Magyar Szó, 1970. szeptember (27. évfolyam, 240-269. szám)
1970-09-17 / 256. szám
Kelendő a búza TERMÉNYTŐZSDE - 1970. SZEPTEMBER 11-16. Az újvidéki terménytőzsde utóbbi összejövetelein a terményforgalom lényegében nem változott. Gabonaféléből nagy a kereslet főleg búzából, sörárpából, kukoricából továbbá jószágból, elsősorban hússertésből és növendékmarhából, s jelentékeny kereslet volt magbúzából is. A búzát korlátlan menynyiségben keresik, az acélos újbúza mázsájáért 109 dinárt kínálnak. Felhozatal lágy búzából egyáltalában nem volt, acélos búzából pedig csak képletes menynyiség. A kukorica kereslete és kínálata nagyjában kiegyenlítődött, csökkenő, 88—90 dináros áralakulás mellett. Ám emelkedett az érdeklődés az idei termésű szárított szemes újkukorica iránt 76—77 dináros ár és gyenge kínálat mellett. A magbúza kereslete, főleg az olasz fajtáké, jelentősebb. Hússertésből elenyésző kínálat volt kilónként, 8,10 dináros áron, s továbbra is keresték a hizlaldas hússertést. A növendékmarha iránt változatlanul nagy az érdeklődés, elenyésző kínálat és változatlan, szilárd árszint mellett. A takarmányfélék közül nagy kereslet volt répaszej létből, olajosmagdarából, hallisztből, kölesmagból és cirokmagból, kínálat nélkül, ki nem alakult árszinten. Az utóbbi tőzsdei összejövetelek forgalma: GABONAFÉLÉK: Nagy kereslet, szilárd árak. Eladásra kínáltak 880 t acélos búzát, mázsánként 109 dinárért, 75 t rozsot 100 dinárért, 100 t takarmányárpát 85 dinárért, 915 t zabot 88 dinárért, 3955 t természetesen száraz szemes kukoricát 88—90 dinárért, 3500 t idei termésű szárított újkukoricát 76—77 dináros áron. Kerestek 22 680 t acélos újbúzát, mázsánként 107— 109 dinárért, 2600 t tavalyi lágy búzát 100 dinárért, 28 000 t idei termésű 94—95 dinárért, 1000 t rozsot 98— 100 dinárért, 10 000 t sörárpát 90—92 dinárért, 1670 t takarmányárpát 85 dinárért, 215 t zabot 88—89 dinárért, 4570 t természetesen száraz szemes kukoricát 88—90 dinárért, 35 000 t idei szárított szemes újkukoricát, novemberi szállításra, 74—76 dinárért és 8000 t csöves újkukoricát napi áron. Eladtak 880 t acélos újbúzát 109 dinárért, 70 t rozsot 98—100 dinárért, ICO takarmányárpát 85 dinárért, 215 t zabot 88—89 dinárért, 1570 t szemes kukoricát 88—90 dináros áron. MALOMTERMÉK: Jelentős kínálat különféle őrlésű búzalisztből. Kerestek 500 t B-típusú kenyérlisztet 116 dináros áron. VETŐMAGVAK: Kínáltak Bezosztaja, Abodante, Dubrava, Libelulla, Ramnaja, Bácska és San Pastore eredeti, I. és II. utántermésű magbúzát. Kerestek 6551 t Bezosztaja magbúzát 145 —150 dinárért, 600 t Abodante fajtát napi áron, 1290 t Libelulla fajtát 148—155 dinárért, 1090 t San Pastore fajta magbúzát, napi áron. Kínáltak még 610 t Ager fajta árpamagot 136 —170 dináros áron, kereslet nélkül. Eladtak 655 t Bezosztaja magbúzát 145—150 dinárért, 300 t I/I utántermésű Libelulla fajtát 150—155 dinárért, 240 t I—II/II utántermésű Libelullát 148—150 dinárért és 10 t I/I utántermésű Bácskát 140 dináros áron. JÓSZÁGFÉLE: Nagy kereslet, szilárd árak. Eladásra kínáltak mindössze 100 hizlaldás hússertést 810 dinárért, valamint kisebb tétel hízó üszőt, súly szerint 900 —1100 dinárért és 800 saimmentált hízó borjút 1100 dináros áron. Kerestek 2100 hizlaldás hússertést 800—810 dinárért, 500 malacot 1100 dinárért, 120 hízott üszőt 880—900 dinárért és korlátlan tétel hízó növendékmarhát napi áron. Kerestek még 2000 birkát 520 dináros áron. Csupán a hússertést adták el. TAKARMÁNYFÉLÉK: Kínáltak 2050 tonna bálázott szalmát 25 dinárért, 1250 t lucernaszénát 60 dinárért, 460 t réti szénát 42 dinárért, 20 t száraz répaszeletet 66 dinárért és 200 t takarmányborsót 150 dináros áron. Kerestek 60 t réti szénát 42 dinárért, 3220 t száraz répaszeletet 66 dinárért, 200 t behozatali szójadarát, 300 t korpát, 300 t tejport, ICOOO t idei cirokmagot, 10 000 t idei kölest napi áron, majd 600 t napraforgódarát 110 dinárért és 880 t behozatali hallisztet 273—275 dináros áron. Eladtak mindössze 60 t réti szénát 42 dinárért és 20 t répaszeletet 66 dináros áron. EGYÉB TERMÉNYEK: Kínáltak 2000 t hollandi vöröshagymát 110—120 dinárért, és 500 t ipari szilvát 40 dináros áron. Kerestek 1000 t idei termésű napraforgót és 100 t tökmagot, napi áron. Eladás nem volt. NE TÉPJÜK ŐSSZEL A LIBÁT Gyakran láthatók még október végén is frissen tépett libacsapatok. Sok lúdtartó örül a negyedik, ötödik tépéskor szerzett tollnak, illetve az árának, tépi hát a libát, ahányszor csak tudja. Előfordul ez a tömésre és törzsnek szánt libákkal egyaránt. Pedig az a néhány deka toll, amit egy-egy lúdról a negyedik vagy ötödik lépéskor nyerünk, nem fizetődik ki. Ha tömésre kerül a liba, nehezebben hízik, hiszen energiájának nem kis részét az új toll növesztésére fordítja. Ha magnak hagyjuk, a jövő évi tojáshozam rovására fejleszti új tollazatát. Bebizonyosodott, hogy a háromnál többször tépett libák kevesebbet tojnak. A kései tépés következménye lehet a libák megfázása is, hiszen ebben az időben már kiszámíthatatlan az időjárás alakulása. Nem helyes tehát a libák 2898 őszi tépése, különösen csupaszra tépése, ahogyan azt sok helyen teszik. Ha a tömés a célunk, a teljesen kitollasodott libákat fogjuk hizlalásra, ne az alig kitokosodottakat. Ha a jövő évi tojástermelésre szánjuk őket, akkor a jó testi kondíció megőrzése igen fontos. Késő ősztől január végéig, február elejéig — a tojástermelés megindulásáig — ugyanis alig három hónap telik el. Az októberben még megtépett liba nem képes egyidőben tollat is növeszteni, elegendő termelési tartalékokat is gyűjteni a tojástermelés megindulásáig. Ne erőltessük tehát a sokadik lépést. Az utolsó tollhozamnál nagyobb haszon, ha jó erőben, kitollasodottan kerülnek hízóba a libák, kezdenek téli tartalék gyűjtéséhez a törzsnek szántak. Októberben már csak a teljes tollazatúakról tudhatjuk biztosan, hogy nem fáznak, s a felvett takarmányt nem fordítják csupasz testük fűtésére. Narancsszelet a teheneknek A teheneknek nem szokás sem narancslevelet, sem limonádét adni; nem is biztos, hogy ízlenek nekik. Tény azonban, hogy újabban a hollandi tehenek — más formában ugyan —, de mégis kapcsolatba kerültek a citrusfélékkel. A citrusfélék feldolgozásának hatalmas fellendülése folytán a feldolgozó gyárakban igen nagy mennyiségű pulp, mag és héj halmozódott fel. A gyárak elhatározták, hogy a feldolgozási melléktermékeket ugyanúgy szárítják, mint a cukorrépaszeletet, hogy azokat takarmányként értékesítsék. A dél-hollandiai takarmányiroda megvizsgáltatta a termék tápanyag-tartalmát. Megállapították, hogy tápértékben nem marad el a cukorrépaszelettől. Azt is megfigyelték, hogy a cukorrépaszelettel takarmányozott tehenek igen szívesen fogyasztottak kis mennyiségben hozzáadott citrusfeldolgozási hulladékot. A tej ízén semmi elváltozást nem észleltek. Egyelőre kísérletről van szó és meg kell várni, hogy ez az újítás a továbbiakban hogyan válik be. 36. szám — 1978. IX. 17. Főmunkatársak: Dr. Petar Drezgić, ing. Relja Savic, ing. Szlibiger István, ing. Várady Lóránd, ing. Ivlo Blaško, ing. Radojić Kljajić és dr. Csikós István A szabadkai Agrokombinatban mindig jó eredményeket értek el a sertéstenyésztésben, sőt afféle kísérleti telepük is van, amelyen újfajta sertéseket igyekeznek kitenyészteni. Olyan sertéseket, amelyek aránylag kevés takarmánytól sokat gyarapodnak. A tenyésztésre kiszemelt kanok közül három év óta következetesen kiválogatják azokat a példányokat, amelyek a legjobb hússertés-tulajdonságok továbbvitelére és a legtöbb utód világra hozására képesek. Ezt a munkát szaknyelven performans-testnek nevezik ami nagyjából tulajdonság és képességvizsgálatot jelent. Három évvel ezelőtt tehát 115 kant választottak ki, amelyeknek a törzskönyvi adatok szerint jó tenyésztulajdonságaik voltak. A sertéseket külön boxokba helyezték, grammnyi pontossággal lemérték az adagolt takarmányt és a mutatkozó súlygyarapodást, majd amikor elérték a száz kilót, ultrahang alapján működő mű Nem egész három kiló takarmánytól egy kiló súlygyarapodás Hibrid sertéseket tenyésztenek a szabadkai Agrokombinátban szerrel lemérték a szalonna vastagságát. A kiválasztott 115 süldő átlag 3,52 kilogramm takarmánytól gyarapodott egy kilót. Az ivadékok nemesítése tovább folyt. Három év után ugyanazoktól az anyakocáktól származó sertések már átlag 3,11 kiló takarmánytól gyarapodtak egy kilót. Volt olyan box, ahol a süldő egy kiló súlygyarapodáshoz csak 2,68 kilogramm takarmányt használt fel. És ami nagyon szép eredmény: a kanok szalonnájának átlagos vastagsága 2,7 centiméter volt, az állat húsmennyisége pedig elérte a 30 százalékot. Az Agrokombinat szakemberei nemcsak a hazai hússertést, hanem a svéd hússertéseket is próbára tették, több éven át azt vizsgálták, hogy különféle takarmányozással milyen eredményeket adnak. Ezek után összehasonlították az eredményeket és kiderült, hogy a hazai sertés sokkal jobb. Legutóbb a szaporaságot hasonlították össze. A hazai ffajta egy-egy fiadzásnál átlag 10 malacot ad. A svéd anyakoca csak nyolcat. A hazai fajta súlya 56 napos korában 16,7 kilogramm, a svéd malacé viszont 15,70 kilogramm. Ebben természetesen az anyakocának is nagy a szerepük. Ezért kiválogatásukkor éppen úgy, mint a kanok esetében szigorú mércéket alkalmaznak. Megállapították azt is, hogy ha, a nagy tenyésztésben is ezekhez a követelményekhez tartanák magukat, tehát (takarmányadag, hízási idő stb.) akkor az Agrokombinat évente csak a takarmányon egymillió dinárt takaríthatna meg. A hosszú évek kísérletezésének eredményeképpen, megszületett az Agrokombinat sertése. A májusi újvidéki mezőgazdasági kiállításon bemutattak néhányat belőlük, a zsűri véleménye szerint ezek voltak a vásár legszebb példányai. Aranyérmet kaptak. Azóta állandóan fokozódik az érdeklődés az Agrokombinat hazai hússertése iránt. Ezt bizonyítja az is, hogy egy év alatt a mezőgazdasági szervezetek és a földművesek 800 kant és kocát vásároltak az Agrokombinattól. Egyébként az Agrokombinat szakemberei nyilvántartást vezetnek minden vásárlójukról, ellenőrzik a tenyésztőországokat, utasításokkal és szaktanácsokkal látják el a tenyésztőket. Az Agrokombinatnak több mint 700 anyakocája van, évente egy-egy anyakoca 18—20 malacot ellik, így nagy mennyiségű hízót tenyésztenek. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy évente 15 000 hízott disznót adjanak át a szabadkai húsgyárnak. Az Agrokombinat szakembereinek további lépése természetesen a zemini állattenyésztő intézet szakembereinek támogatásával, hogy, kitenyésszék a hibrid sertést, amelynek 2-3 százalékkal több a húsa, mint a hazai fajtának. Ezektől a hibrid sertésektől olyan ivadékok származnak, amelyek gyorsan híznak és hússzázalékuk meghaladja a harmincat. A sertések nemesítésében az Agrokombinat nemcsak a zemini állattenyésztő intézettel működik együtt, hanem a húsgyár szakembereivel is. Onnan pontos adatokat kap a szalonna vastagságáról és a hússzázalék nagyságáról. P. -----------------| ÖSSZKOMFORTOS SERTÉSÓL — A környezettel elégedett sertés jobban hízik, gazdájának nagyobb hasznot hajt — vallják az amerikai tenyésztők. összkomfortos ólakat építenek ezért, amelyekben még a jószág fürdetéséről is gondoskodnak. A nagy meleg idején a mennyezeten elhelyezett szórófejek harmatszerűen vizet permeteznek a hízókra, hogy ne szenvedjenek a melegtől szegények. Az összkomfortos ólban ugyanis nem lehet iszapot készíteni nekik. A kukorica felhegyesítése A napfény energiájának jobb kihasználása céljából egyes nemesítők feladatukul tűzték ki, hogy mereven felálló levelű kukoricafajtát állítanak elő, ezáltal kisebb a beárnyékolás. Jelenleg a legjobban termő kukorica fajták a napenergiának alig 2 százalékát használják ki. Ilyen szempontból a felálló kukoricák előnyösebbek, és ezért feltehetőleg nagyobb termést is hoznak. A traktorzaj hatása A traktorok zajának hatását vizsgálták az emberi teljesítőképességre. Megállapították, hogy teljes terheléskor a hangerő a traktoros fülénél 101—109 db (decibel) volt, főként kisebb frekvenciájú rezgésekkel. A zaj kevéssé befolyásolta a kormányzást és az elhatározásokat, de jelentős mértékben hatott a munkasebességre. Magasabb zajszinten gyorsabb volt a szívműködés. 2895