Magyar Szó, 1972. április (29. évfolyam, 90-119. szám)
1972-04-11 / 100. szám
f Petar Drezgic egyetemi tanár: A szárazság ellenére is míttrágyázzunk Az idei mind nagyobb méreteket öltő szárazság újabb gond elé állítja a földműveseket: érdemes-e a kiszáradt, víztelen talajba műtrágyát szórni, lesz-e haszna, vagy inkább árthat a zsenge növénynek. Tény, hogy Vajdaságban már kora ősz óta csak szórványosan hullott csapadék, a föld teljesen kiszáradt, s a tavaszi vetőmag porba vagy kőkeményre száradt göröngyök közé kerülhet. Megkérdeztük tehát dr. Petar Drezgic egyetemi tanárt, véleménye szerint érdemes-e kiszórni műtrágyát a mai szárazságban. — A most forgalomban levő komplex és kevert műtrágyákat — mondta Drezgic tanár — minden további nélkül alkalmazhatjuk, annak ellenére, hogy a földnek az a rétege, amelybe az elszórt műtrágya kerül, a legtöbb helyen teljesen kiszáradt. Két lehetőség áll fenn: vagy lesz eső, s ekkor a vízben teljesen oldható komplex műtrágyák hamarosan felszívódnak, s a zsenge növény táplálékául szolgálnak. Erre a szárazság következtében kimerült fiatal növénynek nagy szüksége is van, s mivel a komplex műtrágyák éppen a három legfontosabb tápanyagot tartalmazzák, ha a körülmények csak valamennyire is kedveznek, a növényt hamarosan talpra állíthatják. A másik lehetőség, hogy még sokáig nem lesz csapadék, ez esetben az elszórt műtrágya változatlanul marad a talajban, átmenetileg kihasználatlanul elfekszik, s a növény majd később veszi hasznát. Tehát a műtrágya elszórása ajánlatos, és semmiképpen sem káros. — Még ha kevés eső esne is —, mondta dr. Drezgic —, a talajba került nedvesség legalább részben feloldja az elszórt komplex műtrágyát, egy hányada mégis tápanyagul szolgál a növénynek, erősíti, a műtrágyának tehát meglesz az eredménye. Persze, más kérdés, milyen komplex vagy kevert műtrágyát alkalmazzunk. Mindenképpen tekintetbe kell venni az eltérő talajtípusok és növényfélék igényeit. Erre vonatkozólag természetesen a legjobb tanácsot az illetékes agronómusok adhatják, akik jól ismerik a talaj összetételét. Különben a vajdasági műtrágyagyárak, így Újvidéken és Szabadkán a Zorka gyár, a vajdasági talajnak a legjobban megfelelő komplex, illetve kevert műtrágyákat gyártják. Tény, hogy a műtrágya kereslete most igen nagy, s főleg az egyforma és magas arányú öszszetételben készült komplex NPK-műtrágyákat (3X14, 16, 18) keresik. Most tavaszszal, amikor fejtrágyázni kell, elsősorban a magas nitrogéntartalmú műtrágyák jönnek tekintetbe, a tavaszi vetéshez pedig (cukorrépa, napraforgó, kukorica alá) magas kálium-, illetve foszfortartalmú trágyák alkalmasak. A lényeg azonban az, hogy a szárazság ellenére is változatlanul alkalmazzuk a megfelelő kmplex műtrágyákat incs rajta a térképen. A Tisza partján fekszik, Adorjántól egy kilométerre északra. Tizenhét egyforma házból áll. Hetvenöt-nyolcvan lélek lakja. Leggyakrabban előforduló családnevek: Kiss, Petrovics, Nyerges, Csonka, Préda. A magát elnöknek nevező roma bíró, Bogdán György, kijelenti: — Elsősorban rám hallgassanak. Amit én mondok, arra mérget vehetnek. Helyénvaló a megjegyzése, mert itt mindenki egyszerre akar beszélni. Jobban mondva panaszkodni. Mindegyiküknek legalább egy irattartóra való hivatalos papírja van arról, hogy beteg, munkaképtelen, segélyre szorul... Ezzel szemben a bíró az egész telep érdekeit tartja szem előtt; a panaszkodók kórusát egy erélyes kézmozdulattal elhallgattatja, s mintha jegyzőkönyvet diktálna, tollba mondja az újságírónak a három elsőrangúan fontos és szükséges tennivalót: — Először: a villanyt be kell vezetni; másodszor: új kutat kell fúratni, és harmadszor: ki kell salakoztatni Adorjánig az utat. A kórus helyesel. Valóban ezek a legfontosabb tennivalók. — Angyelkó doktor megígérte a villanyt és a salakos utat — mondjájt. — Ki az az Angyelkó doktor? — A mi legnagyobb pártfogónk. Róla akarjuk elnevezni a falunkat. A telep szoba-konyhás, piros cserepes kis házaiba az ősszel költöznek be. A község építtette föl ezeket a házakat; a romák régi putrijait az árvíz elöntötte. Minden házhoz egy négyzetöles telek tartozik. A maga portáját már mindenki bekerítette; a tenyérnyi kertecskék megművelve, itt-ott gyümölcsfacsemetét is látni, kel a borsó, bújik a hagyma. Némelyik udvar, például Kiss József bácsié, rendkívül tiszta, mindennek megvan benne a helye. Ha már benyitottunk hozzá, hallgassuk meg panaszát is. — Asztmás vagyok és öreg, nem bírok dolgozni, mégis Csak 265 dinár segélyt kapunk a feleségemmel, ebből is minden hónapban 3 dinárt a postásnak adunk. És tudják, hogy van: a vízen kívül minden pénzbe kerül. Kiszámítottuk a feleségemmel, hogy ha fejenként 175 dinárt kapnánk, abból már meg tudnánk élni. Gyerekük nincs. Ketten élnek a példásan rebben tartott házban. — Az öregek közt elég sok a beteg — mondja a bíró. — Főleg tüdőbajosok. Minden ház előtt gubbaszkodó öreg és apró gyereksereg. — Hányan vannak munkabírók? — Öten járunk a zentai kendergyárba. — Hogyan? — Nekem van egy T—14- es motorom — mondja a bíró. — A többinek kerékpárja. Ha jó az idő, a Tisza töltésén járunk, ha esik, akkor a műúton. Azért kellene a faluig megcsinálni a salakos utat, mert csak onnan vezet köves út, és ha esik az eső, nem cipelhetjük a hátunkon a motort vagy a biciklit. — Naponta 18—20 kilométert lehajtunk — mondja Préda István. — Ha szembe fúj a szél, én sokkal jobban kifáradok a biciklin, mint a munkában. — Mennyit lehet keresni a kendergyárban? — Én 1400—1600 dinár körül — mondja Bogdán György. — Hányadmagára? — Van négy fiam, négy lányom meg a feleségem. Minden házba beinvitálnak. Egyikben olyan valamit láttam, ami lehetetlen szó nélkül hagyni. A mennyezetről egy zsinór lóg, a zsinór végére egy rossz, kiégett villanykörtét kötöttek. — Miért szeretnék mindenekelőtt a villanyt bevezetni? Préda István haragja fellobban: — Mert ettől a büdös petróleumtól a kisgyerekek megbetegszenek! A tüdejükre megy a füst! A bíró higgadtabb: — Jár nekünk is a világosság. Itt húzódik a drót a fejünk felett, csak be kellene vezetni a házakba. Akadna köztünk talán már olyan is, aki televíziót venne. Az ősszel költöztek be ezekbe a házakba, az egyik kertben néhány öt-hatéves szőlőtőkét pillantok meg. Úgy hozhatták ide valahonnan, s leszúrták a földbe. Megható igyekezet. Őket ez a telep már sokkal jobban köti, mint az a néhány leduggatott szőlőtőke. NÉMETH István : Angyelkó telep Az Angyelkó telep és lakói Kedd, 1972. április 11. MAGYAR SZÓ A kárfelelősségről Jugoszlávia Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései Nincs olyan törvényünk, amely a magánjogi kárfelelősséget szabályozza. Ennek hiányában a bírói gyakorlat sem egységes. Jugoszlávia Legfelsőbb Bírósága ezért a közelmúltban néhány elvi döntést hozott, melyek törvényerővel bírnak. 1. A 7 éven aluli gyermek által okozott kárért a szülők felelnek. Az idősebbek esetében úgyszintén, kivéve, ha igazolják, hogy a károkozás hibájukon kívül történt. Az a gyermek, aki még nincs 7 éves, nem tudja elbírálni tetteit, ezért nem is felelhet a kárért. A gyermekeknek rendszerint nincs is vagyonuk, tehát ha nem állna fenn harmadik személy kártérítési kötelezettsége, akkor nem lenne, aki a kárt megtérítené. Márpedig alapvető jogszabály, hogy a károsultnak jár kártérítés. Vitás tehát, hogy ilyen esetben ki a felelős? A gyermek 7 éves korig főleg szülei állandó és közvetlen felügyelete alatt áll, tehát a károkozás többnyire nevelési hibából ered. Ezért a kárért a szülők felelnek, még akkor is, ha a károkozás nem az ő mulasztásuk következménye. Ettől a jogszabálytól csak egy esetben lehet eltérni, ha a károkozáskor a gyermek harmadik személy felügyeletére volt bízva, pl.: napközi otthonban tartózkodott. Ilyenkor az a személy vagy intézmény a felelős, aki, illetve amely köteles volt a gyermekre felügyelni. A szülők ilyenkor nem felelnek, kivéve, ha nem fordítottak kellő gondot gyermekük nevelésére, és ezért a napköziben nem tudják kellőképpen fegyelmezni. A 7 évnél idősebb gyermek esetében a kárfelelősség más elbírálás alá esik. Ebben a korban a gyermek nemcsak a szülők, hanem a társadalom befolyása alatt is áll: az iskola, társadalmi és sportszervezetek stb., befolyása sokszor jelentősebb, mint a szülők nevelése. A károsultnak rendszerint nincs tudomása arról, hogy kinek a felügyelete és hatása alatt áll a károkozó. Ezért azt a jogelvet kell elfogadni, hogy ebben az esetben is a szülők felelnek gyermekük tettéért, kivéve, ha igazolják, hogy a maguk részéről mindent elkövettek a helyes nevelés érdekében. 2. A kártérítési követelés utáni kamat a fizetési felszólítás napjától jár. Általános jogszabály, hogy a késedelmes fizetéskor az adós kamatot is köteles adni. Vitás azonban, hogy a kamat mikortól esedékes. Az eddigi bírói gyakorlatban három álláspont alakult ki. Az egyik szerint az esedékesség napjától, azaz amikor a károsult közölte igényét a kárfelelőssel. A második szerint a kamat a károkozás napjától jár, a harmadik szerint pedig, amikor a követelést jogerős ítélettel megállapítják, Jugoszlávia Legfelsőbb Bíróságának az az elvi álláspontja, hogy a károsult követelése attól a naptól esedékes, amelyen a kártételt a kárfelelőssel közölte, tehát a kamat is ettől a naptól kezdve illeti meg. Ami az igényközlés módját illeti, teljesen mindegy, hogy szóban vagy írásban történt-e, tehát felszólítással vagy bírósági keresettel. 3. Aki valakinek a haláláért felelős, a szokásoknak megfelelően, sírkövet köteles állítani. A bírói gyakorlatban elfogadott jogszabály, hogy aki harmadik személy haláláért felelős, köteles a temetési költségeket fedezni. Az elhunytnak családtagjai rendszerint sírkövet állítanak. Ezzel nemcsak az elhunyt iránti kegyeletet kívánják leróni, hanem ez erkölcsi kötelezettségük is. Ezért jogos az az álláspont, hogy a sírkő is a temetkezési költségekhez tartozik, és az, aki felelős a halálért, a sírkőállítással járó kiadásokat köteles megtéríteni. A kárfelelőstől azonban sírkő címén csak akkora összeg követelhető, amennyibe az átlagos sírkő értéke kerül. SZÉKELY Imre Nézeteltérés egy áremelés miatt Tejtermék-e a tartósított tej? — Telefoninterjú Georgi Kuszigerszkival, a Szövetségi Áruhivatal igazgatóhelyettesével Szombati, április 8-i számunkban Törvénytelen áremelés? cím alatt hírül adtuk, hogy a belgrádi kereskedesi felügyelőség véleménye szerint a fél literes pasztorozott tetracsomagolású tej április 1-i drágítása törvénytelen. Állításukat azzal támasztják alá, hogy ebben az esetben is friss tejről van szó, tehát e cikk árát csak a községi árhivatalok emelhetik, nem pedig a Szövetségi Árhivatal, ahogy ez nemrég megtörtént. Március 30-án ugyanis a Szövetségi Árhivatal elfogadta a tejtermékek új árára vonatkozó javaslatot, amelyben azonban nemcsak tejtermékek voltak feltüntetve, hanem a már említett tetra csomagolású tej is. Egyes vélemények szerint viszont a Szövetségi Árhivatal hatásköre csak a tejtermékek árára terjedhet ki. Az újvidéki tejgyárban azon az állásponton vannak, hogy mivel a tavaly novemberi árkiigazításkor a tetracsomagolású tej szintén a tejtermékek listáján szerepelt, s árának emelése a Szövetségi Árhivatal hatáskörébe tartozott, most is ez a fórum illetékes engedélyezni megdrágítását. Mit mondanak a Szövetségi Árhivatalban? — Igaz, hogy ebben az esetben is friss tejről van szó — mondja Georgi Kuszigerszki igazgatóhelyettes —, de mivel tartósítják, másként kell feldolgozni, mint az egyszerű pasztőrözött tejet. Másrészt mivel tartósított cikk, az egész országban áruba bocsátják, ezért nem tartjuk helyesnek, hogy az áremelés a községi árhivatalok hatáskörébe tartozzon. Ezzel kapcsolatban kikértük még Gavro Maksic, a Tartományi Kereskedelmi Felügyelőség főnökének véleményét, s ő kijelentette, hogy a Szövetségi Árhivatal engedélyét tartja mérvadónak. (cs) Közlekedésvédelmi kongresszus Október elején Hvar szigetén megrendezik az első országos közlekedésvédelmi kongresszust. Szervezői a jugoszláv orvosegyesületek szövetsége, az autós és motoros szövetség. Az összejövetel célja, hogy óvintézkedéseket tegyünk és jobban megszervezzük a közlekedési balesetekben való sürgős orvosi segélynyújtást. Ismeretes ugyanis, hogy az országban rohamosan növekszik a közlekedési balesetek száma. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a világban évente 150 000 ember hal meg és több mint 6 millió megsebesül a különféle közlekedési balesetekben. A gépjárművek számához képest országunk magas százalékszámmal vesz részt ebben a statisztikában. 1971-ben például Jugoszláviában 4176 halott és 54 611 sebesült volt. Értesüléseink szerint a jugoszláv közlekedési orvos szakértőkön kívül a kongresszuson neves külföldi szakértők is részt vesznek. 7. oldal Több mint ezernégyszáz kiállító Egy hónap múlva nyílik az újvidéki nemzetközi mezőgazdasági vásár Egy hónap múlva, május 12-én nyílik a hagyományos újvidéki nemzetközi mezőgazdasági vásár. A szervezők szerint eddig több mint 1400 kiállító jelentette részvételét. Közöttük vannak 21 ország kiállítói, továbbá hazánk valamennyi jelentős mezőgazdasági nagyüzeme, élelmiszerfeldolgozó vállalata, mezőgazdasági gépgyára, a vegyipar, a göngyanyagipar gyárai, az ügyviteli társulások, bankok és külkereskedelmi cégek képviselői. A részvevők 100 000 négyzetméteren a szabad ég alatt és 50 000 négyzetméternyi fedett kiállítási területen mutatják be árujukat. Az ólakban és istállókban a legismertebb jugoszláv tenyésztők, továbbá az USA, Svédország, Nyugat-Németország és Ausztria több mint ezer tenyészállatot állít ki. A jelentkezési ívekből kiderül, hogy az idegenek az idén is elsősorban mezőgazdasági gépeket és élelmiszeripari berendezéseket hoznak a vásárra, bemutatnak ezenkívül öntözőberendezéseket, növényvédő szereket, hűtőházi berendezést és csomagológépeket is. Az idei rendezvény a minőség évének jegyében fog lezajlani. A szakmai tanácskozások, előadások és alkalmi kiállítások a minőségi követelmények megtartásának fontosságát hangsúlyozzák. A Szövetségi Gazdasági Kamara bíráló bizottságai a megnyitásig dolgoznak. A húst és húsárut elbíráló csoport már befejezte a munkát és kihirdette az eredményeket, összesen mintegy 2000 termék és 1000 állat minőségi tulajdonságairól kell bírálatot nyilvánítaniuk. A legjobb termelőket elismerő oklevéllel éremmel, serleggel, a tenyésztőket ezenkívül pénzzé is jutalmazzák. A látogatók szórakoztatására a vásári versenytéren magyar, román, nyugatnémet, osztrák és hazai lovas csapatok részvételével akadályversenyeket rendeznek. s. z.