Magyar Szó, 1971. április (28. évfolyam, 89-117. szám)
1971-04-08 / 96. szám
Csütörtök, 1971. ápr. 8. Jordánia nem vesz részt az arab csúcsértekezleten Nyolc nap óta először hallgattak a fegyverek Ammanban Kairóból jelenti a MENA. A kairói Al Ahram híradása szerint három napon belül összeülnek az arab államfők képviselői, és megvitatják a jordániai helyzetet. Az ülés részvevői előtt Bahi Ladgam tunéziai diplomata, a jordániai arab tűzszüneti bizottság elnöke és Ahmed Abdel Hamid Hilmi egyiptomi tábornok, a jordániai katonai megfigyelő bizottság elnöke egy-egy beszámolót olvas fel. Az AFP jelenti Ammanból, hogy Jordánia közölte: nem vesz részt az arab államfők képviselőinek ülésén. Amman ezt azzal indokolta meg, hogy későn kapta meg a meghívót. Más hír szerint a szerdára virradó éjjel teljes nyugalom uralkodott a jordániai fővárosban. Nyolc nap óta először hallgattak el a fegyverek. Ammanban az élet lassan visszatér megszokott medrébe. A MENA arról ad hírt, hogy Ariel Hajari, Jordánia új egyiptomi nagykövete kedden találkozott a Palesztinai Felszabadítási Szervezet Központi Bizottságának küldöttségével. A találkozót a jordániai nagykövet kérte. Kína is azzal vádolja Indiát, hogy beavatkozik Pakisztán belügyeibe Pekingből jelenti a Hszinhua. Peking erélyesen tiltakozott az indiai kormánynál, amiért március 29-én több száz ember részvételével tüntetések voltak Kína delhi nagykövetsége előtt. A tiltakozó jegyzék szerint a tüntetők rágalmazták a pekingi vezetőket, azzal vádolva Kínát, hogy a pakisztáni kormányt támogatja a jelenlegi kelet-pakisztáni válságban. A jegyzék felrója Indiának, hogy beavatkozik Pakisztán belügyeibe, és emlékezteti arra, hogy Kína a békés koegzisztencia öt alapelvéhez tartja magát, és sohasem avatkozott be más országok belügyeibe. Csupán idő kérdése a hadműveletek felújulása Egyiptomi lapvélemények a közel-keleti helyzetről Kairóból jelenti a Tanjug. „Biztosra vehető, hogy 1971 a háború éve lesz a Közel-Keleten” — írja a tekintélyes kairói Al Ahram. Hozzáteszi, hogy ez nem azért lesz a háború éve, mert Egyiptom véget vetett az ideiglenes tűzszünetnek, hanem azért, mert „Izrael, amely ugyan sokat beszél a békéről, magatartásával csak háborút robbanthat ki”. A lap megemlíti, hogy az izraeli kormány eddig viszszautasított a közel-keleti válság békés megoldására vonatkozó minden javaslatot. Izrael még mindig az arab területek kisajátítása és a közvetlen tárgyalások mellett kardoskodik, noha jól tudja, hogy az arabok ebbe sohasem egyeznek bele. Ily módon Izrael lezárt minden békéhez vezető utat, tehát a háború az egyetlen kiút. Az Al Akhbar szerint a hadműveletek felújulása a Közel-Keleten csupán idő kérdése. Az UPI jelentése szerint londoni diplomáciai körök úgy vélik, hogy Izrael a hónap végéig szabatosan meghatározza, milyen feltételek mellett hajlandó beleegyezni a Szuezi-csatorna megnyitásába. Jól értesült körök szerint ugyanis az amerikai kormány követelte Tel Avivtól, hogy április végéig nyilatkozzon. A diplomaták úgy hiszik, hogy Izrael talán el is fogadja azt a feltételt, hogy csapatait részben vonja ki a Szuezi-csatorna övezetéből, azzal, hogy formálisan véget vetnek az ellenségeskedésnek. A hatalmon levő Izraeli Munkáspárt háromnapos kongresszusa végén határozatot fogadott el, amelyben követeli az izraeli—arab határok lényeges megváltoztatását az 1967. évii állapotokhoz képest. A határozat szerint tovább kell folytatni az izraeliek betelepítését a megszállt arab területekre. A kongresszus támogatta a kormány eddigi politikáját, és visszautasított a közel-keleti probléma megoldására vonatkozó minden olyan megoldást, amely nem elégíti ki a „védhető határokra” vonatkozó izraeli követeléseket. Miro Barešićot és Andjelko Brajkovicot elvezetik a svéd rendőrök Katonasággal nem lehet elfojtani a függetlenség iránti vágyat A pakisztáni helyzet újabb fejleményeit Két pakisztáni diplomata menedékjogot kért Indiától Delhiből jelenti a Tanjug. Miközben Kelet-Pakisztánból újabb hírek érkeznek a központi kormány hadseregével szembeni szervezett ellenállásról és a kelet-pakisztáni egységek sikereiről, a központi kormányhoz közel álló körök azt állítják, hogy több kelet-pakisztáni politikus a helyzet gyorsabb rendezése érdekében felajánlotta együttműködését a katonai kormánynak. A lahorei rádió jelentése szerint az említett kelet-pakisztáni politikusok között van Hamidul Hak Choudhury volt külügyminiszter és dr. Kamal Husszein, akiről azt állítják, hogy Mudzsubur Rahman jogi tanácsosaként részt vett a pakisztáni elnökkel nemrégen Daccában folytatott tárgyalásokban. A pakisztáni források szerint ezek a politikusok kijelentették, hogy egyesíteni kell az erőket, és el kell halasztani a vitát a fennálló nézeteltérésekről, mivel az a veszély fenyeget, hogy India beavatkozik Pakisztán belügyeibe. Más hírek szerint a Kelet- Bengália önrendelkezési jogáért küzdő tömeges mozgalom a jelekből ítélve hamarosan képes lesz fegyverrel szembeszállni a katonai kormány önkényével. A kelet-bengáliai felszabadító hadsereg egyik parancsnoka kijelentette, hogy a szövetségi csapatok kudarca csupán napok kérdése, mert a haderő semmiképpen sem tudja megtörni a demokratikus jogokért és önrendelkezésért harcoló mozgalom fokozódó erejét. Nyugati hírügynökségek jelentése szerint szerdán este két pakisztáni diplomata , Pakisztán delhi nagykövetségének másodtitkára és sajtóattaséjának helyettese politikai menedékjogot kért Indiától. Mindketten kelet-pakisztáni származásúak. A két diplomata sajtónyilatkozatában hangsúlyozta, hogy ezentúl a bengál nemzet szuverén kormánya iránt vannak kötelezettségei, s az indiai kormány beleegyezett abba, hogy egyelőre biztonságos helyre szállítja őket, később azonban viszszatérnek tisztségükre hazájuk szolgálatában. MAGYAR SZÓ Merénylet stockholmi nagykövetünk ellen (Folytatás az 1. oldalról) és az ötödik emeleti erkélyre zuhant. Onnan később a tűzoltók segítették le. Egy idősebb asszony, aki az ötödik emeleten lakik, később kijelentette a rendőrségen, hogy a lövöldözés előtt két ismeretlen kopogtatott be hozzá. Megkérdezték tőle, hol van a nagykövetség, s amikor megmondta, távoztak, majd nem sokkal ezután megkezdődött a lövöldözés. A svéd rendőrség húsz emberét küldte ki a helyszínre, és négy mentőkocsit is. A tűzoltóbrigád készen állt, hogy a veszélyeztetettek segítségére siessen. A húsz rendőr rövid idő alatt a nagykövetség épületéhez érkezett, amely előtt már mintegy ötven jugoszláv gyűlt össze, akik a rádióból értesültek a történtekről. A svéd külügyminisztérium hivatalos képviselői valamivel később érkeztek a jugoszláv nagykövetségre. A rendőrség közölte, hogy az usztasa terroristák ellenállás nélkül adták meg magukat. Újabb hírek szerint a stockholmi Karolina kórház sebészei két golyót operáltak ki Vladimir Bolovic nagykövet fejéből. A kórház közleménye szerint a nagykövet állapota igen súlyos, az orvosok nem mernek jóslatokba bocsátkozni. Tegnap délután három óráig a két merénylőt még nem kezdték vallatni, mert a stockholmi rendőrség szerint, egyikük sem tud svédül, tehát tolmácsra van szükség. A stockholmi rendőrség egyébként megerősítette azt a hírt, hogy a merénylők Mijo Barišić és Andjelko Brajković. Barešić 1950-ben született, Brajković pedig 1948-ban. Hogyan játszódott le a merénylet A jugoszláv nagykövetség portásfülkéjében maradt az egyik merénylő, Miro Barešić útlevele. Az útlevél szerint Barešić 1950. szeptember 10-én született Sibenikben, útlevelét Biograd na morában adták ki. Időközben részletesebb jelentések érkeztek a merényletről. Ezek szerint a terrorista támadás a következőképpen zajlott le: A két merénylő háromnegyed tíz tájban lépett a nagykövetség épületébe. A gondnoknak azt mondták, hogy meg akarják hosszabbítani tengerész-igazolványukat A gondnok űrlapokat adott nekik, s ők hozzáláttak, hogy kitöltsék. Időközben megérkezett Rolovic nagykövet levetette kabátját, és megindult dolgozószobája felé. Nyomban utána indultak, és lövöldözni kezdtek. Az egyik merénylő rálőtt a gondnokra is, de célt tévesztett. A nagykövetség többi tisztviselője, amikor meghallotta a lövöldözést, a nagykövet dolgozószobájához sietett a terroristák azonban belelőttek a csukott ajtóba, s a tisztviselők nem tudtak belépni. Ez alkalommal Stempihar titkárnő súlyosan megsebesült A rendőrség gyorsan megérkezett, de sajnos, későn. Lenart Erikson, az egyik rendőr ezt mondta: — Amikor megpróbáltunk bemenni a nagykövet szobájába, a csukott ajtón át ránk lőttek. Szólítunk hozzájuk, ők azonban követelték, hogy mutassunk nekik egyenruhás rendőrt. Embereinknek sikerült kinyitniuk az ajtót, s én bedobtam a sapkámat, majd a revolveresek kidobtak négy revolvert. Amikor beléptünk a szobába, a nagykövet már sebesülten feküdt a padlón. Nilsson svéd külügyminiszter nyilatkozata Torsten Nilsson svéd külügyminiszter a merénylettel kapcsolatban nyilatkozatot adott, amelyben hangsúlyozta, hogy a svéd kormány mély felháborodással és elkeseredéssel értesült a jugoszláv nagykövet és munkatársai elleni erőszakos akcióról. A bűnösöket természetesen felelősségre vonják a svéd törvények szerint, a tragédia azonban felveti a kérdést, hogyan biztosíthatják a svéd hatóságok a hivatalos külföldi képviselők hathatos védelmét. A svéd kormány közölte, hogy nem tűri meg az effajta erőszakos cselekedeteket. Torsten Nilsson táviratot intézett Mirko Tepavac külügyi államtitkárhoz, amelyben sajnálkozását fejezte ki a felháborító cselekedet kapcsán. Bezárt a göteborgi jugoszláv konzulátus A TT svéd hírügynökség jelentése szerint tegnap a stockholmi jugoszláv nagykövetség elleni támadás után Göteborgban bezárták a jugoszláv konzulátust. A konzulátus és a jugoszláv konzul lakása előtti őrséget megerősítették. Vladimir Rolović életrajza Vladimir Rolović 1916-ban született a Bar melletti Crnicán. Cetinjén járt gimnáziumba, s már gimnazista korában belépett a Kommunista Pártba, s részt vett a haladó szellemű ifjúsági mozgalom tevékenységében. 1937-ben beiratkozott a belgrádi Jogi Karra. Már egyetemista korában fogházba került. A népfelszabadító harcban 1941 óta részt vett, előbb mint a Crna Gora-i felkelés szervezője, később az I. proletárbrigád első zászlóaljának politikai biztosa, majd a 17. hadosztály politikai osztályának vezetője és a 38. hadosztály politikai biztosa volt. A háború utáni években a jugoszláv belügyminisztériumban dolgozott, majd 1951-től 1953-ig tagja volt a Crna Gora-i köztársasági kormánynak, ezt követően pedig a Külügyi Államtitkárságon dolgozott. 1956-ban kinevezték hazánk norvégiai nagykövetévé és izlandi meghatalmazott miniszterévé. Ezután hazánk japáni nagykövetévé nevezték ki, majd a külügyi államtitkár helyettesévé. Tavaly ősszel lett hazánk svédországi nagykövete. Rolovic nős és két gyermeke van. Tiszteletben kell tartani minden párt önállóságát Külföldi és hazai felszólalások a szovjet pártkongresszuson Az SZKP XXIV. kongresszusának tegnap délelőtti ülésén Naziraba, a Japán Kommunista Párt vezetőségének tagja síkraszállt a függetlenség és be nem avatkozás, valamint kölcsönös tiszteletben tartás elveinek méltánylásáért a kommunista és munkásmozgalom pártjai közötti viszonyokban. A japán kommunisták, úgymond, a magas rangú szovjet funkcionáriusoktól biztosítékokat kaptak arra vonatkozólag, hogy az SZKP a jövőben nem támogatja a Japán KP egyik frakcióját, s ezért jöttek el a kongreszszusra. A japán küldött reményét fejezte ki, hogy ez a megállapodás érvényben marad, és a jövőben zavartalanul fejlődnek majd a két párt kapcsolatai. A nemzetközi kommunista mozgalom pártjainak függetlenségéről Drumeaux, a Belga KP elnöke is beszélt. Véleménye szerint ez a mozgalom egységes, de nincs irányító központja. A Belga KP síkraszáll amellett, hogy a megoldatlan kérdésekben teljes mértékben tiszteletben kell tartani minden párt önállóságát, mert ez élteti a nemzetközi szolidaritást. A kongresszus egyébként tegnap folytatta Koszigin miniszterelnök keddi beszámolójának megvitatását. Taraszov könnyűipari miniszter, akinek minisztériumát elég sok bírálat érte, ígéretet tett a Központi Bizottság előtt, hogy a könnyűipari dolgozók teljesítik a tervet. Megemlítette, hogy az előirányzat szerint megkétszerezik a porcelángyártást, s jóval több szövetet, cipőt, kötszövött anyagot gyártanak. A szovjet piacon ugyanis hiány mutatkozik ezekből az árucikkekből, ezenkívül sokan bírálták az árucikkek minőségét is. Taraszov kijelentette, hogy a szovjet könnyűiparban elég зок elavult gép van, sok közülük áll, tehát okvetlenül be kell vezetni a korszerű technológiát. Felrótta a gépipari minisztériumnak, hogy nem juttatott korszerű gépeket a könnyűiparnak. A szovjet gazdaságirányítási stílusra tehát jellemző, hogy az adminisztratív szervek egymás között döntenek azokról a dolgokról, amelyeket a gazdaságnak kell végrehajtania. A Szövetségi Végrehajtó Tanács közleménye a stockholmi merénylettel kapcsolatban (Folytatás ш 1. oldalról) svéd kormánynál, tudassa vete, hogy a jugoszláv közvélemény mélyen felháborodott a terrortámadás miatt, s követeli nemcsak a merénylet közvetlen végrehajtóinak legszigorúbb megbüntetését, hanem azt is, hogy a svéd hatóságok indítsanak erélyes nyomozást e bűntény szervezőinek felkutatására, s hogy a legsürgősebben tegyenek meg minden szükséges intézkedést az effajta tevékenység teljes meghiúsítására. A jugoszláv kormány figyelmezteti a svéd kormányt, hogy ha nem tesz ilyen erélyes intézkedéseket, ez súlyos következményekkel járhat a két ország baráti kapcsolataira nézve. Külügyi államtitkárunk a legerélyesebben tiltakozott a stockholmi merénylet miatt Belgrádból jelenti a Tanjug. Marko Tepavac külügyi államtitkár a belgrádi svéd nagykövet távollétében magához kérette N. A. Allardot, a belgrádi svéd nagykövetség ügyvivőjét, és a jugoszláv kormány nevében a legerélyesebben tiltakozott a stockholmi merénylet miatt. A svéd ügyvivőnek felhívták a figyelmét arra, milyen következményekkel járhat a két ország kapcsolataira nézve az, ha a svéd hatóságok nem tesznek sürgősen erélyes intézkedéseket az emigránsok terrortevékenysége ellen. 3. oldal