Magyar Szó, 1970. augusztus (27. évfolyam, 209-239. szám)

1970-08-07 / 215. szám

/ r C } • 1 M ( (p O» ■ í • INTEZF.7 1) ' , - Magyar Szó шшшвшшшштшаштшвшшлштшшитшлшшшшшивлвшшвшшшвasna■■■•■«eine« . ................................................................................................... «•laoBB вавиова« вававаа ::::::: xxvii. évf. 215. (8329.) szám Péntek, 1970. aUg. 7. ::::::: eaaoaaa\ ’ваваавоа ®w® иw®џ • шви*тлштшaaasaaanaaaacaoааааааваааааааавваааававаааааа• •*•!»#•■■*•■**«*<»«*as« ааавб*ламаамааоваааааааваааааомваа>аа1аваа|авоаваомв>вазш(новиа41иа111сиааиа1ааа«ааааа ARA 60 PARA Tito Crna Gorában Josip Broz Tito köztársasági elnök és felesége tegnap repülőgépen háromnapos Crna Gora-i látogatásra Titogradba érkezett. Ma, holnap és holnapután Zabljakban részt vesz a JKP Crna Gora-i, bokai, sandžaki, kosovói és metohijai VIII. , tartományi értekezletének 30. évfordulójával kapcsolatos ünnepségen, ezenkívül megbeszélést folytat három durmitori község — Zabljak, Savnik és Plužina — társadalmi-politikai és gazdasági életének képviselőivel. Elnökünkkel együtt Crna Gorába érkezett Budislav Soškić, a JKSZ Végrehajtó Irodájának tagja is. A vendégeket a titogradi repülőtéren Veselin Djuranovic, a Crna Gora-i KSZ KB elnöke és Vidoje Zarkovic, a Crna Gora-i képviselőház elnöke köszöntötte. A fogadáson jelen volt Dobrosav Culafic, a Szocialista Szövetség Crna Gora-i Köztársasági Választmányának elnöke, dr. Zarko Bulajic, a Crna Gora-i végrehajtó tanács elnöke, Veljko Vlahovic, a JKSZ Végrehajtó Irodájának tagja, Veljko Milatovic, a Szocialista Szövetség országos választmányának elnöke, Blažo Jovanovic, a Jugoszláv Alkotmányvédő Bíróság elnöke, Svetozar Vukmanovic, a Szövetség Tanácsának tagja, továbbá a titogradi község képviselői és más kiemelkedő személyiségek. A himnusz elhangzása után Tito szemlét tartott a néphadsereg díszegységei fölött, majd gépkocsival Zabljak felé hajtatott. Tito és kísérete három óra körül érkezett Zabljakba. A város lakói és a turisták lelkesen fogadták. Mirče Bulic, a KSZ žabljaki községi választmányának elnöke és Rajko Stijepovic, a községi képviselő-testület elnöke üdvözölték. Titogradból Zabljakba menet Mojkovac közelében megszakította az útját. Itt ugyanis egy mezőn köszöntötték a mojkovaci község képviselői és a sza- ■ badban ebédet adtak tiszteletére. • Bonn, augusztus 6. A szűkszavú információktól függetlenül Bonn politikai körei ,és egész Nyugat- Németország közvéleménye bizakodva várja a Szovjetunióval kötendő szerződés parafálását. Valószínű, hogy ez már holnap, de legkésőbb szombaton megtörténik. Walter Scheel külügyminiszter sokkal sikeresebben és sokkal gyorsabban fejezte be tárgyalásait Andrej Gromikóval, mint ahogy azt kezdetben gondolták. Visszatérése most megszakítja a bonni parlament tagjainak szabadságát. Kedden a kormány rendkívüli ülést tart, amelyre különrepülőgépen megérkezik a Norvégiában pihenő Brandt kancellár is. A miniszterek még egyszer megvitatják a Szovjetunióval kötött szerződést, miután azt Gromiko és Scheel már ellátta, kézjegyével. Valószínű, hogy szerdán már alá is írják a szerződést. Bonnban aza meggyőződés uralkodik, hogy a Szovjetunióval kötendő mostani szerződés talán a legfontosabb kétoldali okmány, amelyet a háború óta két ország aláírt. Ez a fontos okmány hosszú időre rendezi a két legnagyobb európai ország kapcsolatait, megkönnyíti, előmozdítja Nyugat és Kelet kapcsolatainak fejlődését, és a helyzet rendezését a kontinens kellős közepén. A szerződés nem korlátozódik csupán arra, hogy mindkét fél kölcsönösen lemond az erőszak alkalmazásáról, hanem a szovjetnyugatnémet kapcsolatok előmozdítását szolgálja átfogó módon, több vonalon is. Az okmány nagy része az úgynevezett Bahr-féle papírokon nyugszik, amelynek pontjait Egon Bahr bonni delegátus négy hónappal ezelőtt Andrej Gromikóval dolgozta ki. E papíroknak a tartalmát ugyan a nyugatnémetek indiszkrét módon nyilvánosságra hozták, amit a másik fél kifogásolt, de úgy látszik, hogy ez az indiszkréció nem ártott senkinek, sőt legalább alkalmat nyújtott a közvéleménynek arra, hogy akár közvetve is, egy kis betekintést kapjon a diplomácia kulisszái mögé. A szerződés értelmében a két ország az erőszaktól való kölcsönös tartózkodásra építi jövendő kapcsolatait, elismeri az európai status quót, ami egyúttal annyit jelent, hogyNyugat-Németország elfogadja a háború utáni határokat, és az európai államok területi sérthetetlenségét, ideértve Lengyelországot és a Német Demokratikus Köztársaságot is. Más hatalmakkal kötött korábbi szerződések továbbra is érvényben maradnak, tehát ezzel gyakorlatilag a nyugati hatalmak, illetve a Szovjetunió illetékes a német kérdéskomplexummal kapcsolatban. Berlinnel kapcsolatban bizonyos fenntartások maradnak, és a négy nagyhatalom kénytelen lesz továbbra is megfelelőő formát keresni berlini hatáskörének érvényesítésére. Érdekes, hogy bizonyosokmányokat nem iktatnak be a szerződésbe, de csatolják hozzá. Ilyen lesz például Brandt kancellár levele is, amelyet ezután küld majd Koszigin szovjet miniszterelnöknek. B. DIRIC ' —T-----------------------Rövidesen aláírják a szovjet nyugatnémet egyezményt * Állandó tudósítónk géptávíró-jelentése Megalakult az új olasz kormány Rómából jelenti az AP: Emilio Colombo kereszténydemokrata politikus csütörtökön terjesztette Saragat köztársasági elnökhöz az új olasz kormány tagjainak listáját, és ezzel majd egyhónapi tárgyalások után véget ért a háború utáni 32. olasz kormányválság. Az új balközép kabinetet a szociáldemokraták, a szocialisták, a kereszténydemokraták és a republikánusok alkotják, mint a korábbit is. Az ötvenéves Colombót, az egyik legismertebb olasz gazdasági szakértőt Saragat elnök már hivatalosan ki is nevezte miniszterelnökké. Az új kormány csütörtökön este letette a hivatali esküt. Bizakodó hangulat az ENSZ székhelyén A nagyhatalmak képviselői hozzáláttak, az amerikai terv részleteinek kidolgozásához Állandó tudósítónk telefonjelentése New York, augusztus 6. A négy nagyhatalom — az USA,Franciaország, Nagy-Britannia és a Szovjetunió — képviselői az ENSZ székhelyén szerdán a tervezettnél hosszabb ülést tartottak. A kiszivárgó hírek szerint az értekezleten nem volt vita. A küldöttek elfogadták az amerikai külügyminiszter közel-keleti béketervét, és hozzáláttak a terv részleteinek kidolgozásához. Nagy kérdés, hogy az amerikai terv alapján mikor jön létre a tűzszünet. Washingtonnak az az óhaja, hogy az ellenségeskedést mielőbb szüntessék meg. Olyan hírek is vannak, hogy néhány héten belül megkötik a fegyverszüneti egyezményt. A diplomaták ugyanis tudják, hogy a halogatás kockázatos, mert valamilyen váratlan incidens megsemmisítheti az eddig elért eredményeket. Nincs kizárva, hogy ez az aggodalom késztette az Egyesült Államok arra, hogy módosítsa a fegyverszünet ellenőrzésére vonatkozó javaslatát. Az első elgondolások szerint az ellenőrzést nem a szemben álló felek végeznék. Izrael sugalmazására azonban Washington beleegyezett, hogy Egyiptom és Izrael kölcsönösen végezzen ellenőrzéseket a Szuezicsatorna mentén. Az amerikaiak korábban javasolták, hogy műholdak révén végezzenek ellenőrzést, eszerint pedig az egész úgy a két szuperhatalom illetékességébe kerülne. Más javaslatok szerint a világszervezet megfigyelőket küldene az egyiptomi —izraeli frontra, ezt azonban az izraeli kormány ellenzi. A jelek szerint ezek a részletek határozzák meg Gunnar Jarring ENSZ-megbízott tevékenységének hatáskörét is. A világszervezet főtitkárának megbízottja kizárólag a politikai vonatkozásokkal foglalkozik, vagyis a szemben álló felek tárgyalásait készíti elő. A fegyverszünet U Thant titkárhelyettesének, Ralph Bunch-nak a hatáskörébe tartozik. Úgy látszik, hogy a fegyverszünet nem függ össze közvetlenül a közel-keleti probléma lényegével. Izrael bejelentette, hogy csak azért fogadta el az amerikai javaslatot, mert Nixon elnök biztosította Golda Meirt, hogy a fegyverszünettel kapcsolatos egyezmény nem kötelezi Izraelt a megszállt területek elhagyására, hanem a csapatok visszavonásáról későbbi időpontban kezdenek tárgyalásokat. Az USA továbbá biztosította Izraelt, hogy az erőviszonyok megváltozása esetén újabb harci repülőgép-szállítmányokat küld neki. Az Egyesült Államokban ezt nem cáfolják. Emlékeztetnek arra, hogy a Szovjetunió is hasonló engedményeket tett Kairónak. Példaként említik Mazurov alelnök szerdai pohárköszöntőjét, amelyet a Moszkvában tartózkodó iraki delegációhoz intézett. Mazurov magyarázatot fűzött a Biztonsági Tanács Közel-Keletre vonatkozó határozatának egyik mondatához. Eszerint az arab országoknak minden területet vissza kell adni. De sem Izrael, sem az Egyesült Államok nem osztja ezt a véleményt. Ettől függetlenül New Yorkban nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy Golda Meir az izraeli parlamentben első ízben használta a „kivonulás” kifejezést, amelyet az izraeli kormány eddig következetesen került. A kölcsönös engedékenység következtében a politikai légkör továbbra is biztató, és ezért remélhető, hogy a fegyverszünet hamarosan létrejön. A közel-keleti országok fegyverszállítói ugyanis már megegyeztek, hogy a fegyvernyugvás idején nem engedélyezik a rakétakilövő támaszpontok helyének megváltoztatását a Szuezi-csatorna térségében. A két szuperhatalomnak megengedték, hogy továbbra is fegyvereket szállítson az EAK-nak és Izraelnek, ha megítélésük szerint erre szükség van. Gunner Jarring tevékenységét egyelőre a titokzatosság fátyla fedi. A politikai légkör hőfokát először majd abból lehet lemérni, hogy az ENSZ-megbízott hová helyezi székhelyét Feltételezik, hogy Egyiptom, a Szovjetunió és az USA szívesen venné, ha Jarring New Yorkban maradna, Izrael viszont Ciprus kijelölése mellett kardoskodik. Maga Gunnar Jarring is előnyben részesíti Nikéziát. Valószínűleg azért, mert a szigetországban kevésbé érezhető a nagyhatalmak befolyása. J. GUSTINCIC New York • A biztonsági értekezlet összehívása nagy haladás • Az uruguayi gerillák utolsó ultimátuma (2. oldal) • Enyhíteni kell a tárgyalófelek közötti ellentéteket • Véget ért a tripoli értekezlet (3. oldal) • Az adriai szigetvilág gyöngyszeme • Kétféle ölelés... (4. oldal) • Nyári rajtaütés • Ismét tej behozatal? (5. oldal) • Bronzkori temető az Orom-parton • Megkezdődött a spliti slágerparádé (6. oldal) Vladimír Popović afrikai körútra indult Belgrádból jelentia Tanjug. Vladimir Popovic, a Szövetség Tanácsának tagja, Tito elnök személyes küldötteként csütörtökön hivatalos látogatásra egyes nyugat-afrikai és közép-afrikai országokba utazott. Elutazásakor Voja Nikolic, a Szövetség Tanácsának tagja, Pera Miljevic, a Külügyi Államtitkárság tanácsosa, Dragomir Petrovic, a Külügyi Államtitkárság osztályfőnöke és mások vettek tőle búcsút. Jelen volt még Charles Atembina, a Kongó Népköztársaság, Joseph Renek Uzo, a Közép-afrikai Köztársaság és Mohamed Kalo, Guinea belgrádi nagykövetségének ügyvivője.