Magyar Szó, 1970. szeptember (27. évfolyam, 240-269. szám)

1970-09-21 / 260. szám

Hétfő, 1970.­­szept 21. MAGYAR SZÓ A szabadonfutóról Wartburg- és Trabant-tulajdonosok figyelmébe A szabadonfutó berende­zést néhány drágább, külön­leges kocsitól eltekintve, ál­talában a kétütemű motorral gyártott kocsikra szerelik. A nálunk is elterjedt Wartburg és Trabant kocsikon is van szabadonfutó. Ez a berende­zés viszonylag egyszerű szer­kezet. Két egymáson futó dobból áll. A belső dobot a motor forgatja, a rajta levő ferde pályákban görgők he­lyezkednek el. Gyorsításnál a görgők kivágódnak és éke­lődnek a külső dobhoz, így jön létre a kapcsolat. Gázle­vételnél a belső tárcsa lelas­sul, a görgők tehetetlensé­güknél fogva és a külső tár­csa hajtására a mélyedésbe szorulnak, ezáltal megszűnik a kapcsolat, a jármű szaba­don futhat. Az erőátviteli szerkezetbe épített szabadonfutó beren­dezés automatikusan meg­szünteti a kapcsolatot a haj­tókerekek és a motor között abban az esetben, ha a mo­tor nem húz. A működési elv tehát lényegében megegyezik a kerékpár szabadonfutójá­val. Amikor a kerékpáros el­érte a kívánt sebességet vagy lejtőn lefelé gurul, abbahagy­hatja a hajtást anélkül, hogy a pedálok mozgásra kénysze­­rítenék a lábait. Az előzőek­ből adódik, hogy a szabadon futó berendezés megszünteti a motorféket. Lényegében ugyanaz történik, mintha a gázlevétel pillanatában le­nyomnánk a tengelykapcsoló pedált. A jármű gördül, anél­kül, hogy forgásra kénysze­rítené a motort. Az ilyen gáz nélküli motorüzemet kényszer-üresjáratnak nevez­zük. Szabadonfutó berende­zéssel felszerelt kocsiknál kényszer-üresjárati üzemet, illetve motorféket csak úgy lehet létrehozni, ha a sza­­badonfutót fixre kapcsoljuk. Ahogy a kerékpáros taka­rékoskodik erejével a sza­badonfutó segítségével, az autó üzemében ez a berende­zés kedvezőbb benzinfogyasz­tást eredményez. Kifutások­nál ugyanis a motor csak a minimális üresjárati fordu­latszámmal üzemel. Kétüte­mű motoroknál a szabadon­futó az egyenletes motormű­ködés miatt is lényeges. Gáz elvételnél kényszer-üresjárat­ban a kétütemű motoroknál a robbanások ki-kimaradnak, ennek megfelelően az ilyen üzemi szakaszban kellemet­lenül rángatnak, ami a szer­kezeti részeket­­ jobban igénybe veszi. A szabadonfutó nagy igény­bevételnek van kitéve. A hi­ba hasonlóan jelentkezik, mint a tengelykapcsolónál. Amikor a motor erőteljesen, nagy fordulatszámmal mű­ködik, de a kocsi nem gyor­sul fel, esetleg egyáltalán nem jön létre kapcsolat a motor és az erőátviteli rendszer kö­zött. A szabadonfutó csúszá­sát a görgők és a pályák ko­pása, ritkábban a nem meg­felelő kenőolaj okozza, amely megakadályozza a görgők mű­ködését. Ha azt tapasztaljuk, hogy néha megcsúszik az erő­átvitel, illetve járművünk nem a gázadásnak megfele­lően gyorsul fel, zárjuk le a szabadonfutót. Ha ilyen­kor is csúszást észlelünk, nem a szabadonfutó, hanem a tengelykapcsoló a hibás. Kímélhetjük a szabadonfu­­tót, ha nagy emelkedőnél — amikor a görgőkre nagy ter­helés esik — első, második sebességben fixre kapcso­lunk. Ezt tegyük akkor is, ha kihagyást, csúszást ész­lelünk, főleg városi forga­lomban, ahol a szabadonfutó hibás kritikus forgalmi hely­zetben súlyos következmé­nyekkel járhatnak. 219. KISKERESZTREJTVfnYY VÍZSZINTES SOROK: 1. Gépkocsijával vesztegel, 6. Folyó, spanyolul, 7. Skála­hang, 8. Német személyes névmás, 9. Pad betűt kever­ve, 10. Az ének, 11. Azonos magánhangzók, 13. Ügy mint, módon, közkeletű ide­gen szóval, 14. Illat, 16. Fél gázsi, 17. Kötőszó, 18. Gőz, 20. Előidéző, 21. Olasz rádió, 23. A világ népeinek vágya, 24. Adakozik, 26. Hangtala­nul takar, 27. Lyuk, népie­sen, 29. Ilyen gazda is van, 30. Vissza, sárkányt ereszt. FÜGGŐLEGES SOROK: 1. Hajlamos, 2. Dallam, fran­ciául, 3. Görög betű, 4. Szél, 5. Világhírű francia mate­matikus és csillagász, (1749— 1827), 9. Porció, 12. Bibliai alak, 15. Ugyanaz, mint a függőleges 2., 19. A mező, 22. Abban az időben, 25. Né­met névelő, 28. Súlyegység. A jövedelem 11 százaléka megy el autóra A nyugat-németországi statisztikusok kiszámították, hogy egy négytagú, átlagos keresetű család havonta át­lag 390 dinárt költ autóra, illetve az összjövedelem 11 százalékát. A nagyobb ke­resetűek kiadásai nagyobbak , körülbelül 520 dinárra rúgnak. Ez utóbbiak azon­ban kedvezőbb helyzetben vannak, mert az autó költ­ségei csak 8 százalékot tesz­nek ki. Super Fityó A maribori Franc Sopocon eddig 150 000 kilométert fu­tott le nagyjavítás nélkül 1964-ben készült Zastava 750-es gépkocsijával. Elha­tározta, hogy következő au­tóját is a kragujevaci gyár­­tól szerzi be: ezúttal 850-es típusút vásárol. Egyébként reméli, hogy mostani Fityó­­jával még 20 000 kilométert tesz meg nagyjavítás nél­kül. 9. oldal Jövő évi Chevrolet-modellek minden szempontból ki fogják elégíteni az európai vá­sárlók igényét. Ezek a luxuskocsik (Chevelle, Monte-Carlo, Impala és Caprice) még kényelmesebbek és elegánsabbak, mint az eddigiek voltak, biztonságosabbak, jobb tulajdonságokkal rendelkeznek, és a megnagyobbítottabb üvegfelületek a vezető számára jobb látási viszonyokat tesznek lehetővé. Ezenkívül az új Chevrolet-mo­dellek kényelmesebbek, és az új megoldású szellőztető-berendezés állandóan friss levegőt juttat a kocsiba. A rádióantenna se törhet el többé, mert láthatatlan réteg­be beépítették a szélvédő üvegbe Gazdálkodás az autóval A legolcsóbb autót is úgy tervezik, hog­y minimum 100 000 kilométer előtt ne szoruljon nagyobb javításra, például motorfelújításra. Szabályszerű használat mel­let például egy Trabant 50 000—160 000 kilométert is megtehet nagyjavítás nél­kül! A tipikus mégis az, hogy átlag 60 000—70 000 km után kerülnek be a ko­csik nagyobb javításra. Hogy ezt elkerültük, an­nak három feltétele van: megfelelő vezetési gyakor­lat; a gyár által javasolt ve­zetési módszer szigorú be­tartása; a gyár által előírt ápolási és karbantartási munkák rendszeres és ala­pos elvégzése. A vezetési gyakorlat és vezetési módszer elsajátítá­­sa nem kerül pénzbe, sőt mindkettőt a közlekedés „ki­kényszeríti” az autósból. Más a helyzet a karban­tartásnál, mert időt és pénzt igényel, és ennek elmulasz­tásaa esetleg nem azonnal jelentkezi­k. váratlan üzem­zavar formájában vagy költségekben. A rendszeres karbantartás és ápolás a kötelező garanciaidő lejár­tával, az autótípusoktól füg­gően olcsóbb, mint egy sze­­lepbeégés, csapágyolvadás, rúgótörés stb. kijavítása. A karbantartási előírásokat a gépkocsi használati utasí­tása részletesen tartalmaz­za. Ebben megtaláljuk, hogy milyen időközönként, hány kilométer megtétele után kell elvégezni a kenést, az olajcseréket, különféle szű­rők cseréjét, ellenőrzési mű­veleteket stb. A gépkocsi állolásá­val a használati utasítások csak röviden foglalkoznak, de az egyes típusokra és márkákra specializált népszerű szak­könyvek mindezt tartalmaz­zák. Ez a fajta ápolás azon­ban nem azonos a szerviz­ben végzett munkákkal, an­nál lényegesen több, melyet különösen a szabadban tá­rolt kocsiknál ajánlatos évente legalább kétszer el­végezni. Ezzel is a kocsi élettartamát növeljük, és mindig gondozott tetszetős autóval közlekedhetünk. So­se felejtsük el, hogy 1 kilo­méter út megtételéhez nem­csak 40 para értékű benzin szükséges, hanem a karban­tartási költséggel együtt, ennek másfél vagy kétsze­(Autó-motor) vese Megdöbbentő és elszomorító jelentést tett közzé a Magyar Közúti Balesetelhárítási Ta­nács a múlt év baleseteiről: ezerszázharmincan vesztették életüket és csaknem tízezren sérültek meg súlyosan, tizen­háromezren pedig könnyeb­ben az utakon. Ugyanakkor több ezren váltak egész éle­tükre rokkanttá. Százhatvan 14 éven aluli gyermek vesz­ ■ tette életét az utcán, közü­­­lük húszan negyedik élet­évüket sem töltötték még be. A halálos áldozatok között több mint háromszáz az idős­­ ember. Ezeket az adatokat men­teni és magyarázni is nehéz azzal, hogy az utóbbi évek­iben rohamosan emelkedett a­­ gépjárműtulajdonosok szá­ma. Több mint egymillió em­bernek van már gépjármű­vezetői igazolványa, de gya-­­korlattal, vezetői jártasság­gal csak mintegy 40 szá­zalékuk rendelkezik. A gya­logjárók közül különösen az idősek és a gyermekek al­kalmazkodnak nehezebben a forgalom növekvő ritmusához. A kötelező gépjárműszavatos­sági biztosítás adataiból ki­derül, hogy a kártérítés ösz­­szege egy év alatt 40 millió­ról 53 millió forintra emelke­dett. Csupán a rokkantaknak folyósított járadékok össze­ge is meghaladta 1969-ben a kétmillió forintot. Nagyobb a vámilleték A lengyelek alaposan megemelték a személygép­kocsikra kivetett vámilleté­ket. A lengyelek nemrég még (átszámítva) 15,60— 26,00 dinárt fizettek a kül­földről behozott autó kilójá­ért, az új előírások szerint viszont a külföldi járművek kilója 78,00 dinár.

Next