Magyar Szó, 1971. január (28. évfolyam, 1-29. szám)

1971-01-14 / 12. szám

2. oldal Hamani Dhori Niger köztársasági elnöke Olaszországba látogatott és tárgyalt Giuseppe Saragat olasz köztársasági elnökkel A testvéri kapcsolatok erősítése A LEMP Politikai Bizottsága külpolitikai kérdésekről tárgyalt Varsóból jelenti a Tankig. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának Politikai Bizottságát tájékoztatták Edward Gierek első titkár és Piotr Jaroszewicz miniszterelnök keletberlini látogatásáról. A politikai bizottság ülése után kiadott közlemény hangsúlyozza: a politikai bizottság mély meggyőződése, hogy az Ulbricht első titkárral és Willi Staph miniszterelnökkel folytatott tárgyalások elősegítik a LEMP és az NSZEP testvéri együttműködését, továbbá Lengyelország és az NDK baráti kapcsolatainak továbbfejlesztését. A politikaii bizottság megvitatta a lakásépítkezéssel kapcsolatos problémákat is, és többek között úgy döntött, hogy jelentős mértékben növelik a hiteleket, és javítják a hitelfeltételeket. A legmagasabb rangú párt- és állami vezetők moszkvai és berlini villámlátogatásáról, valamint a pártvezetőség titkársági tagjainak berlini, budapesti és szófiai látogatásáról tegnap jelentek meg az első hírmagyarázatok a varsói sajtóban. A Trybuna Ludu megállapítja, hogy ezek a látogatások megerősítik a lengyel külpolitika alapelveit. A lengyel külpolitika, úgymond, a testvéri kapcsolatok megszilárdítása, a Varsói Szerződés és a KGST egységének fokozásán alapul. A moszkvai és berlini találkozók a pártlap szerint igen fontos események, különösen az érdekelt országok közötti kapcsolatok szempontjából, ugyanakkor igen nagy jelentőségűek a Varsói Szerződés és a KGST összes tagállamai szövetségének megszilárdítása tekintetében is. Nyugat-Németország nem szállít több fegyvert Görögországnak A döntést nem indokolták meg országnak. Korábbi megegyezés értelmében az NSZK 1970 végéig 100 millió márka értékű fegyvert szállított le. A bonni kormány hivatalos szóvivője nem indokolta meg ezt az intézkedést, a nyugatnémet lapok azonban a közelmúltban arról cikkeztek, hogy Bonn többé nem hajlandó fegyverrel ellátni a diktatórikus rezsimeket A kormánypárti görög lapok keményen bírálják Brandt kancellárt, mondván, hogy kormánya nem tesz eleget a szövetségesei iránti kötelezettségének. Ennek pedig Bonn keleti politikája az oka. Görögország jelentős katonai segélyt kap az Egyesült Államoktól. Athénból jelenti a Tanjug. Görög kormánykörökben nagy a méltatlankiodás amiatt, hogy Nyugat-Németország nem szándékozik több fegyvert szállítani Görög- Városi pártértekezlet Sanghajban Az első a kulturális forradalom kezdete óta Sanghaj az első kínai nagyváros, amelyben megtartották a városi pártszervezet új kongresszusát. Sorrendben a negyedik volt — írja a Renmin Ribao —, s az első a kulturális forradalom óta. A Sanghaji pártszervezet a legnagyobbak és legbefolyásosabbak közé tartozik Kínában. Értekezletének munkájában mintegy 1000 küldött vett részt, mindössze 50-nel kevesebb, mint a 40 milliós Csianghszu tartomány kongresszusán. Sanghaj volt egyébként a kulturális forradalom bölcsője. Arról nevezetes még, hogy nem egészen 50 évvel ezelőtt itt alakították meg a Kínai Kommunista Pártot. A kongresszuson megállapították, hogy a forradalmi bizottságok erős egységet alakítanak ki a néptömegekkel. A tízmilliós Sanghajban, Kína egyik legnagyobb iparvárosában, a kultúrforradalom kezdete óta eltelt öt év alatt az ipari termelés 68 százalékkal növekedett az előző ötéves időszakhoz képest A pártszervezet Mao Cetung gondolatainak tanulmányozását és alkalmazását tartja a legfontosabb feladatnak. Okinawáról elszállítják az amerikai mérges gázt A szigetlakók ezrei hagyták el otthonaikat Okinawáról jelenti az UPI. Az amerikaiak tegnap megkezdték 150 tonna, mérges gáz elszállítását az okinawai támaszpontról. A sziget sok ezer lakója elhagyta otthonát, mielőtt a halálos töltésű gránátokkal megrakott teherautók eldülbörögtek a tengerparti kikötő felé. A szállítmányt katonai rendőrség kíséri. A második szállítmány tegnap délben indult útnak Johnston csendes-óceáni sziget felé. Egy év alatt az amerikaiak 13 000 tonna vegyi fegyvert szállítanak el Okinawáról. I MAGYAR SZÓ Csütörtök, 1971. jan. 14. Ausztria nagyobb figyelemmel fordul Kelet-Európa felé Kirchschläger osztrák külügyminiszter Varsóba érkezett Ausztria és Lengyelország kapcsolataiban nincs vitás kérdés — hangoztatják bécsi hivatalos körökben Kirchschläger osztrák külügyminiszter mostani varsói látogatásával kapcsolatban. Kirchschläger szerdán érkezett Varsóba. Mielőtt elutazott volna, sajtónyilatkozatában elmondta, hogy Jedrychowski lengyel külügyminiszterrel tárgyalni fog az európai biztonsági értekezletről, a közel-keleti helyzetről és az európai helyzetről a szovjet—német és a lengyel— német egyezmények fényében. A lengyel kormány úgy tartja, hogy az európai biztonsági értekezletet alaposan elő kell készíteni. Erre a kétoldali megbeszélések a legalkalmasabbak. Bécsi hírmagyarázatok szerint kedvező feltételek alakultak ki Ausztria és Lengyelország kapcsolatainak fejlesztésére. Az osztrák külügyminiszter varsói látogatása, mint mondják, hozzátartozik az osztrák diplomácia kelet-európai tevékenységéhez. Egy hónappal ezelőtt Kirchschläger az osztrák—magyar határon találkozott Péter János magyar külügyminiszterrel, január 26-én pedig Moszkvában tárgyalni fog Gromikóval Becsuktak a chicagói iskolák Kedden béremelési sztrájkba léptek a chicagói tanítók. Emiatt becsuktak 533 iskolát, s mintegy 589 COO diák soron kívüli szünidőt kapott. Zongorában nem lehet olajat szállítani Daniel Ludwig a világ legnagyobb tartályhajóflottájának tulajdonosa arra sem volt hajlandó, hogy a Who’ s Who (Ki kicsoda) című amerikai kiadvány számára közölje karrierjének fontosabb adatait. Amerikában magános farkasnak nevezik. Honfitársai közül csak kevesen tudják igazi nevét. A képet sem közölhetik az újságok, mert évek óta nem fényképezhették le. Ludwig húsz éven át élt Connecticut amerikai szövetségi állam Darien városkájában. Szomszédai nem is sejtették, hogy a szerény életmódot folytató férfi egy egész gazdasági impériumot irányít. Nemrég New Yorkban telepedett le. Most onnan igazgatja kereskedelmi flottáját. Minden fontosabb kérdésben egyedül dönt, nincs szüksége mások tanácsára. Egyik üzemének igazgatója elmondta, hogy a munkatársaknak nincs betekintésük a tervekbe, és mindig csak annyit tudnak, amennyire feladatuk elvégzéséhez szükség van. Ludwig amerikai recep-Panamában épít egy hatal-tek alapján lett multimillimos olajvezetéket, amos. Keményen dolgozott. Az összes multimilliomosok közül Daniel Ludwig a leghozzáférhetetlenebb az újságírók számára. Eddig csupán egyetlenegyszer sikerült interjúra bírni. Mégis minden pénzt félretett. Tizenkilenc éves korára ötezer dollárt gyűjtött össze. Ezen a pénzen egy kivénhedt hajót vásárolt, azonnal szétszedte, és alkatrészenként jóval drágábban adta fel. Ezután vette meg első használható gőzhajóját, és helyet harcolt ki magának a szállítmányozási üzletben. Jóval később kapcsolódott be azonban az olajszállításba, s ez az évek során milliókat hozott neki. Amikor Amerika belépett a második világháborúba, Ludwig saját hajógyárat épített, és ott gyártotta az olajszállító hajókat. Hogy minél több hajót építhessen, tökéletítette a munkafolyamatokat, a világon először az ő gyárában hegesztették és nem szegecselték egymáshoz a hajóalkatrészeket. A háború befejeztével Ludwig hajóhada az ötödik helyen volt az Egyesült Államokban. A háború utáni gazdasági fellendülést alaposan kihasználta. Hogy kijátssza az adóhivatalt, panamai és libériai zászlók alatt futtatja hajóit. Újabban már nem is Amerikában, hanem Japánban gyártja a tartályhajókat, mivel ott sokkal kisebb bért kell fizetnie a munkásoknak. Sokak szerint a „legspártaibb” hajókat Ludwig gyártja. Hogy minél több olajat szállíthasson, minden fölösleges eszközt és berendezést eltávolított hajóiról. Kedvenc mondása, hogy akár zongorát is elhelyezhetne a hajókon, de minek, amikor zongorában nem lehet olajat szállítani. (DER SPIEGEL D aniel Keith Ludwig kilencéves korában, vásárolta az első csónakot 75 dollárért. Gondosan kijavította, befestette, és kétszeres áron túladott rajta. Ma Daniel Ludwig 73 éves, és az ő tulajdonában van a világ legnagyobb olajszállító hajóraja. Hatvan szállítóhajója öszszesen ötmillió tonnás, és ezzel megelőzte Arisztotelisz Onasszisz és Sztavrosz Niarkhosz görög hajótulajdonosokat. Daniel Ludwig a világ hat leggazdagabb emberének egyike. Csak a kuwaiti emirek, Nubar Gulbenkian olajmágnásnak, Hughes, Getty és Hunt amerikai iparmágnásoknak van az övéhez mérhető vagyona. Ludwig vagyonát kétmilliárd dollárra becsülik. Tulajdonában van számos ausztráliai ércbánya, kanadai olajmező, amerikai szénbánya és a világ legnagyobb narancsültetvénye Panamában. Ezenkívül számos olaj- és hajótársaság, valamint bank részvényese. Jelenleg ТаЋШ kaland (11) — Az volt, amigo. Szerencsémnek vagy nem is tudom, minek köszönhettem, hogy nem akadtak a nyomomra. De egy hónap eltelte után arra a következtetésre jutottam, hogy országon belül sem az én helyzetem nem lesz biztos, sem nem tudok belül hozzá fogni a rendszer megdöntését célzó szervezkedéshez, holott szökésem végső célja, dédelgetett tervem éppen ez volt. Eldöntöttem hát, hogy a lehető legsürgősebben ki kell jutnom Portugáliából ... valahová. De hová? Gyorsan áttekintve a lehetőségeket, rájöttem, hogy kizárólag a Lisszabonban működő délamerikai nagykövetségekhez fordulhatok menedékjogért, mert egyetlen pillanatig sem volt kétségem afelől, hogy a lisszaboni amerikai nagykövetség, de a többi európai demokratikus ország nagykövetségei is, beleértve az általam annyira tisztelt Franciaország nagykövetségét is, haladéktalanul kiszolgáltatnának a diktátornak a legelső követelésre ... Szomorú, hogy ezt kellett mondanom a nyugati demokráciákról, de így van... Csakhogy ez sem volt olyan egyszerű. Ugyanis azóta, hogy Alvaro Lins brazil nagykövet befogadta, és minden salazari mesterkedés ellenére sem szolgáltatta ki a portugál kormánynak Humberto Delgado barátomat, a rendszer besúgóinak egész hadserege figyelte az összes lisszaboni latinamerikai nagykövetségek környékét és minden moccanását... Más megoldás nem lévén, mégis ezt kellett megkockáztatnom: valahogyan bejutni az egyik ilyen nagykövetségre, aztán, ha bent vagyok ... Elkezdtem hát tanulmányozni a lisszaboni nagykövetségek helyrajzát és egyéb adottságait, és rövidesen arra a meggyőződésre jutottam, hogy célomnak leginkább az argentin nagykövetség fekvése, épülete, helyzete fog megfelelni... Mindaz, amit az akkori nagykövetről, Ernesto Mairalról hallottam és még megtudtam, ugyancsak arra ösztönzött, hogy bízzam meg ebben a derék diplomatában, aki egyébként intim barátja volt Alvaro Lins-nek, Delgado protektorának . Eddig rendben volt. De a bejutás__? Következtek a hogyanok és mikorok...? Számos tervet kovácsoltam, valahányszor éjszakai álruhás kiruccanásaim során megkörnyékeztem az argentin nagykövetség épületét... Gondoltam én sok mindenre, egészen fantasztikus, sőt ma már nevetségesnek ható megoldások is megfordultak a fejemben ... Végül két megoldási mód szűrődött le bennem ... íme: fényes nappal, a nappali csúcsforgalomban rajtaütésszerűen lerohanni a nagykövetség épületét, és akár erőszakkal is betömi ajtaján, mielőtt a PIDE-bérencek felocsúdhatnának ... Ezt végül mégis elvetettem, túl kockázatosnak tűnt... Maradt a másik megoldás: valamiféle trükk... És akkor kidolgoztam a trükköt... Aztán azon a napon, számomra felejthetetlen napon, mondanom sem kell... — Naptár szerint...? — Pontosan 1959. február 16-án, amigo... Ezen a napon déli 11 órakor piszkos munkásruhába öltözve, nagy ládával meggörnyedt vállamon, amely alatt szinte egészen eltűnt a fejem, amit egyébként ernyős micisapka is befödött, megjelentem, nyugodt, sőt kissé tántorgó léptekkel, a nagykövetség főbejárata előtt... Jó lehetett a maszkom, mert maga az ott őgyelgő PIDE-ügynök — ismertem már korábbról — irányított át a hátsó bejárathoz, mondván, „minden szállítmányt ott kell bevinni, elöl csak ügyfelek léphetnek be” ... Alig tudtam elfojtani magamban a diadalmas kuncogást, miközben a hátsó bejáraton valóban beléptem a megmenekülés földjére ... Megtettem hát a második győztes lépést a teljes szabadság felé! ____ (Folytatjuk) El akarták rabolni Nixon tanácsosát Az amerikai hatóságok vádat emeltek hat ember ellen, mert el akarták rabolni Henry Kissingert, Nixon elnök tanácsosát, s fel akarták robbantani a kormányépületek hőtelepét. Az egyik vádlott, Philip Berrigan római katolikus lelkész, már börtönben van, mert megsemmisítette egy sorozóbizottság nyilvántartási lapjait.