Magyar Szó, 1972. április (29. évfolyam, 90-119. szám)

1972-04-28 / 117. szám

­ Korszerűbb oktatást • Nagyobb támogatásra van szükségük a verbászi gyógypedagógiai osztályoknak A verbászi tanügyi tanács határozata alapján 1965-ben a Testvériség-Egység Általá­nos Iskola keretében először nyílt gyógypedagógiai osz­tály. Kezdetben kevés re­mény fűződött ehhez a 12 tanulóból álló osztatlan ta­gozathoz, amely főleg olyan gyerekekből tevődött össze, akik már eleve hátrányos helyzetből indultak, és nap­ról napra j­obban lemarad­tak a tanulásban. Azóta eltelt hét esztendő. Az első nemzedék már ki is került az iskolából. Évről év­re azonban újabb tanulók­kal bővül a gyógypedagógiai tagozat A szülők fontos tá­maszt és segítséget látnak ebben az iskolában és a ta­nári karban. Ezért a szülői értekezleteken kívül is szí­vesen fordulnak tanácsért a pedagógusokhoz! Ebben az iskolában jelen­leg 6 osztályban 70 tanuló részesül gyógypedagógiai ok­tatásban. Ezenkívül közsé­günk még négy iskolájában nyitottak egy-egy osztatlan tagozatot. Ez azt jelenti, hogy a nyilvántartott 170 el­maradott tanulóból 110 be­kapcsolódott a számukra megfelelő oktatásba. Mivel a Testvériség-Egység Általános Iskolának vannak ezen a téren a legnagyobb érdemei és tapasztalatai, ezért a községi választmány olyan határozatot hozott, hogy ebben az iskolában kell megszervezni a felsőbb osz­tályosok gyógypedagógiai ok­tatását szerb, illetve magyar nyelven. Ezenkívül az isko­la épületéhez közel van az autóbuszállomás, így Szent­tamásról és Kúláról is köny­nyen ideutazhatnak a diá­kok. Az iskolafenntartó közös­ség még mindig nem tartja feladatának, hogy módot ta­láljon arra, hogy ezek a ta­nulók korszerű oktatásban részesülhessenek. Nem elven­ni, hanem adni kell nekik, hogy idővel ők is hasznos tagjává váljanak társadal­munknak. Ezt pedig csak olyan módon érhetjük el, ha a jól felszerelt és alkalmas iskolaműhelyben munkára szoktatjuk, illetve tanítjuk őket. korszerű taneszközök segítségével javítjuk beszéd­hibáikat, és a testnevelés ke­retében a testi hibák kikü­szöböléséről sem feledkezünk meg. Az iskolatanács azon fá­radozik, hogy pályázat út­ján és továbbképzés formá­jában minél több gyógype­dagógust biztosítson, akik minden tekintetben segítsé­get nyújthatnak a tanulók­nak. A statisztikai adatok sze­rint Verbásznak, Kulának és Szenttamásnak a jövőben is nagy szüksége lesz egy ilyen gyógypedagógiai központra. Azonban az illetékes közéle­ti munkások a kezdő lépés­től nem jutottak tovább azon a téren, hogy községközi szín­ten is megteremtsék a meg­felelő légkört az együttmű­ködéshez, amely csak előse­gítené a gyógypedagógia to­vábbfejlődését. (H-f) :! 's:b::í:::ííí:í::íí»!*bíí;;í :::: •••• I HIM • ••• W ■ ••••• J | i. ::::: • •••• Ш& ■ чилј»*’ • •••• ***** ш¥ 0H • •••• W' ШШ ••••■• ***** Ш нмм • • • • • ■No Ш •••••• • •••• §BL JBÍ ВШ — •■*•*■ • •••• ••••••• •••••• ••••■•• •••••• ••••••• • ••••• MIMM •••••* •••••••• «•••••«, ttMllHfM*«. •••••••• *•••■••-••#•••••••••*•*•■*» Péntek, 1972. április 28. MAGYAR SZÓ Szombaton Debelyacsán: Nézd meg az apját Szombaton este Debelya­csán vendégszerepelnek a be­csei amatőr színjátszók. A Nézd meg az apját című há­romfelvonásos zenés vígjáté­kot mutatják be. A becsei amatőrök ezzel a színművel már igen szép sikert értek el a környéken, és a ka­nizsai Tiszai Játékokra is ezzel neveztek be. (—bér—) Törökbecsén megnyílt a környék legszebb önkiszolgálója Csütörtökön délelőtt mint­egy félezer törökbecsei pol­gár és a község vezetőinek jelenlétében megnyílt a kör­nyék legszebb élelmiszereik­neket árusító önkiszolgálója. A város központjában levő, 350 négyzetméter eladási te­rülettel rendelkező önkiszol­gálót a törökbecsei Potisie Kereskedelmi Vállalat épí­tette és mintegy 750 000 di­nárba került. -ber­ Doroszlón: Folytatják az út aszfaltozását Újra itt vannak a gépek, folytatják a tavaly megkez­dett munkát, vagyis a szta­­pár—doroszlói út aszfalto­zását. A Vojvodinaput föld­­gyalui megkezdték az Októ­beri Forradalom utcában a földmunkálatokat, s most már a kétkedők is elhiszik, hogy az út itt és nem a Tito marsall utcában fog megépülni. Mint Bogdan Ko­­kotovictól megtudtuk, a mű­­út még az idén elkészül. — S mi lesz a Tito mar­sall, az Iskola és a Stanko Opsenica utca aszfaltozásá­val? Ezek korszerűsítése az ősszel beállt rossz idő mi­att félbemaradt. — A kérdéses utcák aszfal­tozására is sor kerül az idén. A helyi közösség ed­dig 160 000 dinárt fizetett be a Vojvodinaput folyószám­lájára. Ebből az összegből 60 000 dinárt adott a helyi földművesszövetkezet, 5000 dinárt a hódsági Bácska Ke­reskedelmi Vállalat helyi üz­lete és 4550 dinárt a helyi Gradjevinal. A többi pénz a polgárok e célra megsza­vazott helyi járulékából ered. — Mint a betonjárdára megszavazott pótadó fizeté­sével kapcsolatban is mond­tam, ezúttal is kérem a pol­gárokat, hogy a szerződés­ben vállalt kötelezettségeik­nek minél előbb tegyenek eleget, hogy a pénzhiány mi­att ne kelljen leállni az aszfaltozással.­­ D. Z. I­ ­ Miről ír holnap a j­ó Bánáti Híradó ! I I ZRENJANIN: Ki részesül elsőbbségben. — Sok függ­­ a vezetőségtől. — Az oktatás problémái. — fiatalok­ . I öregek viszonya, Törköly István cikkei. A zrenjanini Banat ezüstjubileuma, Hegyi József | ■ beszámolói з Mit tudsz a közlekedésről — A diákolimpia hírei.­­ Sporthírek, Szabó Béla összefoglalói. ■ Púderozás, Léphart Pál karcolata. I • KIKINDA: Az elmúlt két év alatt egy tagot sem ■ I vett fel a KSZ 17 alapszervezete. — Holnapi sportmű­■ Sor. — Kettős ünnep. — Az idén először osztották ki a 1­1 Májusi díjakat. — A Banat birtokon: 750 hektár búzát I kiszántottak, Pertics Péter írásai. BEGASZENTGYÖRGY: Kevés a pénz a sportlétesít­ ., I­ményekre, Mirko Dalmacija írása. I TÖRÖKBECSE: Még egy bírósági tárgyalás sem i ■ folyt magyar nyelven. — Növekedett a foglalkoztatottak I száma, Lajber György cikkei. I­­ UDVARNOK: Házasságot kötöttek, születtek, meg- I haltak. — Anyakönyvi hírek, Nehrer Lajos összefogla- 1, I lója. I: • MUZSLYA: Most kell odafigyelni, Kari Miklós kom- . I mentárja. 11 TORD­A: Jóváhagyták a helyi közösség idei pénz- . I ügyi tervét, Dobai József jelentése. 1 ] • SZENTMIHÁLY: Csapó Mihály: Jövőre 17 hold do- 1 I hány termesztésére kötök szerződést. — Általános akció , I a kártevők irtására, Horváth András beszámolói.­­, BEGEJCI: Nincs otthonunk, Préc István jegyzete. .. I KOZARCI: ötévi veszteség után, tavaly nyereség­ •Ú­j gél dolgozott a Partizán Kendergyár. K m — — —— —• — — _ — *— mm штт mm mm mm mm ««ш — ! ­7. oldal - fMP •''vv ‘- • ■ C.V : - ____ Ha jól megnézzük a fenti képet könnyen megállapíthatjuk, mi késztette Pan­­dek Iván zombori amatőr fényképészt arra, hogy elkattintsa fényképezőgépét A Szerencse­újtelep családi házainak garázsa, pontosabban a garázskijáratok, egy és másfél méterrel a járda és az úttest alá kerültek. A városi kommunális alap hiva­tala az építkezőkre hárítja a felelősséget, a háztulajdonosok meg a tervező- és az útépítő vállalatot hibáztatjáák. De nekik is megvan a magyarázatuk: a csapadék levezetése késztette őket arra, hogy ilyen magasan építsék az utat. A családi házak tulajdonosainak ezek szerint csak egy lehetőségük marad: alag­utat fúrnak az út alatt, hogy kihajthassanak a garázsból. Vagy perre viszik az ügyet? P-s IS jó tájékoztatás nem drága A zombori községi szakszervezeti tanács értekezletéről A munkaszervezetekben ja­vult a dolgozók tájékoztatá­sa, de nem annyira, hogy megfelelne az önigazgatók II. kongresszusán hozott ha­tározatoknak. A tájékoztatás még nem vált az önigazga­tás hatékony eszközévé ", állapították meg a zombori községi szakszervezeti ta­nács keddi értekezletén. A munkaszervezetek na­gyobb része alapszabályzat­ban kötelezővé tette a tájé­koztatást, a feltételeket azon­ban nem biztosította, hogy azt maradéktalanul teljesít­se. Nem szervezte meg a tá­jékoztatási szolgálatot még az a hét nagyobb vállalat sem, amelyek havi üzemi la­pot adnak ki. A tájékoztatás tökéletesí­tésére az önigazgatási szer­veknek az évi termelési és a pénzügyi terv meghozata­lakor meg kell határozniuk a tájékoztatás módját és elő kell irányozni a szükséges pénzt a tájékoztatási költsé­gek fedezésére. A jó tájékoz­tatás nem drága. A legna­gyobb fogyatékosság, hogy a községben egy munkaszer­vezet sem nyomtat újságot vagy közlönyt magyar nyel­ven. Ott, ahol magyarok is dolgoznak, még a hirdető­­táblára sem tűznek ki ma­gyarul közleményeket. Ezzel a nemzetiségek nem élhet­nek jogukkal, hogy anyanyel­vükön tájékozódjanak és ezért a magyar dolgozók­nak nehézségeik vannak az önigazgatás gyakorlásában. Az üzemi szakszervezetek­nek a közvetlen tájékoztatás­ra is több gondot kell fordí­taniuk. Ritkán fordul elő, hogy a munkástanácstag a határozati javaslatokról ki­kérné választói véleményét, hogy ily módon akaratukat fejeznék ki a munkástanács értekezletein. Ez a megálla­pítás vonatkozik a községi képviselő-testület munka­­szervezeti tanácstagjaira és az érdekközösségek önigaz­gatási szerveibe választott küldöttekre is. A munkás­­tanácsok rendszertelenül szá­molnak be munkájukról a munkaközösségnek, habár er­re a törvény is kötelezi őket. Az alkotmányfüggelékek al­kalmazásával a munkaközös­ségek határoznak minden fontos kérdésről. Helyesen csak úgy tudja a munkát irányítani és a jövedelmet elosztani, ha ismeri a vál­lalat helyzetét, problémáit, ha mindenről idejében tájé­kozódik, állapították meg az értekezleten. V. J. Aktívabb az ISZ ürményházi szervezete Az ISZ ürményházi szer­vezete értekezletet tartott. Részt vett rajta Simon Ist­ván, a KSZ helyi alapszer­vezetének titkára is. Megvi­tatták a tartományi verse­nyen való részvételt, amely­nek célja az ISZ munkájá­nak aktivizálása. Oszlánszky József vezetőségi tag ismer­tette a feltételeket, majd munkára serkentette a fia­talokat, hiszen a versenyen a községből a helyi szerve­zeten kívül csak még kettő vesz részt, holott 13 telepü­lése van a községnek. A ver­senyágak: kultúra terjesz­tése, sport, politika stb. A helyi szervezet főleg a kultúrában, ezen belül is az ifjúságot érdeklő szórakozá­sokban jeleskedett, ezenfelül még a sportrendezvényekkel szerezhet jó pontokat. Ehhez szükség volt a helyi Petőfi futballcsapat újjáéledése. Nem feledkeztek meg a kirándulásokról sem, amit részben az ISZ pénzel. Első alkalommal Leánykásra in­dul egy csoport. Végül Si­mon István titkár szólt az alapszervezet gondjairól. Csak négy tag fiatalabb 27 évnél. H. J. V­ASÁRNAP reggelenként, közvet­­lenül virradat után, mint egy adott jelre, megindul a népván­dorlás: a szélrózsa minden irányából ko­sarat cipelő nénikék, bácsikák sietnek a falu főtere felé, mintha csak­­ zsinóron húznák őket. Malacvisítás, kacsahápogás, tyúkok hangja veri fel a falu csendjét. Nagy rit­kán egy-egy harciasabb gúnár is bele­­belegágog az általános hangzavarba, mél­tatlankodva. Ivanova hetenkénti kosaras ünnepe ez, a néha 20—25 percig is eltartó „futópiac’’. Felhalmoznak itt ilyenkor, ezen a ki­csit nagyzolóan, ám egész biztosan túl­zóan piactérnek nevezett közönséges jár­darészen mindent, ami szemnek szánnak ingere. Csak az a bökkenő benne, hogy a földön halmozzák fel. Jobbik esetben egy szál, földre leterített tíjságlapon vagy vesszőkosárban tartják az árukészletet. Kicsikét porral cukrozottan. Ami tojásnak, zöldségfélének nem árt ugyan, de nem is használ. Ám a ropogós oldalszalonna, füs­tölt sonka, no meg a porszemecskékkel mákossá változtatott túrógomolyok, meg a tejföl... Ha kavarja a szél az utca porát, egész kis buckákat hord össze itt. No, de vigasz­talódjunk. Ez csak száraz, szeles időben van így. Ha sár van, akkor valami kiadó­­sabb hetilap kerül az áru alá. Azok a sze­rencsésebbek, akik a betonjárdán kapnak helyet, a fal mellé támaszkodva, esetleg guggolva várják a vevőket. Kacsa lépései itt a falhoz támasztott kóró- és cirokseprű között. Az oldalsza­lonna mellett alig használt gyermekhol­mik, tarka üdvözlő lapok síbakancs silba­­kol. Máléliszt meg tökösrétesbe kínálkozó, felszeletelt parázstök sárgállik, kívántatja magát. Friss tojás kosárszámra. Édes, cse­megehagyma, miegymás ... És a túró, tea­vaj ... Árubőség. És mindez a földön ... „Nálunk soha semmi újat nem építenek” — mondták a legutóbbi választógyűlésen. Nem kívánnak vásárcsarnokot, de ta­lán néhány piaci elárusítóasztal nem ke­rülne sokba ... Akkor talán az ivanovói futópiac sem tartana 15—20 percig. Mert a földön árusító gyalogpiac a környéken már csak Ivanova nevezetessé­ge. H. Zs. L. GYALOGPIAC AZ UTCAPORBAN Mai A törökbecsei községi képviselőtestület együttes ülése Ma délelőtt a Népegyete­men ülést tart a törökbecsei képviselő-testület. Napiren­den több érdekes kérdés sze­repel. Jelentést hallgatnak meg az 1971. évi zárszámadás­ról, a közművesítési tevé­kenységről, a gyámhatóság, a munkaközvetítő intézet és a községi bíróság munkájá­ról. Ismertetik a községi köz­vádlóság problémáit, ame­lyek a JKSZ Elnöksége 21. ülésén hozott határozatok végrehajtásából erednek. To­vábbá közzéteszik a községi közjogvédő múlt évi munká­járól és a községi közigaz­gatási szervek munkájáról szóló jelentést. Ezenkívül még számos telek- és egyéb ügyben határoznak. f-ber-) H­orgoson is ültetik a dohányt! Az esős idő beköszöntével a dohánytermelők hozzálát­tak a dohánypalá­nta ülteté­séhez. Akármilyen kicsi is a palánta, sietnek elduggat­ni, hogy a megfelelő helyen fejlődjön tovább. A ljubljanai dohánygyár zentai üzemrészlege ismét osztott pénzbeli előleget ter­melőinak. Az üzem vezetői szakutasításokkal látták el a termelőket. Az utasítást nyomtatvány formájában is kiosztották. Ez óriási segít­ség lehet a jövőben is, kü­lönösen az új termelőknek. Horgos területén a zentai üzemrészleghez 400 termelő 320 holdra kötött szerződést. A termelők állandó ellenőr­zésével és az utasításadással Kristomir Peric állandó ellen­őrt bízták meg, aki felada­tait teljesítve, állandóan jár­ja a terepet. A föld megfelelő fertőt­lenítésére és a kártevők el­leni védekezésre szétosztot­ták a megfelelő vegyszere­­ket HULLMANN Erzsébet

Next