Magyar Szó, 1972. január (29. évfolyam, 1-29. szám)
1972-01-31 / 29. szám
Hétfő, 1972. január 31. MAGYAR SZÓ VILÁGGAZDASÁGI FIGYELŐ IKereskedelmi tárgyalások az USA és az EGK között Brüsszeli jól értesült körökre hivatkozó hírügynökségi jelentések szerint az EGK tagországok külügyminiszterei ma tartandó értekezletükön megvizsgálják annak lehetőségét, hogy a Washingtonnak eddig felajánlott kereskedelmi koncessziókat esetleg újabbakkal egészítsék ki. Négy nap múlva ugyanis Brüsszelben megkezdődik az USA—EGK közötti kereskedelmi tárgyalások harmadik menete. A tárgyalások előkészítéseként az elmúlt héten megbeszélést tartottak a Közös Piac kereskedelmi szakértői, akik állítólag valamivel rugalmasabb álláspontra helyezkedtek az Egyesült Államokkal való kereskedelmi tárgyalásokat illetően. Megfigyelők ebből arra következtetnek, hogy a februárban végződő kereskedelmi tárgyalássorozat kedvező eredménnyel fog zárulni, azaz a Közös Piac — legalábbis nagy részben — elfogadja az amerikai követeléseket. Egyidejűleg hír érkezett arról is, hogy a kereskedelmi koncessziókra vonatkozó amerikai követelések valamelyest ugyancsak enyhültek. џ jugoszláv—francia autógyár Koperban A francia Citroen és akoperi Tomos képviselői nyolc hónappal ezelőtt Párizsban hosszú távú, 1978-ig érvényes kooperációs szerződést írtak alá, de úgy látszik, hamarosan ennél még jelentősebb közös vállalkozásba kezdenek. A hírek szerint ugyanis a koperi Tomos abbahagyja a Citrocen autók összeszerelését és alkatrészeik gyártását, mert ezt a munkát egy újonnan alakítandó önálló vállalat veszi át, amelynek Koperben lesz a székhelye. A jelekből ítélve a Tomos idővel teljes egészében átruházza erre az új vállalatra — a Cimosra — azokat a jogait, amelyek a Citroennel tavaly megkötött kooperációs szerződésből származnak. A Tomos és a Citroen között esedékes új szerződés tulajdonképpen közös beruházásra vonatkozik, s az új vállalatba — a vonatkozó előírások értelmében — a két vállalat 51:49 arányban eszközöl befektetést. A szerződést feltehetőleg meghatározott időre kötik: alighanem 1978-ban jár le, de egyik záradéka szerint hallgatólagosan még három évre meg fogják hosszabbítani. A Citroën által beruházandó összeg meghaladja az 5 millió dollárt. Az új vállalat termelési programja felöleli a Citroen autók összeszerelését és több fajta alkatrész gyártását az összes Citroen típushoz. Következésképp a Tomos teljesen elválasztja az autógyártást többi tevékenységétől. Szerkezetváltozás az USA mezőgazdaságában Az USA mezőgazdaságának szerkezete azért is érdemel különleges figyelmet, mert benne mutatkoznak meg legkorábban a kapitalista országok mezőgazdaságának fejlődési tendenciái. Ami az elmúlt évtizedben Észak- Amerikában megtörtént, az következik be ebben az évtizedben a fejlett tőkés országokban. Nos, az USA mezőgazdaságában a szerkezeti változások fő jellemvonása a további, szinte fantasztikus koncentráció. Míg 1920-ban az akkori 105 millió lakosnak csaknem a fele, 51 millió ember élt falun, addig most a lakosság 25 százaléka — 53 millió ember — él a községekben és a farmokon, de közülük is csak 10 millió foglalkozik mezőgazdasági termeléssel, azaz a foglalkoztatottaknak mindössze 5 százaléka. A tízmillió mezőgazdaságban dolgozó a valóságban 3 millió családot jelent. Másfél millió család nem tudja mezőgazdasági munkában megkeresni az amerikai létminimumot. Ez az USA legszegényebb néprétege. Az USA mezőgazdasága az ország élelmiszer-szükségletének fedezésén kívül nagy mennyiségű élelmiszert, főként búzát, kukoricát termel a világpiacra. Ennek ellenére termelését éles verseny, túltermelés és sok vetésterületi korlátozás jellemzi. 1971-ben például egy kicsit lazítottak a kukorica vetésterületének korlátozásán, mert 1970-ben egy gombabetegség tizenkét millió tonnával csökkentette a kukoricatermést. Az intézkedés hatására egy év alatt 30 százalékkal nőtt a kukoricatermés, az árak zuhantak és a farmerek ismét tömegesen jutottak csődbe. Az USA-ban hetenként átlag kétezer farmot számolnak fel, mert nem tudnak jövedelmezően gazdálkodni. Közben a nagy ipari monopóliumok lefölözik a mezőgazdasági termelés jövedelmét, mégpedig nem annyira a gépgyártó és vegyipari vállalatok, mint inkább a vertikális termelés szervezésével foglalkozó trösztök, az amerikai mezőgazdasági termelés fő haszonélvezői. Így például a tröszt szállítja a farmereknek a tápot, a tojót, átveszi és értékesíti a tojást vagy a húscsirkét. A farmer fokozatosan átalakul a nagyvállalat alkalmazottjává és teljesen elveszíti egykori gazdasági függetlenségét. Hasonló a helyzet a zöldség- és gyümölcstermelés terén is. Például a legnagyobb texasi zöldség- és gyümölcstermelő vállalat, a Tenneco, 900 000 hektár zöldség és gyümölcs termelését ellenőrzi, saját műtrágyagyárral, gépgyárakkal, önálló üzemanyag-termeléssel, csomagotókkal és konzervgyárakkal rendelkezik. A mezőgazdaság szerkezeti változásának másik fő jellemvonása tehát a nagy, vertikális ipari-kereskedelmi vállalatok uralkodó helyzetének kialakulása, amely szinte láthatatlan gazdasági láncra verte az „önálló” amerikai farmereket. Válságban a Pirelli A milánói Pirelli Gumigyár, Olaszország legnagyobb gumiipari vállalata azzal a kéréssel fordult dolgozóinak negyven százalékához, hogy a nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel váljanak meg munkahelyüktől. A vállalat magasabb felmondási összeget ajánlott fel nekik, hogy ösztönözze őiket a vállalat kötelékéből való kiválásra. A Pirelli gyár 36 000 dolgozója közül 15 000 személyt érintő határozat az ország gazdasági életének sötét kilátásaira mutat, amely nem volt képes leküzdeni az 1969-ben és 1970-ben sorra került sztrájkok által okozott nehézségeket. Az akadozó hitelellátás miatt gyengébn eredmény Tíz nap múlva elkészülnek az évi zárszámadások a földműves szövetkezetekben A legtöbb földművesszövetkezetben az év végi zárszámadás készítésével egyidejűleg felmérték a mezőgazdasági intézkedések hatását is, illetve azt, hogy az utóbbi időben mennyire javultak a gazdálkodási feltételek. Noha az év végi zárszámadások még nem készültek el, a nyers mérleg azt mutatja, hogy az eredmények nem kielégítőek. Csak az izmosabb földművesszövetkezetekben lehetnek megelégedve az idei eredményekkel. Annyi bizonyos, hogy ezekben a szövetkezetekben több pénz jut a társastermelés bővítésére. Ha a nyers mérlegből nem is lehet messzemérő következtetéseket levonni, az megállapítható, hogy a szövetkezetek munkája a pénztelenség, miatt nem bontakozhatott ki eléggé, különösen vonatkozik ez a társastermelésre. Az akadozó hitellátás miatt gyengébbek az eredmények. A rövid lejáratú hitellel ugyanis még mindig baj van. Túl rövid időre adják, a szövetkezetek sokszor féléves kölcsönöket kénytelenek felvenni, például a búzatermesztésre és az állathizlalásra, holott nyilvánvaló, hogy egy esztendő is beletelik, míg az elvetett búza kikel, beérik és a magtárba kerül. A hizlalás is több időt igényel. Eszerint tehát a rövid lejáratú hitelek még mindig akadályozzák a szövetkezeteket a hosszú lejáratú kooperációs szerződés megkötésében. Mert hát a társastermelőknek sem nagy segítség az, ha a kukoricatermesztésre kapott kölcsönt már júliusban visszakövetelik tőle. Egyébként a bank adatai szerint a kölcsönöknek eddig 80 százaléka rövid lejáratú volt, a követelményeknek azonban még mindig nem felel meg, nagyrészt azért, mert a bankemberek nem veszik tekintetbe a mezőgazdaság sajátos jellegét. A szövetkezetek a társastermelés bővítése végett javasolják, hogy a jövőben a kukoricára és az ipari növényre is adjon a bank zöldhitelt. Gabonafelvásárláskor pedigkészlethitelt. A cukorrépa és a napraforgó termesztésének pénzelése sincs megoldva, kevés az erre a célra előirányzott hitel, különösen, ha tekintetbe veszszük azt, hogy emelik a cukorrépa és a napraforgó árát. Ezért tehát több pénzre lesz szüksége a szövetkezetnek. Évközben sok baj volt az állattenyésztéssel, a vágójószág ára ugyanis nem volt arányban a takarmány árával és félő volt, hogy emiatt vágóhídra kerül a tenyészjószág. Szerencsére azonban ez nem következett be, sőt egyes szövetkezetekben a társastenyésztésben szép eredményeket értek el. Ezúttal is azonban sajnálattal állapítják meg a szövetkezetek, hogy a húsgyárakkal nem jutottak mindig közös nevezőre, emiatt voltak leginkább ingadozások az állattenyésztésben. A szövetkezetek ugyanis a húsgyárak támogatására számítottak. Nem kaptak, sőt a kifizetések késleltetésével bizalmatlanságot keltettek a tenyésztők körében. Az utóbbi időben azonban a szövetkezetek és a húsgyárak kapcsolatai valamelyest javultak, és ez nyilván jó hatással lesz a társastermesztésre. A szövetkezetekben a zárszámadások tíz nap múlva elkészülnek, és ennek alapján felmérhetik azt is, hogy mennyire javultak vagy roszszabbodtak a gazdálkodási feltételek, s hogy milyen hitelellátással javítható, bővíthető a szövetkezetek és a földművesek együttműködése. P. E. MA: A vajdasági községi elnökök tanácskozása az idei tartományi költségvetésről Mind gyakrabban tartanak tanácskozást a vajdasági községi elnökök. A kezdeményező legtöbb esetben a tartományi kormány legutóbb két héttel előtt hívta össze a községi elnököket, hogy véleményt cseréljen velük Vajdaság távlati gazdasági fejlődéséről. Az új körülmények, Vajdaság nagyobb fokú önállósága következtében van kialakulófélben ez a munkaforma, amelynek az a célja, hogy minden fontosabb, az egész tartományt érintő kérdés megoldásakor minél több szempont figyelembevételével hozhassanak döntést. Ilyen meggondolásból kerül sor ma délelőtt 10 órakor az idei tartományi költségvetés alapelveinek a községi elnökökkel való megvitatására is. A Tartományi Végrehajtó Tanács ugyanis néhány nappal ezelőtt vázolta fel az idei költségvetési politika leglényegesebb tételeit, s ez szolgál kiindulópontként a mai véleménycseréhez. A költségvetés szempontjából kétségtelenül lényeges mozzanat, hogy az alkotmánymódosítással a jövőben megannyi volt szövetségi funkciót a tartomány tölt be. Ennek megfelelően növelni kell a tartomány költségvetését. A Tartományi Végrehajtó Tanács úgy számítja, hogy a tavalyi költségvetéshez viszonyítva az idén 14 százalékkal kell növelni a keretet, ami azt jelenti, hogy az idei tartományi költségvetést 685 261 000 dinárban kellene megállapítani. A tartomány és a községek viszonyában — hatáskörváltozásra gondolunk — a Tartományi Végrehajtó Tanács nem irányoz elő lényegesebb változást. Nincs kizárva, hogy a mai vita folyamán más elképzelésekről is hallunk majd a tanácskozáson. ______ (Csa) 3. oldal Hétezer munkás felvételét tervezik Leskovacon és környékén A leskovaci gazdasági kamara minap elkészült terve szerint a leskovaci és a környékbeli 12 kommunában 1975-ig több mint 7000 új munkást alkalmaznak. Többségük főiskolai vagy egyetemi végzettségű lesz. Ezenkívül főleg vegyész-, fémipari és szövőipari technikusoknak adnak munkát. A főiskolai végzettségű dolgozók számát évente 20 százalékkal növelik, úgyhogy 1975 végén már eléri a 2000- et, a főiskolai végzettségűekét pedig évi 18 százalékkal. A gazdasági szervezetek, a kellő szakkáder biztosítása végett, egyre több egyetemi hallgató ösztöndíjazását vállalják. Háztíz nézőbe a lélekbúvárral Szokatlan szövegű hirdetés jelent meg a tegnapi Magyar Szóban, így hangzik: „Veselinov Borislav Bora okleveles pszichológus ismerkedési- és házasságközvetítési irodát nyitott. Újvidék, Stevan Mušić utca 3.” Az életnek aligha van még egy olyan területe, ahol annyi probléma merülne fel, mint a házasságban, ezért éltünk az alkalommal, és felkerestük Veselinov Borislav pszichológust. Megkérdeztük tőle, ötletének milyen indítékai vannak, és hogyan akar hozzájárulni a társat kereső emberek boldogulásához. — A házassági közvetítés intézménye nem újkeletű dolog. Hagyományai vannak. Szerte a világban és hazánkban is számottevő eredményeket tud felmutatni. Vajdaságban azonban senki sem foglalkozik ezzel a munkával — tudományos igényességgel legalábbis nem. Engem régóta nyugtalanít, ez a kérdés. Nagy kedvet és hajlandóságot érzek iránta. Baráti körömhöz egykoron több agglegény tartozott, s pusztán kedvtelésből néhány egészen harmonikus házasságot sikerült létrehoznom. Ezenkívül kilencévi üzempszichológusi szolgálatom során mintegy húszezer ember pszichológiai-szociológiai esetével ismerkedtem meg, s mondhatom, hogy a legtöbb lelki válság gócát a sikertelen házasságokban találtam meg. Mindez bátorítóan játszott közre, elhatározásomban, és az is, hogy a pszichológusok szerbiai egyesülete az újvidéki orvosi és jogászkörök teljes támogatást ígértek. Csupán az újvidéki község illetékes szakszolgálatával nem tudtam szót érteni, mert ott azt mondják, nincsenek vonatkozó törvényes előírások. Emiatt munkaengedélyt sem kaphattam. Eszerint tiltott tevékenységgel vádolhatják? — Szerintem nem. Amit nem tilt a törvény, az nem lehet törvényellenes cselekedet. Sajnálom, hogy ilyen érveléssel kell védekeznem. Mentségemre szolgáljon: szándékaim becsületesek, módszereimbe mindenki betekinthet. — Lehetne néhány szót ezekről a módszerekről? — Szívesen. Munkámat két szakaszra osztottam. Az élettársat keresők mindegyikének ki kell töltenie egy kétszáz kérdésre választ kérő űrlapot. Ez még személyes kapcsolat nélkül postai úton történik. A kapott adatok feldolgozása és a megfelelőnek látszó partner megtalálása után beszélgetésre hívom az érdekelteket. Ha minden jól megy, akkor ezek után bemutatom őket egymásnak. — A csak magyarul beszélőknek segítségükre tud-e lenni? — Nincs akadálya. Ha lesz érdeklődés, magyar űrlapokat is fogok nyomtatni, és feleségem segítségével, aki magyar nemzetiségű, foglalkozása pedig orvos, könnyűszerrel feldolgozom az adatokat. — Mibe kerül mindez? — Fejenként 100 dinár. Gondolom méltányos összeg, Ljubljanában 600 dinárba kerül. — Szavatolja-e a sikert? — A ljubljanai házasságközvetítő iroda az esetek 60 százalékában eredményes közbenjárásról számol be. Én kisebb eredménnyel is meg leszek elégedve. — Az eredményességnek mi a fő feltétele? — A minél több páciens él, a minél őszintébb adatszolgáltatás. A keresletet nagy választékkal lehet kielégíteni, de csak akkor, ha mindenki valóságos énjét tárja fel. — Lesznek, akik becsapják? — Biztosan. De hát házasságszédelgők mindig voltak... — Személy szerint hogyan látja a házasság intézményét? — Hiszek benne. Egyesek szerint válságban van. Téves értékelés. Robbanásszerűen fejlődő életünk sok megpróbáltatás elé állítja, az igaz, de válságról szó sem lehet. Az emberek ösztöneikkel és tudatukkal is nagyon kívánják azt a bensőséges kapcsolatot, amit egyedül a házastársi élet tud nyújtani. — Ezzel talán csak nem azt akarja mondani, hogy nagy általánosságban sikerültnek tartja a házasságokat? — Egyáltalán nem. A házasságok nagy többsége rossz. Egyrészt, mert az emberben benne van az örökös kételkedés, hogy jobban választott volna, ha ... másrészt a házasság önmegtagadást követel, és erre sokan képtelenek, különösen, ha a párválasztáskor az imádott lény külleme minden más tulajdonságánál többet nyomott a latban. , — Saját házasságának esetleges bajait pszichológusként szokta-e orvosolni? — Azt hiszem, igen, de ebben a kérdésben nem azonos a nézetem a feleségemével B. F. — Mindjárt visszatérek, csak valamit mondok az igazgatónak.