Magyar Szó, 1970. szeptember (27. évfolyam, 240-269. szám)

1970-09-26 / 265. szám

2. oldal MAGYAR SZÓ Szombat, 1970. szept. 26. Egy jobb világért Magyarós réztoronyban... (Folytatás az 1. oldalról) Jünk radikálisabb és hatá­rozottabb tevékenységének. Őszintén hiszünk abban, hogy korunk elfogadhatatlan valóságát nem lehet tartó­sítani az úgynevezett politi­kai realizmus nevében, amely tehetetlenséget és moz­dulatlanságot sugall. Az egész világnak az ENSZ-ben a helye Az ENSZ ilyen ellent­mondó körülmények között is a különböző nagyságú és hatalmú, társadalmi és po­litikai rendszerű országok népei egyesítésének és kö­zeledésének pótolhatatlan eszköze maradt.­­ Az ENSZ a nemzetközi viszonyok állapotának tük­re. Benne tükröződik mind­az, ami káros és mindaz ami kedvező a nemzetközi hely­zet fejlődésében. Feltételez­zük azonban, hogy valameny­nyien azt szeretnénk, hogy ennél több is legyen — je­lentette ki Tepavac. A világ, amellyel elége­detlenek vagyunk, nem vál­toztatható meg máról hol­napra, de megsemmisíthető. Az ENSZ-nek fáradhatatla­nul az új nemzetközi viszo­nyok kiépítésén kell mun­kálkodnia, amelyek alapján meg lehet teremteni vala­mennyi állam és nép tény­leges biztonságát és teljes egyenjogúságát. A külügyi államtitkár a továbbiakban rámutatott an­nak­ jelentőségére, hogy az ENSZ védnöksége alatt tar­tották meg a világ ifjúsá­gának első kongresszusát. — Az ifjúság világa a jövő vi­lága — állapította meg. — Egymáshoz közeledve és egymást megértve a fiatalok mind döntőbben mozdítják elő a népek és emberek kö­zötti közeledést és megértést. Az ENSZ-nek azon kell len­nie, hogy az ifjúság szerepe saját céljai és törekvései ré­sze legyen. A jugoszláv küldöttségve­zető a továbbiakban hang­súlyozta, hogy teljes egye­temessége nélkül elképzel­hetetlen az ENSZ eredmé­nyes munkája. Tarthatatlan, hogy továbbra is kétségbe vonják a Kínai Népköztár­saság jogát, hogy elfoglalja helyét a világszervezet tag­államai között és hogy ré­szese legyen munkájának.­­ Ha Alapokmányával össz­hangban az ENSZ az egész világot kívánja képviselni, akkor az egész világnak az ENSZ-ben a helye — szö­gezte le Tepavac. Az imperializmus és a­ domináció akadályozza az együttműködést A továbbiakban a külügyi államtitkár az el nem köte­lezett országok közelmúltban tartott lusakai értekezlete és az ENSZ jubiláns közgyűlése közötti összefüggésekkel fog­lalkozott. Ezzel kapcsolat­ban megállapította: " Ez a legnagyobb nemzetközi ta­lálkozó, amelyet valaha is az ENSZ-en kívül tartottak, erőteljesen kifejezte az el nem kötelezett országok kö­zös érdekeinek felismerését és azokat a törekvéseket, amelyek azonosak a világ országai többségének céljai­val. Ezen az impozáns talál­kozón, amelyen az ENSZ tagállamainak több mint a fele vett részt, nemcsak az emberiség sürgős problémá­ira mutattak rá, hanem igen konkrét határozatokat is hoztak arról, hogy mit kel­lene tenni a világ jobb jö­vője, békéje és biztonsága, a népek közötti demokra­tikus viszonyok megterem­tése érdekében. Mirko Tepavac Tito elnök lusakai beszédére emlékez­tetve hangsúlyozta, hogy az el nem kötelezett országok számára a lusakai találkozó és az ENSZ jubileuma egy egészet képeznek és törté­nelmi jelentőségük van. Idéz­te Tito elnöknek azon sza­vait, hogy az ENSZ Alap­okmányának érvényesítése és erősítése egyben a nemzet­közi viszonyok további és­­ gyorsabb demokratizálását is jelenti. A mai katonai, gazdasági és politikai tömbökre osztott világban az erőszak, az im­perializmus és a dominációra törekvés politikája határo­zottan akadályozzák a sza­bad nemzetközi együttműkö­dést. Elkezdődött ugyan egyes általános érdekű prob­lémák megvitatása, de meg­oldásuk csak igen kevés or­szágra korlátozódik. A nagy­hatalmak maguknak tartják fenn a jogot, hogy a béke és a biztonság sorsáról és az egész világot érintő más lét­­fontosságú problémákról döntsenek. — A tárgyalások időszaka — ahogyan napja­inkat nevezzük — csak ak­kor elégítheti ki várakozá­sainkat, ha egyben az egye­temes béke, a biztonság, a függetlenség, a szuverenitás­ és a szabad belső fejlődés megteremtésének korszaka és időszaka is lesz — állapí­totta meg Tepavac. — A tar­tós és tényleges békét és az általános biztonságot csak az ENSZ-alapokmány szigorú és egyetemes tiszteletben tartá­sával lehet létrehozni. El kell ismerni a népek önrendelkezési jogát A továbbiakban Tepavac az európai helyzet kedvező folyamatait értékelte. Valamennyi európai ország fokozott erőfeszítései révén kialakulnak a feszültség to­vábbi csökkentésének, a sok­oldalú együttműködés fejlesz­tésének, a jelenlegi megosz­tottság áthidalásának és egyenjogú, biztonságosabb vi­szonyok kialakításának felté­telei Európában. Az ebben a szellemben javasolt európai értekezlet — valamennyi euró­pai és más érdekelt ország széles körű és demokratikus találkozója — hasznos sze­repet játszhatnak. — Meggyőződésünk sze­rint azonban a jelenlegi meg­nyugvás Európában csak lát­szólagos marad, ha nem lesz az általános világmegnyug­­vás része — szögezte le a ju­goszláv küldöttségvezető. Mirko Tepavac kitért a leg­időszerűbb nemzetközi vál­ságokra is. A közel-keleti helyzettel foglalkozva, rámu­tatott arra, hogy a legutóbbi fejlemények elegendőkép­pen bizonyítják, hogy Izrael valójában nem változtatott politikáján. A jordániai vér­ontás szintén összefügg Iz­rael terjeszkedési politikájá­nak következményeivel, amelynek szerves része a Pa­lesztinai nép törvényes jo­gainak semmibevétele. — Ag­godalmunk a közel-keleti helyzet miatt annál nagyobb, mert a válság elmérgesedése az egész Földközi-tenger tér­ségét, tehát Európa nagy ré­szét is veszélyezteti, és egé­szében károsan befolyásolja a nemzetközi viszonyokat — jelentette ki a külügyi állam­titkár. A délkelet-ázsiai helyzet­ről Tepavac azt mondta, hogy ma sokkal súlyosabb, mint tavaly volt. A katonai beavatkozás révén az el nem kötelezett Kambodzsa is a háborús pusztítások forgata­gába került. Bebizonyosodott hogy az úgynevezett vietna­­mizálás nem a háború mér­sékléséhez, hanem kiterjesz­téséhez vezetett. A külügyi államtitkár leszögezte, hogy a délkelet-ázsiai békét csak akkor lehet megvalósítani, ha véglegesen elismerik és tisz­teletben tartják Vietnam, Laosz és Kambodzsa népé­nek jogát, hogy — külső be­avatkozás és intervenció nél­kül — önállóan döntsenek jö­vőjükről. Mirko Tepavac szólt a Dél- Afrikában folyó fajüldözés­ről és hangsúlyozta, hogy a világszervezetnek múlhatat­­lanul erélyes intézkedéseket kell tennie a kolonializmus és az apartheid felszámolá­sára. — Az egész világ, el­sősorban Afrika tudja, hogy nem a lehetőség, hanem a jóakarat hiányzik. A világ­­szervezetnek kell hogy le­gyen bátorsága és eszköze ahhoz, hogy felszámolja szá­zadunk szégyenét — hang­súlyozta. Gyökeres fordulatra van szükség Beszédének befejező sza­kaszában Mirko Tepavac ki­tért a fejlődés problémáira. Ezzel kapcsolatban megálla­pította, hogy a fejlett orszá­gok egy kisebb része meg­értést tanúsít a fejlődő or­szágok szükségletei iránt, és hajlandó nagyobb összegeket fordítani gyorsabb fejlődé­sükre, de számos ország — éppen a leggazdagabbak — nem mutatnak hajlandóságot erre. A világ helyzete nem le­het szilárd ha tartós gaz­dasági egyenlőtlenségre van ítélve. Gyökeres fordulatra van szükség, hogy a fejlődő országok is minél gyorsab­ban bekapcsolódhassanak az anyagi, tudományos és kul­turális haladásba, ami­­— táv­lati szempontból — a fejlett országoknak is érdeke. Va­lójában ez kell hogy legyen az ENSZ második fejlesztési évtizede nemzetközi straté­giájának lényege, amelyet en­nek az ülésszaknak kellene elfogadnia, abban a remény­ben, hogy az előbbinél ké­­zenfoghatóbb eredményeket hoz. K­OVÁSZNA, Hargita és Maros megyékben jár­tam, voltam több mű­velődési házban, beszélget­tem a művelődési bizottsá­gok vezetőivel, a népi alko­tások házaiban dolgozókkal s más értelmiségiekkel, s mondhatom, rendkívül nagy figyelmet fordítanak a nép­­művészeti hagyományok ápo­lására. Említettem már, hogy a sepsiszentgyörgyi múzeum­nak remek népművészeti gyűjteménye van, a Hargita megyei népi alkotások házá­ban KOVÁCS Dénes fejt ki rendkívül értékes kutató és nevelő munkát. Tavaly je­lent meg egy gyűjteménye: Gyímesi csángó írott tojások. Tartalmazza a tojásírás tech­nikáját, valamint a tojáshí­mek rajzát és leírását. „A fü­zet célja módszertani, — első­sorban a tojásíró asszonyok részére, serkentőnek és em­lékeztetőnek, másrészt a to­vábbi tojáskutatás részére összehasonlító alapnak szán­tam” — írja a szerző. Ugyancsak Csíkszeredán je­lent meg szintén Kovács Dé­nes szakirányító szerkeszté­sében a népművészeti körök részére készített ÚTMUTA­TÓ, a Metodikai Füzetek el­ső száma. A szerkesztő itt legelőször is a népművészeti körökről ír. Mi is a felada­tuk? „Céljuk az érdeklődés felkeltése a magasabb eszté­tikai színvonal iránt, a ha­gyományos népművészeti ágak és technikák felkutatá­sa, megtanítása és a modern élet esztétikai szükségletei­hez való hozzáidomítása és a népművészet továbbfejlesz­tése.” A KIADVÁNY általános útmutatásokat is tar­talmaz a szakkörve­zetéshez. Részletesen kifejti, mit kell tudnia és tennie egy szakkörvezetőnek, hogy mun­kája eredményes legyen. Ezenkívül olvashatunk még a faragászokról, a népi épít­kezésről stb. De nem akar­juk ismertetni ezt a sokszo­rosított kiadványt, csak pél­daként tettük szóvá. Megemlíthetjük itt, hogy a nagyobb kiadóházak mel­lett a népi alkotások házai is rendszeresen jelentetnek meg különféle, elsősorban a népművelést közvetlenül szol­gáló könyveket vagy más ki­adványokat. Az említetteken kívül ilyen még a Kapuál­­lító című kötet, amely Sepsi­­szentgyörgyön jelent meg, s egy Szülőföld című irodalmi összeállítást is tartalmaz. A népi alkotások Maros me­gyei háza BANDI Dezső, is­mert néprajztudós összeállí­tásában több kis népdalfüze­tet adott ki. Az egyik — A falu nótája —, a maros­­magyarós népdalokat tartal­mazza. A kottával ellátott füzetet faragott kapudíszek, szőttesek, varrottasok képei díszítik. Ugyanitt, Marosvá­sárhelyen most jelent meg a magyar, román és német né­pi táncdalok gyűjteménye. A felélénkült gyűjtőmun­ka eredményeként nem egy balladás és más népkölté­szeti anyagot tartalmazó kötet vár kiadásra. Érdek­lődéssel tekintenek a Csángó lakodalom megjelenése elé is. Valóságos népművészeti kultusz alakult ki. Ezt nem­csak a kiadványok, a műve­lődési házakban folytatott beszélgetések, a felvásárolt és féltve őrzött ágy- és asz­talterítők alapján mondjuk, székely szobát láttunk az európai műveltségű fiatal értelmiségi lakásában, és szé­kely mintás miseruhát meg ,oltárterítőt mutatott a csíkc­­somlyói Páter Lukács is. Az emberek mindinkább megbecsülik azt a művészi értéket, amelyet ősapjuk al­kotott, s amely a letűnt év­századok üzenetét hozza ma­gával. Ez a megbecsülés érezhe­tő a tárgyi és szellemi nép­rajz értékeinek gyűjtésében, de határozott jelleget szab a különféle műkedvelő csopor­tok műsorának is. A HARGITA megyei folklórfesztivált min­den év májusában tartják meg a zsögödi sza­badtéri színpadon. A cso­portok már előre készülnek rá. Eredetileg úgy tervez­ték, hogy az idén tavasszal több mint kétezren lépnek fel a 7-8 órás műsorban. Sajnos, az árvíz elmosta a terveket, s a később megtar­tott fesztivált már érthetően szerényebbre szabták. De máris készül a nagyobb sza­bású jövő évi program ... Ennyit csak röviden, a hangulat érzékeltetésére. Nem mondom, hogy pa­naszt nem hallottam. A mű­velődésben dolgozóknak sok­sok nehézséggel kell meg­küzdeniük. De ez nem riaszt­ja vissza őket a munkától, nem töri meg határtalan lel­kesedésüket. Talán a gazdag kultúrha­­gyományokban van ennek egyik oka, a másik, nem ke­vésbé fontos: munkájuk, egy-egy kezdeményezésük nem marad visszhang nélkül. A közönség, a közeg, amely­ben tevékenykednek, aktí­van viszonyul hozzájuk. Ez meglátszik egy-egy napok alatt elfogyó könyvben épp­úgy, mint a színházak láto­gatottságában vagy a nép­­művészeti kincsek gyűjtését szorgalmazó felhívások fo­gadtatásában.­­ A közönség valóban igény­li a kultúrát, s vannak kép­zett szakemberek, akik el­­­­vezetik a kultúra forrásá­hoz. A két tényező szerén­­y esésen kiegészíti egymást. S így láttam. Persze, ez még­­nem minden, de látjuk, nél­­­­külözhetetlen a virágzó mű­velődési élethez ... BURÁNYI Nándor Romániai úti jegyzetek (3.) É­TÉ A genocid modern szószólója Latin-Amerikában nagy felháborodást keltett McNamara véleménye a túlnépesedés problémájáról A latin- amerikai közvéle­mény számára Robert McNamara, a Világbank igazgatója, az úgynevezett demográfiai robbanás elleni harc szimbóluma lett. McNamara a közelmúlt­ban Koppenhágában kije­lentette, hogy a harmadik világ országainak az elkö­vetkező harminc évben leg­alább egymilliárd gyermek születését kell megakadá­lyozniuk. Kijelentése heves bírálatokat és tiltakozásokat váltott ki szerte Latin-Ame­rikában. Az El Dia című befolyá­sos mexikói újság szerint a volt amerikai hadügyminisz­ter a genocid modern szó­szólója, aki nem elégszik meg a háború okozta pusz­tításokkal, hanem még a világra sem jött gyermeke­ket is meg akarja ölni. Az újság felteszi a kérdést, hogy McNamara milyen jo­gon kéri számon a fejlődő országoktól, hogy mekkora lesz a népesedésük. Latin-Amerikában figyel­meztetik McNamarát, hogy az úgynevezett demográfiai robbanás a fejlődő orszá­gokban elsősorban a sze­génység és az elmaradottság következménye, s hogy a Világbank igazgatójának in­kább e két nyomorúság el­len kellene küzdenie. WC...­. Ausztria és Románia kormányai szerint azonnal abba kell hagyni az ellenségeske­dést a Közel-Keleten, s a válságot a Biztonsági Tanács határozata szellemében kell rendezni. Többek között ez áll a hivatalos közleményben, amelyet Nicolae Ceau­­sescu bécsi látogatása végén tettek közzé. Ceausescu és felesége csütörtökön elláto­gattak a linzi acélművekbe. Kíséretükben volt Bruno Kreisky kancellár Osztrák-román kereskedelmi egyezmény Ausztria és Románia hosz­­szú lejáratú kereskedelmi szerződést kötött az 1971— 1975-ös időszakra. A meg­állapodást csütörtökön este írta alá Bécsben Staribacher osztrák és Burth­a román külügyminiszter. Mitja Ribičič fogadta a román mezőgazdasági minisztert Mitja Ribičič, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke, pénteken fogadta Autel Mi­­culescu román földművelés­­ügyi minisztert, aki a napok­ban Nagy Ferenccel, az SZVT tagjával a két ország mező­­gazdasági együttműködéséről tárgyalt. Tűzoltás atom­robbantással Buhara környékén, Kö­­zép-Ázsiában, több mint ezer napon át égett egy óriási földgázforrás, ame­lyet a szovjet tudósok föld alatti nukleáris rob­bantással oltottak el. A Komszomolszkaja Pravda tudósítása szerint a ha­gyományos tűzoltó szerek kudarcot vallottak. Az égő forrásnál naponta egy iparváros energiaszükség­letét fedező gáz ment ve­szendőbe. Egy másik robbantással teljesen elzárták a forrást, amelyből előzőleg rengeteg nyersolaj szivárgott ki. Az egyik robbantás nyo­mán sem észleltek radio­aktivitást a felszínen. A nukleáris szerkezeteket nagy mélységre juttatták le és azután betontömbök­kel zárták el. A tudományos célú atom­robbantásokról a Szovjet­unió most tájékoztatta a Bécsben székelő nemzet­közi atomenergiai ügy­nökséget.

Next