Magyar Szó, 1970. július (27. évfolyam, 178-208. szám)

1970-07-23 / 200. szám

6. oldal 220 VOLT A technika korát éljük. A tranzisztoros rádióké­szülékek például annyira elterjedtek, hogy úton-út­­félen találkozik velük az ember. Persze a rádiója­vító műhelyekben is. — Minden javításra szo­ruló készüléknek meg van a maga története — mond­ja szakember ismerősöm. — Annak a villanygitár­nak — mutat a sarokba egy külön története van. Tulajdonosa erősítő és hangszóró nélkül próbálta ki és a konnektorba kap­csolta. A 220 volt megtette a magáét, s még szerencse, hogy az illetőnek nem lett semmi baja. Meglehet, hogy egy tu­dományos kísérletet vég­zett a gitárral?! Sz. J. Először Székelykevén A SMEDEREVÓI„GODO­­MIN” Mezőgazdasági Birtok székelykevei gazdálkodó egy­sége úttörő próbálkozásra vállalkozott, amikor a falu lakosai között hizlalásra szét­osztott nyolcvanöt üszőt. A bikák súlya kétszáz kilo­gramm körül volt. A magán­termelők azzal a feltétellel vették át a bikákat, hogy saját takarmányukkal hiz­lalják és akkor veszi át tő­lük a GODOMIN, ha a sú­lyuk megkétszereződik. A GODOMIN kilónként öt di­nárt fizet majd a tenyész­tőknek. Ezt az árat a bir­tok megfizeti abban az eset­ben is, ha időközben csök­ken az élőjószág piaci ára. Viszont nem fizet többet, ha a piaci ár emelkedik. Úgy látszik, néhány szé­kelykevei magántermelő meg­találja a számítást. Az bi­zonyítja ezt, hogy egyesek 3—5, mások 6—8 üszőt vet­tek át hizlalásra a birtok­tól. Nagyon kíváncsiak a fa­lu magántermelői és a GODOMIN székelykevei rész­lege is az eredményre, mert ettől függ majd, hogy Szé­kelykevén meghonosítják-e a bikahizlalást vagy sem. Kifizetődő lesz-e a bikahiz­lalás, az nemcsak a tenyész­tőktől, hanem a hizlalásra használt takarmány és az élőjószág árától is függ. K. I. ........................ • I ,t • -11МПП1НМ«’ I • c ........... • mm • » • » • • •••• МГ .»••• • • • • w -Д • • t 4 • •••• ff •••■• • -W H ••••• • fflm ПС Bm ML* • •••• tgv (mn Dtssg ■••••• • •esi W wjgjt )••••• • •••• Hm •••■•• kI ВШ • •••■ Аш HM H ■••••• ■ ■■•• дД BBB •■•••■ • •••• «vs иум шШВ ■■•••• »»'*• »••••• • ••••■ ••••••• •••••• ^ ••••••■ •••••• •■■•••• •••••• ■••••■■ ••••••­­••■•••• • •••••• ' ,·«MII«*9 IIII*MI4 KÖZÖS ERŐVEL... újból megalakították a méhészegyesületet Debelyacsón AZ IJJONNAN alakult egyesület gyűlésen nem tud­tak választ találni a meg­jelent méhészek arra a kér­désre, hogy miért szűnt meg a néhány évvel ezelőtt szer­vezett munka és miért men­tek szét a méhészek, ami­kor kevés olyan vajdasági község dicsekedhetett any­­nyira tömeges egyesülettel, mint a debelyacsai. És egy­szeriben minden megszűnt. Csak a méhészek maradtak meg. S most néhány idős és fiatal méhész kezdeménye­zésére újból megindult a szervezett munka. Angyal Illés, B. Nagy Bálint, So­mogyi János, Jovica Miro­­savljev, Dávid Gyula, Pász­tor János, Szekeres Sándor és Bodi Mihály méhészek kezdeményezésére megala­kult az egyesület. Titkárnak SIMON Lászlót választották. (LAKI M.) HORGOSI HÍREK Igen jól megállták helyü­ket, a Dózsa György Felde­rítő Szervezet tagjai az Or­szágos Felderítőszemlén. A mezei futóversenyben első helyezést, a Ki mit tud vetél­kedőn a lányok versenyében a siépi tánccsoport az orszá­gos III. helyezést érte el. A fiatalok diplomát és futball­­labdát kaptak jutalmul. Megkezdődött a barackszü­ret a Bačka Mezőgazdasági Birtokon. A barackot az Ag­­roprodukt és a Slovenija sadje vállalatok vásárolták meg. A jégverte és fogyasz­tásra kevésbé alkalmas gyü­mölcsöt pálinkának főzik ki. MAGYAR SZÓ Csütörtök, 1970. júl. 23. Egységes adórendszert Az egyéni munkáról szóló szövetségi törvény módosítására vonatkozó észrevételek A Szocialista Szövetség zombori községi választ­mányának a társadalmi-gazdasági viszonyok fejlesz­tésével foglalkozó szakosztálya, a kommuna képvi­selői, a kisipari egyesület, a kisipari vállalatok, a községi szakszervezeti tanács és a községi képviselő­­testület képviselői együttes értekezleten megtárgyal­ták az egyéni munkáról szóló szövetségi törvény mó­dosítására vonatkozó téziseket, például, a mezőgazdasági, ezenkívül a szabad művé­szek, az ügyvédek, fordítók stb. tevékenysége. Ezt a fo­gyatékosságot ki kell küszö­bölni. • NEM ÉRTETTEK egyet azzal a javaslattal, hogy tar­tományi vagy köztársasági felügyelőséget kellene alakí­tani az egyéni munkáról szó­ló törvény alkalmazásának ellenőrzése végett, mert az alkotmány ezzel a joggal a községi képviselő-testülete­ket ruházta fel, s ezért ez bizalmatlanságot jelentene a községi képviselő-testület szervei iránt. A magánmunkaadóknál foglalkoztatottak maximális létszámának 5-ről 10-re való növelését nem kellene álta­lánosan engedélyezni, csak néhány kisipari szakmában. • egységes állást foglaltak abban, hogy tör­vénnyel meg kell szüntetni az úgynevezett pótmunkát, mert az ilyenfajta munka engedélyezése csak növeli a munkanélküliséget. Továb­bá, ezek a dolgozók aztárt kis teljesítményt mutatnak fel a munkaszervezetben, átalányban kevesebb adót fizetnek, mint a többi kis­iparos stb. A magánszektorban a gyakornokok bevételét azo­nos módon kellene megol­dani a társadalmi szektor­ral olyképpen, hogy a mun­kaadók adókedvezményben részesüljenek, akárcsak a vállalatok, abban az eset­ben, ha gyakornokokat vesz­nek fel. A kisipari és vendéglátó­­ipari szakkáderképzéssel kapcsolatban arra az állás­pontra helyezkedtek, hogy az iskoláknak kötelezően tanácskozniuk kellene a munkaszervezetekkel és a kisipari egyesülettel, mert a jelenlegi tanoncképzés nem felel meg a követelmények­nek.­­ EGYSÉGES ADÓ­RENDSZERT kellene beve­zetni az egyéni munkára. Egyes községekben ugyanis a kisiparosoknak kevesebb az adójuk. Az idegen mun­kaerőre nem kellene kivetni adót. A jövedelem egységes megadóztatásával ki kell egyenlíteni a kötelezettséget a magánszektor és a társa­dalmi szektor között, nem pedig korlátozni a foglalkoz­tatást. Az értekezlet részvevőinek véleménye szerint egyes kisipari szakmát (például a • Az ÉRTEKEZLET rész­vevői — főként a kisipari egyesület végrehajtó bizott­sága­i üdvözlik a szövetsé­gi képviselő-testület törek­vését, az egyéni munkával kapcsolatos problémák ren­dezésére. Helyeslik, hogy csak egyes kérdéseket kell egységesen szabályozni szö­vetségi törvénnyel. Szerin­tük a tézisekből kimaradt néhány fontos tevékenység: borbély- és a cipészszakmát) fel kellene szabadítani az adó alól, mert nem jövedel­mezők. Azokat a kisipari szogáltatásokat is, amelyek a polgárok életszínvonalá­nak fejlesztésére szolgálnak, fel kellene szabadítani a forgalmi adó alól. Szabályoz­ni kellene az üzletek, illetve műhelyek bérbe adását is. •­­ TÖRVÉNYES ELŐÍRÁSOK­KAL kellene megkönnyíteni a külföldről visszatért munkások­nak, hogy devizájukból kisipari üzletet nyissanak. Fel kell telje­sen szabadítani őket a beho­zatali szerszámok és gépfelsze­relés vámja alól, ha azok ha­zánkban nem szerezhetők be. Vámkedvezményt kellene adni minden kisipari szolgáltató mű­helynek, ha olyan felszerelést hozat külföldről, amilyent ná­lunk nem gyártanak. Egyetértettek azzal, hogy a termelés korszerűsítése esetén az annuitást költségnek ismeri el a jövedelem megadóztatása­kor. A kisiparosok beruházási költségeit jelenleg nem tekin­tik kiadásnak, és ezért a kis­iparosok vonakodnak korszerű­síteni műhelyüket. V. J. Ez olyan „csalós“ bolt! Vélemények a debelyacsai önkiszolgálóról Debelyacsán mintegy másfél hónappal ezelőtt nyílt meg az új önkiszolgáló. Nemrég ellátogattunk ebbe az új üzletbe, hogy megérdeklődjük, hogyan fogadta a falu népe, s meg vannak-e vele elégedve a de­­debelyacsai vásárlók. Legelőször Kovács Sándor üzletvezetőt kérdeztük meg: — Hogyan fogadták a vevők az új boltot? — Debelyacsa lakossága, mint minden újat, ezt is elég hidegen fogadta. Voltak olyan ismerőseim, régi vá­sárlók, akik a szemembe mondták az utcán, hogy ne is várjam őket, mert ők be nem teszik a lábukat az ön­­kiszolgálóba. Persze, ezek leginkább idősebb nénikék voltak,, akiket végül mégis sikerült meggyőzni, hogy az ilyen kiszolgálás sokkal előnyösebb. Így napról­ nap­ra növekszik a forgalom, mindig több és több vásár­lónk van. Jelenleg mintegy 8000—9000 dináros forgalmat bonyolítunk le naponta. Az üzlet­ szuper nélkül nyitva van, reggel héttől este nyol­cig, vasárnap pedig héttől tíz óráig. ■ Kiváncsiak voltunk a vá­sárlók véleményére is. ■ Kollinger Gizella: — A megnyitás óta idejárok bevásárolni, és meg vagyok elégedve, mert mindig meg­találom azt, amit venni aka­rok. " Nagy Vilma: — Ez olyan csalós bolt! Amikor megkérdezzük, hogy talán becsapták, azért mondja ezt, megmagyarázta, hogy nem úgy értelmezi a dolgot, hanem hogy a bolt becsalja az embert, s ha bemegy, né­ha több pénzt hagy ott, mint amennyit akart. Nézelődés közben ugyanis sok minden eszébe jut a háziasszonynak, ami még hiányzik a kony­hán. B Sós Jánostól megkér­deztük, nekik tetszik-e a bolt. — Nekem az tetszik leg­jobban, hogy az ember min­dent jól szemügyre vehet, mielőtt elszánja magát a vásárlásra. Az ára is rajta van, s nem kell kérdezős­ködni, hogy mi mennyibe kerül. Van hozzánk közelebb is bolt, de csak itt vásáro­lok. A debelyacsai vásárlók te­hát jó véleménnyel vannak a boltról, s hisszük, hogy to­vábbra is ez lesz majd a véleményük róla. Az üzlet személyzete mindent meg is tesz, hogy a vásárlók bizal­mát és jó véleményét to­vábbra is kiérdemelje. TALPAI Péter ф BÁCSPALÁNKÁN befejezték a vadászotthon tatarozását. A Vojvodina Va­dászszövetkezet több mint 30 000 dinárt fordított erre a célra. Mivel a környék vadban gazdag, nemcsak hazai, hanem külföldi, elsősorban olaszországi vadászok jönnek ide szívesen. Egy csoport olasz vadász máris jelen­tette, hogy augusztusban az átépített és rendezett vadászotthonban akar meg­szállni. D. PAPI. Kevés pénz jut az iskolák szü­lésfeteire • A PÉLMONOSTORI ISKO­ Mivel fél év alatt az iskolák LAFENNTARTÓ KÖZÖSSÉG anyagi ellátására egy dinár se ülésén Ivan VEDERNJAK tan­ jutott, ugyanakkor a téli tüzelő­­ügyi tanácsos beszámolt az álla- ról is gondoskodni kellene, és a János iskolák tavalyi eredményé- más anyagi kiadások is vannak ról. A tanulók tudáspróbája még, úgy döntöttek, hogy a köz­alapján nyert adatok feldolgozó- társasági iskolafenntartó közös­­sa után egy szakbizottság érté­­ségtől még 600 000 dinár kölcsönt kélte minden iskola tevékenysé­­géinek. gét. M. Az idei eredmények a tavalyia­­ nál jobbak, a becslések szerint jogi szinten is bekerülhet az el­ő Orahovói apróságok fő kategóriába. A beszámolót követő vitában Tavaly Vajdaság-szerte áram­­több felszólaló elítélte a község korlátozás volt. Az idén van társadalmi-politikai életének ve­­aram, de mi, orahovoiak megis­zetőit, amiért nem jelentek meg takarékoskodunk vele, abban a a választmány ülésén. Úgy tö­ reményben, hogy dicsérő ok le­­nik, hogy nem nagyon érdeklik vele, kapunk az Elektrovolvo­­őket a közoktatásban elért ered-­dinétől. Nyár van, ez a hónap mények, a szerelmeseké, lelketlenség vol­t , na megvilágítani az utcákat ! Egyes községekben, meg azok­­ban a szegényekben is, az év­e­zredi" Annak is már pontosan egy menyt elért iskolák és egyenek éve, hogy ígéretet kaptunk mi, díjazásáról hoztak határozatot, orahovoiak, hogy rövid időn Baranyában erről szó sincs, pe­­ftesül rendezik a piacteret, míg az anyagi ösztönzés jövőre ugyanis az árusok a földről biztosan ereztetne hatását, árulják a portékájukat, mert A községi iskolafenntartó ké- egyetlen asztal sincs a piacké­­zösség évi költségvetését is meg­­ren. Az ígéret azonban csak így hozták. A bevétel 1 156 300 dinár, rét maradt. Igazi, mi is telhe- Mivel a törvényes pénzforrások tetlenek vagyunk. Nemsokára­­ nem elegendők, a köztársasági megkapjuk a korszerűen fel­iskolafenntartó közösség 49 100 szerelt Motelt, és még rende­­rlinárral járul hozzá az iskolák tett piacteret is akarunk. El­­rendezéséhez, nye, ejnye! \ ; ■­ Pancsovai panaszkönyv P­ANCSOVÁN az au- Temes-híd és a strandtar­­tóbusz-közlekedés de tőszomszédságában, ellen nemigen le- Szóval lebontották, betne szót emelni. A bu- Am... nincs sok köszönet szók fennakadás nélkül benne! A bontásból szár­szállítják tízperces időko­­mazó törmelék, vasdara­­zokben a hatvanezer lakó- bök, különféle hulladékok s a város utasait. impozáns romhalmaza De ami mégis kívánni­ még hónapok múltán is, valót hagy hátra, az a ott éktelenkedik a bon­buszmegálló nemtelen-jel­­tás helyén. Közben, né­­telen táblája. Sehol egy hány lépésnyire a romok­­atbaigazító megjelölés: túl vígan zajlik a Zöldbab- Melyik számú busz, milyen bal, uborkával és roma­­irányban?! m­oi turistákkal elárasz-Állandó zavar és kérde­­zett piac lármás eleven­­zősködés tárgya például a sége. Néphadsereg utcai új, to- — Romantikus! Nesze­rényházak elől induló ház- neked, turizmus! más számú járat is. Soha­ —­­— sem lehet tudni a kórház felé, a Tesla Villanyégő- 9 NEM TUDOM, ki gyár irányában — vagy végzi, vagy egyáltalán a József állomás — az végzi-e valaki a nyílt il- Újvilág lakótelep — féle­lemhelyek tisztaságának indul. A bent ülők, meg a felügyeletét? A helyszín mindig közömbös kalauz ugyanis ezt megcáfolja, ímmel-ámmal, foghegyről Mert a rend és tisztaság ad felvilágosítást, az ava­ bizony némi kívánnivalót tatlanok riadt kérdezéske­ hagy hátra. Különösen a désére, buszállomási és a piaci vé-Pedig milyen könnyű. célt, száraz lábbal szinte lenne a megálló számtába■ megközelíthetetlen fülkés­­táján az útirányt is feltün­­ben. Üdvös dolog lenne ha tenni a „faliújság” apróhirdetéseit. Elvégre nem csak ős­­tömör, de mégis kifejező lakók utazgatnak Pancso- jelentéseit is eltávolítanák ván. Különösen a vidéki­ arra hivatott szorgos ke­­ekkel zsúfolt közkórház tek. irányában. —O— —O— • OLVASHATATLAN árcédulák is léteznek egy- 9 LEBONTOTTÁK a némely üzlet kirakatában, piactéren a még megszül- az áru mellett leleménye­lás alatt épített légoltalmi sen úgy elhelyezve, hogy óvóhelyet. Ideje is volt, az árnak csak a fele lát- Mert tavasztól őszig, éjjé- szik. Szemérmesen csak a lenként inkább az idere- fele, esetleg annyi sem.­tődő munkakeresők alvó- Ha ez nem szándékosság, helye volt. Egyébként is, akkor furcsa véletlenek az ormótlan, sok légzőké­ sorozata. Vagy talán féle­ményes, fűvel gazdagon lenne teljes egészében benőtt építmény, valóban megmutatni az árakat? rontotta a város képét, lé­vén a belgrádi műút, a H. Zs.

Next