Magyar Szó, 1970. március (27. évfolyam, 58-88. szám)

1970-03-26 / 83. szám

Paradicsomtermesztés A NÖVÉNYEK ÁPOLÁSA A PALÁNTÁZÁS UTÁN A palánták kiültetése és az első kapálás közötti idő­szakban el kell végeznünk az első fejtrágyázást. Egy hektárra 150 kiló nitrogén­­tartalmú műtrágya szüksé­ges. A talajt ezután gyom­mentesen tartsuk, egészen addig, amíg a paradicsom be nem borítja a sorközöket. Június első felétől a na­gyobb esők, vagy pedig az öntözés után a­­paradicso­mot Zineb-oldattal vagy pe­dig egyszázalékos bordói­­lével permetezzük. Ha meg­jelennek a levéltetvek (kü­lönösen, ha szüret idején ve­szélyeztetik a paradicsomot), akkor Etiol, Malathion vagy más rovarölő szer oldatával kell permetezni. Előtte azon­ban kérjük ki valamelyik növényvédelmi szakember véleményét. Ha magas növésű paradi­csomfajtákat termesztünk, akkor mindjárt a palántá­zás után leverjük a karó­kat, és elvégezzük az első kötözést. Később, a negye­dik vagy az ötödik virágot hozó ág fölött a paradicsom hajtásvégét lecsípjük. A paradicsom szüretelése Leggyakrabban kézi erő­vel végezzük, kocsány nélkül szedjük a termést. Szállí­tásra a még nem teljesen érett bogyókat szedjük, tud­niillik, ha hosszabb szállí­tásról van szó, akkor olyan termést kell leszednünk, amely csak 2-3 nap múlva érik be. Teljes érettségben akkor szedjük a paradicso­mot, amikor azok már piro­sak, de még kemények. Az ilyen termést azonnal a kon­zervgyárnak vagy a vevő­nek adjuk át. A júniusban kiültetett pa­radicsomot szeptember vé­gén, októberben szárral együtt kitépjük a földből, és így mindenestül üvegházba vagy más helyiségbe visz­­szük utóérésre. Az ilyen ér­lelőhelyiségben a hőmérsék­let legalább 12 fokos le­gyen. A paradicsomszüret ma már gépi erővel, paradi­csomszedő kombájnnal is történhet. Ebben az esetben olyan fajtát kell termeszte­nünk, amely gépi szedésre alkalmas, tehát alacsony nö­vésű, támasz nélküli, az érett bogyókat hosszabb időn át megtartja, és amely­ről a termés könnyen le­szedhető. A paradicsomszedő kombájn vágószerkezete le­vágja a növényeket, a szár­ról lerázza a bogyókat, ezek 2800 a válogatóasztalra jutnak, ahol a munkások kiválo­gatják és osztályozzák őket. Az egészen zöld bogyókat savanyításra használják fel, vagy pedig salátát készíte­nek belőle a konzervgyár­ban. A paradicsomkombájn mintegy 250 000 dinárba ke­rül, és egy nap alatt tíz hektárról takarítja be a ter­mést. A kézi szedés alkal­mával egy munkás naponta 1200—300 kiló termést szed le. Hetente kétszer szüretel­nek. Szedés után a paradicso­mot osztályozzák. Az elő­írások szerint forgalomba extra minőségű első- és má­sodosztályú paradicsom ke­rülhet. Az extra minőségű paradi­csom a fajtára jellegzetes tulajdonságokkal rendelke­zik, nagyság szerint osztá­lyozott, kemény, gömbölyű, sima héjú, alakra és érett­ségre nézve egyöntetű, jól és egyformán színezett, zöld részek nélküli és sérülés­­mentes (Jugoszláv Hivatalos Lap 27/64.). Az első osztályú paradi­csom fajta azonos, szabályos alakú, egyöntetű érettségi fokú, zöld foltok nélküli, sé­rülésmentes, szennyeződés­től és idegen anyagtól men­tes. A szabványok megenge­dik, hogy a bogyók 5—10 százaléka eltérhet az előbbi­ektől, de csak abban az ér­telemben, hogy a kocsány körül kisebb repedéseket en­gedélyez. Másodosztályú paradicsom­nak azt a termést számítjuk, amely nem felel meg az el­ső két minőségi osztály kö­vetelményeinek, és a sza­bálytalan alakú és gerezdes fajtákat. Nagyság szerint a bogyó­kat a következőképpen osz­tályozzuk: 35—40 mm; 40 —47 mm; 47—57 mm; 57— 67 mm; 67—77 mm és 77— 87 mm. A bogyókat a JUS 021 jel­zésű sekély hűtőházi ládák­ba, a JUS 029 jelzésű vete­ményes ládákba vagy pedig a nagy JUS 022 és 049 jel­zésű nagy, sekély ládákba csomagoljuk. A paradicsom hektár­ hoza­­ma igen eltérő, az országos átlag 123 mázsa körül mo­zog, de minden különösebb nehézség nélkül elérhető a 200—400 mázsás hozam, a rekordtermés pedig 700—800 mázsa körül mozog. Érdemes még megemlíte­ni, hogy a paradicsom szü­retelése jelentősen meggyor­sítható azáltal, ha a kézi szedést szedőasztallal meg­­könnyítjük. Ez a szedőasztal a paradicsom, paprika és a káposzta szedésére alkalmas. A szedőasztal traktorhordo­­zású, és két szárnya van. A szedők előtt halad, akik a termést az asztalokra helye­zik. Hasonló célt szolgál­nak a speditőrkocsik vagy a traktorpótkocsik is. Termé­szetesen ha ilyen szedésre térünk át, akkor a palánták kiültetésekor ügyelnünk kell a sortávolságra, nehogy a traktorkerekek vagy a sze­dőasztal letapossa, illetve le­törje a növényeket. Vladislav STEFANOVIC mérnök ÖTEZRES BAROMFIÓL ÉPÍTÉSE KÉRDEZZ - FELELÜNK Németh István horgosi ol­vasónk egy korszerűen fel­szerelt ötezres csibenevelő tervrajza felől érdeklődik,­­ mert szeretne broilertenyész­téssel foglalkozni. Kérdésével kapcsolatban elmentünk, Topolyára, ahol közismerten fejlett a koope­rációs csibetenyésztés, és a szövetkezet segítségével több ezres baromfinevelőket épí­tettek a tenyésztők. Ezek is­mertetése és a tervrajzok közlése a Föld Népe néhány teljes számát igényelné, te­hát csak tájékoztatót adha­tunk. ötezer broiler részére 364 négyzetméter nagyságú hely szükséges, azaz 15 da­rabra egy négyzetméter. A mai árak mellett körülbelül 50 000 dinárba (5 millió ré­gi dinárba) kerül egy ötez­res félautomata berendezésű, emeletes broilernevelő fel­építése és felszerelése. Me­legítőkkel, etetőkkel, Hajók­kal, ventillátor«» szellőztető­­vel stb. Beretka László állatorvos, a baromfikooperáció veze­tője ismertette, hogy a szö­vetkezet eddigi tapasztalatai alapján szintén az ötezres tenyészetek építését ajánl­ják és segítik kölcsönnel, valamint tervrajzokkal is, mert ennyi baromfi teljes foglalkozást ad egy ember­nek, és egyben ösztönző ke­resetet is. Napi 8—14 órás munkával ötezer broiler nevelése havi 2000—2200 di­náros keresetet biztosít. Beretka állatorvos ajánl­ja, hogy a kezdő tenyésztők­­ először kisebb mennyiséggel szerezzenek gyakorlatot. Pél­dául ezer broilerral. Az ez­res ólat is lehet úgy felépí­teni, hogy később szerves része legyen a nagyobb ól­nak. A topolyaiak baromfiól­jai különben úgy vannak megtervezve, hogy szükség esetén könnyen átalakítha­tók sertésólnak vagy szarvas­marha-istállónak. Ha olvasónk komolyan ér­deklődik a broilertenyésztés, illetve a broilerólak iránt, ajánljuk, látogasson el To­polyára, ahol megnézhet né­hány ötezres farmot, és tervrajzot is kaphat, vala­mint egyéb felvilágosítást a szövetkezetben. Keresse Be­retka László állatorvost. Mez. O PRAHOVO Ц Kerti vélemények trágyázása Az uborka kombinált trágyázása Az uborka esetében, ha be vagy pedig a fészkekbe ősszel nem sikerült leszánta- szórjuk, méghozzá két ízben, ni az istállótrágyát, akkor először a vetés előtt, másod­félen vagy kora tavasszal is szór pedig a virágzás idején, megtehetjük, attól függően. Az alábbi táblázatban az is­­hogy mennyi trágyánk van. tálló- és műtrágyák kombi- A műtrágyákat a sorközök­­nák­ használatát ismertetjük: Az említett istálló- és változatban 1 hektárra 100 komplex műtrágyák mellett fej trágyázásra RAN-t hasz­nálhatunk, éspedig az első A káposzta kombinált trágyázása A káposzta igen sok táp­anyagot vesz fel a talajból és a terméssel elég sok táp­anyagot viszünk ki a föld­ből. Ezért igen bőséges istál­ló- és műtrágyázást igényel­, kilót, a második és harmadik változatban pedig 250 kilót. A káposzta nitrogén- és ká­liumigényes növény. Az aláb­bi táblázatban az istálló- és műtrágya kombinált haszná­­­latát ismertetjük: A káposzta meghálálja a fej trágyázást is, tehát az em­lített istálló- és komplex mű­trágyákon kívül egy hektárra az első és a harmadik vál-A fej trágyaként használt KAN-t kapálás előtt kétszer­­re-háromszorra szórjuk ki. Az írásunkban említett komplex műtrágyák — a pra­­hovói és az újvidéki műtrá­gyagyár készíti őket — meg­felelnek a kerti vetemények alá, mert vízben kitűnően ol­dódnak. Közismert, hogy a zöldségnövények gyökér­rendszere kevésbé fejlett, te­nyészidejük rövid, ezért a vízben oldódó komplex mű­trágyákat jól hasznosítják. Ezeknek a műtrágyáknak ha­tóanyagtartalma igen nagy, szemcsézettek és műanyag zsákokba vannak csomagol­va, kiszórásuk tehát könnyű, tozatban 300 kiló, a második változatban 150 kiló RAN-t kell kiszórni. A vöröshagyma és a fokhagyma kombinált trágyázása Mivel a vöröshagyma és a fokhagyma nem szereti a közvetlen istállótrágyázást, ezért olyan földeken kell ter­mesztenünk őket, melyeken az elővetemények alá szán­tottuk le az istállótrágyát. A műtrágyák közül legtöbb foszfort kívánnak, utána nit­rogént, majd káliumot. A túlzott nitrogéntrágyázás nem ajánlható, mert a hagy­mafej lazábbá válik és meg­nehezül az eltartása. Ebből a szempontból a káliumnak fontos szerepe van, mert be­folyásolja a hagymafej ki­alakulását és eltarthatóvá teszi a termést. Az alábbi táblázatban, e két növény alá ajánlható kombinált trá­­gyázási módszereket ismer­tetjük: alkalmazásuk olcsó és kifi­zetődő. Dr. Najdan MILADINOVlC Bora ClRlC mérnök Változat Trágya 1 hektárra 1 árra I. istálló 400 q 4 q 14:14:14 700 kg 7 kg II. istálló 400 q 4 q 10:20:30 400 kg 4 kg III. istálló 400 q 4 q 10:30:20 400 kg 4 kg Változat Trágya 1 hektárra 1 árra I. istálló 400 q 4 q 10:12:26 600 kg 6 kg II. istálló 400 q 4 q 16:16:16 600 kg 6 kg III. istálló 400 q 4 q 12:30:16 400—500 kg 4—5 kg Változat Trágya I. 10:30:20 KAN (25°/« N) II. 8:24:16 KAN (25“/» N) III. 7:22:14 KAN (25°/« N) 1 hektárra 1 árra 300 kg 3 kg 150 kg 1,5 kg 400 kg 4 kg 200 kg 2 kg 500 kg 5 kg 200 kg 2 kg Leukózis elleni oltóanyag Az USA-beli Vineland Laboratories „Tremblex” néven leukózis elleni oltó­szert hozott forgalomba. A cég szerint a gyakorlatban már jó eredménnyel bevált. A közlemény szerint ez az új technikai eljárás szerint készített AE oltószer. Hullik a fikusz levele Hároméves fikuszunk le­vele és szára megfeketedik, és a leveleket sorban lehul­latja. Szeretném tudni, mit tegyünk, hogy virágunkat megóvjuk a pusztulástól. A fikusz megfeketedett le­veleinek hullását és a törzs feketedését a következő té­nyezők idézik elő: A fikusz nagy hő­változá­son esett át, minden való­színűség szerint annak a helyiségnek a hőmérséklete, melyben tartják, legalább 10—12 fokot csökkent, ha mindjárt rövid időre is. Ezt KÉRDEZZ - a hőmérsékletcsökkenést a szellőztetés, erős légáramlat is előidézhette. Képletesen szólva ez olyan eset, mint az embernél a tüdőgyulladás. A fikusznál is hirtelen jelentke­zik, és végzetes következmé­nyei lehetnek. Lehet-e rajta segíteni — ezt olvasónk is megállapít­hatja a következőkből. Ha a törzs megfeketedett része alatt még zöld szárrész ta­lálható, akkor azt éles kés­sel karcolja meg, és ha a törzsből tejszerű folyadék választódik ki, ez annak a FELELÜNK jele, hogy a növény még élet­ben van. Ha a fikuszt meg akarja menteni, akkor a zöld részen a levél helye fölött egy-két centire a beteg tör­zset éles késsel metssze el, és a sebhelyre pedig hideg­vizes ruhadarabot rakjon. Ezzel megakadályozza, hogy az a tejszerű folyadék kiszi­várogjon a növényből. Ha a törzsből új hajtás rügyezik, akkor tápanyagban gazdag, teljesen érett földbe ültesse át. (Porhanyós trágya közé ugyanannyi könnyű laza ker­ti földet kevernek.) Ügyel­jen arra, hogy az új cserép valamivel nagyobb legyen, mint a régi. Öntözni csak akkor kell, ha a földje már megszikkadt. Nyáron félár­nyékos helyen kell tartani, a nap erős sugaraitól védett helyen. Remélem, hogy szerencsé­je lesz, és kedvenc virágát életben tudja tartani. Id. PILCZ Nándor kertész 2801

Next