Magyar Szó, 1970. november (27. évfolyam, 301-328. szám)
1970-11-03 / 303. szám
Kedd, 1970. november 3. Mai Egy hullámhosszon A MAGAS SZINTŰ jugoszláv—román tárgyalások, beleértve az államfők gyakori személyes találkozóit is, már nem számítanak rendkívüli eseményeknek, hanem szervesen beleilleszkednek a két szomszédos szocialista ország között hagyományossá és szinte állandóvá lett tanácskozások, vélemény- és tapasztalatcserék láncolatába. Nicolae Ceausescunak, a román államtanács elnökének ma kezdődő kétnapos baráti látogatására azonban a két ország sokoldalú diplomáciai tevékenységének egy olyan rendkívül eredményes időszaka után kerül sor, amely a brdói találkozónak nagyobb jelentőséget kölcsönöz, elsősorban európai szempontból. Nem sokkal az el nem kötelezett országok nagy visszhangot keltett lusakai találkozóját követően (jegyezzük meg itt, hogy a román sajtó megkülönböztetett figyelemmel kísérte a csúcsértekezlet munkáját, és bőségesen tudósított róla) Tito elnök vendégül látta az egyik szuperhatalom, az Egyesült Államok elnökét, és nemcsak a világproblémák legsúlyosabbjairól folytatott vele hasznos párbeszédet, hanem éppen Lusaka szellemét és határozatait tolmácsolva — arról is tájékoztatta Nixont, hogyan tekintenek az el nem kötelezett, illetve a kis és közepes országok a nemzetközi viszonyok nagyobb fokú demokratizálásának lehetőségére. Ceausescu elnöknek mindössze néhány nappal ezelőtt szintén alkalma volt találkozni Nixonnal, és folytatni a tavaly augusztusban Bukarestben megkezdett eszmecserét. A román államfő szinte közvetlenül az ENSZ-közgyű- lésről érkezik hazánkba. A jubileumi ülésszakon való személyes részvételével Ceausescu mintegy hangsúlyozni kívánta azt a jelentőséget, amelyet Románia tulajdonít a világszervezetnek, és élt az alkalommal, hogy ismételten kidomborítsa azokat az elveket, amelyeket Románia elsődlegesnek tart az országok és népek közötti viszonyban, ez pedig: a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartása és a be nem avatkozás egymás belügyeibe. A jugoszláv küldöttség New Yorkban szintén minden tőle telhetőt megtett, hogy az ünnepi ülésszak ne legyen meddő manifesztáció, hanem — a nagyhatalmak kizárólagossága és egyezkedése ellenére — kidomborította az ENSZ felelősségét kozunk létfontosságú problémáink megoldásáért. A két szocialista ország a világszervezetet olyan pótolhatatlan eszköznek tekinti, amely nélkül elképzelhetetlen az országok egyenrangú és szabad fejlődése, a kölcsönös megértés, megbecsülés légkörének megteremtése a világ népei között. Jugoszlávia és Románia egyaránt nagy jelentőséget tulajdonítanak az Európában elindult pozitív folyamatoknak, azokat eleve támogatták, sőt kezdeményezték is, és érthető, hogy a jelen pillanatban figyelmük kontinensünkre összpontosul. Tito elnök sorra látogatta a Közös Piac tagállamait, és az európai politikai színtér olyan jelentős személyiségeivel találkozott, mint Brandt és Pompidou, Ceausescu pedig különösképpen a balkáni együttműködés előmozdításán fáradozik. Románia — noha tagja a Varsói Szerződésnek — az európai biztonság megteremtését nem a katonai tömbök közötti koegzisztenciában, hanem azok fokozatos felszámolásában látja, és ilyen szempontok vezérlik az összeurópai értekezlet előkészületeiben is. A fenti példákból is látszik, hogy a két szomszédos ország azonos vagy igen hasonló nézeteket vall a nemzetközi élet legfőbb problémáiról, és mondhatni — egy hullámhosszon fejti ki külpolitikai tevékenységét. A Titu—Ceausescu megbeszélésekhez azonban nemcsak a jugoszláv és román szempontból is gazdag „diplomáciai ősz” szolgáltat időszerű témákat, hanem az élet úgyszólván minden területére kiterjedő és állandóan fejlődő kétoldali együttműködés is. Íme csak néhány adat: a két ország aláírta az 1971 és 1975 közötti időszakra vonatkozó kereskedelmi egyezményét, amely 540 millió dolláros árucsere-forgalmat irányoz elő, és az előző öt évhez képest kétszeres növekedést jelent. Befejeződött, vagy folyamatban van több hosszú lejáratú megállapodás kidolgozása az ipari kooperáció terén, elsősorban a gép- és vegyiparban, meg a gépkocsigyártásban. A kooperáció fejlesztésére és a más országok piacain való eredményesebb fellépés szavatolására közös bankkonzorcium alakult. Végül — de nem utolsósorban — említsük meg, hogy véglegesítés előtt áll a két szomszédos ország barátságának és közös alkotómunkájának szimbólumaként álló al-dunai vízerőműrendszer második fokozata megépítésének terve is. A két ország együttműködése tehát zavartalanul, eredményesen fejlődik — s mint Ceausescu a legutóbbi jugoszláv—román csúcstalálkozón megállapította — a legjobbak közé tartozik a szocialista országok között. Tito és Ceausescu mostani találkozója csak újabb ösztönzést adhat ezeknek a kapcsolatoknak, nemzetközi téren pedig erősíti azokat a jól ismert elveket, amelyeket Jugoszlávia és Románia is vallanak külpolitikájukban. (me) MAGYAR SZÓ Olaszország hamarosan fölveszi a diplomáciai kapcsolatot a Kínai NK-val A japán kormányhoz közel álló körök szerint Olaszország rövidesen bejelenti, hogy fölveszi a diplomáciai kapcsolatokat a Kínai NK- val. Kína jelenleg 45 országgal tart fenn diplomáciai kapcsolatot, közöttük 9 nyugati országgal: Nagy-Britanniával, Dániával, Franciaországgal, Finnországgal, Hollandiával, Norvégiával, Svédországgal, Svájccal és Kanadával. Az angolok többsége ellenzi a tízes számrendszert A Gallup-féle közvéleménykutató intézet ankétjének adatai szerint az angolok nagy többsége nem helyesli a tízes számrendszer bevezetését. A megkérdezettek 57 százaléka ellenezte, és 33 százaléka helyeselte a tízes számrendsert nagy-britanniai bevezetését. 3. oldal Helsinkiben megkezdődött a szovjet—amerikai hadászat fegyverkezés-korlátozási tárgyalások harmadik szakasza. Képünkön, a megnyitó ülés előtti díszfogadáson Väinö Leskinen finn külügyminiszter (középen) Gerard Smith amerikai (balra) és Vlagyimir Szemjonov szovjet küldöttségvezetőt (jobbra) köszönti Halálra taposták egymást a menekülők, újabb részletek a franciaországi tragédiáról Sok halott személyazonosságát nem tudják megállapítani, mert szénné égett Párizsból jelenti a Tanjug. Hétfőn délig a vasárnapi tűzvész 88 áldozatának személyazonosságát állapították meg a franciaországi Saint Laurent du Pont-ban,a többiekét valószínűleg egyáltalán nem sikerül, mert testük szénné égett. Hétfőn reggel a lyoni kórházban meghalt még egy súlyos sebesült, úgyhogy az áldozatok száma 143-ra emelkedett. A leégett éjszakai mulatóban jórészt helybeli és a szomszédos Izere városkából való fiúk és lányok voltak. Feltételezik, hogy odaveszett egy olasz és egy holland állampolgár is. A hatóságok erélyes vizsgálatot indítottak a katasztrófa okainak kivizsgálására. Hivatalos közleményt eddig nem tettek közzé, a jelek azonban arra mutatnak, hogy hanyag volt a mulató tulajdonosa és az illetékes hatósági szerv is: egyetlenegyszer sem vizsgálták meg a mulató berendezését és villanyvezetékeit. Nem viseltek gondot a mulató biztonságáról sem, a vészkijáratokról, a tűzoltófelszerelésről stb. A közvélemény szerint a legerélyesebben föl kell lépni mindazokkal szemben, akiknek a hanyagsága miatt a katasztrófa bekövetkezett. Az éjszakai mulatót egy évvel ezelőtt rendezték be egy volt raktárhelyiségben. A táncparkett körül különböző szinteken kis páholyok voltak, amelyeket szűk folyosók kötöttek össze. Az emeleti részen erkély volt, ahova keskeny csigalépcsőn lehetett feljutni. A díszítések műanyagból voltak, a bútorzat egy újfajta anyagból, amelynek alapanyaga préselt karton. Mindkét anyag igen gyúlékony. Elég volt, hogy egyetlen bútordarab tüzet fogjon, és máris az egész helyiség lángokban állt. Szemtanúk szerint a tűz egy emeleti páholyban keletkezett. Amikor a közönség észrevette a gomolygó füstfelhőt, pánikszerűen menekülni kezdett a mellék- és főkijárat felé. A mellékajtók azonban zárva voltak. A halálra rémült emberek azonban viszszafordulni már nem tudtak, mert a hátsó sorokban levők valósággal összepréselték őket. Kevesen tudtak kijutni a főkijáraton is, mert az ajtószerkezet csak egyenkénti távozást engedett meg. A lángban álló műanyag mennyezet csakhamar leszakadt. Ez okozta a jelenlevők többségének a halálát. A járókelők hallották ugyan a segélykiáltásokat, de a tánctermet ekkor már nem lehetett megközelíteni. Kína nemzetközi értekezletet javasol az atomfegyverek betiltásáról Hivatalos formában nem terjesztették be a javaslatot, mégis nagy visszhangot keltett A Kínai NK megismételte korábbi tételét, amely szerint harcolni kell az atomháború megakadályozásáért és azért, hogy a világ valamennyi országának képviselője üljön össze értekezletre, és kössön egyezményt az atomfegyverek teljes betiltásáról és megsemmisítéséről. A fenti álláspontot közvetett formában az a közös közlemény tartalmazza, amelyet a kínai—japán baráti társaság vezetői és a Japán Szocialista Párt küldöttsége int alá. A közlemény szerint a tárgyalások során a japán küldöttség támogatta azt a kínai álláspontot, amely szerint nemzetközi csúcsértekezletet kell összehívni az atomfegyverek betiltása és megsemmisítése végett. Jóllehet, ezt az elgondolást csupán megemlítették — Peking ugyanis hivatalos formában nem terjesztette ezt a javaslatot a világ országai elé —, mégis nagy nemzetközi visszhangot keltett. Elsősorban azért, mert a közvéleményt közvetlenül a stratégiai atomfegyverkezés korlátozásáról szóló szovjet—amerikai tárgyalások új szakaszának kezdete előtt adták ki. Szembetűnő az is, hogy a japán szocialisták küldöttsége a közös közlemény aláírásával nem fejezte be kínai látogatását. Másrészt a közlemény a védelemről és fegyverkezésről szóló japán „fehér könyv” közzétételével egyidejűleg jelent meg. A fehér könyv kilátásba helyezi, hogy Japánt taktikai atomfegyverrel szerelik fel. A kínai kormány 1963. július 31-én nyilatkozatot tett közzé, amelyben javasolta, hogy a világ valamennyi országának kormányfői üljenek össze, és vitassák meg az atomfegyverek teljes betiltásának és megsemmisítésének kérdését. Ugyanezen év augusztus 2-án Csou Enlaj miniszterelnök levélben hívta fel a világ államfőinek figyelmét e javaslatra, és támogatásukat kérte. A kínai miniszterelnök alig néhány nappal az atomkísérletek részletes betiltásáról szóló egyezmény aláírása után állt elő kezdeményezésével. 1964. október 16-án, az első kínai atomkísérlet alkalmával, Peking megismételte indítványát, s kijelentette, hogy soha semmilyen körülmények között sem fogja elsőként bevetni atomfegyverét. Ez az álláspont helyet kapott a Japán Szocialista Párt küldöttségével folytatott tárgyalásokról szóló közös közleményben is. Görögország nem nyitja meg határait A kolera miatt elmérgesedik a görög—török viszony A Tanjug különtudósítójának levele Athén, november 2. A görög kormány visszautasította azt a török követelést, hogy nyissa meg ismét a határokat, és tegye lehetővé a két ország közötti forgalom helyreállítását. Eszerint tehát a határátjárók, a kikötők és a repülőterek továbbra is zárva lesznek a Törökországból érkező utasok előtt. A görög egészségügyi hatégesíteni kapcsolatait An hatóságokat nem győzte meg rával. Athéni körök emlékeza török hatóságok állítása, temnek arra, hogy hasonló hogy a kolerás megbetegedő intézkedéseket tettek a belieket lokalizálták, és hogy a gázok, sőt maga Törökország török hatóságok teljes méris — a török kormány ugyantöbben ellenőrzik ezt a ve- is lezáratta Szíria felőli hatászélyes járványt. A kolera rár, amikor Szíriában feltehát kellemetlen vitát idé ütötte fejét a kolera, tett elő Törökország és Gö- illetékes görög fórumokrögország között, amely im- ban megjegyzik, hogy Görög már kölcsönös vádaskodássá ország jóindulattal viseltet is fajult. Fölmerült a kérdés: Törökország iránt, és minel mérgesítheti-e a viszonyt a dent megtesz, hogy könnyítkolera a két szomszédos orsen a szomszédos országban uralkodó helyzeten. Ezért megengedte, hogy bizonyos AMMfMMlMSMíMfelű egészségügyi feltételek mel ф lett a török áru és egyéb jatt 1аД ívak továbbra is áthaladjanak 3 W Görögország területén. A gyü Ђmölcsön és zöldségfélén kitt No Vül úgyszintén engedélyezte * férfi kozmetikai * a török áru bevitelét Az eu-2 európai országokból Torokora szerény szágba tartó utasokat és árut is átengedik Görögországon. S végül: Görögország enge- „. . .. . ... ... ., helyezte, hogy Törökországon ЛГОк idegenból az utasok vonaton Plov-SZELtt.r» ^gyani"úivba utazzanak, azzal a fölös^ Bulgária' inkább°sazdaság1 tétellel* ^rög tervte-és politikai okokból zárta le íftt 3 v°natra "err!sza11' Törökország felőli határait, ^nhat IT senki " ^ ““ rggnodaromlottgéSZSég miatti díszemben a görög kor aggodalomból. ^ ^ many nem engedélyezi, hogy A görög hatóságok erre azt a török polgárok görög tervválaszolták, hogy Görögorlétén át utazzanak az eurószág minden szükséges intéz- Pa* országokba, mert fennkedést megtesz a kolera tér arra veszély, hogy néhányan kevést megtesz a kolera tér közülük görög területen majedesenek meghiúsítására, és radnak. Ugyanilyen, megyonegyáltalám nem áll szándékolások alapján a nyugatnéhában kárt okozni bármely met hatóságok nemrégen nem vele szomszédos ország érdé- ^ 2°°° mun* keinek, még kevésbé Török- Görögország _ mint aho_ országnak, amellyel baráti gyan Athénban hangsúlyozkapcsolatban áll. Hangsúlyozzák — mindenképpen fenn zák, hogy a Görögországban зкагја tartani baráti kapcsot*« K sstart&í nül szükség volt, mert a kor megtesz, hogy megkönnyítse lorát az egészségügyi szervek a Törökországban uralkodó is terjeszthetik. Egyébként is súlyos helyzetet. Hivatalos a védőoltás a beoltottaknak körök remélik, hogy a mindössze 40—50 százalékát török hatóságok helyeóvja meg a fertőzéstől. sem értelmezik a görög Az említett okok miatt országi óvintézkedéseket, hangsúlyozzák a hivatalos görbén tehát szeretné elrög szervekra Törökország kerülni a kellemetlen vitát felőli határ ideiglenes lezá- Ankarával már csak azért is, rása logikus védelmi intézke- nehogy ez megzavarja a kérdés a veszélyes járvánnyal szomszédos ország kapcsálaszemben. Athén tehát sem tart, miképpen sem óhajtja elmét- D. RADIVOJEVIC