Magyar Szó, 1970. szeptember (27. évfolyam, 240-269. szám)

1970-09-17 / 256. szám

2. oldal Csütörtök, 1970. szept. 17. MAGYAR SZÓ Az eltérített amerikai repülőőgép utasai kiszállnak a San Franciscó-i repülőtéren. Mint ismeretes, a gép őre.Súlyosan megsebesítette, és ártalmatlanná tette a kalifor­niai származású légikalózt Az USA 65 repülőgépet és helikoptert vesztett Laoszban Szerdán két amerikai heli­koptert lőttek le Dél-Laosz­­ban és kettőt Észak-Vietnam Kwang Tri nevű tartományé­ban — közölte az amerikai katonai parancsnokság. Két pilóta életét vesztette, kettő megsebesült. A parancsnok­ság szóvivője nem nyilatko­zott arról, hogy mekkorák voltak a veszteségek, amikor szeptember 13-án a laoszi szabadságharcosok lelőttek egy nagy szállító­helikoptert. Nem hivatalos adatok sze­rint március 10-e óta az Egye­sült Államok 65 repülőgépet és helikoptert vesztett Laosz­­ban. Vélemények a lusakai értekezletről Történelmi jelentőségű tanácskozás volt - hangsúlyozzák Peruban Limából jelenti a Tanjug. A perui kormánykörök és a sajtó nagy megelége­déssel fogadták az el nem kötelezett országok lusa­kai csúcsértekezletének határozatait. „Történelmi je­lentőségű tanácskozás volt” — írja E. Garro hírma­gyarázó. Az Olga című baloldali folyóirat megálla­pítja: „A lusakai gyülekezet újabb erőt ad a har­madik világ országainak a kolonializmus és az em­beri kizsákmányolás ellen vívott harcokban.” Alvarado elnök helyesen járt el —­ állapítják meg Peruban —, amikor az or­szág delegátusaként Jarrin külügyminisztert küldte Lu­­sakába, noha Perunak csak megfigyelői státusa volt a­­­csúcsértekezleten. A perui lapok — az ellenzékiek is — vezércikkben, kommentár­ban, jegyzetekben számol­nak be a lusakai értekezlet­ről. Nem maradt le a köz­vélemény tájékoztatásában a limai rádió és televízió sem. „Peru jelenléte politikai­lag igen fontos volt” — ír­ja a kormánypárti Expreso. — „Ez is igazolása volt an­nak, hogy a forradalmi kor­mány, imperialistaellenes el­veivel összhangban, függet­len külpolitikai vonalon ha­lad.” Kormánykörökben külö­nösen fontosnak tartják a lusakai dokumentumoknak azt a részét, amelyben az áll, hogy minden országnak joga van önállóan rendel­kezni természeti gazdagsága, tehát tengereinek kincsei fölött is. A La Crónica cí­mű lap ezzel kapcsolatban kiemeli: az el nem kötele­zett országok támogatták Peru álláspontját a tenger­joggal kapcsolatban. Peru ugyanis szintén követeli, hogy a felségvizek határát tolják ki 200 mérföldre. Észak-Vietnam üdvözli az el nem kötelezettek nagy sikerét Az észak-vietnami kor­mány igen sikeresnek tartja az el nem kötelezettek lu­sakai csúcsértekezletét. Az ország hírügynöksége hír­magyarázatában közli, hogy Lusakában érvényre jutott az igazság. „Üdvözöljük az el nem kötelezett erők nagy sikerét Lusakában — írja a Nan Dan című lap —, s őszinte köszönetet mondunk mind­azoknak az országoknak és felszabadító mozgalmaknak, amelyek támogatták népünk igazságos ügyét.” A lap sze­rint az értekezlet dokumen­tumai határozottan szembe­­szállnak az imperializmus­sal és a kolonializmussal, támogatják a békeharcot, a nemzeti függetlenséget, az el nem kötelezett országok gazdasági együttműködését. A Nan Dan című lap az indokínai probléma szem­szögéből is megvilágítja a lusakai csúcsértekezletet, és megállapítja, hogy az el nem kötelezettek keményen elítélték az amerikaiak vi­etnami, laoszi és kambod­zsai imperialista agresszió­ját, és követelték, hogy az Egyesült Államok haladék­talanul vonja ki csapatait Indokínából. A lap végül hangsúlyozta, hogy az értekezlet részvevői melegen üdvözölték Nguyen Thi Binh külügyminisztert, s a dél-vietnami ideiglenes­­ forradalmi kormány kül­­­­döttségének vezetőjét. Kinevezi a Szovjetunió új pekingi nagykövetét Lassan rendeződik a két ország közötti viszony Moszkvából jelenti a Tanjug. Szokatlanul eldugott helyen jelent meg szerdán a moszkvai Pravdában a nap híre. A lap utolsó oldalá­nak legalján jelentette, hogy Vaszil Tolsztyikovot ki­nevezték a Szovjetunió pekingi nagykövetévé. Tolsztyikov az első szovjet nagykövet Pekingben 1966 óta, tehát azóta, hogy Lapin, az akkori nagykövet a szov­jet—kínai válság kiéleződése miatt visszautazott Moszkvá­ba. A két ország azóta ügy­vivői szinten tartotta fenn a diplomáciai kapcsolatokat. Tolsztyikov az SZKP KB-nek és a Legfelsőbb Tanács El­nökségének a tagja, a lenin­­grádi városi pártbizottság tit­kára. Jól értesült körökben úgy tudják, hogy Tolsztyikov már meg is kapta kinevezését, s néhány napon belül elutazik Pekingbe. Ugyanezekben a körökben azt állítják, hogy már Kína moszkvai nagykö­vetét is kijelölték. A Kínai Népköztársaság ok­tóber elsején ünnepli a for­radalom évfordulóját. A moszkvai nagykövetség már megkezdte az előkészületeket az ünnepségre, a meghívókat is kinyomtatták. Megfigyelők biztosra veszik, hogy a moszk­vai ünnepségen az új kínai nagykövet is ott lesz. Politikai körökben azon­ban nem foglalkoznak a szov­jet—kínai viszony kedvező alakulásának lehetőségeivel, noha a két ország kapcsola- t­­ai ötévi feszültség után va­lamelyest most mégis rende­ződtek. Elcsitult például az ideológiai vita, amely még néhány hónappal ezelőtt is igen viharos volt. Mindkét részről több békülékeny nyi­­l­latkozat hangzott el. Brezs­­­­nyev három héttel ezelőtt­i Alma Atában kijelentette: a Szovjetunió hajlandó fejlesz­teni a normális államközi vi­szonyokat Kínával, s ápolni a jószomszédságot és a barát­ságot. A két ország képviselői az­­ utóbbi időben több megbeszé­­­­lést tartottak. Már egy hó­napja Pekingben tartózkodik Leonyid Iljicsov, aki a határ-­­ incidensekről tárgyal. Ezeken a megbeszéléseken — mond­­tják jól értesült körökben — eddig egyszer sem történt na­­­gyobb fennakadás. Haba­rovszkban felújították a kis­­s határforgalmi tárgyalásokat. A Szovjetunió távol-keleti vi­­­dékeiről érkező utasok sze­rint az ottani boltokban sok­féle kínai árut is lehet kapn­­­ni. VSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSJU'SS/SS/SSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSA. Új valutaválságtól tartanak Franciaországban A francia kormány véle­ménye szerint az új nagy valutaválság egyre való­színűbb veszély. A legkö­zelebbi hónapokban fog ki­törni, és bizonyára kihat majd a Nagy-Britanniával folytatott közös piaci tár­gyalásokra is, és talán még az év vége előtt a fő euró­pai valuták paritásának ál­talános módosításához ve­zet. Négy területen figyelhe­tők meg aggasztó jelek. 1. GAZDASÁG. Az inf­láció világméretű problé­ma lett, bár úgy tűnik, hogy az amerikai gazdaság jobb helyzetben van. Úgy látszik, enyhült az inflá­ciós nyomás, kedvezően alakulnak annak esélyei, hogy a gazdasági tevékeny­ség még az idén újra meg­élénkül; a Wall Streeten a részvények árfolyama emelkedik. Amerikán kí­vül azonban a helyzet min­denfelé romlik. 2. VALUTAPROBLÉ­­MÁK. Rómában a líra le­értékeléséről beszélnek, Londonban pedig a font újabb devalvációjáról. A nyugatnémet márka, a hol­land forint, a japán jen és a svájci frank viszont fel­­értékelés előtt áll. 3. PÉNZÜGYEK. Aggasz­tó jelenség a tőkehiány. Mindenütt továbbra is ma­gas a kamatláb. Az Egye­sült Államokban azon gon­dolkodnak, vajon nem kö­­vetkezik-e be hamarosan az általános fizetésképte­lenség. Európában sokan aggódnak az eurodollár pia­cának egyre gyorsabb bő­vülése miatt is. A veszély abban áll, hogy ezt a pia­cot semmiféle szervezet sem ellenőrzi, amelyhez szükség esetén segítségért lehetne fordulni. 4. GAZDASÁGPOLITI­KA. A dollár értékének ja­vítása végett az ameri­kaiak kényszeríteni akar­ják szövetségeseiket, hogy tágítsák a valutaparitások ingadozásainak határait. Franciaország ezt határo­zottan ellenzi. Franciaország álláspont­ja megegyezik számos nyu­gat-európai nézettel, ame­lyek az európai „valuta­­pólus” mielőbbi megterem­tését követelik, hogy a dol­lárnak ellensúlya legyen, mert úgy vélik, hogy csak ez gyógyíthatja meg a be­teg nemzetközi valutarend­szert. Némelyek első lépés­ként az „európai turista­dollár” mielőbbi létrehozá­sát javasolják. Portugál katonaszöke­vények Svédországban Hat portugál katona Svéd­országba menekült, hogy ne­­ kelljen a gyarmatokon, An­golában, Guineában (Bissau­­ban) és Mozambikban szolgál­nia. Ez az első nagyobb cso­port, amely megtagadta a gyarmati háborúban való r részvételt Afrika földjén. Burmában szabadon engedtek 400 politikai elítéltet A burmai hatóságok sza­badon bocsátottak 400 poli­tikai elítéltet, köztük a Burmai Kommunista Párt Központi Bizottságának két tagját. Az elítéltek többsé­ge egyetemista vezető és baloldali mozgalmi ember. A szabadkai IVAN GORAN KOVAČIČ Általános Iskola tanácsa PÁLYÁZAT ф útján meghatározatlan időre fölvesz ANGOL NYELV SZAKOS TANÁRT. FÖLTÉTELEK: Főiskolai vagy egyetemi képesítés, 1 évi gyakorlat, magyar nyelvismeret. Az angol—szerbhorvát sza­kosok előnyben részesülnek. A pályázat a munkahely betöltéséig érvé­nyes. 961-1. Az újvidéki ÓVÓNŐKÉPZŐ ISKOLA munka­­szervezete PÁLYÁZAT ф útján meghatározatlan időre fölvesz MAGYAR NYELV SZAKOS TAN­ÁRT. FÖLTÉTELEK: Bölcsészeti egyetem magyar nyelv és irodalom szakosítással, szakvizsgával. ♦ A pályázat szeptember 25-éig érvényes. A pályaképpel és a szükséges okiratokkal ellátott kérvényeket a fenti címre kell el­juttatni (Maksima Gorkog 54.), 963-1. $­­ A bácsföldvári SVETOZAR MARKOVIC $ Általános Iskola 1^ HIRDETMÉNY | ф útján fölvesz meghatározott időre (azaz ^ október 1-étől 1971. június 30-áig) § ZENE SZAKOS ELŐADÓT. § § I FÖLTÉTELEK: ф a Zeneakadémia I. fokozata, jelentkezhet- ^ ^ nek szaktanítók is, ^ ф kötelező a magyar és a szerbhorvát nyelv ^ 1 ismerete. $ A hirdetmény a megjelenéstől számított 10 napig i­s érvényes. ^ § Fizetés illetményszabályzat szerint. $ 960­1. § A temerini UGLED Készruhaüzem (Tito marsall u. 375.) PÁLYÁZATOT ф ír ki a kereskedelmi osztály vezetői állásának betöltésére. FÖLTÉTELEK: ф egyetemi szakképesítés, 2 évi gyakorlattal vezető beosztásban, ф főiskolai szakképesítés, 3 évi gyakorlattal vezető beosztásban, ф középiskolai szakképesítés, 5 évi gyakor­lattal, ebből 3 év vezető beosztásban. A többi feltétel megegyezés szerint. A kérvényeket a fenti címre kell eljuttatni. A pályázat a megjelenéstől számított 15 na­pig érvényes. 964-1. I ^ ! A TEMERINI J A V O R­ASZTALOSÜZEM­­­O 5 \ FÖLVESZ­­­I • TIZENÖT 18—40 ÉVES FIZIKAI­­ MUNKÁST. S ^ s Jelentkezni az üzem titkárságán 18-án és ^ : 19-én 15—17 óráig. ^ : 962-1. § s rssssssss*sssrssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss*. >

Next