Magyar Szó, 1971. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1971-04-20 / 108. szám

Kedd, 1971. április 20. A Mcu Negyedik nélkül HÉT VÉGÉN nagy horderejű döntés szü­letett a líbiai Bengha­ziban: Egyiptom, Szíria és Líbia államfői elhatározták, hogy létrehozzák az arab köztársaságok föderációját, amelyet ez év szeptemberé­ben a három ország népe referendumon szentesít. Az arab államszövetség meg­alakulása nem meglepetés, mert csírája még 1969 de­cemberében megfogamzott Nasszer, Kadhafi és Nimeri tripoli találkozóján. A Nasszer elnök halálával be­állt űr az arab világban csak meggyorsította az unió gondolatának valóra váltá­sát, és tavaly november 7- én Líbia, Szudán és Egyip­tom vezetői Kairóban hiva­talosan is bejelentették az új arab államszövetség ter­vét. A meglepetést inkább az okozza, hogy a tripoli egyezményt aláíró és a kai­rói határozat meghozatalá­ban is részt vevő Szudán egyelőre kívül maradt a fö­deráción, és helyét átadta Szíriának, amely Asszad tá­bornok novemberben történt hatalomra jutása után azon­nal kifejezte csatlakozási szándékát. Khartúm hivatalosan bel­ső nehézségeire hivatkozva nem írta alá az államszö­vetség megalakulásáról ho­zott benghazi deklarációt, ami kétségtelenül elfogad­ható magyarázat, mert tu­dott dolog, hogy Szudán dé­li országrészeiben még min­dig napirenden vannak a törzsi lázongások, viszont az is tény, hogy a múlt héten Kairóban folytatott megbe­szélések kezdeti szakaszában Nimeri is részt vett, de az­után váratlanul Moszkvába utazott, Szadat, Asszad és Kadhafi pedig Benghaziban folytatták tárgyalásaikat. Ennek okát valószínűleg azokban a nézeteltérésekben kell keresni, amelyek — hí­rek szerint — Líbia és Szu­dán között felmerültek a kommunista párthoz való viszonyulás kérdésében, de esetleg az is közrejátszott, hogy a két ország nem vé­lekedik azonos módon a Pa­lesztinai mozgalom jövőjé­ről sem. Az államszövetség felöleli az arab világ területének, lakosságának, gazdasági és nyersanyag-potenciáljának több mint a felét, s olyan jelentős katonai és politikai tényezőként jelentkezik, amelynek döntő súlya lehet a közel-keleti válság rende­zésében. Persze, ezzel pár­huzamosan felvetődik az a kérdés is, hogy Egyiptom, amely eddig a legtovább ment a politikai megoldás keresésében, az államszövet­ség kötelékében mennyire tud olyan önállóan fellépni, mint azt az utóbbi időben tette, különösen Nasszer ha­lála óta. A történelmi tapasztala­tok nem teszik teljesen fö­löslegessé az óvatosságot. Az elmúlt évek során tanúi lehettünk a gyorsan létre­hozott, de kellően elő nem készített, meg nem fontolt államszövetségi tervek ku­darcának. Egyiptom és Szí­ria 1958-as uniója, majd öt esztendő múlva Kairó, Bag­dad és Damaszkusz hármas szövetsége elsietett próbálko­zások voltak, a megfelelő tartalom nélküli jelszavak inkább kárt okoztak az arab egységnek, mint hasznot. Az EAK, Szíria és Líbia mostani startját a realitások keresése teszi meggyőzőbbé a korábbi nekilendüléseknél. Az integrációs folyamatokat, mint azt Szudán esete is bi­zonyítja, ezúttal nem sür­getik mesterségesen és min­denáron. Az államszövetség életképessége mellett szól a társuló országok haladó tár­sadalmi rendszerének hason­lósága, az azonos politikai Дг államszövetség új erőt ad az araboknak Az arab világ üdvözli a hármas államszövetség megalakítását­­ Csak Irak és Szaúd-Arábia fogadta kedvezőtlenül a hírt Bejrútból jelenti a Tanjug. Az egész arab világ helyesléssel fogadta az egyip­tomi—szíriai—líbiai arab államszövetség megalakulá­sáról szóló közleményt. A libanoni, kuvaiti és jordá­­niai kormány és sajtó hangsúlyozza, hogy az állam­­szövetség új erőt ad az araboknak az Izrael elleni harcukban. Az államszövetség meg­alakulását a palesztinai el­lenállási mozgalom is üdvö­zölte. A szíriai Baath párt lapja úgy vélekedik, hogy az ál­lamszövetség politikai, ka­tonai és gazdasági ereje meg­felelő eszköz a megszállt területek felszabadítására. A bejrúti jobboldali lapok is üdvözlik az államszövet­séget. Eddig csupán Irak és Sza­úd-Arábia fogadta kedve­zőtlenül a hírt. Hivatalosan ugyan ez a két ország nem reagált a közleményre, a lapcikkekből azonban kö­vetkeztetni lehet a két kor­mány álláspontjára. Az iraki sajtó igen kis teret szentelt az eseménynek, az Al Hajat című bejrúti lap pedig — amely rokonszenvez Szaúd- Arábiával — kétségesnek tartja az államszövetség jö­vőjét, mert úgymond, a fö­deráció csak papíron van meg. Koszigin fogadta Rijadot Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök tegnap a Kremlben fogadta Mahmud Rijad egyiptomi miniszter­elnök-helyettest és külügy­minisztert. Koszigin és Rijad baráti, szívélyes megbeszélést foly­tatott a közel-keleti válság­ról, az izraeli agresszió kö­vetkezményeinek kiküszö­böléséről és a béke­helyre­Tel Avivból jelenti az UPI. Moshe Dayan izraeli véd­erőminiszter az izraeli új­ságíró-egyesület vasárnapi gyűlésén mondott beszédé­ben kijelentette: Izrael még részlegesen sem vonja vissza csapatait a Szenzi-csatorna állításáról. A tárgyaló felek megállapították, hogy az EAK kormányának építő jellegű politikája kedvező feltételeket teremt az arab— izraeli ellenségeskedés igaz­ságos befejezéséhez. Az egyiptomi külügymi­niszter az EAK népe és kor­mánya nevében mély hálá­ját fejezte ki a szovjet nép­nek és kormánynak a sok­oldalú segítségért és támo­gatásért. A megbeszélésekben részt vett Andrej Gromiko szov­jet külügyminiszter is, térségéből mindaddig, amíg az EAK bele nem egyezik az ellenségeskedés végleges megszüntetésébe. Hangsúlyozta, hogy Izrael még mindig hadiállapotban van az EAK-kal, és hogy a Szuezi-csatorna a legjobb védelmi vonal. Dayan újabb feltételeket szab Duvalier haldoklik Méxicóból jelenti a Tan­jug­ Haitiből érkező hírek sze­rint. Francois Duvalier, az ország diktátora, súlyos be­teg, s halála hamarosan be­következhet! Meg nem erő­sített értesülések szerint, a hírhedt diktátor már meg is hal­t, ezt azonban a hatósá­gok — zavargásoktól tartva — nem merik közzétenni. A hír megerősítésére azt hozzák fel, hogy Duvalier nem jelenít meg a 64. szü­letésnapja alkalmából ren­dezett parádén. Az ünnepsé­gen csak fia, Jean Claud vett részt, akit a diktátor néhány hónappal ezelőtt utódjának tett meg. Duvalier 1957 óta uralko­dik Haitiban. Hat évvel ez­előtt életfogytiglani elnöknek kiállítatta ki magát. Mind közelebb Saigonhoz Csapdába esett egy amerikai menetoszlop a dél-vietnami főváros közvetlen közelében . Harmincezer amerikai katona kábítószer-élvező Dél-Vietnamban a hadszíntér mind közelebb kerül Saigonhoz. Az amerikai parancsnokság közölte, hogy egy amerikai menetoszlop a fővárostól alig 50 kilomé­ternyire északnyugatra a felkelők csapdájába esett. Az amerikai saigoni hatóságok az utóbbi hónapokban azt állították, hogy a szóban forgó térségben nincsenek felkelők. Az összecsapásban két amerikai katona elesett, 34 megsebesült. A gerillák elle­ni harcokban amerikai repü­lőgépeket és helikoptereket is bevetettek. Az amerikai parancsnokság azt állítja, hogy a harctéren 29 halott gerilla maradt. Hivatalosan közöltte továbbá, hogy az üt­közetben egy amerikai repü­lőgépet lelőttek.­­ Az amerikai tisztek közöl­ték az újságírókkal, hogy „erős ellenséges csapatok” jelentek meg ismét Kam­bodzsa keleti vidékein, a dél­vietnami határ közvetlen kö­zelében. Értesüléseik sze­rint, ebben a térségben mintegy 20 000 gerilla tartóz­kodik. Az amerikai csapatok, mint ismeretes, inváziójuk­kal éppen ezt a térséget akarták megtisztítani a fel­kelőktől. Az amerikai és a saigoni parancsnokság egyébként nem közöl semmilyen pontos adatot a Saus folyó völgyé­ben megindult „nagyszabású offenzíváról”, amelyet Ngu­yen Van Thieu saigoni el­nök helyezett kilátásba négy nappal ezelőtti beszédében. A Dél-Vietnamban állomá­sozó amerikai csapatok fő­­parancsnoka is csak annyit mondott, hogy az amerikai gyalogosegységek támogatni fogják a saigoni csapatok hadműveleteit, még ha Laosz területére kell is hatolni. Az amerikai kongresszus tagjai egyébként mind sike­resebben leplezik le az ame­rikai parancsnokság és az In­dokínában állomásozó ame­rikai diplomaták megtévesz­tő és félrevezető állításait.­­ Miután Robert McCloskey republikánus szenátor kije­lentette, hogy az USA laoszi nagykövetségén szüntelenül félrevezették, amikor adato­kat kért a laoszi lakosság meneküléséről és szenvedé­seiről, most Stel republiká­nus és Morgan Murphy de­mokrata szenátor is kijelen­tette: nem kapott segítséget a saigoni amerikai funkcio­náriusoktól, amikor vizsgála­tot folytatott annak kiderí­tésére, honnan származnak a kábítószerek, amelyeket az amerikai katonák fogyaszta­nak. A két szenátor egyébként kijelentette, hogy Dél-Viet­namban legalább 30 000 ame­rikai katona kábítószer-élve­ző. Arafat: Husszeinnal nem lehet együttműködni Cáfolják a hírt, hogy áll­amcsíny készül Ammanban Bejrútból jelenti az AP. Jasszer Arafat, a Palesz­tinai Felszabadítási Szerve­zet elnöke, az Al Rafah cí­mű bejrúti lapnak adott in­terjújában kijelentette: " Lehetetlen a palesztinaiak békés koegziszt­enciája Husz­szein jordániai királlyal. A jordániai rezsim, miután nem volt képes beolvaszta­ni, most ki akar irtani ben­nünket — mondta. Hozzá­tette, hogy a mozgalom megbosszulja a Jordániában elesett palesztinai áldozato­kat. Követelte továbbá: a kom­mandók számára tegyék le­hetővé, hogy visszatérjenek Irbid észak-jordániai város­ba, és ismét olyan feltéte­leket biztosítsanak számuk­ra, mint a tavaly szeptem­beri polgárháború befejez­tével. Ilyen körülmények között ismét béke lesz Jor­dániában. A jordániai kormány hi­vatalos szóvivője egyébként vasárnap este cáfolta azokat a líbiai laphíreket, amelyek szerint egy negyven jordá­niai tisztből álló csoport megpróbálta megbuktatni Husszein királyt, s ezért le­tartóztatták őket. célok és a közös gazdasági érdekek. Természetes, hogy egy ekkora államszövetség véglegesítése bonyolult fo­lyamat, amely nem lesz men­tes a vitáktól és konfliktu­soktól. Az eddig tanúsított józanság és óvatosság, a nasszeri örökség szellemé­nek tiszteletben tartása azon­ban meghozhatja eredmé­nyét: az annyira kívánatos arab egység magvának meg­teremtését. (me) MAGYAR SZÓ Újabb fejlemények a nagyhatalmi háromszögben Peking erélyes hangú tiltakozása a Szovjetunió­nál A Nixon engedélyezte sugárhajtású utasgépek eladását Kínának Hong Kongból jelenti a Reuter: Kína súlyos hajózási inci­denssel vádolja a Szovjet­uniót. A Hszinhua jelentése szerint a március 31-én tör­tént incidensben 11 kínai halász életét vesztette, és ugyanannyi megsebesült. A kínai hírügynökség ha­zugnak mondja a TASZSZ hírét a balesettel kapcsolat­ban. A pekingi külügymi­nisztérium tiltakozó jegyzé­ket intézett a pekingi szov­jet nagykövetséghez, s eb­ben hangoztatja, hogy a ha­­j­óösszeütközésért kizárólag a szovjet hajó legénysége felelős. A kínai kormány kártérí­tést követel, egyszersmind biztosítékot arra, hogy ha­sonló eset többé nem fog megtörténni. Az összeütkö­zés pillanatában a kínai ha­jó fedélzetén 45 ember volt. A Newsweek című ameri­kai hetilap arról számol be, hogy a Nixon-kormány haj­landó sugárhajtású utasszál­lító repülőgépeket eladni a Kínai Népköztár­saságnak. A kínai polgári légiforga­lomban szovjet és brit gyártmányú gépeket hasz­nálnak, a nemzetközi jára­tokra azonban amerikai gé­peket, mindenekelőtt Boe­ing-707 típusú távolsági gépeket szeretnének beállí­tani. 3. oldal Palme: Többször megfenyegettek A svéd lapok másképp reagáltak volna, ha az USA nagykövetét ölik meg — állapította meg Larson ismert svéd újságíró Stockholmból jelenti a Tanjug. A svédországi jugoszláv nagykövet meggyilkolása miatti felháborodott tiltakozáshoz csatlakozott Jan Erik Larson ismert svéd újságíró is, aki követelte, hogy a gyilkosokat adják ki Jugoszláviának. Egy rádióadásban Larson emlékeztetett arra, hogy már évek óta figyelmeztette a svéd hatóságokat a szélsősé­ges usztasa csoportok tevé­kenységére, amelyek terrori­zálják a jugoszláv munkáso­kat, most pedig meggyilkol­ták a jugoszláv nagykövetet. Larson néhány évvel ezelőtt könyvet is írt az usztasák­­ról és bűntevékenységükről. A továbbiakban az újság­író megállapította: vélemé­nye szerint a svéd sajtó sok­kal hevesebben reagált vol­na, ha valamelyik nyugati ország, például az USA nagy­követét ölték volna meg. Eb­ben az esetben még a gyil­kosok kiadatása sem ütkö­zött volna nehézségbe, noha köztudomású, hogy az USA­ban még érvényben van a halálos ítélet. Más hír szerint Olof Pal­me svéd miniszterelnök a Svenska Dagbladet-nak adott nyilatkozatában kije­lentette: Rolovic nagykövet meggyilkolása óta névtelen telefonálók és levélírók több ízben megfenyegették. A szinte már rendszeressé váló fenyegetéseket azonban nem tartja különösen veszélyesek­nek. A vasárnapi svéd lapok egyébként közölték, hogy Olof Palme miniszterelnököt az usztasák feketelistára he­lyezték, még bécsi látogatása idején is megfenyegették, hogy meg fogják ölni. Úgy­­szintén halállal fenyegették meg Torsten Nasson svéd külügyminisztert és Svédor­szág belgrádi nagykövetét. Április végéig maradnak vizsgálati tagságban az usztasa gyilkosok Stockholmból jelenti a Tanjug. A stockholmi rendőrség parancsnokságának épületé­ben tegnap előzetes tárgya­lást tartottak még két ter­rorista ügyében, akik ellen az a gyanú, hogy részt vet­tek Vladimir Rosovic nagy­követ meggyilkolásának meg­szervezésében. Lennart Hjort államügyész javaslatára Gustav Almsing bíró úgy döntött, hogy a 43 éves Ma­­rinko Lemót és a 21 éves Stanislav Miličevićet április 30-áig vizsgálati fogságban kell tartani. Bizonyos jelek arra utal­nak, hogy Lemónak és Mili­­čevićnek köze volt a göte­­borgi jugoszláv konzulátus megszállásához is. A stockholmi rendőrség épületét tegnap is erős rend­őregységek őrizték. Incidens nem történt. A jugoszláv—svéd jó viszony is áldozatul eshet folytatás az 1. oldalról) kártalanításáról a közeljövő­ben kezdődő jugoszláv—nyu­gatnémet tárgyalásokról a külügyi államtitkár a követ­kezőket mondta: — A náci üldöztetések ál­dozatainak kártalanítása min­denkor a jugoszláv kormány érdeklődésének középpontjá­ban állt. Tovább kutatunk a mielőbbi megoldás után, ami megfelel nemcsak az igazság és jog alapvető követelmé­nyeinek, hanem az NSZK kormánya eltökéltségének meggyőző bizonyítékát adja, hogy hozzájárul a második világháború Jugoszláviára nézve súlyos örökségének ki­küszöböléséhez, ezáltal pedig mind kétoldali kapcsolataink, mind a tágabb értelemben vett európai viszonyok ren­dezéséhez.­­ A Német Szövetségi Köztársaság kormányával végre megszületett a meg­állapodás, hogy követelésünk­ről a tárgyalások a közel­jövőben megkezdődnek — mondta Mirko Tepavac ezenkívül válaszolt még a Harcos Szö­vetség hetilapja szerkesztő­ségének több már kérdésére. Újabb részvétnyilvánítá­sok Mirko Tepavacnak Belgrádból jelenti a Tan­jug. Vladimir Bosovic nagykö­vet halála alkalmából Mir­ko Tepavac külügyi állam­titkár részvéttáviratot kapott Aldo Moro olasz külügymi­nisztertől. Külügyi államtitkárunknak részvétét fejezte ki a román, egyiptomi, kambodzsai, szí­riai, bolíviai és kinsassza­­kongói nagykövet

Next