházak, a kamarák, a tudományos ku­tatóintézetek, valamint a kommunák és a mezőgazda­­sági szervezetek képviselői. Szó. Bonyodalom az albániai könyvbehozatal born­ A belügyi titkárság képviselőjének válasza egy képviselői kérdésre : Szabályosan járnak-e el, nem lépik-e túl hatáskörüket a macedón belügyi titkárság egyes szer­vei a pristinai Kijincija Lap­ás Könyvkiadó Vállalat és egy albániai kiadóház együttműkö­­dése ügyében? — vetette föl Bajza Ismail képviselő a Szövet­ségi Képviselőház Közoktatási- Művelődési Tanácsának legutób­bi ülésén. — Azért kérdezem, mert folyton elkobozzák az Al­bániából érkező könyveket, s a helyzet megszüntetése érdekében folytatott tárgyalásaink eddig nerre jártak semmilyen ered­ménnyel. Megítélésem szerint a behozatalt kezdettől fogva aka­dályozzák egyes Macedóniában működő állami szervek. Nemcsak gátolják, hanem nyilvánvalóan megszegik a törvényt is. Már második éve, hogy mindent el­koboznak, amit a Rilindja Al­bániából behoz, akár könyvek­ről van szó, akár olyan kéz­iratokról, amelyeket azért ka­punk, hogy eldöntsük, igényt tartunk-e majd a könyvre, vagy nem. Közbeléptek már politikai szer­vek és hatóságok is, ezenkívül bírósághoz is fordultunk, de hasztalan: a helyzet tovább rom­lik, a következmények egyre sú­lyosbodnak. Követelem tehát — mondta a tanács legutóbbi ülé­sén Bajza Ismail —, hogy az illetékesek válaszoljanak kérdé­semre, és a képviselőház, vala­mint az illetékes hatóságok vizs­gálják felül a belügyi titkárság egyes szerveinek magatartását, mert ezek — akár tudatosan, akár öntudatosan — visszatér­nek a IV. plénum előtti hely­zethez, illetőleg törvénytelen dol­gokat követnek el olyan ügyek­ben, amelyekben egyáltalán nem illetékesek. Bajza Ismail kérdésére a ta­­nács a tegnapi ülésén adott vá­laszt Mo­mcilo Dragovic szövet­ségi belügyi titkárhelyettes.­­ A Rilindja Lap- és Könyv­kiadó Vállalat a köztársasági belügyi titkárságtól 1968 végén kapott behozatali engedélye alapján tavaly 16 000 könyvet hozott be Albániából, köztük olyanokat is, amelyeknek be­hozatalát és terjesztését a tör­vény tiltja, tehát el kellett ko­bozni őket — mondta Dragovic. — Az idén januárban és febru­árban a belügyi szervek két küldeményt tartottak vissza, mert Rilindjának nem volt meg­felelő engedélye. Olyan művek­ről volt ugyanis szó, amelyeknek behozatalához külön engedély kell a szövetségi belügyi tit­kárságtól, ilyen engedélyük pe­dig nem volt. A szóban forgó kiadványok ugyanis Jugoszlávia polgárainak voltak szánva, tehát terjesztésük a szövetségi bel­ügyi titkárság előzetes engedé­lyéhez van kötve. Eszerint — fejezte be válaszát Dragovic — a belügyi szervek szabályosan jártak el, s elfo­gadhatatlan bármilyen célzás ar­ra vonatkozólag, hogy intézkedé­süket más, politikai meggon­dolásokból tették. Hasonlókép­pen alaptalan az a következtetés is, hogy intézkedéseik visszaté­rést jelentenek a IV. plénumon elítélt régi gyakorlatra. Bajra Ismailt nem elégítette ki teljesen a válasz. — Ha formális hiba történt, azért a legkevésbé sem lehet a Rilindját okolni — mondta. — Nem az a vitás tehát, hogy a Ri­lindjának van-e engedélye vagy nincs, hanem az, hogy ki hogyan magyarázza a törvényt. Arra a kérdésre, hogy ezek után indítványozza-e a kérdés m­egtárgyalásá­t, tagadólag vála­szolt, de hozzáfűzte, nem fogad­hatja el azt a megállapítást, hogy a behozott könyvek között vitathatók is voltak. Elsősorban az egyetem belső használatára szántuk őket — mondta. A tanács ülésén az illetékes szer­vek képviselői néhány más kérdésre is válaszoltak, többek között arra, hogy a Szövetségi Végrehajtó Tanács mit tett a csempészéssel gyanúsított Cavtat hajó ügyében. Dragovic közöl­te, hogy a kormány utasította az illetékes szerveket az ügy ki­vizsgálására, s a tényállás meg­állapítása után a törvényes meg­torló intézkedések megtételére. 5. oldal Ma döntenek a benzin áráról A horvát kormány literenként 11 párás áremelést javasol A nyersolajipar képviselői ma mondanak véleményt a horvát kormánynak a benzin megdrágítására vonatkozó javaslatáról. Javaslatában a horvát kormány­­ arra hivatkozik, ahogy Horvátország területén alig 200 millió dinárt tud­nak fordítani évente az utak karbantartására, megújításá­ra és új utak építésére, pe­dig kétszer annyi kellene, hogy legalább a legforgal­masabb utakat rendben tart­ják. Anyagiak híján az út­hálózat egyre inkább tönk­remegy, s a rossz utak miatt évente 400 millió dinár kár éri Horvátország területén a gazdaságot. A Horvát Végrehajtó Ta­nács ezért javasolja a ben­zin és a gázolaj árának li­terenként 11 párával való emelését, s az ily módon be­folyó eszközöknek kizárólag az utak karbantartására és megújítására való fordítását. A Motoros Szövetség és a nyersolajipar egyes csoport­jai eddig ellenezték a ben­zin megdrágítását. A Petrol­­union például úgy véli, hogy más mód is van a szükséges pénz előteremtésére. Vélemé­nye szerint más arányban kellene elosztani a benzin je­lenlegi árát, úgyhogy forgal­mi adó címén kevesebb foly­jon be a társadalmi közös­ségek pénztárába. Mások véleménye szerint az áremelés sem sokat javít a helyzeten, ha nem követi a ráfo­rdítási mechanizmus módosítása. Azt állítják, hogy sokkal többet fordítan­á­nak a benzin eladási árából új építkezésre, mint karban­tartásra. Hazánkban egyébként a múlt év végén mintegy 560 000 személygépkocsi, 100 000 tehergépkocsi és 350 000 motorkerékpár volt. A legnagyobb mértékben —­ 120 000-rel — a személygép­kocsik száma emelkedett. A legtöbb személygépkocsi (209 000) Szerbiában van, majd Horvátország követke­zik 147 000 és Szlovénia 122 000 autóval. A teherautók száma 5 szá­zalékkal, illetve ötezerrel nőtt. Ebből a járműből is Szerbiában van a legtöbb: 38 000. A további sorrend: Horvátország 24 000, Szlové­nia 14 000. Váratlan fordulat a pokolgépes merénylő ü­gyéb­en őrizetbe vettek tíz gyanúsítottat • Hrkac az egyiket eddig mindenáron védte, most terheli Noha Szerbia Legfelsőbb Bírósága Milenko Hrkaénak­­ halálra ítélt pokolgépes merénylőnek fellebbezése ügyében tartott tegnapi tár­gyalás egy részét zárt ajtók mögött, az újságírók és a közönség kirekesztésével bo­­nyolította le, minden jel ar­­ra mutat, hogy fordulat kö­­vetkezett be az ügyben. A tárgyalás nyilvános vé­sében ugyanis közölték hogy Szerbia Legfelsőbb Bí­rósága újabb bizonyítékokat kapott a vizsgáló szervektől ; nemrég őrizetbe vettek tíz személyt, mert alapos a gya­­nú, hogy tagjai voltak a Hor­dát Felszabadító Mozgalom nevű usztasaszervezetnek. A­­ gyanúsítottak nevét a vizsg ■ gálat érdekében egyelőre­­ nem közölték.­­ Hrkacot március 9-én, 10-­­ én, 11-én és 12-én szembesí­tették a gyanúsítottakkal, a belgrádi vizsgálati fogház­ban, majd tanúként kihall­gatták. Hogy milyen körülmények­kel kapcsolatban és miről folyt a kihallgatás, nem­ kö­zölték. Arról azonban érte­sítették az újságírókat, hogy Hrkac február 23-án egészen másképp vallott a belgrádi kerületi bíróság egy bírájá­­nak a pokolgépes merényle­tekkel kapcsolatos esemé­nyekről, mint annak idején a vizsgálati eljárás során és a tárgyaláson, s visszavonta beismerő vallomásának egy részét. A bíróság közölte azt is, hogy a letartóztatott csoport tagjai közül Hrkaé most kü­lönösen súlyosan terhel egyet, pedig azelőtt a legcse­kélyebb gyanút is igyekezett elhárítani róla. A bíróság a vizsgálat érdekében nem kö­zölte, kiről van szó, de azt nyilvánosságra hozta, hogy Hrkaéot még a kerületi bíró­sági tárgyalás előtt szembe­síti­étek az illetővel, s акког egyetlen szóval sem vádolta. Nagy a titokzatosság egy hivatalos jegyzőkönyv körül is, amelyet a kerületi bíróság eljuttatott Szerbia Legfel­sőbb Bíróságához, s amely minden kétséget eloszlat afelől, hogy Ante Penavic volt-e Нгкас bűntársa az említett bűncselekmények­ben vagy esetleg valaki más. Választ ad a jegyzőkönyv ar­ra a kérdésre is, hogy Pena­vié szervezte-e be Hrkacot a terrorista szervezetbe, de a bíróság ezzel kapcsolatban semmilyen konkrétumot nem közölt az újságírókkal. Egyelőre nem tudni, mi­kor közli döntését a köztár­saság legfelsőbb bírósága, de a jelek szerint két-három napon belül sor kerül rá. Milenko Hrkač a tárgyalóteremben A Nemzetközi Bank igazgatójának tárgyalásai Belgrádban Pieter Lieftinck, a wa­shingtoni Nemzetközi Újjá­építési és Fejlesztési Bank igazgatója tegnap felkereste Dragomir Miljkovicot, a Ju­goszláv Beruházási Bank ve­zérigazgatóját, és megvizsgál­ta a két bank kapcsolatait, valamint további együttmű­ködésének formáit.

Next