Magyar Szó, 1970. szeptember (27. évfolyam, 240-269. szám)
1970-09-17 / 256. szám
Keltetésre szánt tojások kezelése A gépi keltetés sikerének feltétele a jó tojás. Hiába tartjuk be a legjobb keltetési technológiát, hiába kifogástalan a keltetőgép és a jó szaktudás, ha a tojások nem alkalmasak a keltetésre. A gépi keltetés követelményeit az alábbiakban lehet összefoglalni. A keltetőgépekbe csak lámpázott tojást lehet tenni. Ha az előzetes lámpázást elmulasztjuk, az eredmény nem lesz jó, károsodás éri a keltetőt. A tojás héja sima legyen, az érdes, ripacsos tojáshéj pórusai legtöbbször eltömődöttek, az ilyen tojásban a csirke befullad. Túl vastag, vékony, illetve egyenetlenül szemcsézett héjú tojások alkalmatlanok a keltetésre. Csak friss, 8—10 napnál nem idősebb tojást rakjunk a gépbe. Ne rakjunk be alaktalan, gyűrűs héjú tojásokat. Súlyuk legalább 53 és legfeljebb 64 gramm legyen. Piszkos tojást ne rakjunk a gépbe. A piszkos héjú tojás a nedves, meleg levegőben táptalaja a gombás és baktériumos fertőzésnek. A csomagolás szakszerű, a szállítás rázás mentes legyen. Az összerázott tojásokban elszakadhat vagy megnyúlhat a jégzsinór. Télen a tojások ne fázzanak meg az ólban, a tároló-árolóhelyiség legalkalmasabb helyen, szállításkor. 5 fo hőmérséklete 5—15 fokokon aluli és 15 fokon felüli Dohos, penészes, nyirkos, hőmérsékletű helyiségben ne rossz levegőjű helyiség eltároljuk a tojásokat. A tárkalmatlan a tárolásra. Az összegyűjtött tojásokat naponta forgassuk is meg legalább egyszer. A rosszul takarmányozott vagy beteg állatoktól ne gyűjtsünk tojást keltetésre. A tyúkok és kakasok ivararányát a tojásgyűjtés előtt legalább 3—4 héttel vizsgáljuk meg, különben sok lesz a terméketlen, a véres és befulladt tojás. Nyolc-tíz tyúkhoz egy kakas szükséges. Gyenge, késői keltetésből származó tyúkok tojásait ne használjuk keltetésre, mert rossz lesz a kelési eredmény és gyengék a csirkék is. Gyakorlati megfigyelés szerint a legtöbb kárt a tojások állottsága, túl meleg vagy hideg helyen tárolása, de különösen a rossz csomagolás és szállítás, rázódás okozza. A keltetésre szánt tojásokat minden órában szedjük öszsze, hogy ne üljenek rajta a tyúkok hosszú ideig, ne törjék össze, piszkítsák be őket. A tojásokat ne vasvederben gyűjtsük össze, hanem vessző- vagy drótfonatú kosárban. A tojásokat még azon a napon válogassuk ki. A tojófészekben legyen tiszta alom, hogy a tojás ne törjön össze. A tojás jégzsinóra, légkamra-hártyája, a tojás egész belső szerkezete igen érzékeny minden ütődésre. Ajánlatos a kocsi aljába a ládák alá nádpadlót, szalma, gyékénytakarót tenni, mely felfogja az esetleges ütődést. A helyes tárolás igen fontos. A helyiség hőmérséklete 5 és 15 fok között legyen, száraz, tisztántartható. Ha túl száraz a helyiség, a tojás sok vizet párologtat el és már nyolctíz nap után alkalmatlanná válik a keltetésre. A naponkénti forgatás megoldható úgy is, hogy a ládába rakott tojásokat a ládával együtt fordítjuk félre. Dr. STEFÁN László, állatorvos Beteg citromfa kezelése KÉRDEZZ—FELELÜNK VÖRÖS GYÖRGY, kishegyesi olvasónk panaszolja, hogy citromfája beteg. A télen a levelek csúcsai száradni kezdtek, sok le is hullott. Nem egy levél fonákán tetveket vett észre. Sokat szétnyomtak közülük, a citromfa ágait mosóporral mosták le, elpusztítani azonban nem tudták őket. A tavasszal már az új levelek is sárgák voltak. A levélhullás után a fa tavasszal csak néhány virágot hozott, a virágok azonban nem termékenyültek meg és gyümölcsöt sem hoztak. Érdekli, hogy lehet-e esetleg műtrágyázni és hogy télen milyen hőmérsékleten tartsa a fát. A citromfa levél- és viz is rátelepszik, úgyhogy a lerághullását egy pajzstetű véren kívül a virág is lehurokozza, amely nemcsak a lelik, illetőleg az egész fa megyeiekre és a törzsre tapad betegszik. A következőképp rá, és szívja az éltető ned- védekezhet ellenük: a mezővel, hanem a virág kelyhére gazdasági gyógyszertárban Fosferno 20 vagy Ethidro- 280A varölő szert vásároljon. Körülbelül két liter vízben oldja fel valamennyit, ezzel bepermetezheti az egész fát. Vagy a vegyszeren feltüntetett utasítás alapján készítsen permetlet, vagy pedig hozzávetőlegesen úgy, hogy a Fosternónak a vízhez való keverése után a folyadék tejszínű legyen. Az Ethiolból valamivel több kell, mert kisebb töménységű. A permetezést minden két hétben is ismételje meg, egészen addig, amíg a tetvek el nem tűnnek. Citromfáját ültesse át nagyobb cserépbe vagy ládába, mert leírása alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a fa edénye kicsi. Az új edénybe a következő földkeveréket tegye: 4 rész kerti földet, 1 rész teljesen érett istállótrágyát, 1 rész homokot vagy kiszitált sódert, és 2 evőkanál szuperfoszfátot. Nyáron többet kell locsolni, télen azonban nagyon kevés vízre van szüksége a fának. Itt említjük meg, hogy a mosópor nem irtja a tetveket, ezért ne is próbálkozzon vele többet. A szoba hőmérséklete 5—6 fok alá ne süllyedjen, de ügyeljen arra is, hogy 14 foknál se legyen melegebb. Ha a tanácsoltakat megfogadja, és elvégzi a teendőket, citromfája még sok örömet fog szerezni önnek. PILCZ Nándor, keltés* B dld'távamedvce PRAHOVO VEGy IPARI Olcsóbbak, gazdaságosabbak (2.) A nagy hatóanyag-tartalmú komplex műtrágyák kiszorítják a kevert műtrágyákat a használatból A komplex műtrágyáknak nagy előnyeik vannak a kis hatóanyag-tartalmú, kevert műtrágyákkal szemben, úgyhogy ezeket fokozatosan kiszorítják a használatból. A termelőknek ismerniük kell a műtrágya-használat hatékonyságát és gazdaságosságát, mivel ennek alapján döntenek az egyes műtrágyák alkalmazásáról. Az összehasonlítás egyik módja, hogy a trágyázatlan és a trágyázott parcellák hozamai közötti különbség alapján határozzák el magukat az új műtrágya használatára. A trágyázatlan és trágyázott parcella hozamai közötti különbséget megszorozzuk a termés eladási árával és megkapjuk azt a jövedelemtöbbletet, amely az új műtrágya alkalmazásának köszönhető. A trágyázás gazdaságosságának vizsgálatakor szükséges összeadni a költségeket is: — a műtrágya árát; — a felhasználás helyéig történő szállítási költségeket; — a tárolási és kezelési költségeket; — a trágyázási költségeket; — a terménybetakarítás és a hatékonyabb trágyázás következtében kapott terméstöbblet szállításának költségeit. A fentiek alapján tehát ki lehet számítani a komplex műtrágyák alkalmazásával nyert terméstöbblet értékét, pontosabban az új műtrágyákkal való trágyázás gazdaságosságát. Ezt egy gyakorlati példával illusztrálnánk. Szerbiában a prahovói műtrágyagyár sok magántermelő földjén végzett kísérleteket a műtrágyahasználat gazdaságosságát illetően. Az alábbiakban a búzára vonatkozó számításokat ismertetjük: — A búzát 350 kiló 10:30:20 összetételű komplex műtrágyával trágyáztak, továbbá 300 kiló 27 százalékos KAN- nak. Ily módon egy hektárra tiszta hatóanyagban számítva 116 kiló nitrogén, 105 kiló foszfor és 70 kiló kálium jutott. Az ellenőrzésre szolgáló trágyázatlan parcelláról 15 mázsa búzát takarítottunk be (hektárjáról), a trágyázott föld hektárjáról pedig 40 mázsát. A trágyázással nyert terméstöbblet értéke tehát a következő: 2500 kiló búzax0,90 dinár= 2250,00 dinár. A trágyázatlan parcellához viszonyítva a trágyázás költségei a következők voltak: — 300 kiló RAN 148,66· 145,98 din. — 350 kiló 10:30:20-as x 84,52·295,82 din. — A szállítási, kezelési és kiszórási költségek · 158,20 din. — A terméstöbblet betakarításának és szállításának költségei ~ 400,00 dinár. Összesen tehát a költségek 1000 dinárra rúgnak. Az említett példából látszik, hogy a trágyázással nyert terméstöbblet értéke nagyobb azoknál a költségeknél, amelyek a nagyobb hozamokra és a trágyázásra vonatkoznak, méghozzá 1250 dinárral (2250—1000·1250). A trágyázás gazdaságossága tehát a következőképp mutatható ki: 1250,00:1000,00=2,25— —121,25x100=125% A számítás mindennél ékesebben bizonyítja, hogy trágyázással nemcsak nagyobb termést nyertünk, hanem a terméstöbblet értékéből bőven fedezhettük a többletkiadásokat (a műtrágya-használattal kapcsolatos többletkiadásokat), s egyidejűleg jelentős nyereségre tettünk szert. A komplex műtrágyák használata tehát mindenképp gazdaságos. Az újvidéki műtrágyagyár savtárolói Az eredmény jórészt annak köszönhető, hogy igen jó minőségű 10,30:20 összetételű komplex műtrágyát alkalmaztunk, ezt nitrogén tartalmú fejtrágyával egészítettük ki. Ez a műtrágyamennyiség a kontrollhoz viszonyítva, egy hektárról 25 méter mázsás terméstöbbletet eredményezett. A nagy hatóanyag-tartalmú műtrágyák alkalmazásával sikerült csökkenteni a trágyázás költségeit is, ennél fogva a trágyázás még gazdaságosabb. Az említettek arra intik a termelőket, hogy nagy hatóanyag-tartalmú komplex műtrágyákat szórjanak földjeikre, és a komplex műtrágyákra alapozzák a trágyázást, mert ily módon nemcsak a hozamokat növelik, hanem a műtrágyák alkalmazásának költségeit is csökkentik. Dušan JOVANOVIC mérnök A méz baktericid sajátságai Az egy virágról, a több virágról hozott és a homogenizált mézek bakteriológiai vizsgálata során kiderült, hogy a legkisebb számú mikroorganizmus a dohányvirágból gyűjtött mézben található. Tizenhárom féle mikroorganizmussal szemben megnyilvánuló baktériumellenes hatás tekintetében leggyengébbnek az akácméz mutatkozott. Az összes minta igen erős baktericid hatást mutat a staphylococcusokkal szemben, viszont a saccharomycetákkal szemben a leggyengébbet. A méz hőkezelésével a baktericid sajátosságok nem szűnnek meg. Ugyancsak nem vész el a méz amiláz-aktivitása sem. Megnövelt vonóképességű traktorkerekek Egy holland gyár új traktor gumiköpenyt állított elő, amelyet nemrégen mutatott be a nyilvánosságnak. Az új köpenyt előnyössé teszi az egymástól messze álló, magas kapaszkodók, amelyek könnyen tisztulnak és ezért — főképpen a nehéz agyagtalajokon — igen jól beválnak. Különleges viszonyok között mintegy 25 százalékos vonóerőnövekedés érhető el az új köpennyel. Ezenkívül a kapaszkodók célszerű elosztása révén ütésmentesen halad a traktor, így a közúti közlekedésben nem növekszik a kopás. 2897