Magyar Szó, 1971. január (28. évfolyam, 1-29. szám)

1971-01-14 / 12. szám

8. oldal Szántok a tanügyi munkások részére A szabadkai Pedagógiai Intéze­t a félévi szünetben a következő szemináriumokat szervezi meg a területéhez tartozó iskolák tanügyi munkásai részére:­­Az óvónők részére január 26-án és 27-én a szabadkai községi képviselő-testület­ben. Az első napon a szám­fogalmak kialakításáról, a másodikon pedig az óvodá­sok zeneoktatásáról lesz szó. Matematikai szeminárium az általános iskolák tanárai részére Szabadkán és Zen­­tán, január 29-én — 30-án. Témája: A halmazelmélet; A matematikai logika alap­jai; Az írásbeli ellenőrző dolgozatokról. A magyar nyelvi szeminá­rium január 27-én Bácsto­­polyán, 28-án Szabadkán és 29-én Zem­én. A tanítók ré­szére a következő témák ke­rülnek feldolgozásra: Az írásbeli fogalmazások javí­tási módja. A programozott oktatás lehetőségei a ma­gyar nyelv tanításában. Az általános iskolai tanárok ré­szére pedig: A helyesírás­tanítás kérdései az általános iskola felső osztályaiban; A vonzatok és a nyelvápolás. A téli szemináriumok elő­adói a szabadkai Pedagógiai Intézet területén működő pedagógusok, pedagógiai ta­nácsosok, az újvidéki és zág­rábi óvónőképző tanárai és magyarországi vendégek lesznek. A magyar nyelvű szeminá­rium ez alkalommal nem lesz vajdasági jellegű, mint az előző években. Mint érte­sültünk a fent említett vagy az ahhoz hasonló munka­tervvel, a második félév fo­lyamán ugyancsak megtart­ják ezeket a szemináriumo­kat Dél-Bánátban, a zrenja­­nini és az újvidéki pedagó­giai intézetek területén is. .. ......... .• Megújult a kulturális élet Gomboson E hó 8-án pénteken este 6 órakor összejövetelt tartott az Arany János Művelődési Egyesület színjátszó szak­csoportjának vezetősége. Megvitatták a szabadkai Népkörből hozott színművek tartalmát. A vélemények na­gyon megoszlanak. Nem tud­ták eldönteni, melyik szín­művet vásárolják meg, s vé­gül is úgy döntöttek, hogy Szigligeti Ede—Tahi László: Párizsi vendég című víg­já­tékát elfogadják, a többi színművet pedig azok a ta­gok is átolvassák, akiknek ez eddig nem volt módjuk­ban. A szakcsoport a jövő héten ismét összeül és ak­kor döntenek a többi színmű sorsáról. S. T. Ki a legszebb gombosi lány? Vasárnap este a gombosi művelődési otthonban az ISZ helyi szervezete bálát rendez, amelyen megválaszt­ják Gombos szépét. Ezt tit­kos szavazással maguk a fiatalok döntik el. Egy sza­vazócédula ára 1 dinár. A szavazatokat ellenőrző bi­zottság elnöke Hecskó End­re, a művelődési egyesület elnöke. Az első három helyezett értékes díjat kap. Belépődíj 2 dinár. ** L*. G. MAGYAR SZÓ Csütörtök, 1971. jan. 14. Helyi közösségek a községben A törvényhozás lemarad a gyakorlat mögött • Gondolatok egy szabadkai kezdeményezés nyomán A szabadkai városi helyi közösségek, valamint a csantavéri és bajmoki helyi közösség képviselői a napokban megbeszélést tartottak a szabadkai községi képviselő-testületben. Ez volt az első véleménycsere a helyi közösségek időszerű kérdéseiről és javaslatai­ról, amelyről azután a k­özségi képviselő-testület egyik következő ülésén tárgyal. Ez a rendkívül élénk és tartalmas eszmecsere igazolta annak a húsz községi képviselőnek az érveit, akik javasolták, hogy a helyi közösségek fejlődésének időszerű kérdéseit tűzzék napirendre. Már ezen az első előkészítő ülé­sen is a helyi közösségek képviselőinek számos konk­rét javaslatai voltak a helyi közösségek jövendő he­lyéről és szerepéről, pénzelésükről stb. A községi képviselő-tes­tület decemberi ülése után, amelyen elfogadták a húsz községi képviselő indítvá­nyát, BAGI Károly elnök megbízta a községi szak­­szolgálatot az elemzés és a javaslatok elkészítésével. A szakszolgálat kérésére a Szocialista Szövetség közsé­gi választmánya eljuttatta a helyi közösségekre vonatko­zó elemzéseit és javaslatait, valamint a helyi közösségek pénzeléséről tartott választ­mányi ülés gyorsítói jegy­zeteit. A Kommunista Szö­vetség községi bizottsága is megküldte az anyagot a kommunisták ténykedéséről a KSZ helyi szervezeteinek és a helyi közösségeknek. Ezenkívül a­­ községi képvi­selő-testület megkapta a Kertváros helyi közössége tanácsának levelét, amely­ben javasolja a helyi kö­zösségi tanácsnak megala­kítását. Ez­ az akció, amely tulaj­donképpen a Szocialista Szövetség és a Kommunista Szövetség szabadkai közsé­gi szervezetéből indul ki, nagy visszhangra talált Szabadka mind a 28 helyi közösségében és a polgárok között. A helyi közösségek­ben folytatott beszélgetések és az említett első véle­ménycsere alapján a helyi közösségek nagyon sokat várnak a községi képviselő­testülettől. A Szocialista Szövetség községi választ­mányában emlékeztetnek arra, hogy a szabadkai­­he­lyi közösségek meglehetősen kedvezőtlen feltételek mel­lett is rendkívül szép ered­ményeket értek el az el­múlt években, és ezt a köz­ségi képviselő-testületnek nem volna szabad figyel­men kívül hagynia, akár­csak a tömérdek konkrét javaslatot sem, amelyet a Szocialista Szövetség adott a polgárok gyűléseinek, a helyi közösségek képviselői­nek és a Szocialista Szövet­ség szervezeteinek vélemé­nye alapján. Mivel a törvényhozás lema­rad a gyakorlat mögött, már megért a helyzet arra, hogy rendeződjön a helyi közös­ségek pénzelésének kérdése, meg kellene határozni, hogy melyik helyi közösségben milyen szakszolgálatot ala­kítsanak és ki pénzelje (népjóléti, népvédelmi elő­adó, titkár stb.), dönteni kell arról is, hogy lehetsé­ges volna-e már most, a meglevő törvényes előírá­sokkal a közjogi közigazga­tást arccal a helyi közössé­gek felé fordítani, vagy pe­dig átmenetileg egy szak­szolgálatot kellene alakítani a helyi közösségek számára. A Kertváros helyi közös­ségének indítványával kap­csolatban és a már ország­szerte meghonosodott gya­korlat alapján meg kellene határozni a helyi közössé­gek részvételének módját a községi szintű döntések meg­hozatalában, pontosabban meghatározni a helyi közös­ségek helyét és szerepét a község politikai és önigaz­gatási rendszerében. Néhány község példája azt mutatja, hogy lehetsé­ges a helyi közösségek köz­ségi tanácsának megalakítá­sa, sőt Nola község statútu­mának tervezete az eddigi községi tanács helyett a he­lyi közösségek tanácsának bevezetését irányozza elő. Sok helyütt a községi képviselő-testületek meg­alakították a helyi közössé­gek küldötteinek községi gyűlését. A gyűlés küldöt­teit a helyi közösségek ta­nácsai választják a tanács­tagok vagy polgárok sorai­ból, a gyűlést a községi el­nök hívja össze, és ő is el­nököl. Ez a gyűlés a társa­dalmi tervtől a költségve­tésen át megtárgyalja mind­azokat a problémákat, ame­lyek a helyi közösségeket és polgárokat érintik, és ame­­lye­­ről később a községi képviselő-testület határoz. Felvetődik továbbá a kér­dés: mit kellene tenni an­nak érdekében, hogy a he­lyi közösségek határai azo­nosak legyenek több válasz­tóegység határaival, és ho­gyan lehetne megoldani, hogy a községi képviselők, a helyi közösségek képvi­selői is ott legyenek a köz­ségi képviselő-testületben. Nem volna szabad figyel­men kívül hagyni a helyi közösségek további demok­ratizálódásának időszerű kérdéseit sem. Itt elsősorban arra gondolunk, hogy be le­hetne vezetni, hogy a ta­nácstagokat kétévenként a polgárok titkos szavazással válasszák meg, s hogy ugyanakkor a régi tanács beszámoljon munkájáról, és a polgárok meghozzák a helyi közösség új, kétéves programját. (sz) Bagi Károly községi elnök a helyi közösségek képviselőivel tárgyal Új távlatok előtt ülést tartott a JMNYE szabadkai fiókszervezetének vezetősége Pénteken, január nyolca­dikén, ülést tartott a JMNYE szabadkai fiókszer­vezetének vezetősége. Kongó Tivadar elnök ismertette az elmúlt évi munkát, és rámu­tatott az eredményekre, meg a hiányosságokra is. Jelentősnek tartotta, hogy a fiókszervezet tagjai figye­lemmel kísérték a más hely­ségek nyelvművelési tevé­kenységét, és részvételükkel, felszólalásukkal igyekeztek elősegíteni a megfelelő ál­láspontok kialakítását. Ezen kívül Szabadkán szervezték újjá a központi pedagógiai szakcsoportot, amelyen kö­rülbelül ötven tanügyi mun­kás vett részt, főleg Vajda­ságból. Az egyesület képvi­selői kivették részüket a sza­badkai magyar nyelvű fo­lyóirat-tervezet megvitatá­sából is. Tavaly a jogi-terminoló­giai alosztály volt a legtevé­kenyebb, azután a pedagó­giai, és kezdetben egy ideig jól működött a fordítók szak­csoportja is. A többiek mun­kája csak terv maradt. A nyelvművelési tevékenység­nek nagy visszhangja van környezetünkben. Elismerés­sel nyilatkoznak róla, és szükségesnek tartják azok a társadalmi-politikai vezetők is, akikkel az egyesület kép­viselői beszélgetést folytat­tak az­ idei munkatervről. A sajtó, különösen a Magyar Szó sokat foglalkozik vele. A beszámolót követő vitá­ban a vezetőségi tagok rá­mutattak még néhány hiá­nyosságra, különösen az idei munkatervvel kapcsolatban adtak több hasznos javasla­tot. Így a többi között azt, hogy az egyesület szélesebb körben dolgozza fel az adai Szarvas Gábor Nyelvműve­lő Napokon elhangzott tu­dományos értekezések anya­gát, és szolgáljon ez az anyag irányadóul a további munkában. A más helysé­gekben megtartott tanácsko­zásokról is részletesebben kellene tájékoztatni a tagsá­got, esetleg egyéb érdekelt szervezeteket. Szorgalmaz­ták, hogy az egyesületnek legyen képviselője a Szocia­lista­­ Szövetségben és a Mű­velődési Közösségben, hogy a felmerülő problémákat könnyebben megoldhassák. Elhangzott olyan vélemény is, hogy az egyesület mun­kája a jövőben nem marad­hat a régi keretek között, mert feladatai szélesebb kö­rűek. Az eddigi fejlődés fo­lyamán eljutott a nagykorú­ságig, így az elkövetkező terveket már ehhez kell ido­mítani. Felvetődött a közönség­­szolgálat létrehozásának kér­dése, és a vezetőségi tagok valamennyien egyetértettek szükségességével. Napról napra jelentkeznek a mun­kaközösségek, a társadalmi­politikai szervezetek, ame­lyek segítséget kérnek, főleg a vállalati statútumok, sza­bályzatok, beszámolók ma­gyar nyelvre való fordításá­hoz stb. Ezt a segítséget az egyesületnek meg kell ad­nia, s ezért kell létrehozni az úgynevezett szerviz kere­tében a nyelvőr-telefonszol­gálatot, a terminológiai, a helyesírási és a lektori szol­gálatot. Ezenkívül javasol­ták még, hogy a szabadkai szervezet nyújtson segítsé­get a bajmoki, a csantavéri fiókszervezetek munkájához. Indítványozták továbbá, hogy az egyesület alapítson díjat az amatőr színjátszók bajmoki szemléjén legszeb­ben beszélő színjátszó díja­zására. Az egyesület jelenleg he­lyiséghiánnyal küzd. Eddig a Népkörben tevékenyke­dett, de a mai körülmények között ez nem felel meg a kívánalmaknak? Ezért ha­marosan megfelelő helyisé­get kell találni számára. Végül az ülésen úgy dön­töttek, hogy létrehozzák az egészségügyi szakosztályt, azonkívül megválasztották a háromtagú ellenőrző bi­zottságot. BÜCSÓ Ottó A nagy hó Zomborban a gyalogátjárókon is akadályozza a közlekedést. Valami­vel jobb a helyzet, amióta olvadni kezdett, meg hogy a hó elállt. Azért még a bel­téri utcán is elakad az autó. Képünkön éppen Kocsis Eugén, akadémiai szobrászmű­vész veselkedik neki, hogy kisegítse Fátyóját a bokán felül érő hóból. (P-s) (Németh Mátyás felv.) _ új vendéglős — kis árak A gombosi Arany János művelődési otthon vendéglő­jét ifjabb Bence András bé­relte ki havi 600 dinárért. Január elseje óta dolgozik. Halpaprikás, halkocsonya, kapható mindössze 8 di­nárért. Előreláthatólag már a na­pokban kedvező áron virslit és tengeri halból készült ételkülönlegességeket is lehet rendelni. Az ital is olcsó. A sör 2 dinár, a bor literje 7—8, a li­kőr 30 (fél deci 1,50 dán.) stb. A pezsgő literje 20—40 di­nár. A kedvező árak és a kor­rekt kiszolgálás eredménye­ként valószínűleg igen láto­gatott lesz a vendéglő. L. G.

Next