Magyar Szó, 1970. szeptember (27. évfolyam, 240-269. szám)
1970-09-21 / 260. szám
• ••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• ! A Mai SLOBODA posztógyár öltönyöknek és női ruháknak való FÉSŰL- ÉS KARTOLT-c JmL GYAPJÚ szövetet, a közismert SHETLAND szövetet BegMost és különféle posztót gyárt. \ f] Telefon: 72-203 és 72-243. Igazgató: 72-203. • -----• • A Moda u svetu rendezvényeken 1967-ben és 1968- ban a gyár elnyerte az Aranyszarvas-díjat. I 68S-L Hétfő, 1970. szept. 7. MAGYAR SZÓ Irán jelentősen fokozni akarja együttműködését Jugoszláviával Hoveida miniszterelnök nyilatkozata a Tanjugnak Teheránból jelenti a Tanjug. Amir Abbasz Hoveida iráni miniszterelnök a Tanjug különtudósítójának adott nyilatkozatában kijelentette, hogy kormánya a Jugoszláviával való együttműködés lényeges fokozását óhajtja. Rámutatott arra, hogy a két ország együttműködése a múltban nem fejlődött olyan mértékben, mint azt mindkét fél óhajtotta. Az Iránban végbemenő „fehér forradalomról” szólva a miniszterelnök kijelentette, hogy annak legfőbb célja a régi hatalmi és társadalmi struktúra felszámolása és egy új típusú társadalmi rend megteremtése, amely voltaképpen a már 1963-as agrárreformmal megkezdődött Hoveida szólt azokról a problémákról is, amelyek Irán fejlődésében felmerültek, amelyeket azonban sikerült eredményesen megoldani. Az ország gyorsan iparosodik és termelése évente 13—14 százalékkal növekszik. Évente mintegy 200 000 új munkahely nyílik. Irán fő terméke ma a kőolaj és az ebből származó jövedelem évente több mint egymilliárd dollárra rúg. Irán hamarosan vezet, mezőgazdasági termékeket és ipari cikkeket is exportálhat. Országának külpolitikájával foglalkozva a kormányfő hangsúlyozta, hogy Irán nem tartja magára nézve kötelezőnek egyetlen olyan politika követését sem, amely nem szolgálja az ország érdekeit, illetve a közel-keleti térség békéjét és a világbiztonságot. Irán jó kapcsolatokat tart fenn különböző társadalmi rendszerű országokkal, igen szorosan együttműködik a Szovjetunióval és az Egyesült Államokkal is és igen szerteágazó kapcsolatai vannak Nagy-Britanniával, Jugoszláviával, Romániával, Franciaországgal, az NSZK-val és más országokkal. A Perzsa-öböl térségének jövőjére vonatkozóan Hoveida kijelentette, hogy Irán világosan kimondta: ebben a térségben nincs helye Nagy- Britannia katonai jelenlétének. A Perzsa-öböl térségében ki kellene rekesztenie minden külföldi beavatkozást. Albánia jó viszonyt akar más társadalmi rendszerű országokkal is — jelentette ki Enver Hoxha Tegnap megválasztották a Népi Gyűlés új képviselőit Albániában tegnap megválasztották a népi gyűlés új képviselőit és a helyi hatósági szerveket. A választások előestéjén mondott beszédében Enver Hoxha, az Albán Munkapárt Központi Bizottságának első titkára kijelentette, hogy országa nem szándékozik sem a Kelethez, sem a Nyugathoz csatlakozni. Enver Hoxha azt mondta, hogy albánia jó és korrekt viszonyt akar más társadalmi rendszerű országokkal is és ennek illusztrálására hozta fel a skandináviai országokkal való diplomáciai viszony felvételét. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy Albánia nem tett és a jövőben sem tesz semmiféle engedményeket bel- és külpolitikai elveit illetően. Végül hangsúlyozta, hogy az albán—kínai barátság megbonthatatlan, de kijelentette, hogy Albániában nincs egyetlen kínai katona sem. "62 Jordánia beavatkozással vádolja Szíriát (Folytatás az 1. oldalról) bizonyos: a kommandók eltökélték, hogy mindenáron kitartanak és az eddigiekben rendkívüli harckészségről tettek tanúságot. A Reuter tudósítójának jelentése szerint a szíriai határ mentén vasárnap újabb összetűzésekre került sor a Palesztinai felszabadítási hadsereg és jordániai kormánycsapatok között. Az AP hírügynökség tudósítója szerint Észak-Jordánia jó részét a kommandók tartják kezükben. A ladzsali katonai kormányzó Amman hat negyedében részlegesen feloldotta a kijárási tilalmat, továbbra is szigorúan tilos azonban a fegyverviselés és a taxik meg a magángépkocsik közlekedése. A palesztinai rádió jelentése szerint vasárnap újabb harcok folytak Amman Dzsebel Husszein nevű negyedében és a palesztinai menekültek tábora környékén. Egy másik palesztinai rádióközlemény szerint a kommandók rakétákkal lőtték Husszein rezidenciáját, ami pánikot és zűrzavart keltett a királyi gárda soraiban. Washington „éberen figyeli” az eseményeket Melvyn Laird amerikai hadügyminiszter szombat esti sajtóértekezletén kijelentette, hogy az Egyesült Államok éberen figyel minden esetleges katonai beavatkozásra Jordániában Szíria vagy Irak részéről. Hozzáfűzte azonban: az amerikai csapatok mindaddig nem avatkoznak be Jordániában, amíg a királyi hadsereg ura a helyzetnek. Washingtoni megfigyelők véleménye szerint az esetleges amerikai beavatkozás attól függ, hogy a királyi rendszert közvetlen bukás veszélye fenyegeti-e. A Fehér Ház feltétlenül szükségesnek tartja Husszein rendszerének fenntartását, amelyet a Nyugat őszinte barátjának tart. Razak elégedett jugoszláviai látogatásával Szingapúrból jelenti a Tanjug. Tun Abdul Razak, a malaysiai kormány miniszterelnök-helyettese hazaérkezésekor adott nyilatkozatában kijelentette, hogy nagyon elégedett jugoszláviai látogatásával. Razak hangsúlyozta, hogy kormánya továbbra is el nem kötelezett politikát folytat, a békéért és a biztonságért harcol, Délkelet-Ázsiában és az egész világon. Az indokínai helyzetről szólva azt mondta, hogy szavatolni kell a térség valamennyi országának semlegességét, amit elsősorban a nagyhatalmak, az USA, a Szovjetunió és a Kínai NK tehetnek meg. Nixon Írországba is ellátogat Nixon amerikai elnök küszöbönálló európai körútjának végén ellátogat Írországba is — közölték a Fehér Házban. Nixon érkezését október 3-ára várják Írországban. Alfons Goppel, a bajorországi kormány miniszterelnöke feleségével tegnap Újvidékre látogatott. Milenko Bojanic, a szerb kormány elnöke és Sava Filipovic, a Tartományi Végrehajtó Tanács alelnöke fogadták. A vendégek ellátogattak a Matica srpskába és a Pavle Beljanski Képtárba, majd tiszteletükre ebédet rendeztek a Varadin-szállóban. Parlamenti választások Svédországban Stockholmból jelenti a Tanjug. Rendkívül heves politikai kampány előzte meg a tegnapi svédországi választásokat, amelyen az ország polgárai eldöntötték, hogy a szociáldemokraták maradnak-e uralmon vagy pedig átadják helyüket a másik három polgári pártnak. Valószínűnek tartják, hogy a computerek már a késő esti órákban vagy legkésőbb hajnalban összegezik az eredményeket. A kommunistáknak legkevesebb a szavazatok 4 százalékára van szükségük, hogy bekerüljenek a parlamentbe. Ez döntő fontosságú lehet a szociáldemokratákra nézve, mert a kommunistákkal együtt bizonyosan többségük lesz a nemzetgyűlésben. Ha viszont a kommunisták kiesnek, akkor a szociáldemokratáknak abszolút többségre van szükségük, hogy legyőzzék a másik három polgári pártot. VE AN GENETÉ Fichété, (2) Angela Davis 26 éves. Alabamában született, polgári családban. Az anyja tanítónő volt. Angela nagyon korán kezdett érdeklődni a marxizmus iránt. Francia irodalmat tanult Párizsban, majd két évet a nyugatnémet egyetemeken töltött. Miután visszatért Kaliforniába, kinevezték a Los Angeles-i egyetem filozófiatanárává. 1968- ban és 1969-ben a Fekete Párduc mozgalom tagja volt, később csatlakozott a kommunista beállítottságú Lumumbaklubhoz. A fiatal, csinos Angela nem volt hajlandó csatlakozni az amerikai néger burzsoáziához. Amikor 1970 márciusában találkoztam vele Los Angelesben, már döntött életútjáról. Az amerikai hatóságok s különösképpen a reakciós Ronald Reagan kormányzó számára Angela Davis olyan nő, akit ha nem is kell okvetlenül megölni, de mielőbb el kell hallgattatni, és mindenképpen kitiltani az egyetemről, ahol a tavasszal a dialektikus materializmusról tartott előadásokat. Angela azonban, ahelyett, hogy csöndben és óvatosan visszavonult volna, mind nyíltabban nyilvánította ki elégedetlenségét a négerek elnyomása, a Fekete Párduc mozgalom tagjainak meghurcolása, a felszabadító mozgalmak iránti ellenséges magatartás, valamint a kambodzsai beavatkozás miatt. A fényes pályafutás helyett inkább a gettót vállalta Angélával beszélgetve úgy tűnt, hogy nem túlságosan ragaszkodik a Kommunista Párthoz, úgy tartja, hogy az ember ösztönszerűleg kezd el harcolni. Nehéz meghatározni, hogy az emberek mikor döbbennek rá, hogy el kell kötelezniük magukat valami mellett. Mikor határozta el Angela, aki néger viszonylatban egészen jól élt, s akit egyetemi tanárrá választottak, hogy a gettók lakói mellé kell állnia, de nem csupán szavakkal, hanem valójában is? A Fekete Párduc mozgalom a ma már világszerte ismert A négerek elkeseredéséből született és jogaik kivívását tűzte ki célul. A mozgalom eddigi legnagyobb diadalának számít, amikor a mexikói olimpiai játékokon két amerikai néger sportoló a győzelmi dobogón ökölbe szorított kézzel, föllendített karral adta a világ tudtára, hogy a Fekete Párduc szervezet tagja. Ezt a képet meg kell őriznünk emlékezetünkben, de ehhez a képhez hozzátartozik az a keserű valóság is, amely mindennap körülveszi a négereket. Mit akarnak tulajdonképpen a Fekete Párducok? Kezdetnek polgárai jogaik tiszteletben tartását és néhány apróbb engedményt követelnek, hogy a néger gettókban csak néger rendőrség őrködjön, azok, akiket maguk a gettólakók választanak, és hogy nyújtsanak munkaalkalmat minden néger számára. Ez nagyon fontos, mert mind több az állástalan néger, és a munkaviszonyban levők többsége is csak félmunkaidővel dolgozik. Mivel a néger családok rendszerint igen népesek, egyre nagyobb az életszínvonalbeli különbség a fekete és a fehér dolgozók között. Ez nemcsak a nyomort szüli, hanem az igazságtalanság érzetét is. Céljuk nem azonos a fehér Amerika céljaival Származásuk és a rendszer miatt, amely másodrendű polgároknak tartja őket, az amerikai négerek megtagadják mindazt, ami körülveszi őket. Értelmetlennek tartják az amerikai fehérek céljait, semmi értelmét sem látják, hogy katonák legyenek. A Fekete Párduc szervezet, egyéb tevékenysége mellett, ahol csak teheti, igyekszik megszervezni a néger gyermekek ingyenes étkeztetését. Folyóiratokat adnak ki, és az így szerzett jövedelemből segítik a bebörtönzött négerek családját. Gondoskodnak azoknak a gyerekeiről, akiket a rendőrök vagy a fanatikus fehérek megöltek. Előadásokat és dzsesszhangversenyeket tartanak, és a teljes bevételt jótékonysági célokra fordítják. (Folytatjuk) 3. oldal Szófiai nagykövetünk Todor Zsivkovnál Átadta neki Tito válaszát Kiril Miljovszki, a JSZSZK bulgáriai nagykövete szombaton délután felkereste Todor Zsivkovot, a Bolgár NK minisztertanácsának elnökét, a BKP KB első titkárát és átadta neki Josip Broz Tito, a JSZSZK elnökének válaszát Zsivkov levelére. Sürgősen meg kell szüntetni a vérontást (Folytatás az oldalról) A válság békés megoldásának akadályozásával a helyzet még inkább kiéleződik és fokozódik a palesztinai nép tragédiája. Az el nem kötelezett országok közelmúltban tartott lusakai értekezlete is rámutatott a politikai megoldás fontosságára és Izrael felelősségére amiért ez halasztást szenved, egyben támogatásáról biztosította az arab országokat és a palesztinai népet igazságos harcukban az agresszió, a külföldi beavatkozás és a nyomás ellen. Jugoszlávia — mint ismeretes — mindig síkraszállt a válság békés megoldása mellett a Biztonsági Tanács határozata alapján, s támogatást nyújtott az arab országoknak és a palesztinai népnek törvényes jogaik védelmében. Egyben szembeszállt mindazokkal a cselekedetekkel, amelyek újabb feszültséget okoztak a térségben és megnehezítették a válság megoldását. Ezért a JSZSZK kormánya apellált a jordániai kormányra és a palesztinai szervezetekre, minél sürgősebben szüntessék be a kölcsönös vérontást, hogy elkerüljék az új áldozatokat és hogy tárgyalások útján kereshessenek megoldást a jelenlegi nézeteltérések áthidalására. A JSZSZK kormánya külön hangsúlyozza, hogy bármiféle külső beavatkozás vagy katonai intervenció Jordániában, akármilyen indokkal is történjék, az ENSZ-Alapokmány durva megsértését, Jordánia szuverenitásának és területi integritásának tiprását jelentené és még jobban bonyolítaná és rosszabbítaná a különben is veszélyes helyzetet a Közel-Kelet ésa Földközi-tenger térségében, amelynek messzemenő következményei lehetnek az egész világbékére és biztonságra nézve.”