Magyar Szó, 1972. június (29. évfolyam, 149-163. szám)

1972-06-02 / 150. szám

8. oldal Nem minden az anyagiakon múlik A Szocialista Szövetség községi választmányának végrehajtó bizottsága és a művelődési közösség végre­hajtó bizottsága együttes keddi ülésén, mint már be­számoltunk róla, a kultúra időszerű kérdéseit tárgyal­ták, a művelődési közösség múlt évi jelentése és idei munka­terve alapján. Megállapítást nyert, hogy a kultúra céljaira még mindig nincs elegendő pénz. Ez akadályozza a fejlő­dést, a szakemberek alkalmazását és továbbképzését. Egyesek a pénzhiánnyal akarták magyarázni az önigaz­gatás fejletlenségét is. A vitában azonban rámutattak arra, hogy bármennyire kevésnek is tűnik a pénz — a szükségletekhez, igényekhez viszonyítva — mégsem je­lentéktelen öszseg községi szinten az a tízmillió dinár, amelyet a művelődés céljaira szántak. A baj azonban ott van, hogy éppen azok, akik ezeket az eszközöket megteremtik, tehát a közvetlen termelők nem érvénye­síthetik elgondolásukat, akaratukat a pénz felhaszná­lásakor. A művelődési közösséget bírálat érte amiatt is, hogy nem viselt elég gondot a kultúrában jelentkező eszmei­politikai kérdésekről. Ismeretes ugyanis, hogy egyes művelődési intézményekben nacionalisták is tevékeny­kedtek, és hogy azokat nyilvánosan is megbélyegezték fél évvel ezelőtt. Sokat még ma sem távolítottak el, vannak, akik még most is régi munkahelyükön marad­tak. Ha ehhez hozzáadjuk, hogy a rendelkezésre álló eszközöket ésszerűbben fel lehetne használni, akkor két­ségtelenül szükség van arra, hogy a művelődési politi­ka kialakításában a Szocialista Szövetség esetleg más társadalmi szervezetek által a szélesebb körű nyilvá­nosság is részt vegyen. b. o. ★ SZABADKA ★ SZABADKA * SZABADKA * SZABADKA * SZABADKA * SZABADKA * 'Összehívták a kommunista dolgozók aktíváját Elismerés az Ifjúsági Szövetség szervezetének fejlesztéséért A kitüntetett Boško Kovačević, az ISZ szabadkai elnöke Magas kitüntetésben ré­szesült Boško KOVACE­­VIC, az Ifjúsági Szövetség szabadkai választmányának elnöke. Az ifjúságnapi ün­nepségek alkalmából elnyer­te Szerbia ifjúsága elneve­zésű kitüntetést, amelyet a szervezet köztársasági vá­lasztmánya ítél oda az If­júsági Szövetség fejleszté­sében elért eredményekért. Boško Kovačević tavaly január elseje óta elnöke a szabadkai ifjúsági szerve­zetnek. Megbízatása óta számos újítást vezetett be az ifjúsági szervezet sza­badkai szervezeteinek mun­kájába, és több sikeres ak­ciót szervezett. ■ • Mit tart a szervezet legnagyobb sikerének a megbízatása óta? — A szervezet sikerei ta­lán inkább az egész vezető­ség és az alapszervezetek munkáját dicséri — mondja Boško Kovačević. — Az ISZ községi elnök­ségének kezdeményezésére több száz munkanélküli fia­talt sikerült elhelyezni a vá­ros munkaszervezeteiben. Másik jelentős akció az if­júsági otthon építésének el­kezdése volt. Nagy sikerrel járt a szakmunkásképző is­kola helyzetének javítására irányuló akció, melynek so­rán 6000 aláírást gyűjtöttek össze a középiskolás diákok. Ezenkívül a községben folya­matban van az ipari tanu­lók helyzetét szabályozó tár­sadalmi megállapodás elké­szítése. — Szervezetünk munkasi­kerei közé tartozik, hogy a köztársaságban elsőnek ala­kítottuk meg az ifjúsági hon­védelmi egységeket. Saját kezdeményezésünkre meg­alakítottuk az elnökség tit­kárságát, tagjainak megbí­zatása egy-egy meghatáro­zott feladat végrehajtására szól. Annak teljesítése után átadják helyüket másoknak. Ezzel dinamikusabbá vált a munka: új akciókat új személyek vezetnek, na­gyobb az érdeklődés és szakavatottabb a munka. # Milyen akciókat ter-ö­vez az elnökség az elkövet­kező időszakra? — Most dolgozzuk ki a kö­zépiskolások tanulmányi eredményeinek javítására irányuló akció programter­vét. Az elképzelések sze­rint a társadalmi erők nem engedhetik meg, hogy a di­ákoknak gyenge előmene­tele legyen. Az elképzelése­ket magáévá tette a KSZ szervezete is, és közös akci­ót tervezünk. Szeptember­ben felülvizsgáljuk a fiata­lok helyzetét a társadalmi szervezetekben, és kidol­gozzuk az ezzel kapcsolatos teendők tervét — közölte Boško Kovačević elnök. VALIHORA István Romániai körúton: Tovább fejlődnek Szabadka és Maros­­vásárhely kulturális kapcsolatai Csak most, néhány nap­pal a Szabadkai Népszínház romániai körútjának befeje­zése után, amikor már töb­bé-kevésbé elrendeztük él­ményeinket, tudtunk igazán örülni annak, hogy sor került a vendégjátékra. Egyrészt azért, mert minden ilyen tur­né tapasztalatcsere is, és a szabadkai színészeknek al­kalmuk volt találkozni sok romániai rendezővel, dísz­lettervezővel, színésszel. Ugyanakkor láthatott két ki­vételesen értékes előadást: Marosvásárhelyen az ország jelenleg legjobb magyar tár­sulatának előadásában Ör­kény István Macskajáték cí­mű művét és Bukarestben I. L. Caragiale Farsang című művét, amely a rendezés és a színészi teljesítmények te­kintetében is tökéletes elő­adás és amellyel a Teatrul Lucia Sturdza Bulandra Európa-szerte rendkívül nagy sikert aratott. Azonban nemcsak az előadások, a rendezők és színésztalálko­­zók, tehát a pusztán színhá­zi munka tapasztalatcseréje volt igen hasznos, hanem az a megbeszélés is, amelyet a Szabadkai Művelődési Kö­zösség képviselői a Maros megyei pártbizottságban foly­tattak, és amelyek során megállapodtak abban, hogy Marosvásárhely és Szabad­ka kibővíti majd kulturális kapcsolatait. A két színház román és magyar társulatai­nak kölcsönös vendégszerep­lései mellett valószínűleg már jövőre sor kerül a sza­badkai gyermekszínház ma­rosvásárhelyi fellépésére, de megegyeztek abban is, hogy ezentúl felülvizsgálják a két város írói és képzőművészei cserelátogatásainak lehetősé­geit. De térjünk vissza a turné tapasztalataira. Bármnnyi­­re fárasztó is volt tíz nap alatt végigfutni autóbuszon a mintegy 3300 kilométert, és eközben nyolc előadást ad­ni, mégis érdemes volt meg­tenni ezt a hatalmas utat. Elsősorban azért, mert a fel­lépések alkalmat nyújtot­tak a romániai közönségnek, hogy ha többet nem is, de ízelítőt kapjanak a jugoszlá­viai magyar színházi kultúrá­ból, a társulatnak pedig azért, hogy megismert egy kitűnő közönséget. Nem győzzük eleget hangsúlyoz­ni, rendkívül hálás a romá­niai magyar közönség, Te­mesvártól Nagyváradon, Nagybányán, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Székely­udvarhelyen és Sepsiszent­­györgyön át egészen Buka­restig mindenütt rendkívül nagy szeretettel fogadták az együttest, s minden előadás után percekig zúgott a vas­taps. Ilyen még nem volt! — mondta Milutin Blagojevic, a Népszínház igazgatója, amikor Marosvásárhelyen már huszonvalahanyadszor emelkedett fel a függöny, de ugyanezt gondoltuk Kolozs­váron is, amikor a közönség a vasfüggöny elé szólította a színészeket. Mi, akik a nézőtérről és a színészek, akik a színpadról szívből örültünk a sikernek, minduntalan haza is gondol­tunk, a szabadkai, az újvi­déki, a zrenjanini vagy a zombori színpadra. Mikor érünk meg mi ilyesmit? — ez a kérdőjeles mondat ve­tődött fel bennünk igen sok­szor. Annál is inkább, mert a tapsból kiéreződött, hogy azt nemcsak a vendégnek ki­járó tisztelet diktálta, ha­nem a közönség valójában úgy érezte, gazdagodva távo­zik a színházból. Kissé irigy­kedve gondolunk most is visz­sza arra a kötöttségre, hisz mi még igen messze va­gyunk attól, hogy nálunk lelkesen fogadják a színházi előadásokat. Ha csak ezért is, érdemes volt és mindenekfölött hasz­nos, ez a vendégszereplés, amely reméljük, csak az el­ső lépések egyike a két vá­ros, illetve a két ország és a két nemzetiség kulturális kapcsolatainak bővítéséhez. A Kommunista Szövetség II. választmányi értekezleté­nek határozata értelmében Szabadkán a kommunisták a közelmúltban 53 munka­­szervezetben megválasztot­ták képviselőiket, akik részt vesznek a kommunista dol­gozók községi aktívájának munkájában. Az aktívát az­zal a céllal hozzák létre, hogy a közvetlen termelők véleményének nagyobb ér­vényt szerezzenek, mind a községben történő határo­zathozatal előtt, továbbá fel­adata lesz minden jelentő­sebb társadalmi, politikai, gazdasági stb. eseménnyel kapcsolatban kinyilvánítani a dolgozók véleményét. Az aktíva első ülését ked­den délelőtt tartják, s esz­mecserét folytatnak a mun­kásosztály helyzetéről, vala­mint a társadalmi, gazda­sági és politikai viszonyok fejlesztésében játszott sze­repről. Aranyérmes gyűjtemények az ékszerkiállításon A III. szabadkai nemzet­közi ékszer- és órakiállítá­son, amelyre eddig 27 hazai és több külföldi cég is be­jelentette részvételét, a Fó­rum és a Jó Pajtás Hobby Club is részt vesz. Az egyesület vezetősége erre a kiállításra meghívta a vajdasági és köztársasági találkozókon aranyéremmel kitüntetett gyűjtemények tu­lajdonosait. Többek között kiállít An­te Somborčević, szabadkai kitüntetésgyűjtő, aki a zre­njanini V. Találkozón elnyer­te a nagymesteri címet. Gyűjteményében megtalál­ható a szerbiai kitüntetések legritkább példányai. Be­mutatja egyedülálló ezüst­kanál gyűjteményét a sza­badkai Lifka Sándorné. Zom­borból Branko Kosta pla­kettgyűjteményével szerepel, Binder István és Josip Pe­­jin jelvény- és kitüntetés­­gyűjteményüket mutatják be. A topolyai Papp Sándor és a pacséri Nagy Albert, továbbá a zrenjanini Hegyi József, a szabadkai Horváth József, Jovan Cikoš és az újvidéki Milan Filipovic sportjelvényekkel mutatko­zik be. Belgrádból jelentet­te részvételét Vladimir Dje­­lovic, Slobodan Radak és Miodrag Ristic jelvénygyűj­tő. A zrenjanini Törköly István vadászjelvényeit mu­tatja be. A kiállításon az érdekes­ségek, különlegességek gyűj­tői is bemutatkoznak egy­­egy gyűjteménnyel. Így a zombori Katona Rózsa, aranyéremmel kitüntetett ba­bagyűjteményének legszebb darabjait állítja ki. Az új­vidéki Szeles Zoltán címe­res poharait mutatja be. Id. Bada István Moravicáról rá­diócsöveket állít ki. A to­polyai Krakovszki Alajos, hazánkban egyedülálló, sza­badkai kiadású bankógyűjte­ményét teszi közszemlére. A szabadkai Farkas László nu­mizmatikai gyűjteményével mutatkozik be. Bada István és Johanna minikönyv­gyűjteményét állítja ki. A kiállításon ezúttal a pio­­níroknak is helyet adnak, mégpedig a kétszer aranyér­mes újvidéki Sipos György mutatja be ezüstérmeit és játékkatonáit. A zrenjanini Szekeres Gábor aranyérmes jel­vény gyűjteményével mu­tatkozik be. Az újvidéki Nagy László miniautógyűj­­teményét, a szabadkai Csík Mihály jelvényeit mutatja be. Jutalom a közlekedési verseny legjobbjainak Ma ünnepség az Autóklubban Ma délután 5 órakor a szabadkai Autóklub helyi­ségében ünnepséget tarta­nak, amelyen az általános és középiskolások közlekedé­si versenyének győztesei vesznek részt. Az elmúlt hó­nap folyamán az általános iskolákban a Mit tudsz a közlekedésről elnevezésű ren­dezvényen 8600 tanuló vett részt. A középiskolások köz­lekedési versenye 1008 ta­nuló részvételével zajlott le. Az iskolai versenyeket kö­vetően megtartották a köz­ségit is. Ezen 27 tanuló ki­váló eredményt ért el. Kö­zülük 21 általános, 6 tanuló pedig középiskolás. Az álta­lános iskolák első helyezett­jei Csajkás Ernő, Csordás József, Nagy Csongor, Voj­­nics Gábor, Kenyeres Ká­roly, Djordje Njegovan és Bednerics Tibor. A második díjak nyertesei: Sreten Bundra, Goran Jelača, Mi­lan Srdić, Benes Sándor, Buckó Tibor, Bálint József és Kovács Péter. Harmadik díjat kaptak: Dékány Már­ton, Nevenka Prčić, Ron­­csák Edith, Gyulai Attila, Kerepes Tamás, Mirko Iv­­tovic és Zvonimir Cvijin. A középiskolások versenyének hat legjobbja: Helényi Zol­tán, Jelisaveta Kamurski, Túri János, Maronka Mik­lós, Tomislav Romic és Dju­­ra Timar. A díjnyertesek karórát, tranzisztoros rádiót, fényképezőgépet és töltőtoll­­készletet kapnak jutalmul. Ezenfelül a Kizur István is­kola 2000, a Novi Grad 1500, az Október 10. Általános Is­kola pedig 1000 dináros ju­talmat kap. A középiskolák közül a legjobb helyezést a Mona Pijade Gimnázium és a Tanítóképző érte el. ___ Szabadkán járt a kecskeméti vízművek vezérigazgatója Tegnap Szabadkán járt BENKŐ Zoltán, a kecske­méti vízművek vezérigazga­tója. Megtekintette a sza­badkai vízművek létesítmé­nyeit, és eszmecserét foly­tatott a helyi vállalatban a két város azonos jellegű vízellátási gondjairól. Dél­ben fogadta Marko PEIR, a községi képviselő-testület al­elnöke. / MAGYAR SZÓ _____Pantést, 1972. június 2. A városi közművek társadalmi és gazdasági helyzete Ma ülést tart a községi képviselő-testület szőlősön és Nagyfény helyi közösségében. Napirendre kerül tizenhá­rom szabadkai munkaszerve­zet kéresre a személyi jö­vedelem 17 százaléknál na­gyobb arányban való növelé­sére. Mint ismeretes, az áp­rilisban jogerőre emelkedett ideiglenes tartományi tör­vény megengedi, hogy a köz­ségi képviselő-testület indo­kolt esetekben engedélyezhe­ti a személyi jövedelmek nö­velését nagyobb százalék­­arányban is. A pénzügyi ta­nács ezzel kapcsolatban indít­ványozza, hogy a képviselő­­testület engedélyezze a sze­mélyi jövedelem növelését a Polet Építővállalatnak 35 százalékkal, a Panonija Nyomda csomagoló osztályá­nak 42 százalékkal, a Solid Kombinát bőrfeldolgozó rész­legének 42 százalékkal, a Közkórháznak 37 százalék­kal, az Integral Építővállalat egységeinek 30 százalékkal, a Palicsi Fürdőigazgatóság­nak 29, az Állatkertnek 28, a györgyéni művelődési ott­honnak 34 százalékkal, a csantavéri Virág Balázs asz­talos üzemnek 22, a Čistoća köztisztasági vállalatnak 29 százalékkal, (a kért 50 száza­lék helyett). A tanács nem támogatja a közgazdasági és a műszaki iskolaközpontok kérelmét olyan értelemben, hogy a személyi jövedelmet 17 százalékkal nagyobb arányba növeljék. Ugyanak­kor visszautasította a Spar­tacus labdarúgó klub hason­ló igényét. A képviselő-testület végül megvitatja az iskolafenntar­tó közösség múlt évi jelen­tését és idei munkaprogram­ját. (m) A szabadkai községi kép­viselő-testület ma együttes ülést tart. Napirendjén tizen- A rendőrség felhívása Jelentkezzenek a károsultak Néhány nappal ezelőtt lapunk hasábjain írtunk róla, hogy szélhámosok járják a várost, és arany gyanánt rézből készült ék­szereket árusítanak drága pénzért. Mint megtudtuk, a nyomozás folyamatban van. A rendőrség ezúton felhívja a károsultakat, hogy jelentkezzenek, és adjanak személyleírást a szélhámosokról. három pont szerepel. Fog­lalkozik a városi közművek társadalmi és gazdasági hely­zetével, valamint a küszöbön álló társulással. Mint isme­retes, Szabadkán tizennégy kommunális vállalat műkö­dik, s végez külööféle szol­gáltatást a polgároknak. A szolgálat átszervezése évek óta napirenden szerepel a városban. A község is szor­galmazta, sajnos, nem sok eredménnyel. A képviselő-testület a to­vábbiakban több közérdekű határozatot­­ hoz a szegény­sorsú polgárok egészségvé­delméről, a Népfelszabadító háború harcosainak bővített egészségvédelméről, ezenkí­vül határozatot hoz a helyi járulék bevezetéséről Bács­ Viharsarok A FOGORVOSI RENDELŐBEN A zsúfolásig telt váróteremben a tolóablak mögött ülő tisztviselőnő a beadott könyvecskék alapján egyenként szólítja a betegeket, hogy az ablak elé járuljanak, és be­diktálják a szükséges adatokat. Az egésznek a szépség­hibája csak az, hogy a szükséges kérdeznivalók közé be­lecsúszik néhány nem túl logikus kérdés is. Például fü­lem hallatára érdeklődött a salter mögött ülő hölgy, hogy mire panaszkodik a páciens. A válasz igazán nem volt meglepő, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy az eset fogorvosi váróteremben történt: — A fogamra panaszkodom. — Hm — így a tolóablak mögötti hang —, és melyik orvoshoz akar menni. — Nekem mindegy, még nem voltam itt. —• No, akkor nyissa ki szépen a száját — dugja ki a fejét a tolóablakon a tisztviselőnő. A beteg tétovázva és kissé szégyenkezve szétnéz, majd engedelmesen kinyitja a száját. A salteros kisasszony nagy szakértelemmel bámul a szájüregébe, s miután fon­tolóra veszi a látottakat, megmondja, hogy melyik orvos­hoz menjen. Az adminisztrációt vezető tisztviselőnő nem éppen a leghivatottabb arra, hogy a betegség mivoltát megálla­pítsa, húsz másik beteg szeme láttára!

Next