Magyar Szó, 1971. január (28. évfolyam, 1-29. szám)
1971-01-14 / 12. szám
Csütörtök, 1971. jan. 14. Г . Végül majd lemondanak az autóútról is. A három kormánytag lemondása után (Folytatás az 1. oldalról) zát. A végső javaslatot a Tartományi Végrehajtó Tanács összeállításával megbízott Stipan Mamáténak kell megadni a képviselőház választási és kinevezési bizottságával egyetértésben. Ezt a képviselőház mind az öt tanácsa megvitatja, döntési joga ebben a kérdésben azonban csak a Tartományi Tanácsnak és a Községek Tanácsának van. Ezek lennének nagyjából a tennivalók a teljes létszámú tartományi kormány visszaállítására. Nincs kizárva azonban, hogy ezt megelőzően, a lemondások kapcsán, a képviselőház behatóan foglalkozik e politikai válság hátterével. Sveta Kovačević képviselőházi alelnök szerint azonban minden jel arra mutat, hogy a január 21-ére és 22-ére összehívott képviselőházi ülésen nem kerülhet sor e kérdés megvitatására. Ennek előkészítése, az alelnök szerint, több időt vesz igénybe. (Csa) A torinói Fiat gyár is érdeklődik a pancsovai üveg iránt Tegnap délelőtt Pancsován járt Milenko Bojanic, a köztársasági végrehajtó tanács elnöke, Toma Granfil, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, Prvoslav Rakovic, a kragujevaci Zastava művek vezérigazgatója és Dragan Miljkovic, a Jugoszláv Beruházási Bank vezérigazgatója. Tárgyalásokat folytattak a Zastava gyárnak pancsovai vállalatokkal való együttműködéséről. Az autógyár különösen az üveggyárral való együttműködés növelését szorgalmazza, mert a torinói Fiat cég is érdeklődik a pancsovai gyártmányú autóüvegek iránt. MAGYAR SZÓ Sürgős döntés, lassú végrehajtás Mi történt eddig a fűtőolaj-behozatal ügyében A Szövetségi Végrehajtó Tanács már egy héttel ezelőtt elrendelte 125 000 tonna különféle olajszármazék sürgősségi eljárással való behozatalát, hogy valamelyest enyhítse a fűtőolajhiányt, a behozatalból azonban egyelőre nem lett semmi, mert nem hivatalos értesülések szerint a Szövetségi Árukészletek Igazgatóságát nem értesítették hivatalosan a döntésről, s emiatt nem tehette meg a kellő lépéseket. A behozatalt azért bízták a Szövetségi Árukészletek Igazgatóságára, mert egyedül ez képes a legrövidebb időn belül elvégezni a vásárlást, és az országba szállítani az árut. De nyilván az is hozzájárult ehhez, hogy az igazgatóság közben is rendszeresen juttat a piacra tartalékaiból, nehogy űr keletkezzen. A kormányrendelet óta — mint fentebb említettük — már egy hét is elmúlt, de az intézkedésnek gyakorlatilag még semmi haszna, mert a kormány csak a behozandó mennyiséget szabta meg, a behozatal egyéb lényeges részleteit nem állapította meg. De a sürgős behozatalnak sem lesz meg a kívánt eredménye, ha finomítóink közben nem működhetnek zavartalanul. Munkájukat az zavarta meg még tavaly, hogy nem volt arányban a nyersolaj hazai és világpiaci ára. Ennek megszűntése végett a kormány úgy döntött, hogy a finomítókat azzal kártalanítja megnövekvő termelési költségeikért, hogy felszabadítja őket bizonyos mennyiségű behozatali olaj vámilletéke alól. Egyelőre azonban még ennek a döntésnek a részletei sem ismeretesek, ez pedig gyakorlatilag azt jelenti, hogy az olajfeldolgozók keze továbbra is meg van kötve, mert nem ismerik az idei gazdálkodási feltételeket. Mindent összevetve a helyzet az, hogy a kormány rendeletének hatályba lépése óta már egy hét eltelt, s mégis csak azt tudjuk, menynyi olajat fognak behozni. Hogy mikor, és hogyan, azt nem. Túl olcsó a készruha Furcsa oikból vált bizonytalanná a Nyugat-Németországba irányuló ruhakivitel, pedig összes készruhakivitelünknek több mint 30 százalékáról van szó. A múlt év derekán folytatott tárgyalások során, a német ügyfelek azt kifogásolták, hogy alacsony az ára. A jugoszláv küldöttség ugyan alapos dokumentumok alapján cáfolta ezt, de a tárgyalásokat bizonytalan időre mégis elhalasztották. EZER KOCSIRA NYOLC HALOTT Jugoszláviában a gépkocsik számához képest tízszer annyian vesztik életüket, mint Angliában nem sokkal jobb az arány a többi országhoz képest sem, mert Franciaországban például 1000 kocsira 1,1 halott, Németországban és Olaszországban pedig 2,5 jut. Emiatt a szakértők szinte megrettenve kérdezik, mi lesz, ha az ország még meszszebbre jut a motorosodásban. Mert az utainkon járó 550 000—600 000 gépkocsi még nem sok, az autósodásnak még csak a kezdetén tartunk. 1969 végén Ausztriában minden hetedik polgárnak, az NSZK-ban minden hatodiknak, Angliában minden ötödiknek, Svédországban pedig minden negyediknek volt személygépkocsija, nálunk pedig minden harminchatodiknak. A balesetek százalékszámának szédítő növekedése részbeni az úthálózat fejletlenségének következménye. Míg ugyanis a gépkocsik száma 1957 és 1969 között a huszonhatszorosára emelkedett, a műutak hossza mindössze ötszörösére nőtt. A helyzetért azonban mégsem pusztán az utak okolhatók, hiszen a közlekedési biztonság elsősorban mégis a vezetők és a gyalogosok közlekedési kultúrájától függ, ez pedig a szakértők véleménye szerint siralmasan alacsony színvonalon van. A forgalomban levő gépkocsik számához képest sehol nem történik annyi baleset, mint Jugoszláviában. Nálunk 1000 kocsira átlag 8 halott jut, tízszer annyi, mint Angliában. De A polgárok véleménye Vajdaság legégetőbb gondjairól • A megkérdezettek többsége a mezőgazdaság helyzetét tartja a legaggasztóbbnak Az újvidéki Politikai Tanulmányi Központ 600 vajdasági lakoshoz intézett körkérdésének eredményei szerint Vajdaság legfőbb gondjainak többsége gazdasági jellegű. A válasz egyáltalán nem meglepő, hiszen mindenki előtt régóta ismeretes, hogy a tartomány fő problémája a mezőgazdaság kedvezőtlen helyzete, a régi korszerűtlen ipar és a viszonylagos gazdasági elmaradottság. A gazdaság elmaradottságát és a beruházások viszszaesését Versecen a megkérdezetteknek 11 százaléka helyezte az első helyre, Zrenjaramban 9, Újvidéken 13, Szabadkán 12, Zomborban és Mitrovicán pedig 3—3 százaléka. A mezőgazdaság kedvezőtlen helyzete sokkal több polgárt aggaszt. A verseciek közül 38 százalék tartja a legnagyobb gondnak, Zrenjaninban 16 százalék, Újvidéken 29, Szabadkán 18, Zomboriban 14, Mitrovicán 22 százalék. Az elhelyezkedési nehézségeket Versecen a megkérdezettek 10 százaléka, Zrenjaninban 9, Újvidéken 23, Szabadkán 11, Zomboriban 16, Mitrovicán pedig 11 százaléka tüntette fel legnagyobb problémaként, az ipar szétdaraboltságát és az alacsony munkatermelékenységet pedig Versecen 5, Zrenjaramban 11, Újvidéken 3, Szabadkán 14, Zomborban 7, Mitrovicán 9 százalék. A fentiekből ítélve maguk a vajdaságiak sem tudják egységesen megítélni, mi a tartomány legnagyobb gondja. Nézetükben főleg a vidék konkrét helyzete jut kifejezésre. Újvidéken például azért állították olyan sokan, hogy a munkanélküliség a legnagyobb gond, mert a munkanélküliek erre a városra gyakorolják a legnagyobb nyomást. A zomboriak és mitrovicaiak pedig azért kevésbé elégedetlenek a beruházások alakulásával, mert helységükben az utóbbi időben nagyobb befektetések történtek. Pénteken ülést tart a tartományi pártbizottság Mirko Čanadanović, a VKSZ tartományi bizottságának elnöke pénteken, január 15-én 9 órára összehívta a tartományi bizottság ülését. A foglalkoztatottság időszerű kérdései káderproblémák és a tartományi pártbizottság munkaprogramja lesz napirenden. (cs) ________ Gyászülés Sava Medan halála alkalmából A Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség Tanácsa tegnap gyászülést tartott Sava Medannak, a kimagasló forradalmárnak és szakszervezeti funkcionáriusnak halála alkalmából. Az elhunyt özvegyének Tito és Kardelj táviratban fejezte ki részvétét. Téves nézet Ha az alkotmány csak a status quót rendezi, és nem nyit távlatot, a társadalmi-gazdasági viszonyok fejlődésének, akkor idő előtt elévül. Alkotmányunk mostani módosításában ez a tétel vezérlő elvként szerepel. A függelékekről szóló vitát, amely egyelőre zárt körben folyik, szintén ez hatja át. Egészen természetes is, hogy így van, hiszen önigazgató szocialista társadalmunk egyrészt, a társadalom építésének egészen új, a világban még ismeretlen útján halad, másrészt pedig előrehaladásunk rendkívül lendületes. " Mindez jól is van így, amikor a szövetség és a köztársaságok helyzetét, szerepkörét és kölcsönös viszonyát rendezzük. A tartományok ügye azonban legalábbis bizonyos jelekből ítélve — kissé háttérbe szorult. Tegnap meghallgattuk Pero Djokovicnak, a Szocialista Szövetség fővárosi választmánya elnökének beszámolóját a végrehajtó bizottság bővített ülésén, amelyen a főváros valamennyi fórumának képviselői részt vettek. Az alkotmánymódosítással, valamint a politikai és gazdasági rendszer kidolgozásával kapcsolatos álláspontokat és feladatokat ismertette. Djokovic a mindenképpen elfogadható általános elvek mellett kitért a köztársaság és a tartományok egymás közti viszonyára is. Ezúttal nincs szükség arra, mondta, hogy alkotmányunk módosítása során a szövetségi alapokmányban a tartományok helyzetét, illetve autonómiáját is rendezzük, hiszen a legutóbbi módosítás alkalmával ezt már elvégeztük. Ez a nézet nem ismeretlen, de ezúttal is szólni kell róla, mert bizonyos ellentmondást tapasztalhatunk a hangoztatott világos számadás elvének alkalmazása és a javasolt gyakorlat között. Kissé úgy tűnik, mintha fenn akarnák tartani az etatizmust a köztársaság szintjén. Hivatalos és végsőkig őszinte kijelentéseink ellenére, hogy Vajdaság nem akar köztársasággá válni és a köztársaságokat megillető felségjogokat szerezni, bizonyos berkekben mégis alaptalan és fölösleges bizalmatlanságot tapasztaltunk. Olyan korlátok felállításának szorgalmazását, hogy a tartományoknak „később se jusson eszükbe más jogokat, követelni maguknak”. Közismert, hogy csupán autonómiánk továbbfejlesztését sürgetjük, és ez a törekvés mindenképpen összhangban van a dolgozók és a jugoszláv népek és nemzetiségek általános törekvéseivel. Szs. 5. oldal Tejszerű köd, dermesztő hideg Megszűnt a rendkívüli állapot Szarajevóban -- Leállították a hajózást a Kazán-szorosban Tegnap reggelre olyan sűrű köd ereszkedett le az ország szárazföldi részének alacsonyabban fekvő területein, hogy helyenként 30— 40 méterre sem lehetett ellátni. A tejfehér sűrű ködfüggöny miatt a járművek csak szinte lépésben haladhattak, s majdnem teljesen megbénult a forgalom. A zágrábi repülőtéren délelőtt nem is szállt le és fel gép. A Duna kazán-szorosi szakaszán a jégtáblák több hajózási jelet elsodortak vagy elmondítottak helyéről, emiatt a Vaskapunál ideiglenesen leállították a hajózást. A forgalom mindaddig szünetel, amíg az időjárási viszonyok jobbra nem fordulnak. Az erős lehűlés ellenére a Duna jégborítottsága továbbra sem veszélyes, mindössze a magyar—jugoszláv határ közelében torlódott föl három kilométernyi hosszúságban valamennyi jég, de a jégtörőhajók már fel is vették vele a küzdelmet. Minthogy újabb havazás nem volt, a közlekedés fokozatosan rendeződik. A szarajevói városelnök tegnap hatálytalanította január 5- én kiadott rendeletét a rendkívüli állapot bevezetéséről. KÖDÖS, FAGYOS IDŐ Megnehezült a közlekedés Vajdaságban Csikorgó hideg van már harmadik napja Vajdaságban, s az éjjeli és a reggeli órákban igen kemény fagy. A péterváradi meteorológiai állomás közleménye szerint kedden a legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 10—15 fok között alakult, a déli órákban azonban olvadt is, s nem egy helyen plusz 2 fokra melegedett fel. Tegnap jóval hidegebb volt, reggel 10—18 fokos fagy, sőt Kikindán a hó fölött 5 centire mínusz 20 fokot mértek. Délig alig 2—3 fokot enyhült a hideg. Igen sűrű köd ereszkedett a tartományra és a kilátási viszonyok 50—100 méterre, Észak-Bácskában 20—50 méterre korlátozódtak. Napközben valamelyest ritkult a köd, úgyhogy 50—200 méterre lehetett látni. Az útkarbantartók, az erős fagy miatt sózták az úttestet, a köd ellen azonban nem tudtak védekezni. A közúti forgalom érezhetően lelassult. Az újvidéki állomásra érkező távolsági autóbuszok átlag fél órát késtek. A vízügyi szolgálat ügyeletese jelentette, hogy Bezdánnál nincs jég a Dunán, másfelé zajlik a folyam. Jégborítottsága Gombosnál 15, Újvidék alatt 40—50 százalékos. A Tisza is zajlik és Becse alatt a víztükör 60— 170 százalékát úszó jégtáblák borítják. s. z. Majdnem az egész ország lakosságn járt külföldön A kishatárforgalmat is számítva, tavaly több mint 18 millió jugoszláv járt külföldön, ebből körülbelül 14 millió rendes útlevéllel. Az utóbbiaknak a száma 3,5 millióval meghaladja a tavalyit, kishatárforgalmi igazolvánnyal pedig 600 000-rel többen látogattak át valamely szomszéd országba, mint 1969-ben. Az országban megfordult külföldiek száma 42 millió. Ebből majdnem 30 millió itt is töltött néhány napot. Kishatárforgalmi igazolvánnyal 13 millió külföldi lépett át a határainkon. A legtöbb külföldi az olasz—jugoszláv határátkelőkön lépett az ország területére (18,3 millió). Ausztriából 8,5 millió, Romániából 182 000, Magyarországról egymillió, Bulgáriából 900 000, Görögországból 580 000, Albániából pedig 10 000. Repülőgépen 750 000- ren érkeztek, tengerjáró hajón 450 000-ren. A jugoszlávok közül legtöbben — az olasz—jugoszláv határon keltek át: 7 millió ember — Ausztria felé 4,3 millió ember ment ki. 230 000 polgár repülőgépen utazott külföldre, 113 000 pedig hajón.