Magyar Szó, 1971. április (28. évfolyam, 89-117. szám)
1971-04-21 / 109. szám
Szerda, 1971. április 21. Meghosszabbítják az árzárlatot? A köztársasági végrehajtó tanács megvizsgálta a gazdaság helyzetét A köztársasági végrehajtó tanács tegnap megvizsgálta a köztársaság gazdasági helyzetét és a postaszolgálat ötéves fejlesztési tervét. A gazdasági helyzetről megállapította, hogy noha a termelés növekszik, a fogyasztás aránytalanul emelkedett, s a vásárlók tartós fogyasztási cikkek vásárlásával egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a piacra. A helyzetet súlyosbítja, hogy a kivitel pang, a behozatal viszont rendellenesen növekszik. A kivitel csök- Sürgető levél a vasutasok korkedvezményének ügyében Milentije Popovic, a Szövetségi Képviselőház elnöke levelet kapott Vanja Vranicantól, a Jugoszláv Vasutak vezérigazgatójától, hogy sürgesse meg a vasutasok korkedvezményét rendező törvény meghozatalával kapcsolatos eljárást. A Szövetségi Képviselőház ugyanis már két évvel ezelőtt megállapította, hogy a vasúton nemcsak az az egy munkahely egészségtelen, amelyre a törvény korkedvezményt ír elő, hanem néhány másik is, ezeknek ügyében azonban a szükséges egészségügyi dokumentáció elkészítéséhez kötötte a döntést. A vasút időközben 400 szakértő és tudós közreműködésével ki is dolgozta az egészségügyi elemzést, s kimutatta, hogy még hat munkahely teszi annyira próbára betöltőinek képességeit, hogy képtelenek ledolgozni a teljes nyugdíjhoz szükséges 40 évet. Az elemzést az azóta eltelt két év alatt elfogadta a szövetségi korkedvezményi bizottság, az országos társadalombiztosító közösség és Szlovénia kivételével valamennyi köztársaság társadalombiztosító közössége, valamint a Szövetségi Munkaügyi Tanács, majd az illetékes képviselőházi tanácsok is jóváhagyták a kormánynak azt a javaslatát, hogy törvényt kell hoznunk a korkedvezményes munkahelyek listájának kibővítésére, de ezután elakadt az ügy. Februárra ugyan elkészült a törvény tervezete, de a köztársasági társadalmbiztosító közösségek még mindig nem mondtak véleményt róla, s emiatt egyre hoszszabbra nyúlik a vele kapcsolatos eljárás. Kenésében az is közrejátszott, hogy tavaly gyenge volt a mezőgazdasági termelés. A köztársasági végrehajtó tanács megállapítása szerint mind a személyi jövedelem növekedése, mind a beruházási fogyasztás túllépte a megengedhető kereteket, s ezért az egyik legfontosabb feladat az egyensúly helyreállítása és a gazdaság pénzhiányának megszüntetése. Ezzel kapcsolatban számításba jöhet az árzárlat meghosszabbítása (habár jelenleg gyakorlatilag nincs is zárlat). A posta ötéves fejlesztési terve szerint 1975-ben 928 ezer telefon lesz Szerbiában. Jelenleg 338 000 van. Feloldják a keresetkorlátozást (Folytatás az 1. oldalról) amelyekben a személyi jövedelem havi átlaga 1970-ben kevesebb volt, mint 1500 dinár, az idén jövedelmükhöz és lehetőségeikhez mérten korlátozás nélkül fizethetnek ki személyi jövedelmet Azok a munkaszervezetek viszont, amelyekben a tavalyi havi átlag több volt, mint 1500 dinár, az idén csupán átlag 11 százalékkal növelhetik a személyi jövedelmet. A törvény ezenkívül felhatalmazza a községi képviselő-testületeket, hogy kivételes esetekben belátásuk szerint magasabb személyi jövedelmet engedélyezzenek azoknak a munkaszervezeteknek, amelyekről megállapítják, hogy jól gazdálkodnak, helyes káderpolitikát folytatnak és kidolgozzák fejlesztési programjukat A közös fogyasztási alapokból továbbra is csak korlátolt mértékben lehet költeni a dolgozók egyéni életszínvonalára. Szabadságpótlék vagy más segély címén csupán 400 dinárt lehet kifizetni azokban a munkaszervezetekben, amelyek eddig nem osztottak ilyen segélyt. A többi munkaszervezetben átlag annyit lehet kifizetni, amennyit 1967- ben juttattak, annyival megtoldva, amennyivel azóta növekedtek az átlagos létfenntartási költségek Vajdaságban. Ez a korlátozás természetesen nem vonatkozik azokra az eszközökre, amelyek a társadalmi életszínvonal emelésére szolgálnak. A javaslat szerint a törvény nem vonatkozik azokra a munkaszervezetekre, amelyek tavaly önigazgatási megállapodást kötöttek a jövedelem és a személyi jövedelem elosztásáról i s. 1. A Naftagas Magyarországon Csaknem kétmillió dollár értékű szerelési munkát vállalt A Naftagas nemrég ismét nagyobb munkát vállalt Magyarországon. A budapesti Mineral-impex és az OKGT vállalatokkal szerződést kötött kőolaj- és földgázvezetékek építésére, valamint gázfinomítók szerelésére. Mint ismeretes, a Naftagas már eddig is együttműködött magyarországi cégekkel. Tavaly például egy 54 kilométer hosszú kőolajvezetéket épített Magyarországon, a munkálatok értéke 545 000 dollár volt. A Szegednél épülő gázfinomítón különféle szerelési munkálatokat végeztek körülbelül 70 000 dollár értékben. Zlatomir Katic, a Naftagas kereskedelmi részlegének igazgatója szerint északi szomszédaink meg voltak elégedve az elvégzett munka minőségével, a határidő betartásával és valószínűleg az árakkal is. Ennek köszönhető, hogy egy nemrég megkötött szerződés alapján a Naftagas az idén egy 89 kilométer hosszú gázvezetéket fog építeni Budapest és Salgótarján között. A munka értéke 1,7 millió dollár. Ezen kívül folytatják a szerelést a szegedi gázfinomítóban. A munkálatokat a Naftagas trenianini szerelőrészlege fogja elvégezni, május derekán kell kezdenie, és november 15-éig a vezetéket is, a finomítót is be kell fejeznie. Most folynak a tárgyalások arról, hogy a Naftagas egy 2,6 kilométer hosszú vezeték megépítésével egy rendszerbe köti majd össze az egyik magyarországi olajmező 26 kútját, továbbá felszerel két gyűjtőállomást, és egy új vezetékrendszert állít fel a Szeged környéki öreg kőolajkutak jobb kihasználására. Ezeknek a munkálatoknak az értéke 400 000 dollár lesz. Mód van arra, hogy 1972-től 1975-ig a Naftagas minden évben 2,5—3 millió dollár értékű szerelési és építési munkálatokat végezzen Magyarországon. Mivel ezt az üzletet nem a megállapított árulista keretében bonyolítják le, felvetődik, hogyan fogják elszámolni a munkát. Zlatomir Katic, a Naftagas kereskedelmi részlegének igazgatója elmondta, hogy a tartozás fejében a szőnyi finomító az idén 85 000 tonna Velebiti kőolajat fog feldolgozni Jugoszlávia számára. Ez a szolgáltatás körülbelül félmillió dollárba kerül. A fennmaradt részt Magyarország áruban fogja megfizetni. S. L. MAGYAR SZÓ Tito legyen továbbra is az ország élén! Vajdaság népének egyöntetű óhaja Kedvezően értékelte az alkotmányvita eddigi menetét a Szocialista Szövetség tartományi vezetősége A Szocialista Szövetség tartományi választmányának végrehajtó bizottsága, kedden délelőtt tartott ülésén, megállapította, hogy az alkotmányvita Vajdaságban még csak most bontakozik ki teljesen, de már eddig is jó eredménnyel járt. Az ülésen, amelyet Vukašin Kešelj vezetett, Rózsa Béla rövid beszámolót tartott a vita eddigi fejleményeiről. Már most elmondható, hogy az alkotmányfüggelékek szellemét és legfontosabb tételeit fenntartás nélkül magáévá teszi a vajdasági közvélemény — hangsúlyozta Rózsa. — Különösen elmondható ez arról a javaslatról, hogy Tito továbbra is maradjon az ország élén mint köztársasági elnök, illetve mint a leendő elnökség örökös elnöke. Az egyöntetűség azonban kiterjed arra a státusra és szerepre is, amely a tartománynak jut a módosított alkotmányban, továbbá a nemzeti egyenjogúság elmélyítésére, nem utolsósorban pedig azokra a rendszerbeli változásokra, amelyek gazdasági téren kedvezőek Vajdaság számára. A Vajdaság dolgozó népe, tekintet nélkül arra, hogy a mezőgazdaságban, az iparban vagy más téren munkálkodik, reméli, hogy megszűnik Vajdaság hátrányos helyzete és viszonylagos lemaradása. Djura Knežević azokról a gazdasági és politikai nehézségekről beszélt, amelyek — mint a munkanélküliség, a drágulás, az államvezetésben mutatkozó egyenetlenségek — Vajdaságban is nyugtalanítják a közvéleményt. Soltész József megelégedéssel állapította meg, hogy mindenütt, amerre csak járt és részt vett az alkotmányvitában, nagy érdeklődést tapasztalt az általános országos problémák iránt is, nem pedig csak az olyan kérdések iránt, amelyeket közvetlenül a bőrén érez a dolgozó. A vitában megnyilvánuló közhangulat azonban lehetne derűlátóbb is — szögezte le több felszólalóra hivatkozva, akik rámutattak arra, hogy vannak országok, amelyekben sokkal nehezebb problémákkal küszködnek, mégis kevesebb a siránkozás, mint nálunk. Dr. Sz. A. A személyi jövedelemé az elsőbbség a kötelezettségek sorrendjében (Folytatás az 1. oldalról) megadóztatni. Az eddigi adórendszer ugyanis eltorzította a munkaszervezetek és az ágazatok közötti viszonyokat, s a munkaigényes ágazatokat jóval súlyosabb helyzetbe hozta, mint a tőkeigényes ágazatokat. Még egy sarkalatos kérdésről kell a kongresszusnak határoznia: a személyi jövedelem alakulásának módjáról — mondotta Gligorov. — Annak az álláspontnak ugyanis, mely szerint a személyi jövedelem a munkaszervezet gazdálkodási eredményei szerint ingadozik, kellemetlen következményei lettek. A személyi jövedelem kifizetése a munkaszervezetben nem lehet hónapról hónapra kérdéses, hanem módot kell találni egyenletes és rendszeres folyósítására, a dolgozók biztonságérzetének és az ország gazdasági és politikai szilárdságának érdekében. A személyi jövedelem kifizetésének elsőbbséget kell biztosítani a munkaszervezet kötelezettségeinek alrendjében. Ehhez, a kérdéscsoporthoz kapcsolódik a dolgozó szociális biztonságának kérdése is. Szociális társadalmunknak kötelessége gondot viselni azokról, akik a termelés korszerűsítése miatt munkaerőfölösleggé váltak. Nem kerülhetnek az utcára. Minden beruházásba bele kell foglalni a fölöslegessé váló munkások átképzésének költségeit. Foglalkoztatási politikánkat természetesen a gazdaság növekedésének üteméhez kell szabnunk, nem lehet rögtön mindenkinek munkahelyet biztosítani. Mivel a dolgozók szociális biztonságának egyik eleme a lakás is, a bizottság behatóan foglalkozott ezzel a kérdéssel is. A gazdasági lakásárakmellett szállt síkra, de úgy, hogy a kiskeresetű családoknak kedvezményes lakásvásárlási hitelt kell folyósítani, vagy pedig jelentősen pótolni a lakbérét. Mivel éppen a kiskeresetű családok zömének nincs lakása, a lakásépítést is az ő szükségleteiknek és lehetőségeiknek kell alárendelni, nem pedig az építészek és városrendezők elképzeléseinek. A bizottság véleménye szerint ki kell dolgozni az életszínvonal jugoszláv koncepcióját, amely szerint számunkra nem a fogyasztói társadalom az eszménykép. A nagy keresetkülönbségek miatt nálunk kifejezésre kell jutnia a szolidaritásnak. Az egész dolgozó társadalom társadalmi színvonalára kell gondolnünk, és ezért az életszínvonal koncepciójának kialakításában nem az árufogyasztó, hanem az ember társadalmi helyzetéből kell kiindulnunk. Kiro Gligorov ezután az árpolitikáról szólva hangsúlyozta, hogy az árakra, mint az elsődleges elosztás tényezőjére és az életszínvonal elemére nem tekinthetünk pusztán gazdasági szemszögből. Az árak szabad alakulása mellett szállt síkra, leszögezve, hogy ily módon egyenlő gazdasági feltételeket teremtünk, ha pedig bárminek is rögzíteni szándékozzuk az árát, számolnunk kell a térítéssel is, mert nélküle ismét a munkásosztály egyik részének jövedelmét ömlesztjük át a munkásosztály másik részének a zsebébe. Végül Kiro Gligorov hangsúlyozta, hogy sürgősen ki kell dolgozni az ország fejlődésének távlati tervét. Szerinte minden nap késés óriási kárt okoz, mert a gazdaság mostani szerkezetéből ered a bizonytalanság, az infláció és a szociális különbségek is. K. B. — V. M. 5. oldal Vladimír Maksimovicot jelölik a JISZ elnöki tisztségére Az Ifjúsági Szövetség tartományi választmányának elnökségi üléséről Az Ifjúsági Szövetség szövvetségi választmányának káderbizottsága az országos választmány új elnökévé Vladimir Maksimovicot, az ISZ vajdasági választmányának elnökét javasolta. Miután Vladimir Maksimovic elfogadta a jelölést, kedden délelőtt az ISZ tartományi választmányának elnöksége is tárgyalt róla. Az elnökség tagjai egyhangúan támogatták Maksimovic jelölését. Vladimir Maksimovic jelenleg az egyetlen jelölt ennek a tisztségnek a betöltésére, mert Miroslav Markovic, Mile Vukašinović és Branko Egert korábbi jelöltek nem fogadták el a jelölést. — Az, hogy Vladimir Maksimovic pótjelöléssel került a listára, nem kisebbíti egyéniségét, mert képzettsége, képességei és egyéb tulajdonságai alapján alkalmas az elnöki teendők végzésére. Vladimir Maksimovic 1943-ban született Újvidéken. A jogi fakultás elvégzése után a Jogi Karon dolgozott mint tanársegéd. Társadalmi-politikai aktivitását az egyetemen kezdte. 1969-ig az egyetemisták tartományi szövetségének élén állt, s időközben a tartományi képviselőház tagja is volt. A tartományi választmány elnökévé 1969-ben választották meg, 1971-ben pedig újraválasztották. Tagja a Kommunista Szövetség tartományi bizottságának is. Jelenleg a néphadseregben tényleges katonaidejét szolgálja. T. L. Vladimir Maksimovic A Horvát Szábor idegenforgalmi bizottsága javasolja A szövetségi kormány és a bankok keressenek lehetőséget a félbemaradt szállók befejezésére Amióta a föderáció megszüntette az előleges kamatot és nem teljesíti tovább az idegenforgalom fejlesztésével kapcsolatban régebben vállalt kötelezettségeit, a bankok többé nem adnak hitelt a tavaly megkezdett idegenforgalmi létesítmények építésére, és Horvátországban nem kevesebb mint 15 000 vendég befogadására alkalmas szálló építése vált kérdésessé. A horvát képviselőház köztársasági tanácsának idegenforgalmi bizottsága ezért helyesléssel fogadta és egyöntetűen támogatja azt a javaslatot, hogy a szövetségi kormány és a bankok igyekezzenek lehetőséget találni az épülőben levő létesítmények befejezésére, s a köztársasági végrehajtó tanács tegye meg a szükséges lépéseket a szövetségi kormánynál. A bizottság erélyesen kifogásolta, hogy az idegenforgalomból származó hasznot nem azok kapják, akik megteremtik. Dr. Bernard Zambré szerint mások aratják le az idegenforgalmi szervezetek munkájának gyümölcseit, s tudnivaló, hogy kik. Dr. Bruno Tandara, szerint a beruházási hitelezők lehetetlen pénzügyi feltételeket szabnak. Bizonyos összegű kölcsönért hatszor annyit kérnek vissza. A bizottság foglalkozott a légiforgalom kérdésével is. Ante Sorié képviselő szerint az ország egyik légiforgalmi társasága szinte azt tesz Horvátországban amit akar, a köztársaság nem képes hatni rá.