Magyar Szó, 1972. május (29. évfolyam, 133-148. szám)

1972-05-31 / 148. szám

8. oldal ★ SZABADKA★ SZABADKA ★ SZABADKA * SZABADKA * SZABADKA * SZABADKA + ¥7 00 00 000 r 1 0 Közügy az ifjúsági otthon építése Rózsa Béla és munkatársai ellátogattak az intézmény igazgatóságába RÓZSA Béla, a Szocialista Szövetség választmá­nyának elnöke tegnap délelőtt munkatársaival ellá­togatott az épülő ifjúsági otthon igazgatóságába, s ott eszmecserét folytatott az otthon munkatervéről és építésével kapcsolatos problémáiról. Jelen volt PÁL­­FI Gábor, az ISZ községi elnökségének titkára is. Az ifjúsági otthont ez év január 1-én alapította az Ifjúsági Szövetség községi választmánya. Egyelőre a Mladost Ifjúsági Művelődési Egyesület helyiségeiben szé­kel a Harambašić utcában, s ugyanott elkezdődött az otthonhoz tartozó épületek építése. Lazo PEROVIC megbízott igazgató tegnap ismertette a vendégekkel, hogy az ifjú­sági otthont négy épület, va­lamint egy nyári színpad képezi. A Miadost néhai épületeiben vannak az igaz­gatósági irodák, s a közel­ben felépültek a próbater­mek. Már épül az egyemele­tes épület, amelyben mozi és disco-terem lesz, s ahol színházi előadásokat, szóra­koztató műsorokat lehet szervezni. Mellette épül fel a műsortervező és szervező központ épülete, amelyben helyet kap egy könyvtár, az ifjúsági kiadói tevékenység, több zenekar, balett-csoport, filmkedvelők klubja és tár­salgóhelyiség. Ötödik léte­sítménye a nyári színpad lesz. Az otthon többi léte­sítményeit városszerte vagy a környező településeken rendezik be valamilyen, már meglevő, hasonló rendelte­tésű épületben. A tervek szerint az ifjúsági otthon egyesíti a szabadkai fiatalok alkotói tevékenysé­gét, megszervezi közkedvelt népzenei fesztivált, irodalmi művészek vendégszereplését, esteket rendez a városban és településeken stb. Az elkép­zelések szerint délelőtt és a kora délutáni órákban helyet kapnak benne a pionírok. A megbízott igazgató el­mondta továbbá, hogy az épü­letben levő otthon máris ká­derhiánnyal küzd, s annak el­lenére, hogy városszerte nagy megértést tanúsítottak létre­hozása iránt, a különféle ala­pokból, adományokból és gyűj­tőakciókból származó pénz nem elegendő a felépítésére s a tevékenységére sem tudtak biztos pénzforrásokat találni. Rózsa Béla elnök a hallot­takat összegezve megállapí­totta, az otthon tervezett programja a jelek szerint ki fogja elégíteni a fiatalok szá­mos kulturális szükségletét és szórakozási igényét, s ez­zel a városét is, ha megva­lósul az elképzelés, hogy az egész községre kiterjeszti te­vékenységét. Véleménye sze­rint az otthon pénzelését nem lehet teljes egészében a költségvetésből eredő esz­közökre alapozni, hanem a lehetőségek szerint kommer­ciális alapokra kell helyez­­ni: a helyi közösségek, mun­kaszervezetek stb. bevoná­sával. A helyi közösségek egy része hathatósan támo­gatta az otthon építésére irányuló akciót, s a Szocia­lista Szövetség községi ve­zetősége mindent megtett, hogy a többiek is segítsék. Ezen túlmenően Rózsa Béla elnök javasolta, hogy az ott­hon építői a legrövidebb időn belül véglegesítsék a prog­rammal és az építéssel kap­csolatos elképzeléseket és a pénzügyi terveket, s azokat a Szocialista Szövetség, a köz­ségi képviselő-testület, a mű­velődési közösség, az iskola­­fenntartó közösség, az ifjúsági szervezet, a pionírszervezet és más érdekeltek részvételével meg kell vitatni. Az ifjúsági otthon létrehozása közügy, s megoldást kell találni felépí­tésének és tevékenységének pénzelésére. (V) Petíció Tizenegy szabadkai pol­gár írásban tiltakozott a községnél, mert az épí­tésügyi felügyelőség el­rendelte Jašo Mikovic ke­­lebiai víkendházának le­bontását. A kérdéses kis épület Csavolyban a 27706/15. számú parcellán épült fel Mikovic homokján, a feny­­veserdő szélén, engedély nélkül, mert remélte, hogy időközben rendezik az er­dő körül épülő víkend- és lakóházak státusát is. Kérvényével hiába ostro­molta az illetékes szerve­ket, engedélyt nem kapott az építésre, sőt a fel­ügyelőség rajtaütésszerű ellenőrzése bontással vég­ződik. Nos, ezért tiltakoz­nak most a petíció alak­ói, mert Mikovic is egészség­­ügyi okok miatt epitett magának tilos területre vikendházat. A polgárok folyamod­­ványáról tárgyalt a köz­ségi kommunális tárnics is, s hosszas vita után arra az álláspontra jutott, hogy a döntést a szakszolgálatra kell bízni. Lin, M­aj­r­u­ Ká­roly mérnök, a Városren­dezési és H­olamérési In­tézet igazgatója kereken kijelentette, hogy a szak­szolgálat a petíciót el­utasítja. Kelebia általános településfejlesztési terve csak a jövő év végén lesz kész, addig ezen a terü­leten nem engedélyeznek­ semmilyen építkezést, mert az ilyen engedélyeknek beláthatatlan következmé­nye lehet. ÁRVAI László tanács­tag szerint a törvényt, a községi előírásokat min­denkinek tiszteletben kell tartania. Ha csak egy építőnek adtak engedélyt,, akkor a többit sem lehet elutasítani. Ezért, ha már bontanak, akkor bontsák le ne csak a kunyhókat, hanem a fényűző víkend­­házakat is! BÁRKÁNYI Pál, a kom­munális vállalat igazga­tója szerint a községi elő­írásokat és a határoza­tokat tiszteletben kell tartani, s nem lehet to­vább elnézni a tervsze­rűtlen építkezést a határ­ban, mert már valóban vészes méreteket öltött. Mikovic víkendházát le­bontják, hiszen engedély nélkül épült. De mi lesz a többi engedély nélkül épült nyaralóval és lakóházzal. Hiszen a törvény minden­kire egyformán vonatko­zik. (m) A szabadkai harmonikások sikere Pulán A szabadkai harmonika­barátok az idén is sikere­sen szerepeltek a pulai IX. harmonika-fesztiválon. ,A harmonika négyes Me­gyeri Lajos Quattuor című szerzeményét játszotta, amely először hangzott el Pulán, és nagy érdeklődést váltott ki a hallgatóság és a bíráló bizottság körében. Az együttes a szólistákkal együtt öt diplomával és két plakettel tért haza pulai vendégszerepléséről. A har­monikanégyes a fesztivál befejeztével mint a legjobb együttes fellépett a pulai hadseregotthonban megtar­tott ünnepi hangversenyen. A pulai szereplést meg­előzően ugyanez a csoport részt vett Érzék, Szabadka és Zombor városok találko­zóján Zomborban. Ide is és Pulára is Megyeri Mária tanárnő vezette az ifjú mű­vészeket. Ez idő alatt Szán­tó Eleonóra, az egyesület kitűnő szólistája és a nem kevésbé neves harmonika­trió amerikai hangverseny­­körúton tartózkodott. Gázolás a Szabadka— topolyai úton Hétfőn este fél 7 tájban Né­meth Ferenc szabadkai lakos Zastava 750-es gépkocsijával a Szabadka—topolyai úton elgá­zolta Maslovarić Ranka hatéves Stari Lednik-i kislányt, aki figyelmetlenül akart átfutni az úton Súlyos sérülésekkel szál­lították kórházba. Komputer, tájékoztatás, társadalom Tanácskozás az elektronikus adatfeldolgozásról Szabadkán A szabadkai közgazdasági karon ma ér véget a számí­tógépek alkalmazásáról szóló tanácskozás, amelyet a veze­tő beosztásban levő szemé­lyek, közgazdászok és műsza­ki szakemberek számára szer­veztek. A nagyszámú érdeklődő há­rom csoportba osztva hallgat­ta végig a számítógépek je­lentőségéről, alkalmazásáról szóló előadásokat. Ez alka­lomal is rámutattak arra, mi­lyen lehetőségek vannak az elektronikus adatfeldolgozás­ra a munkaszervezetekben, a közigazgatásban, a társadal­mi szolgálatokban, egészség­ügyben, az oktatásban, a me­zőgazdaságban stb. Megálla­pították azt is, hogy hazánk lemaradt a számítógépes adatfeldolgozás európai szint­je mögött és ezt pótolni kell, ha azt akarjuk, hogy szolgá­lataink hatásosak, kifizetődő­ek legyenek. Nagy problémát okoz azon­ban, hogy számítógépeink nem egységes rendszerűek, és így nem lehet szó hálóza­tok kifejlesztéséről, egybe­hangolásáról és a nagyon hasznos együttműködésről sem, ami pedig a komputeri­záció második szakasza kell hogy legyen. Ezért a szabvá­nyosítás érdekében a gazda­sági kamarák javaslatára a jövőben tájékoztató hivatalo­kat létesítenek, hogy minden munkaszervezet kellő utasí­tást és tájékoztatást kapjon, milyen rendszerű számítógé­peket szerezzen be, s melyek azok, amelyeket legjobban fel lehet használni a vajda­sági, illetve szélesebb körű területek érdekeit figyelem­be véve. A szervezők úgy vélik, hogy a tanácskozáson elhang­zottaik jelentősen hozzájárul­nak a számítógépek alkalma­zásának hathatósabbá tételé­hez, nagyobb adatfeldolgozás­hoz, tájékoztatáshoz és ez­zel együtt a gazdaságosabb tervezéshez, az eredménye­sebb termeléshez. Elképzelé­sük az, hogy ezután minden évben azonos időpontban szerveznek ilyen tanácsko­zást és a jövőben a hazaiak mellett külföldi szakembere­ket is meghívnak, hogy is­mertessék az eljárásokat, a korszerűbb szervezési megol­dásokat és az ezen a téren el­ért legfrissebb tapasztalato­kat. b. o. Különös közlekedési baleset Hétfőn délután 5 óra tájban különös közlekedési baleset történt Szabadkán az Ivan Mi­­lutinovic utcában. A kórház felől a város felé haladó men­tőautó szélvédő üvegének ne­kicsapódott egy ismeretlen ere­detű kisebb tárgy, és apró szi­lánkokra törte az Üveget. A sofőr mellett ülő dr. Miloš Di­­mitrijevic kisebb sérülésekkel megúszta a balesetet. A szi­lánkok az arcán ejtettek sebe­ket. ­ * lissin ii*pl a salain litt IS. MK­l Ekkor adják át hivatalosan az új épületet A szabadkai kórházat 75 évvel ezelőtt nyitották meg. Akkor 160 ágyas volt, és el­sősorban a szegénysorsú be­tegek gyógyítására szolgált, mert a jómódú betegek egyé­ni gyógyítást, kezelést vá­lasztották az orvosi magán­­gyakorlat igénybevételével. A kórház csak fokozatosan gyűjtötte maga köré a hírne­vesebb orvosokat, és vált szé­lesebb körben is elismert gyógyintézetté. Az idők folya­mán az intézmény épületeit és velük együtt a férő­helyeket is mindinkább bő­vítették, úgyhogy 1960-ban már 756 ágya volt. A továbbiakban az egész­ségvédelem fejlesztése újabb igényeket támasztott és szük­ségessé vált egy teljesen új, a korszerű követelményeknek megfelelő kórházi épület épí­tése. Ennek megvalósításán fáradoztak az utóbbi tíz év­ben, és a szabadkai polgá­rok anyagi támogatásával meg is valósult az elképze­lés. Tavaly már beköltöztek az akkor még nem egészen befejezett épületbe. Egyéves próbaidő után most hivata­losan is átadják rendelteté­sének az épületet, egyúttal megünnepli­k a kórház fenn­állásának 75. évfordulóját. Az ünnepséget egybekötik a június 21-én kezdődő XII. belgyógyászati napok kezde­tével. A kettős rendezvény védnökségét BAGI Károly köszönő levelet, illetve elis­­neri bizottság elnöke pedig Marko PEJIČ alelnök. Az ün­nepségre meghívták a belg­rádi és újvidéki orvosi kar professzorait, de lesznek ven­dégek Zágrábból, a szegedi Orvostudományi Egyetem­ről, a környező községekből és a szabadkai egészségügyi intézményekből, valamint je­len lesznek a tartomány és a község társadalmi-politi­kai szervezeteinek képvise­lői. A kórház ez alkalomból köszönő levelet, illetve elis­merő­­ oklevelet oszt ki azoknak, akik­ 15, illetve 20 évet töltöttek a munkaszerve­zetben, azonkívül a vezető főorvosoknak, főnővéreknek és az önigazgatói szervek ve­zetőinek. Emlékkönyv kiadá­sát is tervbe vették, de az csak valamivel később hagyhatja el a nyomdát az anyag hu­zamosabb ideig való rende­zése miatt. b. o. MAGYAR SZÓ Tizennégy karátos réz jól öltözött, kellemes kül­sejű, komoly fiatalember megállít az utcán egy, járó­kelőt. Kétségbeesetten, majd­nem könnyes szemmel ma­gyarázza, hogy elvált a fe­leségétől, s bírósági költ­ségek fejében 150 dinárt kell fizetnie, ám őneki egy garasa sincs. A lelketlen asszony, úgymond, kiforgat­ta mindenből. Az ismeret­len megsajnálja, és már­is azon gondolkodik, hogyan segíthetne a szerencsétlenen. A fiatalember szomorúan forgatja karikagyűrűjét, majd hirtelen mozdulattal lehúzza az ujjáról. — Nem lesz többé szüksé­gem rá — mondja szomorú képpel —, odaadom 150 di­nárért. Ön is jól jár, meg én is. Nehéz megválnom tő­le, de hát ilyen a sors. A gyűrű vastag, és belül ott díszeleg a bizalomkeltő két kis védjegy. A beszél­getésnek alkudozás lesz a vége, s a gyűrű átvándorol a fiatalember kezéről a já­rókelő ujjára. A mese néha ehhez ha­sonló, néha más, de a vé­ge mindig ugyanaz. A hi­székenyek megveszik a réz­ből készült aranygyűrűt. A városban a napokban száz­számra adtak el ilyen gyű­rűket. — Naponta tízesével ér­keznek a hiszékenyek — mondják a szabadkai arany­művesek —, s még hányan lehetnek azok, akik nem jönnek rá a csalásra. Közvitán: a lakásépítésre vonatkozó társadalmi megállapodás tervezete­ ­ Szabadkán közvitára bocsátották a lakás - építéssel kapcsolatos társadalmi megálla-­­ podás tervezetét, mely részletesen szabá­­l­­yozza az eszközök leválasztásának és fel-­­ használásának módját a középtávú terv­­­időszak végéig. A javaslat a következő: a munkaszerve-­­­zetek a bruttó személyi jövedelemnek öt­­ százalékát választják le lakásépítésre, a lakbérek szubvencionálására, a meglevő­­ lakásalap megmentésére és a kis jövedel­­­­mű dolgozók lakásproblémájának megol­­­­dására. A számítások szerint ilyen alapon­­ körülbelül 44 millió dinár folyna be éven­­­­te, tíz százalékát a harcosok lakásproblé­­­­máinak megoldására fordítanák, húsz szá­­­­zalék a községi szolidaritási alapba kerül­­­­ne, s a kis fizetésű dolgozók számára épü­lő lakásokat pénzelnék belőle. A lakbérek­­ szubvencionálására három, illetve öt száza­­­­lékot, a meglevő társadalmi tulajdont ké­­­­pező lakásalap megmentésére pedig öt, il­­­­letve tíz százalékot fordítanának. Az első­­ változat szerint a lakásépítési eszközöknek­­33, a második szerint 40, a harmadik szerint pedig 46 százalékát választanák le,­­ s központosítanák községi szinten. Nyolc-tíz százalékos lakbérnövelés Az árak feloldása után átlag nyolc-tíz százalékkal növelik a lakbéreket Szabad­kán, de nem mindenkinek egyformán. Azoknak, akiknél a családtagonkénti átla­gos havi jövedelem nem nagyobb 500 di­nárnál, egyáltalán nem növelik a lakbért. Ha a családtagonkénti jövedelem viszont nagyobb 1100 dinárnál, 40 százalékkal is növelhető a lakbér. A kis jövedelmű dol­gozóknak megtérítik a különbözetet, s ha az alapban többlet mutatkozna, akkor azt a szolidaritási alapba ömlesztenék lakás­építésre. A lakbérek növelésével 22,5 szá­zalékkal nagyobb volna a házkezelőség jö­vedelme is. Akció a lakásalap megmentésére A régi épületek, a századforduló évei­ben épült lakóházak már alig tudnak el­lenállni az idő vasfogának. Javításra, tata­rozásra alig jut évente egy- vagy kétmil­lió dinár. Ezért növelni kellene az össze­get. De hogyan? A házkezelőség 7000 társadalmi tulajdon­ban levő lakásról gondoskodik. A házalap értéke 400 millió dinárra tehető. Kétmillió dinárból évente egy vagy két épületet le­hetne felújítani. Ez viszont nagyon kevés, s a házkezelőség most akciót szeretne in­dítani a régi lakásalap megmentésére. A javaslat szerint, ha a lakásépítési eszkö­zöknek öt százalékát fordítanák erre a célra, akkor évente kétmillió dinárral több állna rendelkezésére. Ha viszont a munka­­szervezetek is elfogadják a másik változa­tot, mely szerint tíz százalékot választaná­nak le erre a célra, akkor a házkezelőség négymillió dinárral több eszközhöz jutna. Vélemények A kommunális tanács ülésén elhangzott több észrevétel a társadalmi megállapodás szövegére. Egyesek szerint a munkaszer­vezetektől túlságosan nagy százalékarány­ban vonják meg az eszközöket, s ezért fel­vetődött a gondolat, hogy nem kellene-e községi szinten összevonni a lakásépítési eszközöket, s ezzel teljesen tehermentesí­teni a munkaszervezeteket a lakásépítés gondjától. Tavaly a bruttó személyi jövedelemnek négy százalékát, az idén és a következő négy évben (a javaslat szerint) már öt szá­zalékát választják le a munkaszervezetek a lakásépítésre. Nem lesz könnyű elfogad­tatni velük ezt a javaslatot — állította az egyik tanácstag —■, s elmondta, hogy cél­szerűbb lenne, ha az egyszázalékos külön­bözetet is a munkaszervezetek rendelke­zésére bocsátanák! A tanács ülésén ezenkívül felvetődött a gondolat, hogy annak is utána kellene néz­ni, mire költik a munkaszervezetek a la­kásépítési eszközöket. A város különböző részein kétszáz négyzetméternél nagyobb fényűző villák épülnek társadalmi pénzen. A Városrendezési és Földmérési Intézet­hez jóváhagyásra beküldött terveknek leg­alább 75 százaléka fényűző megoldásokat tartalmaz. Van, akinek ilyenre is telik, van akinek semmilyenre sem! A társadalmi megállapodás tervezetét vitatva, a munka­­szervezetekben ezt a szempontot sem sza­bad szem elől téveszteni. (m) Szerda, 1972. május 31.

Next