Magyar Szó, 1971. január (28. évfolyam, 1-29. szám)

1971-01-16 / 14. szám

/0^ -----------—---------------------------N r.2uw)í£S---------------------------------------__________________________________________________________________________—- Elkészült az asszuáni gát Nagy ünnepségek Egyiptomban — Egyharmadá­­val növekedett a megművelhető terület Egyiptomban pénteken megünnepelték az asszu­áni duzzasztógát, a Nílus -völgy legnagyobb létesítmé­nye építésének befejezését. Az asszuáni­ vízi erőmű a legnagyobb és legtökélete­sebb létesítmény egész Af­rikában. Az első duzzasztó­gátat a Nílus e szakaszán még 1902-ben építették, hogy öntözhessék a gyapot­földeket. Tíz évvel később a gátat kibővítették, majd 1934-ben ismét átépítették, úgyhogy ötmilliárd köbmé­ter vizet befogadó tároló ke­letkezett. A duzzasztógát azonban még így sem volt elég nagy ahhoz, hogy ele­gendő vizet szolgáltasson az újabb és újabb földterületek öntözésére. Faruk királysága is ter­vezte az asszuáni vízi erőmű megépítését, de „technikai okokból” kénytelen volt el­állni a tervtől. Az ötvenes évek derekán francia és amerikai mérnökök kiszámí­tották, hogy a gát megépíté­séhez 210 millió font ster­lingre van szükség, és még 190 millió fontra, hogy ki­építsék az öntözőrendszert. Az Egyesült Államok haj­landó lett volna hitelt nyúj­tani az egyiptomi kormány­nak, amikor azonban Kairó Csehszlovákiától vásárolt fegyvert Washington vála­szul megtagadta a kölcsönt. Hogy pénzt teremtsen elő az asszuáni védőgát felépítésé­hez, Nasszer elnök 1956-ban államosította a Szuezi-csa­­tornát, s ezért Nagy-Britan­­nia, Franciaország és Izrael megtámadta az országot, de hamarosan meghátráltak. Mindezek az események késleltették az építkezés megkezdését. Végre 1958 decemberében Egyiptom és a Szovjetunió szerződést írt alá egy harmincöt és egy hetvennyolcmillió egyipto­mi font értékű szovjet köl­csönről. (Folytatása a 3. oldalon) (m­int két'!) Nyereményszelvény (A 6. oldalon) I ГшЛ.* tartomány a köztársaság szerves мпАигДк IIO része és a föderáció alkotóeleme ШViliMЖД ...... Idei önallo torvenyhozas, kozigazgatas es fejlesztési ................................................................­.....»«, politika Vajdasagban es KOSOVOH •••••SS XXVIII. évf. 14. (8487.) sz. SSSSSSSS Szombat, 1971. január 16. SSS«SSS ■■■•■•■ ■•■•■•■■ •••Éves ................................................................................. Az SZKSZ Központi Bizottságának ülése ARA «* PARA Izraeli támadás Libanon ellen Ez volt a legsúlyosabb incidens tavaly augusztus óta a Libanon a Biztonsági Tanácshoz fordul Bejrútból jelenti a Tanjug. Az izraeli hadsereg csütörtöki egyeztetett légi és tengeri támadása, amelyet a Palesztinai kommandók sarafandi tengeri támaszpontja ellen hajtott végre, a legnagyobb izraeli megtorló akció tavaly­­ augusztus óta. A támadás csütörtökön éjféltájban kezdődött, és hajnali négy óráig tartott. Az izraeli katonákat öt he­likopter és több kétéltű katonai jármű szállította a helyszínre. Izraeli jelentés szerint felrobbantottak két épületet, és megöltek tíz kommandót, ugyanakkor izraeli oldalon mindössze hat sebesülés tör­tént. Az Al Fatah szervezet je­lentése szerint Sarafand tá­maszpontot hajókról és heli­kopterekről ágyútűz alá vet­ték. A kommandók vissza­verték a támadókat, és sú­lyos veszteségeket okoztak nekik. A libanoni közlemény sze­rint az összecsapásban két kommandó életét vesztette, és hét megsebesült. Az izraeli támadás csütör­tökön este zavart és nyugta­lanságot keltett Libanonban. A bejrúti repülőtér radarjai jelezték az öt izraeli helikop­ter behatolását az ország lé­giterébe. Attól tartva, hogy ismét a bejrúti repülőtér lesz a célpont, mint 1968 de­cemberében, a libanoni had­sereg megerősítette a repülő­tér őrségét, és a légiforgal­mat is megszüntették. A támadás bebizonyította, hogy a kommandóknak ten­geri támaszpontjuk is van Libanonban. Az izraeli je­lentés szerint a kommandók erről a támaszpontról ten­geri úton juttatják el a fegy­vert a Gáza-övezetbe. Libanon kormánya panaszt szándékozik eljuttatni a Biz­tonsági Tanácshoz a legújabb izraeli támadás miatt. A kormány szóvivője közölte, hogy nem kérték a Bizton­sági Tanács összehívását. A kormány úgy döntött, hogy tájékoztatják a négy nagy­hatalom bejrúti nagyköveteit a támadás részleteiről. Védelmi erőink erősítése hazánk függetlenségének biztosítéka Tito levele a JKSZ hadseregbeli választmányának küldötteihez Tegnap összeült a Kommunista Szövetség hadse­regbeli választmánya, hogy kijelölje a hadseregben működő kommunisták további feladatait. Ezenkívül megválasztja a hadseregbeli választmány bizottságát és többi vezetőségi szervét. Ülésén a legfelsőbb ka­tonai vezetőkön kívül részt vett Mika Tripalo, a JKSZ Végrehajtó Irodájának tagja is. fontos érdeke, hogy a közel­­keleti válságot politikai úton rendezzék, mert további el­mérgesedése még bonyolul­tabbá tenné a katonai és po­litikai helyzetet s ezzel együtt hazánk nemzetközi helyzetét is. Ezért fokozot­tabb erővel kell munkálkod­ni­ az össznépi honvédelem szervezésén is, hogy minél szorosabb együttműködés alakuljon ki a honvédelmi parancsnokságok, a területi egységek, a társadalmi-poli­tikai közösségek és a mun­kaszervezetek között. A Kommunista Szövetségre az az eszmei-politikai feladat vár, hogy még szilárdabbá tegye a hadsereg tagjaiban azt a meggyőződést, hogy hazánk számára az el nem kötelezettség biztosítja a leg­kedvezőbb nemzetközi hely­zetet, valamint a legtöbb szövetségest is abban az eset­ben, ha katonai nyomás vagy agresszióra kerül sor. Sok szó esett a hadsereg korszerűsítéséről és tovább­fejlesztéséről is. Ezzel kap­csolatban a választmány fel­hívta a kommunisták figyel­mét, hogy még nagyobb erő­(Folytatása az 5. oldalon) A választmány megállapí­totta, hazánknak rendkívül Marko Nikezić elnökletével tegnap Belgrádban összeült a Szerb Kommunista Szövet­ség Központi Bizottsága, hogy megvitassa a választ­mány első és harmadik ülé­se közötti tevékenységéről készült beszámolót, amelyről a munkacsoport nevében Ruža Cvejié mondott össze­gező ismertetést. A Közpon­ti Bizottság tagjai a beszá­molót, amelyet majd a vá­lasztmányi ülés elé terjesz­tenek, vita nélkül és egy­hangúlag elfogadták. Az ülés további részében megvitat­ták a politikai rendszer té­zisjavaslatait, amelyet Pred­­rag Attic titkársági tag is­mertetett. A vitában felszó­lalt: Mirko Popovic, Veljko Simin, Milojko Drulovic, Đorđe Radosavljević, Ramiz Crničanin, Bora Pavlovic, Drago Jolovic, Latinka Pe­­rovic és Marko Nikezié. A tézisjavaslatot a vitában el­hangzott megjegyzések szel­lemében a munkacsoport és a titkárság tagjai kiigazítják és utána megküldik a KSZ községi szervezeteinek meg­vitatásra. A Központi Bizottság dön­tése alapján a Szerb Kom­munista Szövetség választ­mányának harmadik ülését február 16-án és 17-én tart­ják meg, s ezen a politikai rendszer kérdéseit vitatják. A tézisjavaslat külön feje­zetet szentel valamennyi társadalmi-politikai közös­ség meghatározásának. Az autonóm tartományokról a következőket mondja: — A Szerb Szocialista Köz­társaság összetartó szilárdsá­ga az egységes gazdasági és társadalmi-politikai rendszer mellett a nemzetiségek tel­jes egyenjogúságán alapszik.­­ A tartományok a köz­társaság alkotórészei, ame­lyeknek, teljesen önálló és saját felelősségű törvényho­zása, közigazgatása és fej­lesztési politikája van. — Az autonóm tartomá­nyok alkotó elemei a jugo­szláv szövetségnek, és mint ilyenek képviselve vannak és részt vesznek a föderáció­ban. — Az autonóm tartomé­­­nyoknak az önigazgatás alap­ján történő továbbfejlesztése és erősítése a köztársaság demokratikus továbbfejlesz­tésének a követelménye. A tézisj­avaslat a köztársa­ságot többek között így ha­tározta meg: " A Szerb Szocialista Köz­társaság a dolgozók és polgá­rok szuverén önigazgató szo­cialista közössége, a szerb nép és a vele együtt élő va­lamennyi nép és nemzetiség demokratikus államközössé­ge. A tézisj­a­vaslatról szóló vi­tában a felszólalók közül többen is megjegyezték, hogy az alkotmány és a politikai rendszer módosítása körüli viták az utóbbi napokban mérsékeltebbekké váltak, s a korábbi heves szócsatákat higgadt hangnem váltotta fel, amely — nem kétséges — hatékonyabban fog hozzájá­rulni a rendszer mielőbbi és végleges kidolgozásához. Egyesek a sajtót is bírál­ták, mondván, hogy az ülé­sek anyagából azt jelentette meg, ami neki kedvezett. Mások szerint a sajtó nem hibáztatható, hiszen néhány nappal ezelőtt az ülések lég­köre másmilyen volt, és a sajtó csak ezt a hangulatot érzékeltette. Lényegében, a tegnapi ülésre beterjesztett tézisja­vaslat csillapította le a kedé­lyeket, hiszen olyan a meg­fogalmazása, hogy minden konstruktív tényező számára elfogadható. Marko Nikezic megemlítet­te, hogy a választmány feb­ruári ülésének nemcsak a szövetség szerepkörével kell foglalkoznia, hanem emellett a köztársaság, a tartományok és a községek szervezeti fel­építését kell meghatároznia. Továbbá megjegyezte, hogy a választmány ülése nem le­het az alkotmányügyi bizott­ság üléseinek a megismétlé­se, másképpen kell a dolgok­hoz hozzányúlnia. SZERENCSÉS József Szemelvényeket a vitából az 5. oldalon közlünk. JUGOBANKII Újvidéki fiókintézet Le­nin tér 1., telefon: 51-070, 51-844. Kirendeltségek Sza­badkán, Sremska Mitrovi­­cán (a Társadalmi Könyv­viteli Szolgálat épülete), Zomborban, Szapari út 2., telefon: 84-70 és a török­becsei Társadalmi Könyv­viteli Szolgálatban. A legkedvezőbb feltételek között begyűjti a taka­rékbetéteket, deviza-folyószámlákat nyit, valutát vesz és elad és csekkeket árusít. A dinár- és a devizabetétek utáni kamat 6—7,5 százalék. A dinár-takarékoskodással kapcsolatos ügyle­teket elvégzi a zrenjanini, kanizsai, topolyai, verbászi, bácspalánkai, hódsági és kikindai Társadalmi Könyvviteli Szolgálatnál is. A takarékbetét-szolgálat és pénzváltó reggel 7-től este fél 7-ig megszakítás nélkül dolgozik, szomba­ton pedig reggel 8-tól délután 1-ig. Szabadkán és Zomborban a munkaidő délelőtt 7-től délután 1-ig tart, 4-1. Josip Broz Tito köztársasági elnök, a JESZ elnöke, pénteken délelőtt Brioni szigetén fogadta a Lengyel Egyesült Munkáspárt hazánkban tartózkodó küldöttsé­gét, Józef Teichmát, a Politikai Bizottság tagját és Stanislaw Kaniát, a Politikai Bizottság titkárát, és szívélyesen elbeszélgetett velük. A fogadáson jelen volt Mijalko Todorovic, a JKSZ Elnöksége Végrehajtó Iro­dájának soros elnöke és Stane Dolanc, a Végrehajtó Iroda tagja. A fogadáson megjelent Tadeusz Fridzinski, a Lengyel Népköztársaság jugoszlá­viai nagykövete is.

Next