Magyar Szó, 1970. november (27. évfolyam, 301-328. szám)

1970-11-03 / 303. szám

Kedd, 1970. november 3. A lakásépítés nem leh­et elsősorban a foglalkoz­tatottak gondja A szakszervezet és a városközi testület kifogásolja a kormány javaslatait Dusan Petrović, a Jugo- ! A két elnök a levélben szláv Szakszervezeti Szövet- még néhány javaslatot inté­ség elnöke és Dragoljub tett a kormányhoz. Eszerint Sztavrev, a városközi testű- a vállalatokat a jövőben is let elnöke közös levélben két törvénnyel kell kötelezni­ünk a Szövetségi Végrehajtó lakásépítési járulék fizetése­ Tanácstól, hogy dolgozzon le, de a járulék nagyságát a ki intézkedéseket a lakásépí- községnek kell megszabni, s rés ütemének növelésére, s a járulék összege nem lehet ezzel kapcsolatban kérn­i kisebb az eddiginél. Hason­­lakbérrendszernek és a va­­lóképpen a községek hatás­­kásállomány újratermelése-­­ körébe kellene átutalni a nők fő kérdései című doku- s lakbér összegének megálla­­mentum módosítását és kit­ipítását is, azzal a kitétellel, egészítését, hogy azoknak a főbérlőknek. A kormány ugyanis a szak- akiknek kicsi a fizetésük, a szervezet és a városközi tej-­társadalom bizonyos szük­­tület megítélése szerint adó- venciót ismerjen el.­kumentumban nem mondja a szakszervezet és a vá­­ki világosan, nézete szerint a rásközi testület ellenzi azt a következő években növelni javaslatot, hogy a társadalmi vagy csökkenteni kell-e a la­ tulajdonban levő lakásokat kásépítést. Ezenkívül elfogad ajánlják föl megvételre la­­hatatlan az is, hogy az épít- hóiknak, mert aligha van rá kezés elsősorban a foglalkozó­­ mód, hogy a lakók megfizes­­tatottak gondja legyen, hi-­fértük a teljes gazdasági szén a kis keresetű dolgozók ! ЈГд­ két elnök végül kéri , így sohasem juthatnak la­­j lakásépítési hitelezés felti­­ltáshoz, s­teleinek javítását. Átfogó tanulmán­y az ország gazdasági rendszeréről A zágrábi közgazdasági kutatóintézet és a belgrádi beruházás-gazdaságossági in­tézet munkatársai elkészí­tették javaslatukat. A JSZSZK gazdasági rendsze­re című átfogó tanulmány megírására. Javaslatukat megvitatják az ország vala­mennyi köztársaságának gaz­dasági szakemberei és poli­tikusai is. A gazdasági rendszer ta­nulmányozásáról szóló javas­latot gazdasági társulások, társadalmi-politikai szerve­zetek és tudományos intéz­mények adták. Utána a Tu­dományügyi Tanács a kuta­tási program elkészítését a zágrábi és a belgrádi inté­zetre bízta. A kutatási program 15 kérdéscsoportot ölel fel, köz­tük az általános rendszer­­elméletet, az önigazgatást mint társadalmi-gazdasági rendszert, a gazdasági rend­szer alapjait és fejlesztését stb. Г ЏI | I Ж férfi kozmetikai m­ű­szerek Џ Tízezer hektárnyi termőföldet öntöz az új sztrumicai mesterséges tó Sztrumica közelében a be­fejezéshez közeledik a Tu­rija nevű vízduzzasztó gát építése. A gát mögött kelet­kező mesterséges tó 50 mil­lió köbméter vizet halmoz föl, és 10 000 hektár termő­földet öntözhet. Az öntözőművet jövő év májusában helyezik üzembe. Az öntöző- és a vízlevezető csatornák összesen 30 kilo­méter hosszúak lesznek. A Száva jobb, mint a Libellula új nagyhozamú búzafaj fák elterjedt Libellulánál. Na­gyobb a hozama, ellenállóbb a növénybetegségekkel szem­ben, kevésbé hajlamos a megdőlésre, ezenkívül jobb minőségű lisztet és kenyeret lehet belőle csinálni. A szakemberek benne látják a Libellula utódját. Vajdaság­ban és Szerbia nagy részé­ben is kiválóan bevált. Jö­vőre már ötven vagon vető­magot termelnek belőle. Vaj­daságban az átlaghozama há­rom évvel ezelőtt 3,81 má­zsával nagyobb volt, mint a Libelluláé, aztán 4,64, végül pedig 13,33 mázsával, a Be­­zosztájával szemben előbb 4,80, azután 7,88, végül pe­dig 8,09 métermázsás hozam­többlettel bizonyult jobbnak. Az Auróra és a Kaukázus nevű szovjet fajták is több termést hoznak, mint a Li­­bellula, de csak Vajdaságban váltak be, Szerbiában ke­vésbé. Az eddigi próbatermeszté­sek eredménye szerint az NSO 622-es is egyre jobb tulajdonságokról ad bizony­ságot. A legújabb búzaminősítési eredmények szerint a nem­rég kikísérletezett Száva ne­vű jugoszláv magbúza sok szempontból jobb az igen Még néhány napig szép marad az idő November első napjaiban országszerte olyan kellemes, langyos idő uralkodott, mintha az ősznek még csak az elején járnánk. Tegnap délelőtt 10 órakor például az ország szárazföldi részében mindenütt 10 fok fölött, a tengerparton pedig 15 fok fölött volt a hőmérséklet. A következő két-három napban pedig a szárazföldi részen eléri a 20 fokot, a tengerpar­ton pedig a 25-öt. Az időjárás rendkívül ked­vez a földműveseknek. A ku­korica, a napraforgó és a cukorrépa szedése a vége fe­lé közeledik, és ha el nem romlik az idő, legalább a gazdaságok idejében befeje­zik az őszi munkákat. MAGYAR SZÓ Vita a kölcsön­­átalakítás körül A Jugoszláv Bankok Szö­vetségének igazgató bizott­sága tegnap sem tudott dön­teni arról, hogy a gazdaság­nak adott rövid lejáratú köl­csönök közül melyeket ala­kítják át hosszú lejáratúvá, mert ahány bank, annyi ér­dek jutott kifejezésre. A Nemzeti Bank javasla­ta szerint az összes rövid lejáratú kölcsönöknek körül­belül egyötödét alakítják át 25 éves kölcsönné, amelynek törlesztését csak három év múlva kell megkezdenie. A bankok ugyan elvben egyet­értenek a javaslattal, abban azonban már eltér a véle­ményük, hogy ki milyen arányban részesüljön ebben a kedvezményben. Dragutin Sebrek, a zág­rábi Gazdasági Bank igaz­gatója azt javasolta, hogy a kölcsönök összegét gazdasá­gi kulcs szerint osszák szét a köztársaságok között, hogy azok a bankok is részesül­hessenek a kedvezményben, amelyek kisebb összeggel tar­toznak a Nemzeti Banknak. Javaslatát több más bank képviselője is támogatta, köz­tük a bosznia-hercegovinaia­­ké is. Nagy András megmondta az elnöknek , az elnök Nagy Andrásnak A temeri­niek küldötte, Nagy András vasárnapra vir­radóra ért haza az első or­szágos pártkonferenciáról. Vasárnap elmesélte ismerőé­­seinek, hogyan zajlott le az összejövetel, hétfőn hajnal­ban begyújtotta a traktort, és megkezdte a trágyahordást, mert konferencia ide, kon­ferencia oda, a búzát azért el kell vetni, legalább azt a keveset, ha már sokat nem érdemes. A traktor megállás nélkül dohog az udvaron, amíg mi mellette állunk, és a gazda röviden elmeséli országos küldötti élményeit. — Már a vége felé jár­tunk, és még mindig nem kerültem sorra. Egyre szó­­lítgattak bennünket, hogy aki úgy érzi, más elmondta már, amit ő akar, az álljon el felszólalási szándékától. Nem tartottam semmiképpen he­lyesnek, hogy elhallgassam véleményemet, s éppen ak­kor, amikor már szóhoz jut­nék. Nem léptem vissza, és szombaton sorra kerültem. Két felszólalást készített elő. Az egyiket a temerini helyi közösség elnökével és a párttitkárral, a másikat pedig a szövetkezet két em­berével. Sehogyan sem tud­ta azonban a kettőt egymás végébe ragasztani, így hát az ülésen csak az egyiket mondta el, azt, amelyiket az elnökkel és a titkárral ké­szített. De a másikat sem hagyta a zsebében lapulni. — Azt elmondtam szomba­ton délelőtt magának THó­nak. Ő is ott volt a között a 30 földműves között, akiket fo­gadott a JKSZ elnöke. — Sorba kérdezett ben­nünket, kinek mi mondani­valója van. El is mondtuk. Én is. Csendes szavú Nagy And­rás, de határozott beszédű, most sem kertel, akárcsak ott Titónál, rögtön a tárgyra tér. — Megmondtam az elnök­nek, hogy sokan keresnek a búzán, csak mi termelők nem. S ezt a kicsit, amit most a Végrehajtó Tanács utólag jóváhagyott, ezt is késve kapjuk. Csak helye­selt hozzá az elnök, hogy er­ről neki ugyanez a vélemé­nye. Aztán azt is mondtam, hogy mire való ilyen nagy adót kivetni a traktorra, meg általában a gépekre. Vagy nem azt akarjuk-e, hogy gya­rapodjon a paraszt is?! Sze­rencsére már nem csúfolnak kuláknak bennünket, ha va­lami gépet veszünk, mint öt­hat évvel ezelőtt, de nem is bánják sokan, ha nem ve­szünk. Pedig, lám, az én fi­am is szívesebben ül a trak­torra, s hajt vele végig a falun, mintha fogatos kocsin kellene ülnie. Nevetett rajta az elnök, s nagyon bizony­gatta, hogy ez így van. A gazda felesége is hall­gatja, mit mesél az ember belgrádi útjáról, s nem állja, hogy meg ne mondja: — Olyan vidám ez, mióta hazajött, mindig csak moso­lyog, madarat lehetne vele fogatni. A gazda megmagyarázza ennek is az okát. — Nem voltam eddig tisz­tában vele, hogy a felsőbb vezetőség hogyan néz a gyarapodni akaró földmű­vesre. Sokszor az volt az ér­zésem, hogy szinte nép- és osztályellenséget látnak ben­nünk, talán még maga Toto is. Most azonban elmondta, közvetlenül az ő szájából hal­lottam: „Nekünk gazdasági­lag erős magánföldművesek­re van szükségünk. Kell a mezőgazdasági nagybirtok, de a földműves is. Olyan, aki jól érti a szakmát, és ver­senyképesen tud termelni.” Így mondta az elnök, most hát tudom már, hogy min tekintenek bennünket az or­szág másodrendű, megtűrt vagy éppenséggel kivetniva­ló polgárainak, s ha dolgoz­ni akarunk, talán lehet ér­demesen is, csak ki kell har­colni igazunkat. No de ne haragudjon, mennem kell, ma ki kell hordani ezt a trágyát, holnap fel kell szán­tani a földet, hogy vethes­sem a búzát. Néhány napja szép őszi idő kedvez a földművelés­nek. Ki kell használni az alkal­mat. Hoz-e jobb napokat is maguknak a földművesek­nek is? Nagy András bízik benne, azért lett mosolygós. M-n Még csak a felét vetették el a búzának Vajdaságban Becslések szerint tartomá­nyunkban eddig 239 000 hek­táron, vagyis az előirányzott területnek alig valamivel több mint a felén fejeződött be a búza vetése. A társa­dalmi gazdaságok ugyan már 70 százalékban elvetet­ték a búzát, de a magánbir­tokokon és a társasterme­lésben is késik a munka. A lekötött 70 000 hektárnyi te­rületből csak 44 000 hektáron került földbe a mag. A szép idő lehetővé tette a terménybetakarítás meggyor­sítását. A birtokok már a fe­lét, a magántermelők pedig mintegy 60 százalékát letör­ték a kukoricának, a cukor­répaszedést pedig 50 száza­lékban fejezték be. A munkaerőhiány nagy ne­hézséget okoz. Egyes idény­munkások 300—400 dinárt is elkérnek egy hold kukorica letöréséért. Ikanovic beismerte, hogy felkoncolta családját Feleségét baltával, gyermekeit késsel mészárolta le Tegnap végre fény derült a boszniai Baljas helységben történt kegyetlen ötös gyil­kosságra. Nail Ikanovic be­ismerte, hogy ő ölte meg fe­leségét és négy kisgyerekét — közölte tegnap Zdravko Bajagic, a banjalukai kerü­leti bíróság vizsgálóbírája. A szörnyű családirtás ok­tóber 14-én este történt. Ika­novic baltával agyonverte feleségét, utána pedig sorra agyonszúrta négy kisgyere­két. Az iszonyú bűntett után a közbiztonsági szolgálat köze­gei azonnal megkezdték a nyomozást. Szarajevói, zág­rábi és banjalukai szakem­bereket is bevontak munká­jukba, majd a Szövetségi Belügyi Titkárság, végül pe­dig az Interpol segítségével kapcsolatba léptek a nyugat­német bűnügyi rendőrséggel, hogy tartóztassa le az ott dolgozó családapát, mert ala­pos a gyanú, hogy ő követte el az ötös gyilkosságot. Ivanovic közben visszatért Jugoszláviába, úgyhogy vé­gül is itt tartóztatták le. A vizsgálati eljárás során be­ismerte, hogy ő koncolta fel családját. Bűntettének okai egyelőre ismeretlenek. 5. oldal Újabb hadüzenet a szénbányák és az olajfinomítók között Valóságos pánikot keltett tegnap a Szövetségi Gazda­sági Kamara szénbányászati tanácsának ülésén az a be­jelentés, hogy jövőre való­színűleg teljesen szabad lesz a nyersolaj-behozatal. Leg­nagyobb szénbányáink kép­viselői a legerélyesebben el­lenezték ennek megengedé­sét, és elhatározták, hogy a legrövidebb időn belül til­takozni fognak a Szövetségi Gazdasági Kamara elnöké­nél, a szövetségi gazdasági titkárnál és a kormány il­letékes alelnökénél. Attól tartanak ugyanis, hogy a va­lószínűleg nagyarányú beho­zatal és kínálat miatt to­vább csökken a szén keres­lete, s még inkább súlyosbo­dik a szénbányák helyzete. Félelmüket csak növeli az a kimutatás, amely szerint a széntermelés az idén telje­sen stagnált, a mamutfogyasz­­tás viszont csaknem 20 szá­zalékkal növekedett. De az olajipar is rendkívül szükségesnek tartja a nyers­olaj-behozatal liberalizálását, mert ettől függ, hogy a fino­­mítók jövőre zavartalanul működhetnek-e. A két gazdasági ág kö­zött tehát minden bizony­nyal újból fellángol a harc. ) Afrika körüli útra indult a Liburnija kiállítóhajó Ezúttal húsz vállalati képviselő is ott lesz a fedélzetén , hó 25-én négyhónapos afrikai körútra indul a Li­­burnija nevű kiállítóhajó. A vállalatok ezúttal nagyobb érdeklődést tanúsítottak kör­útja iránt, mint tavaly, ami­kor Dél-Amerikában járt. Ezt nemcsak a kiállítási tárgyak számának növekedé­se bizonyítja, hanem az is, hogy húsz vállalat képviselő­je is útra kel, hogy hely­színen kössön üzletet. A kiállítóhajó Málta, Tu­nézia, Algéria, Marokkó, Mauritána, Szenegál, Zam­bia, Guinea, az Elefántcsont­part, Dahomey, Kamerun, Gabon, Kongó, Nigéria, Gha­na, Libéria és Sierra Leone kikötőiben vet horgonyt. Kétezer négyzetméternyi ki­állítási területén 3000 vegy-, gép-, gyógyszer-, bőr- és egyéb ipari termékeket mu­tatnak be. Hazánk a hajó úticéljában levő országokkal tavaly 130 millió dollár értékű árucse­rét bonyolított le, ebből 57,5 millió dollár esik a ki­vitelre, 72,5 millió a beho­zatalra. Marušić, akárcs­ak Hrkac, menekül a felelősségtől Tegnap óta az usztasa szervezet tagjai tanúskodnak Tegnap reggel a maribori usztasa szervezet tagjainak tanúkihallgatásával folytatta a Hrkac-féle bűnper tárgya­lását a belgrádi kerületi bí­róság ötös tanácsa. A tanúk között van Boža Hrkaé is, a vádlott testvérbátyja, a maribori szervezet volt ve­zetője, akit Miljenko Hrkaé halálra ítélése után árult el. Boža Hrkaé kihallgatására és a két testvér sorsdöntően jelentős szembesítésére azon­ban tegnap sem került sor, az ötös tanács hét órát szen­telt Stanko Marušić kihall­gatásának és a vádlottal való szembesítésének. Marušić fe­lett, mint ismeretes, a mari­bori bíróság fog ítélkezni. A közvádló azzal terheli, hogy a zágrábi temetőben a hősök emlékművén ő helyezte el azt a pokolgépet, amely nem robbant­ fel. A hét-nyolc napra terve­zett tárgyalás, tegnap már a harmadik hétbe lépett, és csak most kezdték meg az usztasa szervezet rácsok mö­gött levő tagjainak tanúki­hallgatását. Hrkaé eddig azt vallotta, hogy Mamáiénak három po­kolgépet adott át, ezt Mam­áié letartóztatása után be is ismerte. Tegnap viszont min­dent letagadott, s azt állí­totta, hogy soha életében nem látott pokolgépet Később azonban, amikor a tűzszerész megkérdezte, mi­lyen részekből áll a pokol­gép, Mamáié mintha meg­feledkezett volna önmagáról, szakszerűen felsorolta a po­kolgép részeit. Mamáié egyéb­ként egész idő alatt ütődött­­nek tettette magát. Amikor az elnök, a közvádló, az ügy­véd, valamint a tűzszerész és a szembesítésnél Hrkné kér­dést tett fel neki, Mamáté válasz helyett a kijárat felé fordult, elindult, és bejelen­tette: — Megyek haza, Liátk­á­ra! Ezt a jelenetet legalább ti­zenötször megismételte. Hrknc is hiába emlékeztet­te száz meg száz részletre, Maráié folyton csak azt is­mételte, hogy pokolgépet so­hasem látott életében. A zágrábi temetőben talált pokolgépen a maga ujjlenyo­matait találták meg — figyel­meztette a tanács elnöke Ma­­ruáiéot. — Lehet — mondta Ma­máié —, én azonban sem­miféle pokolgépről nem tu­dok. Ma vagy holnap végre sor kerül a két Hrkaé testvér szembesítésére. Úgy hírlik, hogy az idősebb Hrkaé min­dent tagad, öccse utólagos vallomását hazugságnak te­kinti. Szs.

Next