Magyar Szó, 1972. március (29. évfolyam, 59-89. szám)
1972-03-04 / 62. szám
8. oldal Lemondtak a többletről a beruházási terv javára Az előzőtől jobb eredményekkel zárta a tavalyi évet a szenttamási földművesszövetkezet A szenttamási földművesszövetkezet jó eredménnyel zárta az elmúlt évet. Évi forgalma 13 millió dinár volt, a tavalyelőtti 8,5 millióval szemben. Az elosztásra kerülő jövedelem 1970-ben 1 milliárdnál valamivel kevesebb volt, a tavalyi viszont meghaladja a 2 728 000 dinárt. A szövetkezet jövedelemelosztásáról szóló szabályzat értelmében a tavalyi tiszta jövedelemből az alapokba 1 979 460 dinárnak kellene jutnia, míg jövedelemtöbblet címén 654 213 dinárt kell elosztani, így a társult munka három önálló szervezetében a dolgozók 1,5— 3 havi fizetéstöbbletet vehetnének fel. A gazdálkodási egységekben megtartott gyűléseken megvitatták a jövedelemtöbblet elosztását és döntést hoztak, hogy lemondanak a többletről és nem osztják el. Az említett jelentős össszeget — 654 213 dinárt — a szövetkezet üzleti alapjába helyezik és ezzel a beruházási terv megvalósítása érdekében megjavítják munkaszervezetük kölcsönigénylési feltételeit. A szövetkezet idei beruházásának zömét a mezőgazdasági termelés gépesítésére, valamint a szenttamási töménytakarmánygyár korszerűsítésére fordítják. S. O. ••~~51151••••••Sí Sí•••••••••*■•••”• •••«••••••••■•·* te «•••••• •• • • •• • • 0« ■m» mm mm ••• mm.• ••• mg • •••• ■ ••• Ш ·«••• • • • • _ •»Jj МШ »• • • • • ••* јИД M ••••• вш Ш*» • W И ••••••. • •••• -ys&a иш ммм ***** в5§« 1м9 тшшввгт ••••* Жк? Бб BBS ••»••• • •••• шж Wi ВН - mmtfmmm • •••• •••»»»• • ••••« ••••••• ........ ••••#•• •••••• ••••■■■ • ••••• ■••••••• !••••> .«•••• *••••■•• • ••••• I, •••••■•■ • •••••».••Маа************* ••*■••■• Halál esetén: A verbászi olajgyár segélyt ad munkásainak A verbászi Vitai Olajgyár munkástanácsa legutóbbi ülésén határozatot hozott, hogy a munkás halála után annak családját támogatásban részesíti. Természetes halál esetén az elhunyt családja 10 000 dinár segélyt kap és 3000 dinárt a temetkezési költségekre. Ezenkívül egy családtagnak munkát adnak a gyárban. Munkabaleset esetén a temetési költségeket a gyár fedezi, a család 10 000—28 000 dinár segélyt kap, a gyermekeket ösztöndíjazza, szükség esetén egy családtagot alkalmaznak a gyárban. K. V. 220 lóerős traktorokat vásárol a szenttamási Elan Kombinát A múlt évben három 220 lóerős Kirovec—700 típusú nagy teljesítményű traktort vásárolt a szenttamási Elan Mezőgazdasági Kombinát. Ezekkel a korszerű munkagépekkel naponta körülbelül 100 hektárt szántanak fel, ugyanis nyolcvasú ekét húznak maguk után. Tavaly november 25-éig 6300 hektáron elvégezték az őszi vetés alá a szántást, valamint a téli mélyszántást is. A három traktor 1,5 millió dinárba került, de a kombinát szakembereinek véleménye szerint megéri. Az idén még három ilyen traktort fognak vásárolni. A többi traktor főleg sorközi megmunkálásra és szállításra szolgálna. De lehetőség nyílna bizonyos számú könnyűtraktor beállítására is, ezek a társastermelőknek végeznének szolgáltatást. S. O. Akció a rákellenes küzdelem hetében Szenttamáson A Vöröskereszt szenttamási községi bizottsága az Egészségház közreműködésével a rákellenes küzdelem hetének keretében több akciót szervez. Orvosi felvilágosító előadásokat tartanak a rák korai felismeréséről. Az iskolás gyerekek között felvilágosító anyagot osztottak ki. A moziban ilyen témájú diafilmet vetítenek. Március 7- én este nyolc órai kezdettel a szenttamási Beograd étteremben teaestet rendeznek. Megválasztják az est szépét, tombola lesz, teát és fánkot szolgálnak fel. Az est tiszta jövedelmét a rák leküzdésére adományozzák. A Vöröskereszt kezdeményezésére Túriján és Nádaljon előkészületek folynak önkéntes véradás megszervezésére. Az említett két faluban egy évtizede nem volt véradás. Túriján valószínűleg e hó 17-én, Nádaljon pedig a hónap végén lesz a véradás. S. O. Újraéled a művelődési élet Vermen A helybeli Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület évi közgyűléséről A verseci Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület február végén tartotta évi közgyűlését. CSÁSZÁR András olvasott fel beszámolót. Kitűnt, hogy a művelődési egyesület fénykorát 1945. május elsejétől, megalakulásának pillanatától 1961-ig élte. Ebben az időszakban az egyesületnek 200 aktív és 1500 pártoló tagja volt. A siker nem is maradt el, amiről számtalan oklevél és elismerés tanúskodik. 1961-ben az egyesület elvesztette régi termeit, és beköltözött mai székházába. Az épület meglehetősen el volt hanyagolva. Rendbe hozására és karbantartására sem az egyesületnek, sem a városi művelődési közösségnek nem volt elegendő pénze. Ez jelentette a magyar művelődési egyesület hanyatlási korszakának a kezdetét, mert a tagok érdeklődése az egyesület munkája iránt érezhetően megcsappant. Az utóbbi időben a fiatalság ismét érdeklődést tanúsított az egyesület iránt, érdeklődik a munka felújítása iránt. Az évi közgyűlésen megválasztották az új vezetőséget. Első feladatául az egyesület tömegesítését tűzte ki. Megalakították a szakcsoportokat, amelyek már meg is kezdték a munkát. A művelődési egyesület részt vesz a dél-bánáti művelődési egyesületek májusi szemléjén. Szombaton a verseci népszínházban bemutatták a múlt évi szemle műsorát. Az utóbbi húsz évben ekkora érdeklődés nem volt egyetlenegy magyar nyelvű előadás iránt sem. A színházterem nem tudta befogadni mindazokat, akik szerették volna a műsort megtekinteni. KISS István A verseci közlekedési vállalat sikere A verseci 2. Oktobar Közlekedési Vállalat az utóbbi években olyan gyökeres fejlődésen és változáson ment át, amilyenre nem sok példa van a környéken. A kimutatásból kitűnik, hogy ötször nagyobb a jövedelem, mint 1967-ben volt, az alapokba helyezett összeg 3,3-szor, az amortizáció 7,8- szor nagyobb. Ugyanakkor az útvonalak száma 6-ról 40-re növekedett. Ötször több autójuk és 4,8-szor több dolgozójuk van. Négy évvel ezelőtt a 2. Oktober autóbuszai csak Versec község területén közlekedtek, ma viszont hat község falvait kötik össze Verseccel és Belgráddal. Az idei terv szerint az 50 autóbusz mellé újabb 30-at vesznek, és 91 új munkást vesznek fel. Erőfeszítéseket tesznek a szállítás minőségének javítására. K-s VERBÁSZ, ANNO DOMINI 1972 (Egy kis meditáció városunk tisztaságáról) Azt mondják, a kora márciusi szél a tél sírásója, eltakarítja az utolsó piszkos hófoltokat is. Az idén elmaradt a hó, így más dolga nem lévén, terek porát, piszkát kavargatja szorgalmasan. Pedig jó dolog a hó, mert amíg tart, az ember abban az illúzióban ringathatja magát, hogy lakhelye tiszta. A hó ugyanis olyan, mint a lusta háziasszony, akit meglepnek vendégei, s egy gyors mozdulattal térítőt dob a piszkos, rendetlen asztalra. A hó is ellepi, betakarja azt a sok piszkot, szemetet, hulladékot, amit a polgárok az év folyamán buzgó szorgalommal az utcákra vagy a városba vezető utak szélére szórtak. Ha Kuláról jövet, a város első házai előtt levő, és a sportpálya felé vezető útelágazáshoz érünk, csinos kis szeméthalmokra leszünk figyelmesek. Van itt minden, kezdve a rozsdás konzervdobozoktól, szárízektől, a gyanús tartalmú zsákoktól, egészen a felpuffadt, oszlásnak indult állati tetemekig. Ugyanez a kép fogad bennünket a Kula felé vezető vasútvonal mentén is. Külön szót érdemel az úgynevezett városi szeméttelep, amely isten tudja, miért került közvetlenül a város szélére, a kucorai út és a becsei vasútvonal közötti területre. Melegen ajánlom annak, vagy azoknak, akik egykoron bölcs döntésükkel ide helyezték a szeméttelepet, hogy egy május végi estén sétáljanak ki ide, és élvezzék néhány órán át az „üde” levegőt. S vajon mit gondol városunkról az az utas, aki a vonat ablakából kitekintve megpillantja a házak mellett tornyosuló szemétdombokat? Örömmel értesültünk a község idei költségvetésében egy bizonyos összeget irányoztak elő ennek a problémának a megoldására. Még a város központjában is van bírálni való. A szép több emeletes épületek bejáratai, a folyosók a legjobb akarattal sem mondhatók tisztáknak. Az épületek előtt, az úttest és a járda között gyakran található szemét, hulladék. A szemeteskannák környékéről meg ne is beszéljünk. Emlékszem, gyermekkoromban minden községnek volt egy állandó alkalmazottja, aki nap nap után összeszedte az utcákon, a csatornaparton stb. a szemetet, a dögöket. Pedig van a városunknak egy vállalata, amely a többi között köteles a város tisztaságáról is gondoskodni. Vagy tévedek? (mond) MAGYAR SZÓ Szombat, 1972. márc. 4. m 1954-ben épült fel Szenttamáson a csatorna partján ez a fürdőépület 40 kabinnal. 1958-ig üzemelt, és utána fokozatosan megszűnt a használta. Több gazdát is cserélt, most úgy látszik, nincs gazdája. Egyesek minden elinilítható elvittek. Egyesek szerint a csatornának ezt a részét hamar behordja iszappal a víz, a medret gyakrabban kellene kotorni. Mégis kellene valamilyen megoldást találni. Vagy rendbe hozni, vagy lebontani az épületet, és az anyagot értékesíteni S. O. Dalest Feketicsen A faluban a közelmúltban megalakították a felnőttek énekkarát. Az ötventagú dalárda több mint egy hónapja Krsticné Kántor Júlia vezetésével szorgalmasan gyakorol. Első ízben március 8- án lépnek fel a szövetkezeti otthon színháztermében. Az énekkar műsorán kórusművek és népdalok szerepelnek. A műsorban fellépnek a szavalok is. Az amatőrök tamburazenekara szintén a tél folyamán alakult, önálló műsoruk lesz, népdalokat adnak el, és cigánydalokat kísérnek. A feketicsi Testvériség Művelődési Egyesület tevékenységét igen nagy érdeklődéssel kisérik a faluban. Jegyek elővételben a könyvtárban Papp Imrénél kaphatók 6 és 4 dináros árban. (M. M. K.) ünnepélyes alapkőletétel Zentán A kétemeletes iskolának 16 tanterme, 7 szertára és több más helyisége lesz A zentai Dózsa György Általános Iskola Karađorđe utcai régi, kis épülete mellett lázas munka folyik. A város legszebb, és talán Vajdaság legkorszerűbb általános iskolája épül itt. Az oktatás és nevelés korszerűsítése lehetetlen az elavult, ósdi, szűk iskolaépületekben. Az oktatás, a munkára való nevelés, a különböző szabad tevékenységek, az egész napos iskolai tartózkodás, stb. mind nagyobb és korszerűbben felszerelt iskolateret követel. Zenta polgárainak önkéntes járulékából, és némi kölcsönből az elmúlt években több iskola épült, mint azelőtt száz év alatt. Szerdán délben ismét egy új oktatónevelő intézmény alapkőletétele tanúskodott a polgárok áldozatkészségéről. Jelen voltak a községi képviselő-testület, a Kommunista Szövetség, a Szocialista Szövetség, a beruházók és a kivitelezők képviselői. A részvevőket Gere Teréz igazgatónő köszöntötte, és méltatta az új iskolaépület jelentőségét, majd Hanák Ilona, az iskola tanácsának elnöke ismertette annak az üvegpalackba zárt okmánynak a tartalmát, amelyet a községi képviselő-testület alelnöke Ivan Djordjevic helyezett el az épület betonalapjába. A kétemeletes iskolában 16 tanterem, 7 szertár, korszerű tornaterem, műhely, könyvtár és olvasó, konyha és ebédlő, irodák és mellékhelyiségek lesznek. A zentai Pannónia Építővállalat mindent megtesz, hogy az épületet jövő tavaszra átadja, és ha a felszerelést is sikerül idejében beszerezni, akkor a tanulók már 1973 őszén birtokukba vehetik az új iskolát. G. J. Tejtermékben közepes felhozatal Kanizsai piaci hírek A hét folyamán zöldségfélékben és baromfiban kielégítő volt a felhozatal, tejtermékben pedig közepes,áohoanafélé rolgoumbihou Árak: burgonya 1—1,50, vöröshagyma 1—2, fokhagyma füzére 3—5, száraz bab 5—8, zöldség kilója 3—4, sárgarépa 2—3, savanyított káposzta 2—3, savanyított uborka és paprika darabja 0,20—0,40, paradicsom 10, karaláb darabja 1—2, téli retek 1—1,50, spenót 0,50—1, tök szeletje 1—2, alma 2— 4,50, birsalma 1, aszalt szilva6—7, mák 10—11, méz 12—14, törött paprika 19— 20, vágott baromfi kilója 18—20, rántani való csirke kilója 12—13, tyúk párja 35—50, tojás 0,35—0,40, galamb párja 6—8, füstölt szalonna 10—12, tehéntej 1,80—2, tehéntúró csomója 2— 3, tejföl fertálya 2—3, dézsás túró 19—20, vaj szeletje 3, törkölypálinka 10— 12, szilvapálinka 10—11, gyümölcspálinka 9—11, bor 3— 4, morzsolt kukorica mázsája 120—130, árpa mázsája 150, zab mázsája 190— 200 dinár. _________—. L. L Figyelő JOGOS A PANASZOK Kishegyes déli részén közvetlenül a falu szélén van az ország legnagyobb kendergyára. Pozdorjalemezt is gyárt. A lemezeket állandóan csiszolják, és ebből akkora por keletkezik, hogy a szélső utcákban mintegy hetvennyolcvan házat belep a finom por. A piros tetős házak elszürkültek, ajtót, ablakot nyitni lehetetlen. A por letelepszik az udvarokban, a kertekben. Néhol állandóan betakarva tartják a kutakat, hogy valamenynyire megóvják az ivóvizet. Az állandó por megkeserítette az itt élő emberek életét. Panaszkodtak már a helyi közösségben, a községi képviselőtestület illetékeseinél, és természetesen a gyárban is. Eddig jó tanácson kívül mást nem kaptak. A levegő szennyezettsége igen nagy mértékű, számos betegségnek a forrása. Erre vonatkozó előírásaink is vannak, jó volna, ha valaki az illetékesek közül utánanézne a dolognak. A kendergyár körül lakó embereknek jogos a panaszuk, és elvárják a segítséget. (M. M. K.)