Magyar Szó, 1970. június (27. évfolyam, 148-177. szám)

1970-06-03 / 150. szám

Szerda, 1970. június 3. Díszvacsora a magyar miniszterelnök tiszteletére Mitja Ribičič és Fock Jenő pohárköszöntőt mondtak Mitja Ribičič kedden este díszvacsorát adott Fock Jenő tiszteletére. Pohárköszöntőjében üdvözölte a vendégeket, majd a jugoszláv kormány nevében együttérzését fejezte ki a magyar kormánynak és népnek az árvíz okozta súlyos károk miatt. Ezután így folytatta: — Ez a példa is mutatja, mennyi­re hasznos az együttműködés különösen az adott területen élő lakosság számára. Remél­jük, hogy közös erőfeszíté­seinkkel, önökkel, és a szom­szédos baráti Romániával való együttműködésünkkel megakadályozzuk a mi ha­zánkat is fenyegető elemi csapás végzetes következ­ményeit. Mitja Ribičič: Együtt­működésünk magas szintet ért el — Az ön látogatása, mi­niszterelnök elvtárs — foly­tatta Mitja Ribičič —, és azok a megbeszélések, ame­lyeket folytatni fogunk, to­vábbá az országaink vezetői közötti találkozások, a véle­mény- és tapasztalatcserék sorozatába jelentős esemény­ként fognak beépülni, és kétségtelenül hozzájárulnak a kölcsönös megértés és bi­zalom erősítéséhez, s jelen­tős ösztönzést adnak az együttműködés sokoldalú fej­lődéséhez. A kialakított ba­rátság és a két szomszé­dos ország kapcsolatainak foka kormányaink tudatos törekvésének és az egymás közötti kapcsolatok mindkét oldalról való reális fölmé­résének, a kölcsönös megér­tésnek és a két ország nem­zetközi helyzetének, vala­mint belső fejlődése sajátos­sága tiszteletben tartásának az eredménye.­­ Örömmel állapíthatom meg, hogy a közös erőfeszí­tések eredményeként együtt­működésünk magas szintet ért el politikai, gazdasági, kulturális, műszaki-tudomá­­nyos és más téren. Ugyan­csak hangsúlyozni szeret­ném, miniszterelnök elvtárs, hogy Jugoszlávia népei és képviselői az országaink kö­zötti szilárd és sokoldalú kap­csolatokban látják hosszú tá­vú és reális közös érdekein­ket. Ebben mindenképpen sajátos szerepe van népe­ink és az országaink terüle­tén élő nemzetiségek egyre szorosabb kapcsolatainak, mindinkább a kölcsönös megértés és a jószomszédi kapcsolatok megszilárdításá­nak tényezőivé válnak. A továbbiakban még egy­szer hangsúlyozta, hogy Ju­goszláviának — a népek és nemzetiségek nyitott közös­ségének — alapvető érdeke, hogy hozzájáruljon az együtt­működés további fejlesztésé­hez és elmélyítéséhez min­den szomszédos országgal. Ezután ismertette Jugoszlá­via véleményét néhány nem­zetközi kérdésről, rámutat­va, hogy Jugoszlávia tevé­kenyen támogatja mindazo­kat az erőfeszítéseket és kez­deményezéseket, amelyek a kedvezőbb légkör megterem­tésére irányulnak. — Hangsúlyozni kívánom, hogy az országaink közötti bárdi kapcsolatok fejlődése hozzájárul az európai légkör javulásához, és a világ e ré­szén a biztonság erősítéséhez — mondotta Mitja Ribičič, majd emelte poharát Ma­gyarország sokoldalú fejlő­désére, vezetőinek egészsé­gére és sikereire, a magyar miniszterelnök és felesége egészségére, valamint or­szágaink és népeink közötti barátság ■ és további sokol­dalú együttműködés fejlődé­sére. Fock Јепб: Együttműkö­désünk hozzájárul a békéért folytatott világméretű harchoz Fock Jenő válaszában megköszönte a meghívást és a szívélyes fogadtatást, majd többek között a következő­ket mondotta: — Mi általában igen fon­tosnak ítéljük meg az ál­lamférfiak személyes talál­kozóit, megbeszéléseit, mert alkalmat adnak arra, hogy közelebbről megismerjék egymás álláspontját, közösen munkálkodhassanak a kap­csolatok fogyatékosságainak csökkentésén, az összekötő szálak erősítésén. Még in­kább így van ez, ha szocia­lista és szomszédos baráti országokról van szó, mint Jugoszlávia és Magyarország esetében. Országaink között már hosszú évek óta ki­alakult és napról napra tar­talmasabb a baráti viszony Meggyőződésünk, hogy a szocialista társadalmi rend­szer mindkét országban az együttműködés sok új lehe­tőségét tárta fel. Kötelessé­günknek érezzük, hogy eze­ket a lehetőségeket ne csak felismerjük, hanem gyorsan és eredményesen realizáljuk országaink fejlődése, népe­ink életkörülményeinek ja­vítása érdekében. Köszönettel fogadta Mitja Ribičičnek az árvíz elleni közös harcban kialakult szo­lidaritásról mondott szavait, majd beszélt a két ország között eredményesen fejlő­dő kapcsolatokról. — Az a törekvésünk, hogy a közöt­tünk levő bizonyos mértékű különbségek ne akadályoz­zák együttműködésünk to­vábbi kedvező irányú fejlő­dését, a baráti szálak erő­sítését. Elmondotta azt is, hogy a két ország közötti együttműködés hozzájárul a békéért és a nemzetközi biz­tonságért folytatott világ­méretű harchoz. Kitért egyes nemzetközi kérdésekre is, megemlítve, hogy Magyarország figye­lemmel kíséri Jugoszláviá­nak az el nem kötelezett or­szágok állam és kormányfői tanácskozásának összehívása érdekében folytatott tevé­kenységét. Beszéde végén a következőket mondotta: — Szeretném azt is el­mondani, hogy mi, magya­rok nagyra becsüljük és tiszteljük Jugoszlávia népe­it. Nagyra becsüljük az önök vezetőit is, akiknek irányításával hősiesen küz­döttek a fasizmus ellen, or­száguk függetlenségéért, majd pedig újjáépítéséért. b-t Befejeződtek Granfil és Rey tárgyalásai Az Európai Közös Piac elnökének sajtónyilatkozata Tom­a Granfil, a Szövetsé­gi Végrehajtó Tanács tagja, kedden befejezte tárgyalásait Jean Reyjel, az Európai Kö­zös Piac Végrehajtó Bizott­ságának elnökével és mun­katársaival Jugoszlávia meg az EKP kapcsolatainak fejlő­déséről.­ Rajtuk kívül­ a tár­gyalásokban részt vett Jean Francois Deniau, az EKP Végrehajtó Bizottságának tagja és Miloš Oprešnik, a Közös Piacnál delegált jugo­szláv küldöttség vezetője. Tom­a Granfil és Jean Rey véleményt cseréltek Jugo­szlávia és az Európai Közös Piac vegyes bizottságának küszöbönálló ülésezéséről, valamint azokról a kérdések­ről, amelyeket még az ülé­sezés előtt meg kell oldani. — Belgrádi megbeszélése­ink gyümölcsözőek és hasz­nosak voltak. Számos közös­­ érdekű kérdést vitattunk meg — jelentette ki Jean I Rey keddi sajtóértekezletén. Hangsúlyozta, hogy az Eu-­­­rópai Közös Piac igyekszik­­feljavítani kapcsolatain más országokkal, ezt a célt szol­gálja belgrádi látogatása is. A továbbiakban megállapí­totta, hogy Jugoszlávia és az Európai Közös Piac egyez­ménye igen fontos eleme a gazdasági kapcsolatok fej­lesztésének. Végül kijelentette, hogy az Európai Közös Piacban jú­nius végén tárgyalások kez­dődnek néhány új tagállam felvételéről. Reményét fejez­te ki, hogy a tárgyalások eredményeként Nagy-Britan­­nia, Norvégia és Dánia tagja lesz a közösségnek, és ké­sőbb csatlakozik hozzá Svéd­ország, Svájc és Portugália­­ is. MAGYAR SZÓ Fejleszteni kívánjuk kapcsolatainkat Jugoszláviával — jelentette ki Enver Hoxha, az Albán Munkapárt első titkára Enver Hoxha, az Albán Munkapárt Központi Bi­zottságának első titkára, a napokban egy nagygyűlé­sen beszédet mondott, amelyben foglalkozott Albánia és Jugoszlávia kapcsolataival is. Az első titkár szólt Albá­nia gazdasági és kulturális fejlődéséről, valamint a me­zőgazdasági termelés ered­ményeiről. Hangsúlyozta, hogy meg kell erősíteni az albán néphatóságok szilárd­ságát, fokozni kell a harcot a bürokratikus jelenségek el­len, a nép eszmei és kultu­rális felemelkedéséért. A nemzetközi kapcsolatok­ra vonatkozóan megállapí­totta, hogy Albánia ápolja a jószomszédi kapcsolatokat és tiszteletben tartja valameny­­nyi ország szuverenitását, nem avatkozik mások bel­­ügyeibe. — Ilyen alapon fejlesztjük kapcsolatainkat a szomszé­dos Jugoszláviával is — mondta, majd megjegyezte, hogy Jugoszlávia és Albánia között számottevő eszmei né­zeteltérések vannak. — Mi nem avatkozunk a jugoszláv népek belügyeibe, de nem titkoljuk, hogy kö­zöttünk és a jugoszláv ve­zetőség között nagyfokú, ösz­­szebékíthetetlen eszmei el­lentétek állnak fenn — tet­te hozzá, majd hangsúlyoz­ta: — Ha fenntartjuk ma­gunknak a jogot arra, hogy bizonyos nézetet valljunk egy másik országról, mi sem tagadhatjuk másnak a jogát, hogy véleményt alkosson ró­lunk. A jugoszláv—albán kap­csolatokról szólva, megálla­pította, hogy a két ország nemcsak kereskedelmi, ha­nem egyéb téren is együtt­működik. Síkraszállt az ef­fajta kapcsolatok fejleszté­séért, feljavításáért és a köl­csönös barátság elmélyítésé­ért A továbbiakban leszögezte, hogy Albánia népe nagy ér­deklődést mutat a Kosovón élő albánok helyzete iránt, majd bírálta bizonyos erők­nek egy bizonyos időszakban az albánok iránt tanúsított magatartását. Beszédének eb­ben a részében számos ismert vádat hozott fel a jugoszláv vezetőség ellen, viszont is­mételten hangsúlyozta, hogy Albánia nem szándékozik beavatkozni Jugoszlávia bel­ügyeibe. Megállapította, hogy a Ko­sovón élő albánok egyre na­gyobb mértékben vesznek részt Jugoszlávia gazdaságá­nak építésében, az ország igazgatásában, saját anya­nyelvükön tanulnak, és nagy erőfeszítéseket tesznek az albán nyelv, a népi szoká­sok és a kultúra fejlesztésé­ért. Végül kijelentette, hogy Albánia hajlandó szoros ke­reskedelmi és kulturális kap­csolatokat teremteni Kosovó­­val, ugyanakkor azonban más jugoszláv vidékekkel is. Hatalmas méretű a perui katasztrófa (Folytatás az 1. oldalról) helységek teljesen romba dőltek. Chimbote 60 000 la­kosú kikötővárosban a há­zak 90 százaléka megsemmi­sült, s a Vöröskereszt sze­rint 800 ember meghalt. A kormány képviselője ki­jelentette, hogy 200 000 em­ber vált hajléktalanná, és a földrengés sújtotta területe­ken járvány­veszély fenyeget. Az Espresso című újság vi­szont úgy tudja, hogy 250 000 ember kénytelen a szabad ég alatt halni, és hogy sok falu a szó szoros értelmében el­tűnt a föld felszínéről. A kórházakban igen sok sebesültet ápolnak, egyesek szerint számuk eléri a húsz­ezret. A perui lapok megrázó je­lentéseket közölnek a föld­rengés sújtotta vidékekről. Az egyik kitarási iskolában például száz gyermek vesz­tette életét. Egy másik isko­la 42 tanulója szintén a föld­rengés áldozatául esett. Egyelőre semmit sem tudni azoknak a hegyi falvaknak a sorsáról, amelyeket rendes körülmények között is ne­héz megközelíteni. A tragikus helyzetet sú­lyosbítja a rendkívül ked­vezőtlen időjárás. A helikop­terek a köd miatt nem tud­nak leereszkedni, úgyhogy több helyütt kénytelenek voltak vaktában leszórni az élelmiszer-csomagokat. Sok utat földcsuszamlások tettek járhatatlanná, több híd le­omlott, néhol pedig árvíz is pusztít. Egy carazi rádióama­tőr jelentése szerint a közel­ben levő hegyi tóból több ezer tonna víz zúdult a vá­rosra, s ez teljessé tette a földrengés okozta a tragédiát. Szerinte Carazban 2000-en vesztették életüket. Juan Velasco Alvarado pe­rui köztársasági elnök, aki hétfőn Chimbotéba érkezett, el akart látogatni Huarásba is, kedden este azonban kénytelen volt visszatérni Limába, mert a romváros­sal megszakadt minden ösz­­szeköttetés. Az ENSZ és a Vörös­­kereszt segítsége New Yorkból jelenti az AP. U Thant ENSZ-főtitkár táviratban értesítette Edgar­­do Mercado perui külügymi­nisztert, hogy a világszerve­zet segítséget nyújt a perui földrengés károsultjainak. A Nemzetközi Vöröske­reszt Szervezet felszólította 30 ország Vöröskereszt-szer­vezetét, hogy küldjenek gyorssegélyt a perui földren­gés károsultjainak. Elsősor­ban gyógyszerekre, vérplaz­mára, takarókra és sátrakra van szükség. 3. oldal Margaret angol hercegnő, aki Tito elnök vendégeként tartózkodik hazánkban, kedden reggel ellátogatott a belgrádi brit nagykövetségre, majd valamivel később az Avalára hajtatott, és megkoszorúzta az Ismeretlen Katona emlékművét. Margaret hercegnőt elkísérte férje, lord Snowden is.­­ Az Avala megtekintése után a hercegnő Vincára u­tazott, hogy megismerkedjen a Boris Kidrič Atomkutató Intézet munkájával, azután pedig visszatért dedinjei­re- ZVáronC131 13bb Mitja Ribičič, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke, kedden délben az SZVT új-belgrádi épületében ebédet adott Margaret hercegnő és lord Snowden tisztele­tére, este hat órakor pedig Terence Garvey brit nagykö­vet koktélt rendezett a her­cegi pár jugoszláviai látoga­tása alkalmából. A magas r­angú vendégek később meg­tekintették az Atelje 212 színház előadását. Margaret hercegnő ma ellátogat Macedóniába. Tito fogadta Franciaország... Belgrádból jelenti a Tan­­jug: Josip Broz Tito köztársa­sági elnök kedden délelőtt fogadta Pierre Sebilleaut, Franciaország új belgrádi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A fogadáson jelen volt Ante Dradié külügyi állam­titkár-helyettes, Henri Cre­­pin-Lebrand francia katonai attasé, továbbá Serge Ge­­lade tanácsos, Francois Min­­galon gazdaságügyi tanácsos és Rabaddet kultúrtanácsos. ...és Kolumbia új belgrádi nagykövetét Belgrádból jelenti a Tan­­jug. Josip Broz Tito köztársa­sági elnök kedden délelőtt fogadta dr. Alvaro Lear Mo­­ralest, Kolumbia újonnan kinevezett rendkívüli és meghatalmazott jugoszláviai nagykövetét és átvette tőle megbízólevelét. A fogadáson­ jelen volt Ante Dradié, külügyi állam­titkár-helyettes. Milenko Bojanićot meghívták Romániába Belgrádból jelenti a Tan­­jug. Vasile Sandru, Románia belgrádi nagykövete, kedden fölkereste Milenko Bojani­­cot, Szerbia Végrehajtó Ta­nácsának elnökét és átadta neki kormánya meghívását, hogy látogasson Romániába. A meghívást örömmel fo­gadták. Milenko Bojanic szeptember elején utazik Romániába. A washingtoni Export-Import Bank elnökének­­ belgrádi megbeszélései Belgrádból jelenti a Tan­­jug. Henry Kearns, a washing­toni Export-Import Bank el­nöke — aki hétfőn hatnapos látogatásra hazánkba érke­zett — kedden megkezdte tárgyalásait a jugoszláv ban­kok képviselőivel. Először Janko Smole szövetségi pénzügyi titkárral folytatott véleménycserét, majd dr. Borivoje Jelic szövetségi gazdasági titkárral tanács­kozott. A délelőtt folyamán a magas rangú vendég meg­beszéléseket folytatott Mu­hamed Hadžić szövetségi külkereskedelmi titkárral és Branislav Colanovictyal, a Jugoszláv Nemzeti Bank al­kormányzójával. A program szerint Kearns ma fölkeresi Mitja Ribičičet, a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács elnökét, Nikola Milja­nic alelnököt és Tom­a Gran­­filt, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagját, ezenkívül megbeszéléseket folytat az Interexport, a jugoszláv pos­taközösség és a jugoszláv bankok egyesületének kép­viselőivel.

Next