Magyar Szó, 1970. június (27. évfolyam, 148-177. szám)
1970-06-03 / 150. szám
Szerda, 1970. június 3. Díszvacsora a magyar miniszterelnök tiszteletére Mitja Ribičič és Fock Jenő pohárköszöntőt mondtak Mitja Ribičič kedden este díszvacsorát adott Fock Jenő tiszteletére. Pohárköszöntőjében üdvözölte a vendégeket, majd a jugoszláv kormány nevében együttérzését fejezte ki a magyar kormánynak és népnek az árvíz okozta súlyos károk miatt. Ezután így folytatta: — Ez a példa is mutatja, mennyire hasznos az együttműködés különösen az adott területen élő lakosság számára. Reméljük, hogy közös erőfeszítéseinkkel, önökkel, és a szomszédos baráti Romániával való együttműködésünkkel megakadályozzuk a mi hazánkat is fenyegető elemi csapás végzetes következményeit. Mitja Ribičič: Együttműködésünk magas szintet ért el — Az ön látogatása, miniszterelnök elvtárs — folytatta Mitja Ribičič —, és azok a megbeszélések, amelyeket folytatni fogunk, továbbá az országaink vezetői közötti találkozások, a vélemény- és tapasztalatcserék sorozatába jelentős eseményként fognak beépülni, és kétségtelenül hozzájárulnak a kölcsönös megértés és bizalom erősítéséhez, s jelentős ösztönzést adnak az együttműködés sokoldalú fejlődéséhez. A kialakított barátság és a két szomszédos ország kapcsolatainak foka kormányaink tudatos törekvésének és az egymás közötti kapcsolatok mindkét oldalról való reális fölmérésének, a kölcsönös megértésnek és a két ország nemzetközi helyzetének, valamint belső fejlődése sajátossága tiszteletben tartásának az eredménye. Örömmel állapíthatom meg, hogy a közös erőfeszítések eredményeként együttműködésünk magas szintet ért el politikai, gazdasági, kulturális, műszaki-tudományos és más téren. Ugyancsak hangsúlyozni szeretném, miniszterelnök elvtárs, hogy Jugoszlávia népei és képviselői az országaink közötti szilárd és sokoldalú kapcsolatokban látják hosszú távú és reális közös érdekeinket. Ebben mindenképpen sajátos szerepe van népeink és az országaink területén élő nemzetiségek egyre szorosabb kapcsolatainak, mindinkább a kölcsönös megértés és a jószomszédi kapcsolatok megszilárdításának tényezőivé válnak. A továbbiakban még egyszer hangsúlyozta, hogy Jugoszláviának — a népek és nemzetiségek nyitott közösségének — alapvető érdeke, hogy hozzájáruljon az együttműködés további fejlesztéséhez és elmélyítéséhez minden szomszédos országgal. Ezután ismertette Jugoszlávia véleményét néhány nemzetközi kérdésről, rámutatva, hogy Jugoszlávia tevékenyen támogatja mindazokat az erőfeszítéseket és kezdeményezéseket, amelyek a kedvezőbb légkör megteremtésére irányulnak. — Hangsúlyozni kívánom, hogy az országaink közötti bárdi kapcsolatok fejlődése hozzájárul az európai légkör javulásához, és a világ e részén a biztonság erősítéséhez — mondotta Mitja Ribičič, majd emelte poharát Magyarország sokoldalú fejlődésére, vezetőinek egészségére és sikereire, a magyar miniszterelnök és felesége egészségére, valamint országaink és népeink közötti barátság ■ és további sokoldalú együttműködés fejlődésére. Fock Јепб: Együttműködésünk hozzájárul a békéért folytatott világméretű harchoz Fock Jenő válaszában megköszönte a meghívást és a szívélyes fogadtatást, majd többek között a következőket mondotta: — Mi általában igen fontosnak ítéljük meg az államférfiak személyes találkozóit, megbeszéléseit, mert alkalmat adnak arra, hogy közelebbről megismerjék egymás álláspontját, közösen munkálkodhassanak a kapcsolatok fogyatékosságainak csökkentésén, az összekötő szálak erősítésén. Még inkább így van ez, ha szocialista és szomszédos baráti országokról van szó, mint Jugoszlávia és Magyarország esetében. Országaink között már hosszú évek óta kialakult és napról napra tartalmasabb a baráti viszony Meggyőződésünk, hogy a szocialista társadalmi rendszer mindkét országban az együttműködés sok új lehetőségét tárta fel. Kötelességünknek érezzük, hogy ezeket a lehetőségeket ne csak felismerjük, hanem gyorsan és eredményesen realizáljuk országaink fejlődése, népeink életkörülményeinek javítása érdekében. Köszönettel fogadta Mitja Ribičičnek az árvíz elleni közös harcban kialakult szolidaritásról mondott szavait, majd beszélt a két ország között eredményesen fejlődő kapcsolatokról. — Az a törekvésünk, hogy a közöttünk levő bizonyos mértékű különbségek ne akadályozzák együttműködésünk további kedvező irányú fejlődését, a baráti szálak erősítését. Elmondotta azt is, hogy a két ország közötti együttműködés hozzájárul a békéért és a nemzetközi biztonságért folytatott világméretű harchoz. Kitért egyes nemzetközi kérdésekre is, megemlítve, hogy Magyarország figyelemmel kíséri Jugoszláviának az el nem kötelezett országok állam és kormányfői tanácskozásának összehívása érdekében folytatott tevékenységét. Beszéde végén a következőket mondotta: — Szeretném azt is elmondani, hogy mi, magyarok nagyra becsüljük és tiszteljük Jugoszlávia népeit. Nagyra becsüljük az önök vezetőit is, akiknek irányításával hősiesen küzdöttek a fasizmus ellen, országuk függetlenségéért, majd pedig újjáépítéséért. b-t Befejeződtek Granfil és Rey tárgyalásai Az Európai Közös Piac elnökének sajtónyilatkozata Toma Granfil, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, kedden befejezte tárgyalásait Jean Reyjel, az Európai Közös Piac Végrehajtó Bizottságának elnökével és munkatársaival Jugoszlávia meg az EKP kapcsolatainak fejlődéséről. Rajtuk kívül a tárgyalásokban részt vett Jean Francois Deniau, az EKP Végrehajtó Bizottságának tagja és Miloš Oprešnik, a Közös Piacnál delegált jugoszláv küldöttség vezetője. Toma Granfil és Jean Rey véleményt cseréltek Jugoszlávia és az Európai Közös Piac vegyes bizottságának küszöbönálló ülésezéséről, valamint azokról a kérdésekről, amelyeket még az ülésezés előtt meg kell oldani. — Belgrádi megbeszéléseink gyümölcsözőek és hasznosak voltak. Számos közös érdekű kérdést vitattunk meg — jelentette ki Jean I Rey keddi sajtóértekezletén. Hangsúlyozta, hogy az Eu-rópai Közös Piac igyekszikfeljavítani kapcsolatain más országokkal, ezt a célt szolgálja belgrádi látogatása is. A továbbiakban megállapította, hogy Jugoszlávia és az Európai Közös Piac egyezménye igen fontos eleme a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének. Végül kijelentette, hogy az Európai Közös Piacban június végén tárgyalások kezdődnek néhány új tagállam felvételéről. Reményét fejezte ki, hogy a tárgyalások eredményeként Nagy-Britannia, Norvégia és Dánia tagja lesz a közösségnek, és később csatlakozik hozzá Svédország, Svájc és Portugália is. MAGYAR SZÓ Fejleszteni kívánjuk kapcsolatainkat Jugoszláviával — jelentette ki Enver Hoxha, az Albán Munkapárt első titkára Enver Hoxha, az Albán Munkapárt Központi Bizottságának első titkára, a napokban egy nagygyűlésen beszédet mondott, amelyben foglalkozott Albánia és Jugoszlávia kapcsolataival is. Az első titkár szólt Albánia gazdasági és kulturális fejlődéséről, valamint a mezőgazdasági termelés eredményeiről. Hangsúlyozta, hogy meg kell erősíteni az albán néphatóságok szilárdságát, fokozni kell a harcot a bürokratikus jelenségek ellen, a nép eszmei és kulturális felemelkedéséért. A nemzetközi kapcsolatokra vonatkozóan megállapította, hogy Albánia ápolja a jószomszédi kapcsolatokat és tiszteletben tartja valamenynyi ország szuverenitását, nem avatkozik mások belügyeibe. — Ilyen alapon fejlesztjük kapcsolatainkat a szomszédos Jugoszláviával is — mondta, majd megjegyezte, hogy Jugoszlávia és Albánia között számottevő eszmei nézeteltérések vannak. — Mi nem avatkozunk a jugoszláv népek belügyeibe, de nem titkoljuk, hogy közöttünk és a jugoszláv vezetőség között nagyfokú, öszszebékíthetetlen eszmei ellentétek állnak fenn — tette hozzá, majd hangsúlyozta: — Ha fenntartjuk magunknak a jogot arra, hogy bizonyos nézetet valljunk egy másik országról, mi sem tagadhatjuk másnak a jogát, hogy véleményt alkosson rólunk. A jugoszláv—albán kapcsolatokról szólva, megállapította, hogy a két ország nemcsak kereskedelmi, hanem egyéb téren is együttműködik. Síkraszállt az effajta kapcsolatok fejlesztéséért, feljavításáért és a kölcsönös barátság elmélyítéséért A továbbiakban leszögezte, hogy Albánia népe nagy érdeklődést mutat a Kosovón élő albánok helyzete iránt, majd bírálta bizonyos erőknek egy bizonyos időszakban az albánok iránt tanúsított magatartását. Beszédének ebben a részében számos ismert vádat hozott fel a jugoszláv vezetőség ellen, viszont ismételten hangsúlyozta, hogy Albánia nem szándékozik beavatkozni Jugoszlávia belügyeibe. Megállapította, hogy a Kosovón élő albánok egyre nagyobb mértékben vesznek részt Jugoszlávia gazdaságának építésében, az ország igazgatásában, saját anyanyelvükön tanulnak, és nagy erőfeszítéseket tesznek az albán nyelv, a népi szokások és a kultúra fejlesztéséért. Végül kijelentette, hogy Albánia hajlandó szoros kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat teremteni Kosovóval, ugyanakkor azonban más jugoszláv vidékekkel is. Hatalmas méretű a perui katasztrófa (Folytatás az 1. oldalról) helységek teljesen romba dőltek. Chimbote 60 000 lakosú kikötővárosban a házak 90 százaléka megsemmisült, s a Vöröskereszt szerint 800 ember meghalt. A kormány képviselője kijelentette, hogy 200 000 ember vált hajléktalanná, és a földrengés sújtotta területeken járványveszély fenyeget. Az Espresso című újság viszont úgy tudja, hogy 250 000 ember kénytelen a szabad ég alatt halni, és hogy sok falu a szó szoros értelmében eltűnt a föld felszínéről. A kórházakban igen sok sebesültet ápolnak, egyesek szerint számuk eléri a húszezret. A perui lapok megrázó jelentéseket közölnek a földrengés sújtotta vidékekről. Az egyik kitarási iskolában például száz gyermek vesztette életét. Egy másik iskola 42 tanulója szintén a földrengés áldozatául esett. Egyelőre semmit sem tudni azoknak a hegyi falvaknak a sorsáról, amelyeket rendes körülmények között is nehéz megközelíteni. A tragikus helyzetet súlyosbítja a rendkívül kedvezőtlen időjárás. A helikopterek a köd miatt nem tudnak leereszkedni, úgyhogy több helyütt kénytelenek voltak vaktában leszórni az élelmiszer-csomagokat. Sok utat földcsuszamlások tettek járhatatlanná, több híd leomlott, néhol pedig árvíz is pusztít. Egy carazi rádióamatőr jelentése szerint a közelben levő hegyi tóból több ezer tonna víz zúdult a városra, s ez teljessé tette a földrengés okozta a tragédiát. Szerinte Carazban 2000-en vesztették életüket. Juan Velasco Alvarado perui köztársasági elnök, aki hétfőn Chimbotéba érkezett, el akart látogatni Huarásba is, kedden este azonban kénytelen volt visszatérni Limába, mert a romvárossal megszakadt minden öszszeköttetés. Az ENSZ és a Vöröskereszt segítsége New Yorkból jelenti az AP. U Thant ENSZ-főtitkár táviratban értesítette Edgardo Mercado perui külügyminisztert, hogy a világszervezet segítséget nyújt a perui földrengés károsultjainak. A Nemzetközi Vöröskereszt Szervezet felszólította 30 ország Vöröskereszt-szervezetét, hogy küldjenek gyorssegélyt a perui földrengés károsultjainak. Elsősorban gyógyszerekre, vérplazmára, takarókra és sátrakra van szükség. 3. oldal Margaret angol hercegnő, aki Tito elnök vendégeként tartózkodik hazánkban, kedden reggel ellátogatott a belgrádi brit nagykövetségre, majd valamivel később az Avalára hajtatott, és megkoszorúzta az Ismeretlen Katona emlékművét. Margaret hercegnőt elkísérte férje, lord Snowden is. Az Avala megtekintése után a hercegnő Vincára utazott, hogy megismerkedjen a Boris Kidrič Atomkutató Intézet munkájával, azután pedig visszatért dedinjeire- ZVáronC131 13bb Mitja Ribičič, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke, kedden délben az SZVT új-belgrádi épületében ebédet adott Margaret hercegnő és lord Snowden tiszteletére, este hat órakor pedig Terence Garvey brit nagykövet koktélt rendezett a hercegi pár jugoszláviai látogatása alkalmából. A magas rangú vendégek később megtekintették az Atelje 212 színház előadását. Margaret hercegnő ma ellátogat Macedóniába. Tito fogadta Franciaország... Belgrádból jelenti a Tanjug: Josip Broz Tito köztársasági elnök kedden délelőtt fogadta Pierre Sebilleaut, Franciaország új belgrádi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A fogadáson jelen volt Ante Dradié külügyi államtitkár-helyettes, Henri Crepin-Lebrand francia katonai attasé, továbbá Serge Gelade tanácsos, Francois Mingalon gazdaságügyi tanácsos és Rabaddet kultúrtanácsos. ...és Kolumbia új belgrádi nagykövetét Belgrádból jelenti a Tanjug. Josip Broz Tito köztársasági elnök kedden délelőtt fogadta dr. Alvaro Lear Moralest, Kolumbia újonnan kinevezett rendkívüli és meghatalmazott jugoszláviai nagykövetét és átvette tőle megbízólevelét. A fogadáson jelen volt Ante Dradié, külügyi államtitkár-helyettes. Milenko Bojanićot meghívták Romániába Belgrádból jelenti a Tanjug. Vasile Sandru, Románia belgrádi nagykövete, kedden fölkereste Milenko Bojanicot, Szerbia Végrehajtó Tanácsának elnökét és átadta neki kormánya meghívását, hogy látogasson Romániába. A meghívást örömmel fogadták. Milenko Bojanic szeptember elején utazik Romániába. A washingtoni Export-Import Bank elnökének belgrádi megbeszélései Belgrádból jelenti a Tanjug. Henry Kearns, a washingtoni Export-Import Bank elnöke — aki hétfőn hatnapos látogatásra hazánkba érkezett — kedden megkezdte tárgyalásait a jugoszláv bankok képviselőivel. Először Janko Smole szövetségi pénzügyi titkárral folytatott véleménycserét, majd dr. Borivoje Jelic szövetségi gazdasági titkárral tanácskozott. A délelőtt folyamán a magas rangú vendég megbeszéléseket folytatott Muhamed Hadžić szövetségi külkereskedelmi titkárral és Branislav Colanovictyal, a Jugoszláv Nemzeti Bank alkormányzójával. A program szerint Kearns ma fölkeresi Mitja Ribičičet, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökét, Nikola Miljanic alelnököt és Toma Granfilt, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagját, ezenkívül megbeszéléseket folytat az Interexport, a jugoszláv postaközösség és a jugoszláv bankok egyesületének képviselőivel.