Magyar Szó, 1970. október (27. évfolyam, 271-300. szám)

1970-10-27 / 296. szám

2. oldal Schiller Budapesten is ötéves kereskedelmi egyezményt írt alá . A háború óta ő a leg­magasabb rangú nyugatnémet funkcionárius, aki Magyarországra látogatott Budapestről jelenti a Tanjug. Karl Schiller nyugatnémet gazdaságügyi miniszter, aki vasárnap a késő esti órákban érkezett Budapestre, hétfőn megkezdte tanácskozásait a magyar gazdasági vezetőkkel a két ország gazdasági kapcsolatairól. A há­ború óta Schiller a legmagasabb rangú nyugatnémet funkcionárius, aki ellátogatott Magyarországra. Há­romnapos tárgyalásai befejeztével új ötéves kereske­delmi egyezményt ír alá. Beavatott körökben úgy tudják, hogy Schiller nem­csak gazdasági, hanem né­hány európai politikai kérdés­ről, mindenekelőtt Bonn és Kelet-Európa viszonyáról is tárgyalni fog a magyar ve­zetőkkel. Ezen a téren ter­mészetesen nem várható sem­miféle konkrét megállapodás, mert Magyarország a Varsói Szerződés „menetrendjéhez” tartja magát, amely elsősor­ban az NSZK és Lengyelor­szág viszonyának rendezését irányozza elő, továbbá a Cseh -Szlovákiával és az NDK-val való viszony normalizálását. Majd ha mindez megvalósul, csak akkor kezd Magyaror­szág érdemleges tárgyaláso­kat Nyugat-Németországgal a diplomáciai kapcsolatok fel­vételéről. Az addigi véle­ménycsere csupán az állás­pontok ismertetésére, esetleg kedvezőbb lérkör kialakítá­sára szorítkozik. Budapest és Bonn új ke­reskedelmi és gazdasági szer­ződése előirányozza, az áru­csere-forgalom szakadatlan növelését és a két ország gazdasági együttműködését. Nyugat-Németország már évek óta a legfontosabb nyu­gati partnere Magyarország­nak, az utóbbi két évben csupán Olaszországnak sike­rült megközelítenie a két or­szág árucsere-forgalmának értékét. Magyarország elsősorban mezőgazdasági termékeket szállít Nyugat-Németország­­ba, újabban azonban egyre több ipari terméket is igyek­szik elhelyezni az ottani pia­con. Mahmud Favzi egyiptomi miniszterelnök (jobbra), mint megírtuk, vasárnap fogadta Vlagyimir Vinogradovot, a Szovjetunió újonnan kinevezet kairói nagykövetét Harc az öregedés ellen A rák leküzdése 2,5, a szívbetegségek kigyógyí­tása pedig 10 évvel hosszabbítaná meg az ameri­kaiak átlagos életkorát New Yorkból jelenti az UPI.. Ha valamilyen módon tel­jesen le lehetne küzdeni a rákbetegséget, az amerikai­ak átlagos életkora 2,5 év­vel meghosszabbodna, ha pe­dig ki lehetne kezelni a szív- és véredénymegbetege­­déseket is, még 10 évvel hosszabbodna meg az élet Sajnos, a tudomány még nem jutott el eddig, s egye­lőre csak az ábrándok vilá­gába tartozik a száz éven felüli átlagos életkor. Az Egyesült Államokban nemrég újabb önkéntes szer­vezetet hoztak létre, az öre­gedés elleni egyesületet, amelynek az a célja, hogy felkutassa az öregedés okoz­ta káros folyamatok elleni eredményes harc útjait. Dr. Denham Harman, a nebras­­kai egyetem biokémiatanára, egyike azoknak a neves szak­embereknek, akik csatlakoz­tak az új egyesülethez. Dr. Marott Sinex, a bos­toni egyetem tanára, az egye­sület első elnöke, a New York-i Waldorf Astoriában rendezett díszebéden többek között kijelentette, hogy az öregedéssel szemben egyelő­re a szenilitás elleni piru­lákkal lehet a leghatéko­nyabban védekezni. — A központi idegrendszerben sú­lyos elváltozásokat okoz az öregedés, az orvostudomány viszont már bebizonyította, hogy a nagyagyra kedvező hatással van néhány gyógy­szer — mondta. Az új egyesület legfonto­sabb célkitűzése, hogy mindenekelőtt pontosan meghatározza, mi is tulaj­donképpen az öregedés. MAGYAR SZÓ A spanyol emigránsok hazatérnek a Szovjetunióból? Gromiko és Bravo megbeszélése New Yorkban a szovjet—spanyol kapcsolatok javításáról Madridból jelenti a Reuter. Gregorio Lopez Bravo spanyol külügyminiszter és Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter New Yorkban tárgyaltak egymással a Szovjetunióban élő spanyol emigránsok hazatérésének lehetőségéről. Bravo és Gromiko október 17-én találkozott New York­ban az ENSZ-közgyűlés jubi­leumi ülésszakának alkalmá­ból. Megbeszéléseik részlete­it Bravo az ABC című mad­ridi lapnak adott interjújá­ban ismertette. A tervezettnél jóval hosz­­szabb ideig (mintegy másfél órát) tárgyalt Gromikóval a bilaterális kapcsolatok fejlesz­tésének módszereiről és üte­méről. Lehetséges, hogy a két kormány megegyezik a Szov­jetunióban élő spanyol emig­ránsok hazatelepítéséről. Az sincs kizárva, hogy azok a spanyol emigránsok, akik a szovjet rendszerben nyugdíj­ra jogosultak, otthon is meg­kapják járandóságaikat. Bra­vo szerint még ezer más kér­dést meg lehetne oldani az emigránsok javára. Becslés szerint a Szovjet­unióban ma mintegy kétezer spanyol emigráns él, java­részt az 1939-ben Franco tá­bornok által megdöntött köz­­társasági rendszer hívei. A madridi kormány közkegye­lemben részesítette a polgár­­háború részvevőit, a hazaté­rő kommunistáknak azonban megtiltotta a politikai tevé­kenységet. A venezuelai rendőrség megszállta a caracasi egyetemet Caracasból jelenti az UPI. A rendőrség tegnap meg­szállta a caracasi egyetemet, hogy meghiúsítsa az esetle­ges zavargásokat. Az egye­temi hallgatók ugyanis he­vesen tüntetnek Jesus Ma­ria Biancónak, az egyetem elnökének lemondása miatt. A caracasi egyetemen egyébként már hetek óta fe­szült a helyzet, mert a par­lament a közelmúltban­­ tör­vényt szavazott meg, amely­­lyel széles körű felhatalma­zásokat ad a kormánynak az egyetemmel kapcsolatos ügyek intézésében. Emiatt mondott le Jesus Maria Bianco is. |111Ш1Ж1т1НЖНПНттн11111111Н11т||||||шци1цциишци*ш|цмццц*цшшцццмц1ц^н±1 az iNVERPodHBBHHHBi a kábítószercsempészek ellen (10) — Ugyan mit kezdjek vele? Mindegy, én már megyek is. Jobb ha egyenként távozunk a szállodából... Ahogy kilépett az ajtón, letartóztatták. Közvetlenül ezután sor került Pardóra is. A kihallgatás során szembesítették Par­­dót, Aritzot és Leroux-t. Leroux és Aritzo nem ismerték egymást, ez azonban sem­mit sem változtatott a helyzetükön, hiszen cáfolhatatlan bizonyítékok álltak a rend­őrség rendelkezésére. A bíróság Pardót 18 évi, Bruchont 15 évi, Aritzót 10 évi fog­házra ítélte. Jelentéktelen hibák vezetnek a börtön kapujáig Ugyanaznap reggelén, amikor a három csempészt New Yorkban letartóztatták, a párizsi rendőrség el akarta fogni Cosciát is. Ez azonban szőrén-szálán eltűnt. Va­lamennyi francia rendőrfőnökséget érte­sítettek az esetről, minden rendőr meg­kapta Coscia személyleírását — az ered­mény azonban elmaradt. Coscia ugyanis Svájcban volt, Genf­ben, onnan utazott Nizzába. Couvin néven te­lepedett le, nyugalmazott tisztviselőnek adta ki magát. Mindennap nagy sétákat tett a tengerparton, sokáig ácsorgott a ki­kötőben, elnézegette az érkező és az in­duló hajókat. Jean Nepole, az Interpol párizsi főtit­kára azonban nem nyugodott bele a ve­reségbe. A legjobb embereit mozgósítot­ta, akik korábban Marseille-ban teljesí­tettek szolgálatot, közülük nem egy kor­zikai volt. Ismerték a csempészek mun­kamódszerét, tudták róluk, hogy sokan te­kintélyes emberek, meg azt is tudták, hogyan gondolkodnak. Az egyik titkosrendőr — Roberténak hívták — különösen buzgó volt. Nem so­kat tétovázott, fölkereste Coscia felesé­gét. Beszélgetés közben igyekezett meg­félemlíteni az asszonyt, mert biztos volt benne, hogy a nő tudja, hol bujkál a fér­je, de csak annyit tudott meg tőle, hogy Coscia társtulajdonosa az egyik antibes-i vendéglőnek. Roberto haladéktalanul Antibes-be uta­zott, de hiába nyomozott, kérdezősködött. Ez a balsiker sem vette el azonban a ked­vét, visszatért Párizsba és kikereste Cos­cia korábbi letartóztatására vonatkozó adatokat. Napokat töltött a rendőrség irat­tárában. Egy sereg csempész nevét, címét és jellemvonásait írta össze, s többek kö­zött rábukkant Marignani hajdani címére is. Már a következő órában ott állt a hajdani bandafőnök lakása előtt. A ház azonban be volt zárva, de az ajtó alá csúsztatva néhány levelet talált. A legtöbb egyszerű számla volt, de volt köztük egy nizzai képeslap is. Mindössze egy mondat állt rajta: „Remek az idő!” Roberténak nem volt nyugta, és eluta­zott Nizzába. Szobát bérelt, elvegyült a szálloda vendégei között és alaposan nyitva tartotta a szemét. Mint általában a franciák, Robertó is szeretett kuglizni. Eljárogatott hát a teke­pályákra és egy este megpillantotta Cos­ciát. Amikor a csempész hazaindult, Ro­bertó nyomon követte, majd értesítette a helyi rendőrséget. És a következő napon a rendőrség őri­zetbe vette monsieur Couvint — Cosciát. Bűnlajstroma hosszú volt, mégis alig tud­tak valamit rábizonyítani. Mindössze öt évre ítélték el. A VÉGE. Kedd, 1970. október 27. Pravda: Ausztria csatlakozása a Közös Piachoz nem állna összhangban a semlegességgel A Pravda című moszkvai lap figyelmezteti Ausztria vezető köreit, hogy az Euró­pai Közös Piachoz való csatlakozás nincs összhang­ban az Ausztria semlegessé­géből következő nemzetközi kötelezettségekkel. A Prav­da szerint a Közös Piachoz való csatlakozás azért ve­szélyes Ausztria számára, mert abban a nyugatnémet monopóliumok viszik a szót, amelyek az utóbbi éveikben egyébként is egyre jobban befészkelik magukat az osztrák gazdaságba. Ausztria csupán úgy tudja megszilárdítani függetlensé­gét, és továbbfejleszteni gaz­daságát, ha tiszteletben tart­ja a semlegesség politikáját — írja a Pravda Ausztria örök semlegessége meghir­detésének 15. évfordulója al­kalmából. Félóránként egy házasság Adatok a budapestiekről Magyarország Központi Statisztikai Hivatala bu­dapesti városi igazgatósá­gának most elkészült ta­nulmánya szerint Buda­pesten ma 26 percenként kötnek egy-egy házassá­got, és minden 22. percben születik egy gye­rek, 23 percenként viszont valaki távozik az élők so­rából. Elkészült a főváros nép­mozgalmának részletes elemzése is. Néhány érde­kes adat a terjedelmes kimutatásból: 1946 és 1950 között 20 858, 1956 és a 60-as évek között átlag 17 438 boldogító igen ki­mondására került sor. Ta­valy 20 436-ra emelkedett a házasságkötések száma. A legtöbb házasságot egyébként Budapesten 1952-ben kötötték: 24 921- et. A múlt esztendőben született ifjú budapesti lakosok közül 14 885 szü­leik első gyermeke, 6912 második gyerek, 1143 harmadik szülött, 90 ha­todik, 45 hetedik, 38 nyol­cadik, 15 kilencedik, 13 tizedik, 12 a tizenegyedik, 2 a tizenkettedik és egy a tizenharmadik szülött volt. A statisztikából kiderül az is, hogy Budapesten a házasulók között milyen a korkülönbség. A 20 éven aluliaknál alig egy eszten­dő, a 20 és 24 évesek kö­zött már átlag 3 év, a 30- 39 évesek között 9 év, a 40—49 évesek között 11 év, az 50—59 évesek között 2,5 év. A 60 évesnél idő­sebbeknél már igen nagy a szóródás, és az elmúlt esztendőben a házasságra lépettek többsége 20—22 évesnél fiatalabb nőt vett el feleségül. A házasságkötés mellett szólni kell a válásokról is. Ezer házasságra Budapes­ten 1961-ben 396 válás esett, ez volt a csúcs. Egy évvel később, 1962-ben már 376, 1967-ben 317, 1969-ben pedig 321 válás volt. A felbontott, illetve érvénytelenített házassá­gok többségében a házas­társak 4—6 évet éltek együtt. A legkevesebb vá­lás a házasság második esztendejében volt. A fel­bontott házasságok 49,3 százalékában nem volt gye­rek. Az elvált férfiak többsége 40—49 éves, a nők közül pedig leginkább a 25—29 évesek és a 40— 49 évesek váltak. Mindenkit érint és ér­dekel, hogyan alakult Bu­dapesten a férfiak és nők aránya. Amíg 1900-ban ezer férfira 1035 nő jutott, 50 esztendővel később már 1186, jelenleg pedig 1165. A statisztikai adatok sze­rint a fővárosban jelenleg 895 800 férfi és 1 043 700 nő él. A város népsűrűsége: egy négyzetkilométeren 3690,6 személy lakik. A népsűrűségről néhány jel­lemző összehasonlító adat: 1869-ben egy négyzetkilo­méteren 574-en, 1900-ban 1639-en, 1950-ben 3026,1, 1960-ban 3433,9, 1970-ben pedig 3690,6-en laktak. Az életszínvonal egyik értékmérője a villamos­­­energia-fogyasztás. Tíz esztendővel ezelőtt egy háztartási fogyasztóra 557,3 kWó villamos energia ju­tott, az idén pedig már 1266 kWó. A főváros tere­it, utcáit jelenleg 169 406 fényforrás világítja meg. Budapest éghajlatáról is megemlékeztek az elem­zés készítői. A fővárosban az évi középhőmérséklet általában 11 fok. A leg­magasabb 1961-ben, 12,1 fok, a legalacsonyabb pe­dig 1965-ben, 10,2 volt. A legmelegebb az elmúlt 30 esztendőben 1945 nyarán volt, 39 fok, a leghidegebb pedig 1941 telén, amikor a hőmérő higanyszála mí­nusz 26 fok alá süllyedt. A napsütéses órák száma a múlt évben 1848 volt, és júliusban volt a legtöbb napsütés, 315 óra, a leg­kevesebb pedig december­ben: 6.

Next