Magyar Szó, 1971. január (28. évfolyam, 1-29. szám)
1971-01-14 / 12. szám
Zsír adagolása a lucernaliszthez Egyes üzemek közvetlenül őrlés előtt folyékony állati zsiradékot visznek a szárított lucerna felszínére. A portásból eredő veszteséget 2,4 százalék zsír kipermetezése 96 százalékkal csökkentette. Az is kiderült, hogy a levegőbe kerülő lisztpor 50 százalékkal több fehérjét tartalmaz, mint az eredeti anyag. A részecskék maximálisan 10 mikron nagyságúak. A pormennyiségen kívül az átlagos részecskenagyság is csökkent a zsírkezelés hatására. A zsírkezelés fokozta a lucernaliszt energiatartalmát is, és 2,3 százalékkal csökkentette az ebből készülő szemcsék keménységi fokát. A gazdaságossági számítások az eljárás határozott előnyeit mutatták ki. A sárgadinnye termesztése Tápanyagban gazdag talajon terem jól A dinnyetermesztésnek (sárga- és görögdinnye) Vajdaságban nagy jelentősége van. Az éghajlati viszonyok, a nedves tavasz, a száraz és meleg nyár kedvez termesztésüknek, és a tápanyagban gazdag talaj is jó hozamodat biztosít. Tartományunkban mintegy 50 000 holdon termesztenek zöldségfélét (a burgonyát kivéve), ebből 17 ezer holdon sárga- és görögdinnye érik. A sárgadinnye termése igen tápláló, 8—10 százalék Cukrot és valamennyi savat tartalmaz. Leggyakrabban friss állapotban használják, majd gyümölcsszörpként, sőt fagyasztva is. Az északi országokban üvegházakban hajtatással termesztik. Termése kábák. Gyökérzete a talajban nagy felületet hálóz be. Fő gyökere5—20 cm mélyre hatol le. Vízigényes növény, szerteágazó gyökérzete révén azonban mindig elegendő vízhez jut. Szára heverő, indája a földön kúszik, és oldalhajtásokat nevel. Ezeken neveli ki a termést, és az oldalhajtásokat metszeni (visszacsípni) szokták. A nőivarú virágok megporzását a méhek és más rovarok végzik. Kísérletekkel bebizonyították, hogy a dinnye legtöbb termést azokon a másodrangú oldalhajtásokon hoz, amelyek az elsőrangú hajtásokból hajtanak ki. Termése különféle alakú lehet. Húsa több színű. Az ültetéstől az érésig 80—120 nap telik el, és 10—40 napon át szedhető. Egy dinnyében 400—600 mag található. Egy-egy mag hossza 5—10 milliméter. Az uborka magjától abban különbözik, hogy egyik vége kikerekített. Csírázóképességét 8—10 éven át megtartja. Hőigényes növény, csírázásához 16 fok szükséges. Lombozatának kifejlődése 19—21 fok mellett a legjobb, virágzásakor 20—23 fokos meleget kíván (napi átlaghőmérséklet). Kedvezőtlen, elsősorban alacsony hőmérsékleten elmarad fejlődésében, a növény sárgul, és a termés minősége romlik. Rövidnappalos növény. Legtöbb fényre virágzás idején van szüksége. Vízigénye fejlettsége állapota szerint változik, több nedvességre van szüksége a tenyészidő első felében. Semmi esetre sem szabad felülről locsolni, ezért mesterséges esővel való öntözés szükségtelen, öntözni csak árasztással, csörgedeztetéssel stb., szabad. Párolgási együtthatója 700, ami azt jelenti, hogy egy kiló szárazanyag megteremtéséhez 700 liter vízhez van szüksége. A sárgadinnye fajtái A fajtákat leggyakrabban a termés gerezdeltsége szerint csoportosítjuk: a) Turkesztán-típus — sima, tehát nem gerezdes, de recés héjú, b) Ananász-típus — alig gerezdes, c) Kantalup-típus — mélyen gerezdes. BELLEGARDI KANTALUP. — középkorai fajta, gyenge minőségű, de jól szállítható. Héja sárga, húsa sötétsárga. MAGYAR KINCS (Turkesztán-típus) — jó szárazságtűrő. Termése gömbölyű, sűrűn recézett héjú, fakósárga színű. A termés húsa zöld. TOGO (Turkesztán-típus) — sima héjú, citromsárga színű, vékony héjú. Zöldhúsú, lédús, igen édes. A szárazságot gyengén bírja. CEROVATLA (hazai Turkesztán-típus) — sárga héjú, sárga húsú. Húsa „lisztes” (fojtó). Talajigénye A sárgadinnye tápanyagban gazdag, humuszos talajt kíván. Vízáteresztő, homokos, vályogtalajban díszlik legjobban. Gyökerei az állandó vízre nagyon érzékenyek, ezért a kötött réti talajokat és a mély fekvést kerülni kell. A mészben szegény talaj sem felel meg neki. Mivel szállításra általában érzékeny, a dinnyetáblát lehetőleg kövesút közelében válasszuk. A növényvédelemre is sok víz kell. Trágyázása A tápanyag-utánpótlásra istállótrágyát használunk műtrágyával kiegészítve. Közepesen érett istállótrágyából holdjára 300—400 mázsát szórunk. Műtrágyázni is kell. Egyszerű műtrágyákból természetesen többet igényel, ezért holdanként 1,5 mázsa nitromonkát, 2 mázsa szuperfoszfát és 1,5 mázsa kálisó szükséges. Ha komplex műtrágyánk van, akkor olyant válasszunk, melyben a nitrogén, a foszfor és a kálium aránya 1,5:2:1,5. Az istállótrágya nagyobb részét az őszi mélyszántással juttatjuk a talajba, kisebb részét fészekkészítéskor használjuk fel. A műtrágyát lehetőleg többszörre adagoljuk: a mélyszántás, a kelés, az oldalhajtások jelentkezése és a megtermékenyülés után. A műtrágyát, a tenyészidő alatt, mindig a növény mellé vagy az indák közé szórjuk száraz időben, mert máskülönben megperzseli a leveleket. Fészekkészítés A sorokat előbb kihúzzuk. Gépi művelés esetén 2,5 méter sortávolságot és 60 centi tőtávolságot hagyunk. A vonalzást a vetőgépek csoroszlyái végzik. A sorolást keresztben-hosszában végezzük, és a fészkek a vonalak metszéspontjaira kerülnek, így a tenyészidő első szakaszában köztesnövényt is termeszthetünk, azonkívül a növényápolás is könnyebb. A későbbi permetezések, illetve porozások megkönnyítése végett 20 méterenként egy sort üresen, útnak hagyunk. Az utak az érés idején is szükségesek, mert a szedők ide hordják ki a termést. A fészkeket legjobb őszszel készíteni, a gyakorlatban azonban leginkább tavasszal végzik ezt a munkát. A metszéspontokban 30—40 cm szélességben és mélységben a talajt kiemeljük. Fészkenként ezekbe a gödrökbe egy kiló érett istállótrágyát teszünk. A trágyát a visszahúzott földdel jól összekeverjük. A fészektányér (mélyedés) alja a talajszinttől alig legyen valamivel magasabban. Káros a túl mély és a túl sekély fészek is. Vladislav STEFANOVIC, mérnök (Folytatjuk) 2960 Bmni útíiuitmedaux PRAHOVO - fokhagyma trágyázása Termesztése kifizetőbb, ezért a trágyázási költségek csakhamar megtérülnek A fokhagyma termesztésé- ben a trágyázás az egyik legfontosabb agrotechnikai művelet. A fokhagyma gyökere aránylag fejletlen, kevés tápanyagot képes felvenni, ezért csak jó tápanyag-ellátottságú és trágyázott talajban termeszthető sikerrel. Közvetlenül a 1 0:15:30, a 0:25:25 és a 10:20:30 összetételű komplex műtrágyák leszánthatók, vagy pedig vetés előtt egyszerre felhasználhatók. A 20:10:10, a 18:6:6 és a 18:18:18 összetételű komplex műtrágyákat vetés előtt kell kiszórni, esetünkben torokhagyma alá nem szabad istállótrágyát kiszórni, ezért termesztésében legmegfelelőbbek a könnyen oldódó nagy hatóanyagtartalmú komplex műtrágyák. Az alábbiakban néhány prahovói, illetve újvidéki komplex műtrágya felhasználására adunk receptet, hát a fokhagyma kiültetése előtt. A tenyészidő folyamán a táblázatban is lejegyzett kombinációk szerint KAN- nal kell feltrágyázni. A műtrágya mennyisége egy hektárra számítva 350— 500 kiló között mozog. Ebből is látszik, hogy a trágyázás költségei a fokhagyma ára és termesztésének kifizetődősége szempontjából aránylag alacsonyak, tehát mindenképpen ajánlatos a műtrágyázás. Dr. N. M.és B. C. mérnök Példa Trágya kg/ha kg/ár - I. 0:15:30 250 2,5 20:10:10 '"?! 200 2 : II. 0:15:30 ч 'г 250 2,5 18:66 250 2,5 III. 18:18:18 250 2,5 40 százalékos kálisó 150 1,5 : IV. 0:25:25 200 2,0 40 százalékos kálisó 100 1,0 KAN (25% nitrogén) 200 2,0 IV. 10:20:30 300 2,0 KAN (25% nitrogén) 50 0,5 Sporttal a traktorártalmak ellen Két ausztráliai tartományban gyűjtött statisztikai adatok kimutatták, hogy a mezőgazdaságban dolgozó ifjúság lényegesen kevesebbet sportol, mint az egyéb foglalkozási ágak fiataljai. Ennek hatása megmutatkozik a viszonylag rosszabb egészségi állapotukban és testi felépítésükben is. Másik kedvezőtlen körülmény, hogy a nehéz és a testet egyoldalúan igénybe vevő munka kevésbé egyenlítődik ki, ráadásul, különösen nyáron nem marad elég idő a pihenésre, és kiegyensúlyozó sportra. Fokozottan jelentkezik károsodás a korán traktorra ültetett fiatalok gerincoszlopában, kóros elváltozásokkal a kedvezőtlen testtartás és rázás következtében. Ezek elhárítására és megelőzésére a falusi ifjúságnak többet kell célszerűen sportolnia. Nagyobb műtrágyahasználat a következő öt évben A tervezők szerint reális alapja van annak az elképzelésnek, hogy a következő öt évben számottevően növekszik a műtrágyahasználat Vajdaságban. Az utóbbi években főleg a magángazdaságokon stagnál a műtrágyahasználat. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy ebben az esetben az egységnyi területre kiszórt műtrágya mennyiségéről van szó. Mivel pedig mindjobban terjed a komplex, nagy hatóanyagtartalmú műtrágyák Nem valószínű, hogy a mezőgazdaság társadalmi szektorán jelentősen növekszik a műtrágyahasználat, azon egyszerű oknál fogva, mert már most is sokat szór alkalmazása, kevesebbet kell szórni belőlük, mégis ugyanannyi tápanyag jut a talajba. Ez a stagnálás tehát csal látszólagos, a termelőik valójában több műtrágyát juttatnak a földbe. A következő években még inkább növekedni fog a komplex nagy hatóanyagtartalmú műtrágyák használata a magánszektoron is. Az alábbi táblázatban a kiszórásra kerülő műtrágya mennyiségét ismertetjük. an nak. Becsléseik szerint tavaly a mezőgazdasági szervezetek egy hektárra átlag 836 kiló műtrágyát szórtak ki. A tervek szerint 1975-ben egy hektárra 886 kilót használnak el. A nagyobb műtrágyahasználat folytán feltehetőleg növekedni fognak a hozamok is. A búzáé például több mint két mázsával, mind a magán-, mind a társadalmi szektoron. 2961 Év tonna kiló/ha 1966 250 780 232 1967 270 750 267 1968 232 350 230 1969 260 190 260 1970 275 000 280 1971 291 000 290 1972 310 000 300 1973 330 000 350 , 1974 340 000 370 1975 360 000 400 1 Barna tojású tyúkok jövője Nyugati országokban a barna tojás keresettebb, mint a fehér. A barna tojású tyúkok élősúlya csak 200—300 grammal haladja meg a fehérekét. A barna tojású fajták nevelési vesztesége lényegesen kisebb, hasonló körülmények között, mint a fehéreké. A világítási eljárás a barna tojású fajták esetében kisebb jelentőségű, mint a fehére, kében. Végül pedig a barna tojású tyúkok vágósúlya nagyobb, így kiselejtezéskor jobban értékesülnek.