Magyar Szó, 1970. november (27. évfolyam, 301-328. szám)

1970-11-22 / 322. szám

2. oldal Figyelmeztető eredmény (Folytatás az­­ oldalról) Irak politikai köreit. Az ame­rikai diplomácia célja ezút­tal az volt, hogy elfogadtassa a Közgyűlés részvevőivel ja­vaslatát, amely szerint Kí­na felvételéhez kétharmados többségre van szükség. Ez­zel még egy évre megőrizte Tajvan ENSZ-tagságát. A Közgyűlés jövő évi üléssza­káig az amerikai diplomáci­ának új módszereket kell ki­dolgoznia, ha meg akarja akadályozni a Csang Kai-sek kormány küldöttségének el­távolítását a világszervezet­ből. Az amerikai külügyminisz­térium szóvivőjének kijelenté­séből ítélve, az USA inkább Tajvan ENSZ-tagságát kí­vánja fenntartani, mint a Kínai NK felvételét meg­akadályozni. Az amerikaiak azt szeretnék, ha az úgyne­vezett két­ Kína elmélet győ­zedelmeskedne, miszerint a Világszervezetnek két kínai képviselője lenne. Kanadában Mitchell Sharp külügyminiszter kilátásba he­lyezte, hogy hazája jövőre is a Kínai NK felvétele mellett fog szavazni, sőt ellenzi majd azt az amerikai javaslatot, hogy a Népi Kína felvételé­hez kétharmados többségre van szükség. Japánban nagy érdeklődés­sel várták az ENSZ-ben tar­tott szavazás kimenetelét. Külföldi hírügynökségek je­lentése szerint a tokiói kor­mányt meglepte a szavazás eredménye. Mint ismeretes, Jesi Aicsi külügyminiszter a napokban kijelentette, hogy kormánya nem szándékozik változtatni a Kínai NK irán­ti politikáján. Az uralmon levő liberális demokrata párt egyik vezetője azonban ki­jelentette, hogy a párt felül­vizsgálja Kína iránti politi­káját. A Japán KP a de­mokratikus erők történelmi jelentőségű győzelmének ne­vezi a szombati Szavazás eredményét. Írország tartózkodott a sza­vazástól, azzal érvelve, hogy így jobban hozzájárul a fe­szültség enyhítéséhez és az ENSZ megszilárdításához. Írország küldöttsége tavaly a Kínai NK felvétele ellen szavazott. Olaszországban de Martino, a kormány alelnöke, elége­dettségének adott kifejezést a világszervezetben tartott szavazás eredménye fölött, és bírálta a kormányt, hogy az amerikai javaslatot támo­gatta, amely szerint Kína felvételéhez kétharmados többségre van szükség. Véle­ménye szerint ez az álláspont már túlhaladott. Franciaország ENSZ-főde­­legátusa, Jacques Kusciusko- Morizet kijelentette, hogy a szavazás eredménye örven­detes és további erőfeszíté­seket kell tenni a Kínai NK jogainak helyreállítására. Az albán ENSZ-delegáció „nagyjelentőségű esemény­nek” minősítette a szava­zást Az ausztráliai kormány ki­látásba helyezte, hogy felül­vizsgálja álláspontját Kína ENSZ-tagságával kapcsolat­ban. Tajpejből érkező hírek sze­rint a Csang Kai-sek kor­mány köreiben megrökönyö­dést keltett a szavazás ered­ménye. Az utolsó percben meg kellett változtatni a kor­mányközlemény szövegét, mert nem számítottak a Népi Kína győzelmére. A közlemény köszönetet mond a baráti kormányoknak, amelyek a Csang Kai-sek kormány mellett szavaztak. A Csang Kai-sek rezsim (Tajvan) képviselői savanyú arccal fogadták a péntek esti szavazás eredményét ÍJ MAGYAR SZÓ Vasárnap, 1970. nov. 22. Tepavac lengyelországi látogatásának sajtóvisszhangja Varsóból jelenti a Tanjug. A varsói újságok kivétel nélkül első oldalukon szá­molnak be Mirko Tepavac külügyi államtitkár látoga­tásáról és a megbeszélések­ről, amelyeket Jedrychowski lengyel külügyminiszterrel folytatott. A lapok többsége közli a közös közlemény teljes szövegét. Az újságok címben eme­lik ki, hogy Cyrankiewicz miniszterelnököt és Jedry­chowski külügyminisztert meghívták Jugoszláviába. A lapok részletesen tájé­koztatják olvasóikat Mirko Tepavac pénteki sajtóérte­kezletéről, amelyen külügyi államtitkárunk közvetlensé­­gével és válaszaival igen jó benyomást keltett. Megalakult az új szíriai kormány Hafez Asszad a miniszterelnök és a hadügyminiszter A Reuter és az AP jelen­tette, hogy Hafez Asszad megalakította az új szíriai­­ koalíciós kormányt. A 26 ta­gú kabinet a Baath-párt kép­viselőiből, nasszeristákból és szocialistákból áll. Hafez Asszad a miniszterelnöki tisztség mellett a hadügymi­­niszteri tárcát is magának tartotta meg. A kormánynak három alelnöke van: Abdul Halim Khaddam (aki egyben külügyminiszter is), Moham­med Halil (mezőgazdaság­ügyi miniszter) és Moham­med el Ayoubi (egyben kul­tuszminiszter). A MENA hírügynökség hangsúlyozza, hogy 1963. óta egyetlen damaszkuszi kor­mányban sem kaptak ennyi helyet­­ a haladó áramlatok képviselői. A hírügynökség szerint a kommunistáknak két képviselőjük van a kor­mányban, a korábbi Atasszi­­kormányban csak egy kom­munista miniszter volt. A korábbi kormányból 12 mi­niszter kapott helyet az új kabinetben. Hafez Asszad, az új Szí­riai,miniszterelnök december közepén Kairóba utazik, hogy tárgyalásokat folytasson Szí­ria csatlakozásáról az EAK, Szudán és Líbia államszö­vetségéhez. A holdkocsi zavartalanul működik A Lunohod—1 szombaton reggel ismét jelzéseket kü­­dött a Holdról. Ezzel szerte­foszlottak azok a híreszte­lések, hogy a szovjet hold­kocsi berendezései meghibá­­sodtak. — A szombat reggeli jel­zések kitűnő minőségűek voltak — jelentette ki Ka­minsky, a bochumi csillag­­vizsgáló igazgatója. ­N 6­ ÉVES HÁBORÚSKODÁS» Hitler: Túlságosan sok szláv vér van az ereinkben A későbbi események megértéséhez ide kívánkozik egy hitleri monológ, amelyből kétségtelenül kiderül, hogy a nácik volta­képpen a poroszok politikáját folytatták. Hermann Rauschning (Hitler bizalmasa voltam) emlékirataiban idézi Hitlernek a szláv népekről alkotott véleményét: ... Ismételten célzott akkor Hitler arra a veszedelemre, amelyet a német nép szá­mára a szláv elemek magas arányszáma jelent. Ez a telítettség végül is kikerül­hetetlenül a faji jelleg megváltoztatására fog vezetni. — Máris — mondotta Hitler — túlságosan sok szláv vér van az ere­inkben. Nem figyelte meg, hogy hány fon­tos pozíciót betöltő embernek van szláv neve Németországban? Egy szakértő azt mondta nekem, hogy még ötven évvel ez­előtt is egészen más volt a helyzet. Vizs­gálódásai, úgy emlékszem, főképp a po­rosz köztisztviselői karra terjednek ki. Ugyanaz a szakértő azt is bizonygatta, hogy a vétségek és bűntettek nagy szá­zalékát szláv hangzású nevet viselő egyé­nek követik el. Milyen következtetést von le maga ebből? Nemde, azt hihetné az ember, hogy egy társadalmilag alacsonyabb rendű kisebbség lassan-lassan uralkodó osztállyá válik. Rettentő veszedelmet je­lent ez a német nép számára. Azon az úton van, hogy elveszti eredeti nemzeti­ségét, mialatt egy idegen nép magáévá teszi a nyelvét. A nép a maga egészében változatlanul német. De a germán földön úgy él, mint valamilyen idegen házban. A százszázalékos német ma csak megtűrt idegen saját nemzetének kebelében... így szította az ellenségeskedést Hitler, ilyen gondolatmenetet épített ki, függet­lenül a tényleges arányszámoktól, a tény­leges erőviszonyoktól. A monológ Rauschning szerint a követ­kezőképpen folytatódott: — A legkeve­sebb, amit meg kell tennünk, az hogy megakadályozzuk ennek az idegen vérnek további beszivárgását népünk ereibe. El­ismerem, a veszedelem nem fog csökken­ni, ha nemsokára olyan területeket fog­lalunk el, ahol a szláv népesség több­ségben van. Olyan elem ez, amelytől nem tudunk egykönnyen megszabadulni. — így válik kötelességünkké az elnép­­telenítés — folytatta Hitler —, amint hogy kötelességünk módszeresen előmozdítani a német népesség szaporodását. Elnéptelení­­tési eljárást kell megállapítani. Azt kér­dezheti tőlem, mit jelent az elnéptelení­­tés, vajon az-e a célom, hogy egész nem­zeteket kiirtsák? Nos, igen, iyesmiről van szó. A természet kegyetlen, jogunk van hát nekünk is kegyetlennek lennünk. Ha az eljövendő háború vas és tűz orkánjába tudom hajszolni a germánság virágát anél­kül, hogy a legcsekélyebb sajnálatot érez­­ném a drága vérért, amely patakokban fog ömleni, ki vitathatná el tőlem a jo­got, hogy megsemmisítsem alacsonyabb fajú emberek millióit, akik úgy elszapo­rodtak, mint a legyek, s akiket egyébként nem fogok kivégeztetni, hanem csak terv­szerűen megakadályozom szaporodásukat. Így beszélt Hitler. Hogy az általa ala­csonyabb fajú embereknek minősített len­gyelek mire voltak képesek még a kemény porosz csizma alatt is, kiderült már a fen­tiekből. (Folytatjuk) (5) LEGÚJABB Befejezték Észak- Vietnam bombázását A támadás súlyos csapást mért a párizsi béke­tárgyalásokra - jelentette ki az észak-vietnami küldöttség szóvivője Az amerikai légierő még szombaton éjszaka befejezi az Észak-Vietnam elleni hadműveleteket - közölte teg­nap Washingtonban Laird amerikai véderőminiszter. Mint mondta, az Egyesült Államok védelmi okokból folyamodott Észak-Vietnam bombázásához. Laird szerint a bombázást szombaton éjfélig befejezik. — Az Észak-Vietnam elle­ni légitámadások súlyos csa­pást mértek a párizsi béke­­tárgyalásokra — jelentette ki tegnapi sajtóértekezletén Nguyen Tan-le, az észak-vi­etnami küldöttség szóvivője. Az újságírók megkérdezték: Hanoi és a dél-vietnami ide­iglenes forradalmi kormány küldöttségei megjelennek-e a a jövő csütörtökre kitűzött ülésen. A szóvivő nem adott konkrét választ. Egyébként bejelentette, hogy az ameri­kaiak szombaton hat repülő­gépet vesztettek, s az egyik légitámadás során lebombáz­ták az amerikai hadifoglyok egyik táborát. A dél-vietnami forradalmi kormány közleménye szerint az Egyesült Államok viselni fogja mindazokat a súlyos következményeket, amelyek a szombati támadásból kö­vetkeznek. A közlemény sze­rint nyilvánvaló, hogy Nixon elnök nem híve a békének, s hogy a washingtoni kor­mány csökönyösen folytatja az indokínai agressziót. A TASZSZ hírügynökség többek között azt írta hír­­magyarázatában, hogy az Egyesült Államok tovább szítja a háború tüzét, s akár ennek az árán érvényt akar szerezni az erőszak politiká­jának. Az amerikaiak azon­ban az eddiginél is súlyosabb vereségeket szenvedhetnek Vietnamban. Szövetségi női kosárlabda-liga ÚJVIDÉK: Partizan—železničar 67:64 (34:33) Nagy taktikai harc és iz­galmas küzdelem után győ­zött az újvidéki csapat. Ki­tűnt: Vukmirovic és Pesti, il­letve Dj­okovic és Djokovic. Belgrád—Varsó A­z utóbbi időben egy­re élénkülő európai diplomáciai tevékeny­ség egyik fontos szakaszát jelzi Mirko Tepavac külügyi államtitkár lengyelországi lá­togatása. Vendéglátójával, Jedrychowski lengyel kül­ügyminiszterrel folytatott hi­vatalos tárgyalásainak jelen­tősége minden bizonnyal túlnő a két ország kapcso­latainak keretén, tekintettel arra, hogy Jugoszlávia és Lengyelország — sajátos bél­és külpolitikai helyzetükkel összhangban — számottevő szerepet játszanak nemcsak Európában, hanem a tágabb értelemben vett nemzetközi viszonyok terén is. Mindkét ország tudatában van ennek, érthető tehát, hogy a küldöttségek nagy figyelmet szentelnek a nem­zetközi kérdéseknek, külö­nösen pedig az európai hely­zetnek. Az időszerű európai problémákkal kapcsolatban kedvezően ítélték meg a szov­jet—nyugatnémet és a napok­ban parafált lengyel—nyu­gatnémet egyezményt; ezek a szerződések, úgymond, nagy mértékben hozzájárulnak a földrész országainak közele­déséhez, sokrétű együttmű­ködéséhez, következésképp tehát a kontinens békéjének és biztonságának megszilár­dításához, ezen túlmenően pedig a nemzetközi helyzet rendezéséhez is. Ennek keretében — mint megállapították — vitatha­tatlanul nagy jelentőségű a balkáni országok együttmű­ködése, kapcsolatainak za­vartalan és folyamatos fej­lődése. A közel-keleti és indokí­nai helyzetről, valamint ál­talában az ázsiai problémák­ról is nagy fokú nézetazonos­ság jutott kifejezésre: mind­két fél támogatta az ideig­lenes dél-vietnami kormány és Szihanuk nemzeti egység­kormányának politikáját, s kinyilvánította óhaját az Észak-Vietnamal és Észak- Koreával való kapcsolata­inak fejlesztésére, a Kínával­­való együttműködés fokozá­sára — a békés koegziszten­­cia elvei alapján. Az európai gazdasági együttműködéssel kapcso­latban egyöntetűen megálla­pították, hogy ezen a téren igen fontos szerepet játszik az ENSZ európai gazdasági bizottsága, lehetőséget kell hát adni ennek az ENSZ- ügynökségnek, hogy még át­fogóbb tevékenységet végez­zen. A kétoldali együttműkö­dés problémáival kap­csolatban leszögezték, hogy a két ország kapcsola­tainak a jövőben egyenlete­sebben és folyamatosabban kell fejlődniük minden téren — az időnként felmerülő né­zeteltéréseknek nem szabad döntő módon befolyásolniuk a fejlődést, annál kevésbé, mert számottevő, eddig még kihasználatlan lehetőségek vannak az együttműködés fejlesztésére (árucsere-forga­lom, ipari kooperáció, ter­melésszakosítás, kereskedel­mi együttműködés a világpi­acon stb). Az együttműködés alapja — mint egyértelműen ki­mondták — a békés koeg­­zisztencia, a szuverenitás, az integritás, a függetlenség, a mások belügyeibe való be nem avatkozás elveinek tisz­teletben tartása, a két or­szág sajátos adottságainak, bel- és külpolitikai pozíciói­nak és érdekeinek tisztelet­ben tartása, a nézetkülönb­ségek méltányolása, a közös érdekek előtérbe helyezése. A megvitatott kérdések legtöbbjével kapcsolatban nézetazonosság, illetve ha­sonlóság nyilvánult meg és ismételten beigazolódott az is, hogy az álláspontok kö­zötti esetleges különbségek nem befolyásolhatják káro­san sem a nemzetközi, sem a kétoldali együttműködést. Bízvást állíthatjuk tehát, hogy a jugoszláv küldöttség látogatása és tárgyalásai újabb lendületet adnak a két ország együttműködésé­nek és az európai helyzet rendezésére irányuló építő jellegű törekvéseknek. HORNYIK György

Next