Magyar Szó, 1970. szeptember (27. évfolyam, 240-269. szám)

1970-09-17 / 256. szám

Keltetésre szánt tojások kezelése A gépi keltetés sikerének feltétele a jó tojás. Hiába tartjuk be a legjobb keltetési technológiát, hiába kifogás­talan a keltetőgép és a jó szaktudás, ha a tojások nem alkalmasak a keltetésre. A gépi keltetés követelményeit az alábbiakban lehet össze­foglalni. A keltetőgépekbe csak lámpázott tojást lehet tenni. Ha az előzetes lámpázást el­mulasztjuk, az eredmény nem lesz jó, károsodás éri a keltetőt. A tojás héja sima legyen, az érdes, ripacsos tojáshéj pórusai legtöbbször eltömő­­döttek, az ilyen tojásban a csirke befullad. Túl vastag, vékony, illetve egyenetlenül szemcsézett héjú tojások al­kalmatlanok a keltetésre. Csak friss, 8—10 napnál nem idősebb tojást rakjunk a gépbe. Ne rakjunk be alaktalan, gyűrűs héjú tojásokat. Sú­lyuk legalább 53 és legfel­jebb 64 gramm legyen. Piszkos tojást ne rakjunk a gépbe. A piszkos héjú tojás a nedves, meleg levegőben táptalaja a gombás és bak­tériumos fertőzésnek. A csomagolás szakszerű, a szállítás rázás­ mentes legyen. Az összerázott tojásokban elszakadhat vagy megnyúl­hat a jégzsinór. Télen a tojások ne fázza­nak meg az ólban, a tároló-­á­rolóhelyiség legalkalmasabb helyen, szállításkor. 5 fo­ hőmérséklete 5—15 foko­kon aluli és 15 fokon felüli Dohos, penészes, nyirkos, hőmérsékletű helyiségben ne rossz levegőjű helyiség el­tároljuk a tojásokat. A tár­kalmatlan a tárolásra. Az összegyűjtött tojásokat naponta forgassuk is meg legalább egyszer. A rosszul takarmányozott vagy beteg állatoktól ne gyűjtsünk to­jást keltetésre. A tyúkok és kakasok ivar­arányát a tojásgyűjtés előtt legalább 3—4 héttel vizsgál­juk meg, különben sok lesz a terméketlen, a véres és be­fulladt tojás. Nyolc-tíz tyúk­hoz egy kakas szükséges. Gyenge, késői keltetésből származó tyúkok tojásait ne használjuk keltetésre, mert rossz lesz a kelési eredmény és gyengék a csirkék is. Gyakorlati megfigyelés sze­rint a legtöbb kárt a tojások állottsága, túl meleg vagy hi­deg helyen tárolása, de kü­lönösen a rossz csomagolás és szállítás, rázódás okozza. A keltetésre szánt tojásokat minden órában szedjük ösz­­sze, hogy ne üljenek rajta a tyúkok hosszú ideig, ne tör­jék össze, piszkítsák be őket. A tojásokat ne vasveder­ben gyűjtsük össze, hanem vessző- vagy drótfonatú ko­sárban. A tojásokat még azon a napon válogassuk ki. A to­­j­ófészekben legyen tiszta alom, hogy a tojás ne törjön össze. A tojás jégzsinóra, légkamra-hártyája, a tojás egész belső szerkezete igen érzékeny minden ütődésre. Ajánlatos a kocsi aljába a ládák alá nádpadlót, szal­ma, gyékénytakarót tenni, mely felfogja az esetleges ütődést. A helyes tárolás igen fontos. A helyiség hő­mérséklete 5 és 15 fok kö­zött legyen, száraz, tisztán­­tartható. Ha túl száraz a he­lyiség, a tojás sok vizet pá­rologtat el és már nyolc­tíz nap után alkalmatlanná válik a keltetésre. A napon­kénti forgatás megoldható úgy is, hogy a ládába ra­kott tojásokat a ládával együtt fordítjuk félre. Dr. STEFÁN László, állatorvos Beteg citromfa kezelése KÉRDEZZ—FELELÜNK VÖRÖS GYÖRGY, kishegyesi olvasónk panaszolja, hogy citromfája beteg. A télen a levelek csúcsai szá­radni kezdtek, sok le is hullott. Nem egy levél foná­­kán tetveket vett észre. Sokat szétnyomtak közülük, a citromfa ágait mosóporral mosták le, elpusztítani azonban nem tudták őket. A tavasszal már az új leve­lek is sárgák voltak. A levélhullás után a fa tavasszal csak néhány vi­rágot hozott, a virágok azonban nem termékenyültek meg és gyümölcsöt sem hoztak. Érdekli, hogy lehet-e esetleg műtrágyázni és hogy télen milyen hőmérsék­leten tartsa a fát. A citromfa levél- és viz is rátelepszik, úgyhogy a le­­rághullását egy pajzstetű véren kívül a virág is lehur­­okozza, amely nemcsak a le­­lik, illetőleg az egész fa meg­yeiekre és a törzsre tapad betegszik. A következőképp rá, és szívja az éltető ned- védekezhet ellenük: a mező­vel, hanem a virág kelyhére gazdasági gyógyszertárban Fosferno 20 vagy Ethid­­ro- 280A varölő szert vásároljon. Kö­rülbelül két liter vízben oldja fel valamennyit, ezzel beper­metezheti az egész fát. Vagy a vegyszeren feltüntetett uta­sítás alapján készítsen per­metlet, vagy pedig hozzáve­tőlegesen úgy, hogy a Fos­­ternónak a vízhez való ke­verése után a folyadék tej­­színű legyen. Az Ethiolból valamivel több kell, mert ki­sebb töménységű. A perme­tezést minden két hétben is i­s­mételje meg, egészen addig, a­míg a tetvek el nem tűnnek.­­ Citromfáját ültesse át na­­­­gyobb cserépbe vagy ládába,­­ mert leírása alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a fa edénye kicsi. Az új edénybe a következő föld­keveréket tegye: 4 rész kerti földet, 1 rész teljesen érett istállótrágyát, 1 rész homo­kot vagy kiszitált sódert, és 2 evőkanál szuperfoszfátot. Nyáron többet kell locsolni, télen azonban nagyon kevés vízre van szüksége a fának. Itt említjük meg, hogy a mosópor nem irtja a tetve­ket, ezért ne is próbálkozzon vele többet. A szoba hőmérséklete 5—6 fok alá ne süllyedjen, de ügyeljen arra is, hogy 14 foknál se legyen melegebb. Ha a tanácsoltakat megfo­gadja, és elvégzi a teendő­ket, citromfája még sok örö­met fog szerezni önnek. PILCZ Nándor, keltés* B dld­'­­távamedvce PRAHOVO VE­Gy IPARI Olcsóbbak, gazdaságosabbak (2.) A nagy hatóanyag-tartalmú komplex műtrágyák kiszorítják a kevert műtrágyákat a használatból A komplex műtrágyáknak nagy előnyeik vannak a kis hatóanyag-tartalmú, kevert műtrágyákkal szemben, úgy­hogy ezeket fokozatosan ki­szorítják a használatból. A termelőknek ismerniük kell a műtrágya-használat ha­tékonyságát és gazdaságossá­gát, mivel ennek alapján dön­tenek az egyes műtrágyák alkalmazásáról. Az összeha­sonlítás egyik módja, hogy a trágyázatlan és a trágyázott parcellák hozamai közötti kü­lönbség alapján határozzák el magukat az új műtrágya használatára. A trágyázatlan és trágyázott parcella hoza­mai közötti különbséget meg­szorozzuk a termés eladási árával és megkapjuk azt a jövedelemtöbbletet, amely az új műtrágya alkalmazásának köszönhető. A trágyázás gaz­daságosságának vizsgálatakor szükséges összeadni a költsé­geket is: — a műtrágya árát; — a felhasználás helyéig történő szállítási költsége­ket; — a tárolási és kezelési költségeket; — a trágyázási költségeket; — a terménybetakarítás és a hatékonyabb trágyázás kö­vetkeztében kapott termés­többlet szállításának költsé­geit. A fentiek alapján tehát ki lehet számítani a komplex műtrágyák alkalmazásával nyert terméstöbblet értékét, pontosabban az új műtrá­gyákkal való trágyázás gaz­daságosságát. Ezt egy gyakor­lati példával illusztrálnánk. Szerbiában a prahovói mű­trágyagyár sok magánterme­lő földjén végzett kísérlete­ket a műtrágyahasználat gaz­daságosságát illetően. Az aláb­biakban a búzára vonatkozó számításokat ismertetjük: — A búzát 350 kiló 10:30:20 összetételű komplex műtrá­gyával trágyáztak, továbbá 300 kiló 27 százalékos KA­N- nak. Ily módon egy hektár­ra tiszta hatóanyagban szá­mítva 116 kiló nitrogén, 105 kiló foszfor és 70 kiló kálium jutott. Az ellenőrzésre szolgáló trágyázatlan parcelláról 15 mázsa búzát takarítottunk be­­ (hektárjáról), a trágyázott föld hektárjáról pedig 40 má­zsát. A trágyázással nyert ter­méstöbblet értéke tehát a kö­vetkező: 2500 kiló búzax0,90 dinár= 2250,00 dinár. A trágyázatlan parcellához viszonyítva a trágyázás költ­ségei a következők voltak: — 300 kiló RAN 148,66· 145,98 din. — 350 kiló 10:30:20-as x 84,52·295,82 din. — A szállítási, kezelési és kiszórási költségek · 158,20 din. — A terméstöbblet betaka­rításának és szállításának költségei ~ 400,00 dinár. Összesen tehát a költségek 1000 dinárra rúgnak. Az említett példából lát­szik, hogy a trágyázással nyert terméstöbblet értéke nagyobb azoknál a költségek­nél, amelyek a nagyobb ho­zamokra és a trágyázásra vonatkoznak, méghozzá 1250 dinárral (2250—1000·1250). A trágyázás gazdaságossága tehát a következőképp mu­tatható ki: 1250,00:1000,00=2,25— —121,25x100=125% A számítás mindennél éke­sebben bizonyítja, hogy trá­gyázással nemcsak nagyobb termést nyertünk, hanem a terméstöbblet értékéből bő­ven fedezhettük a többletki­adásokat (a műtrágya-hasz­nálattal kapcsolatos többlet­­kiadásokat), s egyidejűleg je­lentős nyereségre tettünk szert. A komplex műtrágyák használata tehát mindenképp gazdaságos. Az újvidéki műtrágyagyár savtárolói Az eredmény jórészt annak köszönhető, hogy igen jó mi­nőségű 10,30:20 összetételű komplex műtrágyát alkalmaz­tunk, ezt nitrogén tartalmú fej­trágyával egészítettük ki. Ez a műtrágyamennyiség a kontrollhoz viszonyítva, egy hektárról 25 méter mázsás terméstöbbletet eredménye­zett. A nagy hatóanyag-tar­talmú műtrágyák alkalmazá­sával sikerült csökkenteni a trágyázás költségeit is, ennél fogva a trágyázás még gaz­daságosabb. Az említettek arra intik a termelőket, hogy nagy ható­anyag-tartalmú komplex mű­trágyákat szórjanak földjeik­re, és a komplex műtrágyák­ra alapozzák a trágyázást, mert ily módon nemcsak a hozamokat növelik, hanem a műtrágyák alkalmazásának költségeit is csökkentik. Dušan JOVANOVIC mérnök A méz baktericid sajátságai Az egy virágról, a több virágról hozott és a homo­genizált mézek bakteriológiai vizsgálata során kiderült, hogy a legkisebb számú mik­roorganizmus a dohányvirág­ból gyűjtött mézben talál­ható. Tizenhárom féle mikro­organizmussal szemben meg­nyilvánuló baktériumellenes hatás tekintetében leggyen­gébbnek az akácméz mutat­kozott. Az összes minta igen erős baktericid hatást mu­tat a staphylococcusokkal szemben, viszont a saccharo­­mycetákkal szemben a leg­gyengébbet. A méz hőkeze­lésével a baktericid sajátos­ságok nem szűnnek meg. Ugyancsak nem vész el a méz amiláz-aktivitása sem. Megnövelt vonóképes­ségű traktorkerekek Egy holland gyár új trak­tor gumiköpenyt állított elő, amelyet nemrégen mutatott be a nyilvánosságnak. Az új köpenyt előnyössé teszi az egymástól messze álló, ma­gas kapaszkodók, amelyek könnyen tisztulnak és ezért — főképpen a nehéz agyag­­talajokon — igen jól bevál­nak. Különleges viszonyok között mintegy 25 százalékos vonóerőnövekedés érhető el az új köpennyel. Ezenkívül a kapaszkodók célszerű el­osztása révén ütésmentesen halad a traktor, így a köz­úti közlekedésben nem nö­vekszik a kopás. 2897

Next