Magyar Szó, 1970. október (27. évfolyam, 271-300. szám)

1970-10-19 / 288. szám

Hétfő, 1970. október 19. MAGYAR SZÓ 140 kilométer hosszú védőgát épül Vajdaságban A következő öt év alatt tartományunkban 140 kilomé­ter hosszúságban újítják meg a töltéseket, vagy épí­tenek teljesen új gátat a Száva és a Duna mentén. A terv — amelyet a tarto­mányi vízügyi alap igazga­tó bizottsága fogadott el — nem terjed ki a Tisza sza­­­bályozására, mert csak az erre vonatkozó államközi terv elkészítése után látnak hozzá a teendők részletes meghatározásához. A legsürgősebb feladat a Duna Mladenovótól Bačko Novo Selóig, valamint a Ti­sza torkolatától Kricaninig húzódó szakaszán a védő­gátak megújításának befeje­zése. Ezt már az 1965. évi terv előirányozta. Megbíz­hatóbb védőgátat kap Új­vidék és Futak, ezenkívül 18 kilométer hosszúságban földgátat építenek a Duna jobb partján Kamenicától Péterváradig és Karlócáig. Átépítik az Apatin és Bez­­dán közötti 26 kilométernyi régi gátat és a Palánkétól lejjebb fekvő első vonalat. Tervbe vették továbbá a Duna bal partjának megerő­sítését Újvidéktől lejjebb. A Száva mentén 22 kilo­méternyi gát építését terve­zik. Macvanska Mitrovica teljesen új védelmi vonalat kap, a folyó bal partján pedig megerősítik a töltése­ket Sremska Mitrovica és­­ A munkálatok a terv sze- Klenk mellett, továbbá Ku­­rint 255 millió dinárba Ke­­pinovo és Progar között k­e­rülnek. Dušan Džamoja nyerte a Kozara-emlékmű díját Boško Siljegović elnökle­tével a kinevezett zsűri úgy döntött, hogy Dušan Dža­­monja zágrábi szobrászmű­vésznek ítéli oda a Kozara­­emlékmű készítésére kiírt pályázat százezer dináros el­ső díját. A zsűri úgy döntött, hogy a második díjat a maribori Slavko Tihecnek, a harma­dikat pedig a ljubljanai Drago Trsannak ítéli oda. Katonai egértenyésztő telep Egy egér 6, egy kutya 600 új dinárba kerül Talán furcsa a cím, de a valóságnak csak annyiban nem felel meg, hogy nem csupán egereket, hanem pat­kányokat, nyulakat, kutyá­kat, tengeri malacokat, ju­hokat is tenyésztenek a belg­rádi Katonai Orvostudomá­nyi Akadémia telepén. Dr. Milomir Kuzmanovic állatorvos-ezredes volt szí­ves megmutatni az ország talán legnagyobb telepét, ahol kísérleti állatokat te­nyésztenek. A telepnél is ér­dekesebb volt azonban a ma­gyarázat, amelyből megtud­hatta az ember, hogy miért kerül egy egér­i új dinárba, vagy egy patkány 12-be, és azt is megtudhatta, hogy a kísérleti állatok tenyésztése külön tudományágazat, még­pedig nagyon fontos ágazat,­­ hisz az orvostudomány el i­s képzelhetetlen kísérleti álla­tok nélkül. Egyes vélemé­nyek szerint valamely ország tudományának fejlettsége azzal is mérhető, hogy hány kísérleti állatot használ fel évente. A tenyésztőknek külön vi­lágszervezetük is van: az ICLA. Első fokú tenyésztőközpont csak 11 van a világon, Eu­rópában három: Angliában, Franciaországban és Cseh­szlovákiában. Ezek a valódi tenyésztők. A többiek csak nevelőtelepek — mint a belgrádi is —, amelyeknek a központokból kapott anya­got csak három nemzedéken át van joguk szaporítani a nemzetközi előírásoknak megfelelően. Ugyanis ha va­laki például valamilyen kí­sérleti eredményt közöl, csu­pán akkor számíthat nem­zetközi elismerésre, ha kísér­leteit nemzetközi mércéknek megfelelő, elismert fajtájú pedigrés kísérleti állatokon végezte. Több mint 50 kísérleti ál­latfaj van. A fajta pedig szinte számtalan. Csak egér­ből 202 fajta ismeretes, amelynek meghatározott és mindig öröklődő tulajdonsá­gai vannak. A C—57 Black fajta például általánosan rák érzékeny; a CC—57 W tüdő­daganatra hajlamos; a CsH emlőrákra és így tovább. A fajta tisztaságán kívül csak a legjobban felszerelt tenyészközpontok képesek úgynevezett germ-free álla­tokat nevelni, amelyek ga­rantáltan mentesek minden­féle mikroorganizmustól. Ilyen állatokat oltottak be a holdutasok testéről, ruhájá­ról vett anyaggal is, hogy megállapítsák, hoztak-e ma­gukkal netalán valamilyen, a földi élőlényekben is sza­porodó mikroorganizmuso­kat. No de az ilyen „kisebb” te­lepen is, mint a belgrádi, ahonnan tízezerszámra ke­rülnek ki kísérleti állatok, roppant nagy elővigyázattal, körültekintéssel folyik a te­nyésztés. Minden terem előtt fertőtlenítő oldatba kell lép­ni, a kiszolgáló személyzet pedig gézálarcosan tisztítja, eteti az állatokat, mintha milliomoscsemeték volnának a gondozottak. Az aljforgá­csot elektromos fertőtlenítő­ben készítik elő használat­ra. Az élelem és az ürü­lék vegyi és bakteriológiai vizsgálata rendszeres, hason­lóképpen a vérvizsgálat is, meg a mérés, a grammozás. Nagy pontosságú elektromos mérlegen ellenőrzik a súly­­gyarapodást. Ezért kerül egy egér 6 új dinárba, egy ku­tya 500—700 dinárba, mire valamelyik kísérleti intézet­be kerül. De még ilyen árak mellett sem teljesen kifize­tődő a telep fenntartása, amely természetesen nem­csak katonai, hanem más in­tézményeknek is szállít kí­sérleti állatokat. A telep megtekintése után dr. Kuzmanovic megmutatta azt is, hogyan „hangtalanít­­ják” a kutyákat, miként metszik el az előzőleg érzés­telenített hangszalagjaikat, hogy ne tiltakozhassanak hangos csaholással a tudo­mány oltárán, a kísérleti la­boratóriumok műtőasztalain. Dr. MIAVECZ M.­­ Mint a befőttesüvegek a gondos háziasszony éléskamrájában, úgy sorakoznak az áll­ványok üvegpolcain a fehér egerek üvegkalitkái. Itt nagyon kedves állatkáknak mutatkoznak az apró rágcsálók, amint naphosszat játszadoznak szűk életterükben Milyen kártérítés jár a gépjármű-tulajdonosnak? Utainkon mind több a közlekedési szerencsétlenség és a gépjárműveken esett kár. Mikor jár a gépjármű­tulajdonosnak kártérítés? Először is ki a károsult? Mindenki, aki közlekedési szerencsétlenség folytán kárt szenvedett. Mivel ebben a cikkben csak a gépjármű-tu­lajdonosok kártérítési jogá­ról lesz szó, károsultnak azt kell tekinteni, aki nem egyedüli előidézője a szeren­csétlenségnek. Megtörténhet, hogy az összeütközés több vezető hibája, és mindany­­nyian károsulnak, vagy pe­dig csak egyikőjük szenved kárt. Ilyenkor a károkozás arányában megoszlik a fele­lősség. A károkozó nemcsak gépjármű-tulajdonos lehet, hanem a közúti forgalom bármely részvevője, tehát a gyalogos is. Például: a gya­logos nem a kijelölt átjárón halad át az úttesten, és az autós, hogy elkerülje a gázo­lást, hirtelen fékez. A mö­götte haladó beleszalad, és mindkét jármű megrongáló­dik. A károsult tehát mind a két jármű tulajdonosa, a károkozó pedig elsősorban a gyalogos, másodsorban az a vezető, aki nem tartotta meg az előírt féktávolságot. A gyalogossal együtt kell kár­talanítania az első járműtu­lajdonost, a saját kárának megtérítését pedig részben követelheti a gyalogostól. Jogszabályaink kétféle kárt ismernek: anyagi és nem anyagi természetűt. Ezek el­bírálása azonban nem törté­nik egységesen. A károsult követelheti ösz­­szes anyagi kárainak meg­térítését. Ezen elsősorban a gépjármű rendbe hozásának, valamint a vontatásnak és az utasok szállításának költsé­geit értjük. Ezenkívül a biz­tosítási díjnak, a garázsbér­nek, az útadónak arra az időre eső részét, amíg a jár­mű használaton kívül van. Alkatrészek hiányában ugyan­is a javítás néha hónapokig is eltarthat. A károsult kö­vetelheti, hogy a károkozó térítse meg az esetleges ér­tékcsökkenést is. Legtöbb­ször a rongálásnak nyoma marad, és ezért a jármű for­galmi értéke csökken. A kár­­megállapításkor figyelembe veszik a javítási költségeket, a lefutott kilométereket, a jármű előállítási évét és a megrongálódás előtti állapo­tát. A gyakorlatban rendsze­rint a javítási költségek 20 százalékát ítélik meg. Ha a közúti szerencsétlen­ségkor a járműtulajdonos is megsérült, akárcsak a többi utasnak, neki is jár az eset­leges gyógykezelés költségei mellett a nem anyagi kár megtérítése. Ez az a fájda­lomdíj, amely az ijedségért és fájdalmakért jár. Nagy­ságát minden esetben kü­­lön-külön bírálják el. Szere­pet játszik az esetleges sé­rülés foka, az illető életkora, előzetes egészségi állapota, a gyógykezelés időtartama stb. Vitás, hogy jár-e azért is kártérítés, hogy a tulajdonost megfosztották a jármű hasz­nálatától. Függetlenül attól, hogy a jármű milyen célt szolgál, általános jogszabály, hogy a károkozónak fizetnie kell az anyagi kárt. A bíró­ságok álláspontja, hogy ha a megrongált jármű tulajdono­sa a javítás ideje alatt másik autót bérel, akkor joga van az ezzel járó költségek, vala­mint az esetleges autóbusz- és vonatköltség megtérítésé­re is. Ezzel szemben az ún. nem anyagi kár megtérítése nem jár. Tehát azért, hogy a gépjármű-tulajdonos a ja­vítás alatt nem élvezheti jár­művét, hanem kényelmetle­nül, közjárművön utazik, és bosszankodik — nem kaphat kártérítést. Viszont, ha jár­művét foglalkozásszerűen használta, például teher­vagy személyszállításra, ak­kor kártérítésre jogosult. Ilyenkor ugyanis elveszített keresetről, tehát anyagi kárról van szó. SZÉKELY Imre 5. oldal Megemlékeztek a XII. vajdasági rohambrigádról Díszülés Palánkon A felszabadulás évforduló­jának és a XII. vajdasági­­ rohambrigád megalakítá­­nak 26. évfordulója alkal­mából tegnap díszülést tar­tott a bácsapalánkai kép­viselő-testület. Gavro Po­­gancev elnök ezúttal nyúj­totta át az Októberi-díjakat a város érdemes polgárainak és munkaszervezeteinek. A XII. vajdasági roham­brigád harcos útjáról Ni­kola Kmezic szövetségi kép­viselő emlékezett meg. A volt harcosok szemléjén a­ brigád parancsnoka emlé­keztetett arra, hogy ennek a Vojlovicán alakult bri­gádnak a tagjai a Pancso­­vától Dravogradig folytatott harcokban nem kevesebb, mint 1200 kilométert tettek meg. Mától kezdve a bács­­palánkai gimnázium felderí­tőcsapata ennek a brigádnak a nevét viseli. SÖRGYÁR ÚJVIDÉKEN? Indokolt-e a harmincadik sörgyár felépítése? Jugoszláviában jelenleg 29 sörgyár működik, közöt­tük elkeseredett harc folyik a piacért, különösen a nagy fogyasztású központokért, s az idényben a turistakörze­tekért. A sörfogyasztás fo­kozatosan emelkedik. Tíz év­vel ezelőtt a fejenkénti átlag évi 10 liter volt, ma ennek körülbelül kétszerese. (Ter­mészetesen kihatással van erre a jelentős idegenforga­lom is.) Jugoszlávia tavalyi sörtermelése meghaladta az 5 millió hektolitert, s a sör­gyárak bővítésével további emelkedés várható. Vajdaságban hét sörgyár működik, 3—3 Bácskában és Bánátban, egy pedig Mitro­­vicán, s legtöbbje még a múlt évszázadban épült. A két legnagyobb üzem, a pan­­csovai és zrenjanini elsősor­ban a főváros felé gravitál, a verseci termelésének je­lentékeny hányadát Romá­niának szállítja, a bácskai sörgyárak, az apatini, csébi és becsei, főleg a vajdasági piacot fedezik. Az újvidéki Kooperative Külkereskedelmi Vállalat, amelynek hatáskörébe tarto­zik a bácskai komlótermesz­tés zöme, azzal a gondolat­tal foglalkozik, hogy sörgyá­rat épít Újvidéken, évi há­romszázezer hektoliter telje­sítőképességgel. A sörgyár elsősorban a Kooperative szervezetéhez tartozó termelőszervezetek komlóját és sörárpáját hasz­nálná fel, s elsősorban az újvidéki és a fővárosi piacot látná el sörrel. A nagy ver­sengésre való tekintettel azonban ennek a vállalkozás­nak teljes sikere kétes. Érdeklődésünkre a Koope­rative tartózkodó választ adott, még nincsen végleges döntés, mondta, még nem oldották meg a beruházási hitel kérdését, de az újvidéki sörgyár kérdése napirenden van. Úgy értesültünk, hogy a külföldi tőke is, elsősor­ban a német, érdeklődik. Az új sörgyár teljesen korszerű felszerelést kap, a legújabb módszerek alapján termel, de kérdés, milyen helyet harcol majd ki magá­nak a piacon. A legtöbb ha­zai sörgyár hosszú múltra tekint vissza, de újabban korszerűsítették, növelték kapacitásukat, úgyhogy ma az a helyzet, hogy a 29 ju­goszláv sörgyár termelése jó­val meghaladja a hazai fo­gyasztást. Tehát amikor ar­ról döntenek, hogy felépítik a harmincadik sörgyárat, ezt a körülményt nem lehet mellőzni. —ez AZ ORAHOVÓIAK NAGY ÜNNEPE Honthy Hanna énekesnő is jelen volt Tegnap nagy ünnepség színhelye vo­lt a Topolya melletti Novo Orahovo. A felszabadulási ünnepségek keretében leleplezték a fel­­szabadulás emlékművét a szövetkezeti otthon melletti téren. Az ünnepségen Gra­­cza János, a Szocialista Szö­vetség Prahovói helyi szer­vezetének elnöke és Prović Djuro mondott beszédet. Az emlékművet Jontovic Rudolf vezérőrnagy leplezte le. Pa­taki László és Jelka Asic, a Szabadkai Népszínház mű­vészei alkalmi verseket sza­valtak. A meghívott ven­dégek között volt Vukašin Kešelj, a Szocialista Szö­vetség tartományi választ­mányának titkára. Dušan Knežević, hazánk budapesti konzulja. Tóth Péter, a to­polyai községi képviselő­­testület elnöke. Stanko Sko­­rić, a KSZ községi választ­mányának titkára. Bíró Ist­ván szövetségi képviselő. Csubela Ferenc, a Szocia­lista Szövetség községi vá­lasztmányának elnöke. De­­simir Colic köztársasági. Bogár László és Bogdan Prevac tartományi képviselő. Igacs József, Harangozó Mi­hály és még sokan mások. Külön érdekességként kell megemlíteni, hogy az ün­nepségen megjelent Honthy Hanna, a nagy hírű magyar színművésznő is. Az avatás után a vendé­gek ünnepi ebéden vettek részt a nemrég megnyílt Róna motelban. V. T. Indul a harmadik forduló Nagy újévi tárgysorsjáté­­­kunk harmadik fordulójá­nak szelvényei téglalap ala­kúak. Az első számot ma közöljük. A múlt héten közölt négy csomag alakú szelvényt már postára adhatják. A bekül­dési határidő: péntek dél. Ugyancsak péntek délig kell beküldeni a múlt hé­ten közölt Jugobanka-szel­­vényeket is, összesen hatot. Ismételjük, hogy a bank­szelvényeket borítékban küldjék be, ne pedig leve­lezőlapon. A cím alá írták oda: „Tárgysorsjáték”. jgíHiÉk B Magyar Szej 1 P#JI1 iiiTúi mi II'1 Ш .j.j........a. en^....!..íJ5*S55*í: ............... :

Next