Magyar Szó, 1971. január (28. évfolyam, 1-29. szám)

1971-01-14 / 12. szám

2. oldal Hamani Dh­ori Niger köztársasági elnöke Olaszországba látogatott és tárgyalt Giu­seppe Saragat olasz köztársasági elnökkel A testvéri kapcsolatok erősítése A LEMP Politikai Bizottsága külpolitikai kérdésekről tárgyalt Varsóból jelenti a Tan­kig. A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának Politikai Bizottságát tájékoztatták Edward Gierek első titkár és Piotr Jarosze­­wicz miniszterelnök kelet­­berlini látogatásáról. A po­litikai bizottság ülése után kiadott közlemény hangsú­lyozza: a politikai bizottság mély meggyőződése, hogy az Ulbricht első titkárral és Willi Staph miniszterelnök­kel folytatott tárgyalások elősegítik a LEMP és az NSZEP testvéri együttmű­ködését, továbbá Lengyel­­ország és az NDK baráti kapcsolatainak továbbfej­lesztését. A politikaii bizottság meg­vitatta a lakásépítkezéssel kapcsolatos problémákat is, és többek között úgy dön­tött, hogy jelentős mérték­ben növelik a hiteleket, és javítják a hitelfeltételeket. A legmagasabb rangú párt- és állami vezetők moszkvai és berlini villám­­látogatásáról, valamint a pártvezetőség titkársági tag­jainak berlini, budapesti és szófiai látogatásáról tegnap jelentek meg az első hír­magyarázatok a varsói saj­tóban. A Trybuna Ludu megállapítja, hogy ezek a látogatások megerősítik a lengyel külpolitika alapel­veit. A lengyel külpolitika, úgymond, a testvéri kapcso­latok megszilárdítása, a Var­sói Szerződés és a KGST egységének fokozásán ala­pul. A moszkvai és berlini ta­lálkozók a pártlap szerint igen fontos események, kü­lönösen az érdekelt országok közötti kapcsolatok szem­pontjából, ugyanakkor igen nagy jelentőségűek a Varsói Szerződés és a KGST összes tagállamai szövetségének megszilárdítása tekinteté­ben is. Nyugat-Németors­zág nem szállít több fegyvert Görögországnak A döntést nem indokolták meg országnak. Korábbi meg­egyezés értelmében az NSZK 1970 végéig 100 millió márka értékű fegyvert szállított le. A bonni kormány hiva­talos szóvivője nem indo­kolta meg ezt az intézke­dést, a nyugatnémet lapok azonban a közelmúltban arról cikkeztek, hogy Bonn többé nem hajlandó fegy­verrel ellátni a diktatórikus rezsimeket A kormánypárti görög la­pok keményen bírálják Brandt kancellárt, mond­ván, hogy kormánya nem tesz eleget a szövetségesei iránti kötelezettségének. Ennek pedig Bonn keleti politikája az oka. Görögország jelentős ka­tonai segélyt kap az Egye­sült Államoktól. Athénból jelenti a Tanjug. Görög kormánykörökben nagy a méltatlankiodás ami­att, hogy Nyugat-Német­­ország nem szándékozik több fegyvert szállítani Görög- Városi pártértekezlet Sanghajban Az első a kulturális forradalom kezdete óta Sanghaj az első kínai nagyváros, amelyben meg­tartották a városi pártszer­vezet új kongresszusát. Sor­rendben a negyedik volt — írja a Renmin Ribao —, s az első a kulturális forradalom óta. A Sanghaj­i pártszervezet a legnagyobbak és legbefolyá­­sosabbak közé tartozik Kíná­ban. Értekezletének munká­jában mintegy 1000 küldött vett részt, mindössze 50-nel kevesebb, mint a 40 milliós Csianghszu tartomány kong­resszusán. Sanghaj volt egyébként a kulturális forra­dalom bölcsője. Arról neve­zetes még, hogy nem egészen 50 évvel ezelőtt itt alakítot­ták meg a Kínai Kommunis­ta Pártot. A kongresszuson megálla­pították, hogy a forradalmi bizottságok erős egységet alakítanak ki a néptömegek­kel. A tízmilliós Sanghajban, Kína egyik legnagyobb ipar­városában, a kultúrforrada­­lom kezdete óta eltelt öt év alatt az ipari termelés 68 százalékkal növekedett az előző ötéves időszakhoz ké­pest A pártszervezet Mao Ce­­tung gondolatainak tanulmá­nyozását és alkalmazását tartja a legfontosabb fel­adatnak. ­ Okinawáról elszállítják az amerikai mérges gázt A szigetlakók ezrei hagyták el otthonaikat Okinawáról jelenti az UPI. Az amerikaiak tegnap megkezdték 150 tonna, mér­ges gáz elszállítását az oki­­nawai támaszpontról. A szi­get sok ezer lakója elhagyta otthonát, mielőtt a halálos töltésű gránátokkal megra­kott teherautók eldülbörög­­tek a tengerparti kikötő fe­lé. A szállítmányt katonai rendőrség kíséri. A második szállítmány teg­nap délben indult útnak Johnston csendes-óceáni szi­get felé. Egy év alatt az amerikaiak 13 000 tonna vegyi fegyvert szállítanak el Okinawáról. I MAGYAR SZÓ Csütörtök, 1971. jan. 14. Ausztria nagyobb figyelemmel fordul Kelet-Európa felé Kirchschläger osztrák külügyminiszter Varsóba érkezett Ausztria és Lengyelország kapcsolataiban nincs vitás kérdés — hangoztatják bécsi hivatalos körök­ben Kirchschläger osztrák külügyminiszter mostani varsói látogatásával kapcsolatban. Kirchschläger szerdán érkezett Varsóba. Mielőtt elutazott volna, sajtónyilatkozatában el­mondta, hogy Jedrychowski lengyel külügyminiszterrel tárgyalni fog az európai biztonsági értekezletről, a közel-keleti helyzetről és az európai helyzetről a szov­jet—német és a lengyel— német egyezmények fényé­ben. A lengyel kormány úgy tartja, hogy az európai biztonsági értekezletet ala­posan elő kell készíteni. Er­re a kétoldali megbeszélé­sek a legalkalmasabbak. Bécsi hírmagyarázatok szerint kedvező feltételek alakultak ki Ausztria és Lengyelország kapcsolatai­nak fejlesztésére. Az oszt­rák külügyminiszter varsói látogatása, mint mondják, hozzátartozik az osztrák diplomácia kelet-európai te­vékenységéhez. Egy hónap­pal ezelőtt Kirchschläger az osztrák—magyar határon találkozott Péter János ma­gyar külügyminiszterrel, ja­nuár 26-én pedig Moszkvá­ban tárgyalni fog Gromikó­­val Becsuktak a chicagói iskolák Kedden béremelési sztrájkba léptek a chica­gói tanítók. Emiatt be­csuktak 533 iskolát, s mintegy 589 COO diák soron kívüli szünidőt kapott. ­ Zongorában nem lehet olajat szállítani Daniel Ludwig a világ legnagyobb tartályhajóflottájának tulajdonosa arra sem volt hajlandó, hogy a Who’ s Who (Ki ki­csoda) című amerikai kiad­vány számára közölje kar­rierjének fontosabb adatait. Amerikában magános far­kasnak nevezik. Honfitár­sai közül csak kevesen tud­ják igazi nevét. A képet sem közölhetik az újságok, mert évek óta nem fényké­pezhették le. Ludwig húsz éven át élt Connecticut amerikai szö­vetségi állam Darien város­kájában. Szomszédai nem is sejtették, hogy a szerény életmódot folytató férfi egy egész gazdasági impériumot irányít. Nemrég New York­ban telepedett le. Most on­nan igazgatja kereskedelmi flottáját. Minden fontosabb kér­désben egyedül dönt, nincs szüksége mások tanácsára. Egyik üzemének igazgatója elmondta, hogy a munkatár­saknak nincs betekintésük a tervekbe, és mindig csak annyit tudnak, amennyire feladatuk elvégzéséhez szük­ség van. Ludwig amerikai recep-Panamában épít egy hatal-­tek alapján lett multimilli­­mos olajvezetéket, amos. Keményen dolgozott. Az összes multimilliomo­sok közül Daniel Ludwig a leghozzáférhetetlenebb az újságírók számára. Eddig csupán egyetlenegyszer si­került interjúra bírni. Még­is minden pénzt félretett. Tizenkilenc éves korára öt­ezer dollárt gyűjtött össze. Ezen a pénzen egy kivén­­hedt hajót vásárolt, azon­nal szétszedte, és alkatré­szenként jóval drágábban adta fel. Ezután vette meg első használható gőzhajó­ját, és helyet harcolt ki ma­gának a szállítmányozási üzletben. Jóval később kapcsolódott be azonban az olajszállítás­ba, s ez az évek során mil­liókat hozott neki. Amikor Amerika belépett a máso­dik világháborúba, Ludwig saját hajógyárat épített, és ott gyártotta az olajszállító hajókat. Hogy minél több hajót építhessen, tökélet­í­­tette a munkafolyamatokat, a világon először az ő gyárá­ban hegesztették és nem sze­gecselték egymáshoz a ha­­j­óalkatrészeket. A háború befejeztével Ludwig hajóhada az ötödik helyen volt az Egyesült Ál­lamokban. A háború utáni gazdasági fellendülést alapo­san kihasználta. Hogy ki­játssza az adóhivatalt, pa­namai és libériai zászlók alatt futtatja hajóit. Újab­ban már nem is Ameriká­ban, hanem Japánban gyárt­ja a tartályhajókat, mivel ott sokkal kisebb bért kell fizetnie a munkásoknak. Sokak szerint a „legspár­­taibb” hajókat Ludwig gyártja. Hogy minél több olajat szállíthasson, minden fölösleges eszközt és beren­dezést eltávolított hajói­ról. Kedvenc mondása, hogy akár­ zongorát is elhelyez­hetne a hajókon, de minek, amikor zongorában nem le­het olajat szállítani. (DER SPIEGEL D­ aniel Keith Ludwig kilencéves korában, vásárolta az első csó­nakot 75 dollárért. Gondo­san kijavította, befestette, és kétszeres áron túladott rajta. Ma Daniel Ludwig 73 éves, és az ő tulajdonában van a világ legnagyobb olaj­­szállító hajóraja. Hatvan szállítóhajója­ ösz­­szesen ötmillió tonnás, és ezzel megelőzte Arisztote­­lisz Onasszisz és Sztavrosz Niarkhosz görög hajótulaj­donosokat. Daniel Ludwig a világ hat leggazdagabb emberé­nek egyike. Csak a kuwaiti emirek, Nubar Gulben­­kian olajmágnásnak, Hughes, Getty és Hunt amerikai iparmágnásoknak van az övéhez mérhető vagyona. Ludwig vagyonát kétmilli­árd dollárra becsülik. Tulajdonában van számos ausztráliai ércbánya, kana­dai olaj­mező, amerikai szén­bánya és a világ legnagyobb narancsültetvénye Panamá­ban. Ezenkívül számos olaj- és hajótársaság, valamint bank részvényese. Jelenleg ТаЋШ kaland (11) — Az volt, amigo. Szerencsémnek vagy nem is tudom, minek köszönhettem, hogy nem akadtak a nyomomra. De egy hónap eltelte után arra a következtetésre jutot­tam, hogy országon belül sem az én hely­zetem nem lesz biztos, sem nem tudok belül hozzá fogni a rendszer megdöntését célzó szervezkedéshez, holott szökésem végső célja, dédelgetett tervem éppen ez volt. Eldöntöttem hát, hogy a lehető leg­sürgősebben ki kell jutnom Portugáliá­ból ... valahová. De hová? Gyorsan át­tekintve a lehetőségeket, rájöttem, hogy kizárólag a Lisszabonban működő dél­amerikai nagy­követségekhez fordulhatok menedékjogért, mert egyetlen pillanatig sem volt kétségem afelől, hogy a lissza­­boni amerikai nagykövetség, de a többi európai demokratikus ország nagykövet­ségei is, beleértve az általam annyira tisztelt Franciaország nagykövetségét is, haladéktalanul kiszolgáltatnának a diktá­tornak a legelső követelésre ... Szomorú, hogy­ ezt kellett mondanom a nyugati demokráciákról, de így van..­. Csakhogy ez sem volt olyan egyszerű. Ugyanis az­óta, hogy Alvaro Lins brazil nagykövet befogadta, és minden salazari mesterke­dés ellenére sem szolgáltatta ki a por­tugál kormánynak Humberto Delgado ba­rátomat, a rendszer besúgóinak egész had­serege figyelte az összes lisszaboni latin­amerikai nagykövetségek környékét és minden moccanását... Más megoldás nem lévén, mégis ezt kellett megkockáztatnom: valahogyan bejutni az egyik ilyen nagy­­követségre, aztán, ha bent vagyok ... El­­kezdtem hát tanulmányozni a lisszaboni nagykövetségek helyrajzát és egyéb adott­ságait, és rövidesen arra a meggyőződésre jutottam, hogy célomnak leginkább az ar­gentin nagykövetség fekvése, épülete, helyzete fog megfelelni... Mindaz, amit az akkori nagykövetről, Ernesto Mairalról hal­lottam és még megtudtam, ugyancsak arra ösztönzött, hogy bízzam­ meg ebben a derék diplomatában, aki egyébként intim ba­rátja volt Alvaro Lins-nek, Delgado pro­­tektorának . Eddig rendben volt. De a bejutás__? Következtek a hogyanok és mikorok...? Számos tervet kovácsoltam, valahányszor éjszakai álruhás kiruccaná­saim során megkörnyékeztem az argentin nagykövetség épületét... Gondoltam én sok mindenre, egészen fantasztikus, sőt ma már nevetségesnek ható megoldások is megfordultak a fejemben ... Végül két megoldási mód szűrődött le bennem ... íme: fényes nappal, a nappali csúcsforga­lomban rajtaütésszerűen lerohanni a nagy­­követség épületét, és akár erőszakkal is betömi ajtaján, mielőtt a PIDE-bérencek felocsúdhatnának ... Ezt végül mégis el­vetettem, túl kockázatosnak tűnt... Ma­radt a másik megoldás: valamiféle trükk... És akkor kidolgoztam a trükköt... Aztán azon a napon, számomra felejthetetlen napon, mondanom sem kell... — Naptár szerint...? — Pontosan 1959. február 16-án, amigo... Ezen a napon déli 11 órakor piszkos mun­kásruhába öltözve, nagy ládával meggör­nyedt vállamon, amely alatt szinte egé­szen eltűnt a fejem, amit egyébként er­­nyős micisapka is befödött, megjelentem, nyugodt, sőt kissé tántorgó léptekkel, a nagykövetség főbejárata előtt... Jó lehe­tett a maszkom, mert maga az ott őgyelgő PIDE-ügynök — ismertem már korábbról — irányított át a hátsó bejárathoz, mond­ván, „minden szállítmányt ott kell bevin­ni, elöl csak ügyfelek léphetnek be” ... Alig tudtam elfojtani magamban a dia­dalmas kuncogást, miközben a hátsó be­járaton valóban beléptem a megmenekülés földjére ... Megtettem hát a második győztes lépést a teljes szabadság felé! ____ (Folytatjuk) El akarták rabolni Nixon tanácsosát Az amerikai hatóságok vádat emeltek hat ember ellen, mert el akarták ra­bolni Henry Kissingert, Nixon elnök tanácsosát, s fel akarták robbantani a kormányépületek hőtele­­­pét. Az egyik vádlott, Philip Berrigan római katolikus lelkész, már börtönben van, mert meg­semmisítette egy sorozó­bizottság nyilvántartási lapjait.

Next