Magyar Szó, 1971. február (28. évfolyam, 30-57. szám)

1971-02-23 / 52. szám

2. oldal Tovább tart az angol postássztrájk. A postások hétfőn tiltakozó,­ nagygyűlést tartottak a londoni Trafalgár téren Mind feszültebb a helyzet Törökországban A belügyminiszter a kommunista forradalom próbájának minősítette a zavargásokat • Felgyújtották egy szovjet diplomata autóját Hé­tfőre virradó éjjel is­meretlenek felgyújtották a Szovjetunió törökországi ten­gerészeti attaséja helyettesé­nek gépkocsiját. A Törökországban már na­pok óta tartó zavargások so­rán most fordult elő elő­ször, hogy egy kelet-európai ország diplomáciai képvise­lője ellen kíséreltek meg me­rényletet. Más hír szerint az anka­rai egyetem egyik irodalom­­tanárának gépkocsija alatt időzített bombát találtak, szerencsére azonban ideje­korán ártalmatlanná tették. Haldun Montusoglu török belügyminiszter — más hír szerint — a parlamenti vita során kijelentette, hogy a tö­rök egyetemeken kitört za­vargások „a kommunista for­radalom próbáját” jelentik. Ankarában és Isztambul­ban egyébként vasárnap is több bomba robbant, és Amerika-, illetve kormány­­ellenes tüntetések zajlottak le. A bíróságon tovább fo­lyik 220 egyetemi hallgató ügyének tárgyalása, akiket a pénteki véres összecsapá­sok után tartóztattak le. A török belügyminiszter a feszült helyzetre hivatkozva felkérte a parlamentet, hogy támogassa azt a törvényja­vaslatot, amely szerint meg­szigorítják a közrend ellen vétők büntetését, s a kor­mány számára lehetővé te­szik a tüntetések ellenőrzé­sét és korlátozását. Az ellenzék megtámadta a hatalmon levő Igazságpárt törvényjavaslatát, s hang­súlyozta, hogy túlságosan gyenge ahhoz, hogy ura le­gyen a helyzetnek. Panama nem engedélyezi atomerő használatát az új csatorna építésében Panamából jelenti a Tan­­jug: — Panama semmi esetre sem fogadhatja el azt a ter­vet, hogy a Csendes- és az Atlanti-óceán között az új csatornát atomerő­ felhasz­nálásával építsék meg, füg­getlenül attól, hogy ily mó­don az építkezés negyed­annyiba kerülne, mintha ha­gyományos módon végeznék — jelentette ki Omar Tom­os tábornok, a panamai katonai kormány elnöke. Hozzátette, hogy atomenergia felhaszná­lásával a csatornaépítés mindössze 750, hagyományos módon pedig 3 milliárd dol­lárba­­kerülne. A Panama-csatorna, amely­nek építését 55 évvel ezelőtt fejezték be, napról napra szűkebbé válik az egyre élénkebb hajóforgalom szá­mára. Zsiliprendszere rend­kívül bonyolult, s emiatt a közlekedés a csatornán ke­resztül eléggé drága és lassú. Az utóbbi időben ezért mind gyakrabban hallani egy új csatorna építésének szüksé­géről, sőt az USA-ban már tanulmányoznak is egy erre vonatkozó tervet. Bernadette Angélánál San Rafaelből jelenti az UPI. Bernadette Đevlin, az is­mert észak-írországi szabad­ságharcos vasárnap megláto­gatta a börtönben Angela Davis néger szabadsághar­cost, akit azzal a váddal tartóztattak le, hogy tavaly augusztusban részt vett egy lövöldözésben, amelyben négy ember életét vesztette. A fiatal brit parlamenti képviselőnő kijelentette: azért látogatta meg Angela Davist, hogy kifejezésre jut­tassa szolidaritását az ame­rikai baloldal tagjaival. MAGYAR SZÓ A csehszlovák miniszterelnök Magyarországon Budapestről jelenti a Tan­­jug. Dr. Lubomir Strougal, a csehszlovák kormány elnöke hétfőn hivatalos minőségben Magyarországra érkezett. A ferihegyi repülőtéren Fock Jenő, a magyar kor­mány elnöke üdvözölte. Hétfőn délelőtt az Ország­ház épületében megkezdőd­tek a hivatalos magyar— csehszlovák tárgyalások. Elhalasztották Husszein kairói látogatását Kairóból jelenti a MENA. Husszein jordániai király elhalasztotta tervezett egyip­tomi látogatását, mert Kai­rónak fenntartásai vannak Vaszfi Tel jordániai minisz­terelnökkel szemben, akinek a király kíséretében kellett volna lennie. Az Al Ahram szerint a fentieket maga Vaszfi Tel tudatta Egyiptom ammani nagykövetével. Bálna és szardínia Az USA és Ecuador viszálya a felségvizek körül A dél-amerikai partok előtt „egy kövér bálna és egy sovány szardínia harcol egymással”, ahogyan a kolumbiai El Espectador című újság írja. A szem­ben álló felek: a 200 millió lakosú Egyesült Államok és a hatmillió lakosú Ecuador. Az egyenlőtlen küzdelem dollár büntetést fizettek, és januárban kezdődött, amikor csak azután hagyhatták el az ecuadori partőrség ötven az ecuadori vizeket, tengeri mérföldre a partok­ Az első feltartóztatások­tól feltartóztatott több kali­ után az Egyesült Államok formai halászhajót, visszaütött. William Rogers Ecuador, mint más latin- amerikai külügyminiszter amerikai országok is, két- közölte Ecuador washingtoni száz tengeri mérföldre tér- nagykövetével, hogy az USA fesztette ki felségvizeinek tizenkét hónap befagyasztja határát és ezzel összhang- az Ecuadornak nyújtandó ban szuverenitása megsér­ (mintegy négymillió dollá­­resének minősíti, ha külföl­­rös) katonai segélyt. Ezenfe­­di halászhajók nem tartják 101 azzal fenyegetőzött, hogy tiszteletben ezt a határt­ felülvizsgálják a gazdasági Január óta az ecuadori segélyprogramot is, amely­­partőrség 23 amerikai ha- ne­ c értéke mintegy 25 mil­lászhajót tartóztatott fel, és ... , ... ___ kísérte be Salinas kikötőbe. ho dollaro­s.a*"*y^1 A halászhajók kapitányai­­­rommilliót már kifizettek, összese­n mintegy félmillió . Nemcsak a washingtoni kormány, hanem az ameri­kai halászok is tiltakoznak az ecuadori intézkedés el­len. August Felando, az amerikai tonhalászok szövet­ségének vezérigazgatója az­zal vádoltak meg Ecuadort, hogy „megsértette az ameri­kai polgárok szabadságát a tengereken”. Követelte, hogy az USA tegyen szigorú el­lenintézkedéseket, és bojkot­tálja az ecuadori terméke­­ket. Az amerikai bojkott csőd­be juttathatja az ecuadori gazdaságot, amely már így is válságban van. Latin- Amerika kicsi és szegény országában a lakosonként­ nemzeti jövedelem alig éri el a 200 dollárt évente. 1970-ben a költségvetés mintegy negyvenmilió dol­láros hiányt mutatott. Az USA-ból érkező fenye­getések mozgósították Ecua­dor szomszédjait A perui La Crónica című agresszió­val vádolta meg Wa­shingtont. A chilei kormány szintén elítélte az amerikai fenyegetéseket. Az Amerikai Államok Szervezetének januári kül­ügyminiszteri értekezletén Ponce Yepez ecuadori kül­­­ügyminiszter agresszióval és provokációval vádolta az USA-t. Az AÁSZ tagállamai felszólították a két államot, hogy tárgyalások útján ren­dezzék a viszályt. Pence külügyminiszter azonban ki­jelentette: — Addig nem ül­hetünk tárgyalóasztalhoz, amíg az USA megtorlásokat alkalmaz. Eddig azonban az Egye­sült Államok nem volt haj­landó visszavonni a meg­torló intézkedéseket. A ka­tonai segély embargója már életbe lépett. Az ecuadori kormány le­vonta a következtetéseket: felszólította az USA-t, hogy rendelje vissza az országból 25 főnyi katonai misszióját. (Der Spiegel) Új fejlemények a japán-kínai viszonyban Támadták a japán kormány politikáját a japán küldöttség tiszteletére Pekingben rendezett fogadáson A Kínában tartózkodó ma­gas rangú japán vendégek tiszteletére vasárnap este Pekingben megrendezett fo­gadás az amerikai imperia­lizmus éles hangú elítélésé­nek jegyében telt el. Kuo Mo-dzso, az összkínai kong­resszus állandó bizottságá­nak alelnöke, a kínai—japán baráti társaság díszelnöke, Fudzsijama volt japán kül­ügyminiszter tiszteletére adott fogadást, aki a japán politikusok élén már tíz napja tárgyal a kínai kor­mány tagjaival a diplomá­ciai kapcsolatok felvételéről és egy kereskedelmi szerző­dés megkötéséről. A banketten Kuo Mo-dzso kijelentette: " A japán nép egyre inkább kezdeményezi a Kínával való baráti kap­csolatok helyreállítását, Eiszaku Szato kormánya vi­szont ugyanakkor az ame­rikai imperializmus vonalán ellenséges politikát folytat Pekinggel szemben. Beszédet mondott Fudzsi­jama is, erről azonban csu­pán annyit közöltek, hogy gratulált Kínának nagy si­kereiért, s meggyőződését fe­jezte ki, hogy hamarosan megkötik a kereskedelmi egyezményt. Fudzsijama a japán par­lament tekintélyes tagja, aki számos képviselőtársával együtt sürgeti a Kínával va­ló kapcsolatok rendezését. pelibi E­gypi / в^а^Мв8В5а25И^шш11111цш111ШУ1Ш1Ш1111111111111Ј111ШЦ1И111шам11ШШ1М1ШШШШШШ toioómcalanp^Asok (6) A Tawának (az olvasó minden bizonnyal felismeri az angol Tower eljapánosított változatát a Torony nevében) és a felhő­karcolóknak mégsincs igazán méltó helyük a városképben. Körülöleli őket a házak halmaza. Olyan szabálytalan kuszaságban — elvégre saját telkén mindenki tetszése szerint épít­ —, akár az őserdő faóriásai­ra telepedett liánok. Ha az Eiffel világító­­toronyként emelkedik ki Párizs tengeréből, a Tokió Tawa belevész a házak óceánjába. Képeslapokon, filmeken másként fest, az utcán közlekedő azonban nehezen találja el a látás megfelelő szögét. Ifjú szerelmeseket kérdezve, bizonyára az Ueno parkot tartanák szülővárosuk alfájának és ómegájának. Egyedül itt bújnak ki valódi cseresznyevirágok, másutt plasztikágak és papírgirlandok keltenek illúziót az aszfalt felett. Saigo kedves ku­tyaszobra pedig a randevú-óra szerepét tölti be, a kötelező kutyahűségre célozva. Akik saját hangjukba szerelmesek, a Mit­­sukoshi nagyáruházzal szomszédos sarkot, a japánok Hyde Park Cornerét választ­ják. Fehér gyolcs borítja a gyümölcsös­ládán szónokló buddhista szerzetes kopasz fejét, az ENSZ központjának Tokióba te­lepítéséhez gyűjt aláírásokat. Mellette a járdára éviekélt, ütött-kopott, autómú­zeumba illő Datsun tetején katonaindulóra zendít a csendes-óceáni harcok két össze­fogódzkodott veteránja. A hideg rizsgom­bócot majszoló gyerekek a tokiói csator­názás megjavításáért harmadik napja éh­ségsztrájkoló öregurat bámulják. Lábai előtt helyesírási hibákkal tűzdelt angol és általam — sajnos — meg nem ítélhető japán felirat tanúskodik elhatározásáról. Némán ül, csendes csámcsogás moraja te­tézi kínjait. A különös látványnak hamar vége szakad, mert az áruház egyik föld­szinti kirakatában megkezdik az NHK televízió könnyűzenei műsorának felvéte­lét. Mindenki odasereglik, a kisfiúk úgy nyomják pisze orrukat az üveghez, mint itthon a játékbolt előtt. Kászálódik a bonc. Begyújtják az öreg gépkocsit, csodák­ cso­­dája: elindul. Az éhező összecsukja székét. Ki is korgatja gyomrát részvétlen közön­ségnek? A taxisofőr büszke kérdezősködni Az üzleti élet főütőere a Ginza. Koráb­ban így hívták a nemesfém-tallérokat is. Neve múltjáról árulkodik, az ezüstműves céh, a pénzverde ,volt otthonos e tájon. Ma: aranybánya. Világszínvonalú válasz­ték, világszínvonalú árak. Ki nem húnyó fények, és mert valahol rendnek muszáj lenni, a neonreklámokhoz előzetes zsűri­zés szükséges. A Ginza kereskedői alakí­tottak társadalmi bizottságot e célra. (Folytatjuk) Kedd, 1971. február 23. KÉSZÜLŐBEN A KÖZELJÖVŐ FEGYVERE Amerikában a napokban megjelent hírek szerint a lézersugarak technikája már olyan fejlődési fokra jutott, hogy a közeljövőben sikeresen alkalmazhatják atomtöltésű rakéták ellen a felsőbb, ritkább légréte­gekben. A tervek szerint a lé­zersugarakat olyan repü­lőgépekről fogják irányí­tani, amelyek állandóan a levegőben cirkálnak, és ki­mondottan a rakétaelhárí­tás lesz a feladatuk. Egyes amerikai katonai szakértők számításai sze­rint a lézersugarakkal a föld felszínéről is meg le­het semmisíteni az atom­töltésű ellenséges rakétá­kat célpontjuk előtt, a föld­ről indított sugarak azon­ban csak hétszáz méter magasságig őrzik meg kellő hatásukat. Úgy vélik, hogy ez a védelmi intézkedés ele­gendő ahhoz, hogy meggá­tolják a föld alatti rakéta­kilövő sorompók ellen indí­tott ellenséges rakétáknak a föld felszínén való rob­banását, arra azonban már nem lenne alkalmas, hogy megvédje a felszínen levő létesítményeket is. Mint ismeretes, a lézer­sugarakat 1960-ban talál­ták fel — egymástól füg­getlenül — az USA és a Szovjetunió szakemberei. Nyikita Hruscsov akkori szorvet miniszterelnök 1962-ben több fémlemezt őrzött íróasztalán, amelye­ket lézersugarakkal lyug­­gattak át a szakemberek kísérleteik során. Mindjárt feltalálása után a lézert már úgy emleget­ték, mint az „abszolút fegyver” lehetséges alap­ját, és a tudományos fan­tasztikum területén nép­szerű „halálsugár” elneve­zést adták neki. 1966-ban az új-mexikói Albuquerque közelében levő Kirtland lé­gitámaszponton a lézersu­gár mindössze öt másod­perc alatt átlyukasztott egy tűzálló téglát. Abban az időben jelentés látott nap­világot, melyek szerint ti­tokzatos katonai lézerek­kel másodpercek alatt ha­talmas réseket ütöttek re­pülőgépeken. Az utóbbi időben egyre többet hallani a lézerfegy­ver technikájának jelentős mértékű fejlődéséről. Hogy a kellő hatást elérhessék vele, a lézersugarat többszörösére kell fölerő­síteni, s a jelek szerint a kísérletek ezen a területen igen eredményesek. A Physics Today című tudományos folyóirat ja­nuári számában megjelent cikk szerint számos tudós reméli, hogy legalábbis „a kisebb erejű röntgenlézer elkészülése már nem so­káig várat magára”, a légi haderő Air Force Magazine című kiadványának egyik nemrégi számában azon­ban a lézerről már úgy ír­nak, mint a közeljövő fegy­veréről. Annak idején indított vizsgálat kapcsán az ame­rikai légi haderő cáfolta azokat a híreket, hogy re­pülőgépeket semmisítettek meg lézerrel a birtlandi légitámaszponton, az ame­rikai titkos lézerkísérletek központjában. Ezek a kí­sérletek a „Nyolcadik kár­tya” fedőnéven ismerete­sek, és minden velük kap­csolatos tevékenység a Pen­tagon közvetlen ellenőrzé­se alatt áll.

Next