Magyar Szó, 1972. július (29. évfolyam, 194-209. szám)
1972-07-31 / 209. szám
Hétfő, 1972. Július 31 újvidéki siker az országos koronglövő-bajnokságon Tegnap Újvidéken megtartották az országos koronglövő-bajnokságot, amelyen az újvidéki sportlövők szép sikert értek el. Csapatversenyben a Novi Sad csapata első helyet szerzett a ljubljanai olimpia és az Osijek együttese előtt. Egyéni versenyben az újvidéki Jezdié diadalmaskodott, második helyen a szarajevói Sotra végzett, harmadik pedig az újvidéki Török Imre lett. Vujins Pavlov és Belic készül az olimpiára hónap maradt. Értesüléseink szerint 420 ökölvívó nevezett be. A három olimpiai jelölt ökölvívó a belgrádi sportközpontban készül a játékokra. Az alábbiakban elmondjuk, mi mindent csinálnak egy nap alatt. Edzéseiket Bruno HRASTINSKI vezeti. A napot futással kezdik, kora reggel 10 kilométert futnak. Majd reggeli és szünet következik, utána izmot erősítő súlyemelés. Ez sem gyerekjáték, nagyon is nehéz, fárasztó edzés. Tíz-tizenkét tonnát felemelnek délelőttönként. Délután következik a különböző alakú zsákok püfölése és kötélugrás. Majd különféle tornagyakorlatok. Minden második nap szorítóba is lépnek egymás ellen. A klubok megígérték, hogy ökölvívóikat elküldik az edzőtáborba edzőpartnereknek, ígéretüket azonban nem váltották be. A napi edzésadag nagyon erős. Négy óra hosszat állandóan mozgásban vannak, állandóan erőt fejtenek ki. Parlov és Belié máris nagyszerű erőnlétnek örvend. Vujin 54 edzést kihagyott, és nehezen éri utól őket. Belié és Parlov az egyik napon tzmeretes küzdelmet vívott egymással. Tempójuk pokoli volt, az edző intésére felváltva soroztak. A napi edzésadag után körülülik a kisekránt, és elemzik edzésükről készült felvételeket. •Az utóbbi években a jugoszláv ökölvívás néhány jelentős nemzetközi sikert ért el, ennek ellenére a müncheni olimpiai játékokon Jugoszlávia színeit mindössze hárman védik. Több olimpiai jelölt volt, végül a JOB csak a következő három ökölvívónak szavazott bizalmat: a pulai Mate PARLOV félnehézsúlyos Európa-bajnoknak, a belgrádi Ludomir BELICNEK, aki nagyváltósúlyban ezüstérmet szerzett a madridi EB-n és a zrenjanini Zvonko VUJINNAK, aki 1968-ban a mexikói olmipiai játékokon bronzérmet szerzett. Az olimpiai ökölvívótornáig már nem egészen egy kincs mentsél a Spartacus számára? 11A vajdasági ökölvívó-csapatok közül csak a Dinamó marad biztosan első ligás Szeptember közepéig szünet van a szövetségi ökölvívó-ligában, de a klubokat és a szurkolókat egy pillanatig sem hagyja nyugton az a két kérdés, hogy ki lesz a bajnok és kik esnek ki. A 22. forduló után a jelenlegi helyzet és a hátralevő négy forduló alapján megpróbálunk válaszolni ezekre a kérdésekre. A táblázat három csoportra osztható: az első csoportban négy klub van, melyek között kell keresni az új bajnokot; a táblázat közepén szintén négy klub van, melyek nyugodtan várják a folytatást, mert elsők sem lehetnek, de a veszélyes zónába sem kerülhetnek, és végül a harmadik csoport, a kieső jelöltek csoportja. Ide hat csapat kerül. A bajnoki címre pályázó négy csapatnak látszólag szinte teljesen egyformák az esélyei. A pillanatnyilag első helyen álló kragujevaci Radničkinak 31 pontja van, és a bajnokság végéig két meccset a saját szorítójában öklözik a Partizán és a Pula ellen, kétszer vidéken vendégszerepel, Nišben és Prištinában. Feltételezhető, hogy négy pontot biztosan szerez, s végül 35 pontja lesz. A svetozarevói Kablovs sokáig állt az élen. Most 30 pontja van, de valószínűleg megszerzi a 31- et a kruševaciak elleni megismételt mérkőzésen. Otthon a belgrádi és a niši Radnicki lesz az ellenfele, vidéken a Banat és a Spartacus. A négy mérkőzésből legalább öt pontra számíthatnak, s ezzel már 36 ponttal már meg is szerzik a bajnoki címet. Tehát véleményünk szerint a Kablovi a legkomolyabb bajnok jelölt. A harrmadik jelölt a tavalyi bajnok belgrádi Crvena Zvezda. Most 28 pontja van és még három hazai mérkőzése a Partizan a Radnicki (P) és a Slavija ellen. A negyedik meccset Pulán vívja, ahol nem várhat győzelmet. Végül tehát 34 pontja lehet. A negyedik jelölt a pancsoval Dinamo eddig csak 27 pontot gyűjtött össze, s ez nyilván nem elég a végső diadalhoz. Annál inkább, mert csak egyetlen mérkőzést vív otthon a Spartacus ellen, kétszer vendégszerepel Belgrádban és egyszer Nišben. Bennünket vajdaságiakat jobban érdekel az a kérdés, hogy kik esnek ki. Mert a másik két szövetségi ligás vajdasági ligás ökölvívó csapat a szabadkai Spartacus és a zrenjanini Banat, kieső jelölt. Hat csapat van a veszélyes zónában, melyek közül kettőnek nagyobb esélyei vannak a bennmaradáshoz, mint a másik négynek. A névrokonokról van szó, a niši és a belgrádi Radnickiról Az előbbinek 18, a másodiknak 17 pontja van. A másik négy csapat a Spartacus, a Budućnost, a prištinai Radnicki és a Banat a 22. fordulóban 16 pontot gyűjtött össze, és csak a pontkülönbség alakítja ki a köztük levő sorrendet. Véleményünk szerint 21 pont elég a bentmaradáshoz. A nišiek szereznek 21 pontot, bár négy erős ellenfelük van, otthon a kragujevaci Radnicki és a Dinamo vidéken a Karlovi és az Október 14. A belgrádi Radnicki saját szorítójában a Dinamóval és a Bánattal mérkőzik, Svetozarevón és Titogradban vendégszerepel. Négy pontra biztosan számít, s az elég kell, hogy legyen a bent maradáshoz. Ezzel már ki is ejtettük a pillanatnyilag utolsó négy csapatot? De nézzük, milyen meccseik vannak még hátra, s mit érhetnek el ezeken a meccseken. A Spartacus Szabadkán az október 14-gyel és a Kablovival vív meg, Pancsovára és Zrenjaninba utazik. Mind a négy meccs nagyon nehéz lesz a szabadkaiak számára, s nehezen hihető, hogy ezeken három-négy pontnál többet szereznek. A titogradi Buducnost hasonlóan nehéz helyzetben van, mert csak a hazai szorítóban számíthat a pontokra a Banat és a belgrádi Radnicki ellen, míg Pulán és Banjalukán semmi esélye sincs. Tehát 20 pontot szerezhet, és ez nem elég. A prištinai Radnicki otthon a Slavija és a kragujevaci Radnicki ellen mérkőzik, Belgrádban a Crvena Zvezdával, és Kruševacon vendégszerepel. Szinte semmi esélye sincs a bentmaradásra. A jelenlegi utolsó helyen levő Banat még reménykedik, elméleti esélye van a bentmaradáshoz. A hazai szorítóban a Kablovi és a Spartacus ellen mérkőzik. Titogradban és a belgrádi otthonában vendégszerepel. A négy meccsből négy pontot szerezhet a Banat. Az ötödiket a versenybizottságtól várja, mert megóvta Bojanovic fellépési jogát a prištinai Radnickiban. Ha megnyeri az óvást, összegyűjthet 21 pontot. De ezek csak papíron történő számítgatások. A hátrelevő négy forduló hozhat még olyan váratlan fordulatokat, nem várt eseményeket, melyek megváltoztathatják a jelenlegi helyzetet. Győzelem után zseninek tartanak ellenkező esetben közönséges halandónak Bobby Fischert egyszer megkérdezték, zseninek tartja-e magát. Válasza így hangzott: „Mit jelent az, hogy zseni? Ez csak egy egyszerű szó. Én eddig azt tapasztaltam, ha sorra aratom győzelmeimet, akkor zseninek tartanak. Ellenkező esetben közönséges halandónak. Mivel én ezzel tisztában vagyok, egész lényemmel valóban a győzelem elérésére török, és a kompromiszszumoknak megátalkodott ellensége vagyok. Kerülöm a döntetlent, és a puszta királyokig játszom a partikat, mert csak úgy tudom megnyugtatni magamat affelől, hogy tényleg mindent megtettem a nagy célért. Rosszakaróim■ azt állítják rólam, hogy ellenfeleim énjét igyekszem összezúzni. Ez nem igaz. Az azonban igen, hogy egy kicsit szadista módján élvezem azt, menynyire félnek tőlem, illetve azon tulajdonságomtól, hogy velem nem lehet egyezkedni.” Bobby tisztában van azzal is, hogy a hatalmas népszerűség ártalmas lehet az alkotómunkára. Valószínűleg ezért nem hajlandó nap nap után nyilatkozni, mert szerinte az fölösleges időfecsérlés, az ember azalatt a sakk területén sokat tehet. A fényképészeket sem szívleli, mert azok jó amerikai szokás szerint, még a liftben sem hagyják békén. Buenos Airesban amikor az egyik fotós elbújt szobájában bizony pórul járt, ki akarta kapni kezéből a fényképezőgépet, s amikor nem sikerült, kétszer a fotós lábába rúgott. Néhány nappal később Fischer odajött hozzám, és ezt mondta: Sajnálom az esetet, nem lett volna szabad megütnöm, mert az embereket egyáltalán nem szabad megütni. Tudom, mert sokat voltam, vele, hogy valóban szuperérzékeny. Szerinte, ha a sakkterem legutolsó sorában hárman öszszesúgnak, ő még azt is meghallja. És ha a suttogás tovább tart, az egyenesen zajjá, zsivajjá erősödik benne, és nem képes többé koncentrálni. Ezért tiltakozik állandóan a tévékamerák jelenléte ellen is, mert annak monoton zúgása, tényleg zavarja. Megnősül-e valaha is? Sokan azt mondják, hogy Fischer nőgyűlölő. Nem igaz. A Playboy című amerikai szexlapot bizony szívesen forgatja. És nemegyszer láttam már azt is, hogy miként fordul meg az utcán egy-egy szép nő után. Jelenlegi aszketizmusa azonban abból ered, hogy szerinte a nagy cél elérésében — a világbajnoki címről van szó — akadályoznák a mellékes dolgok. Vancouverben, miután 6:0 arányban verte Tajmanovot, megjelent a záróbanketten. Láthatóan örült az eredménynek, és a jól végzett munka után beszédessé is vált. Önkritikája egészen nagyfokú volt, mert arra a kérdésre, hogy a 6:0-ás eredményt reálisnak tartja-e, azt válaszolta, hogy a játszmák alapján Tajmanov legalább 3 pontot szerezhetett volna. Arról azonban én nem tehetek — mondta —, hogy Mark sok goromba hibát követett el. — Beszéljünk másról — ajánlotta az egyik jelenlevő — például arról, mikor fog megnősülni? Bobby nem tért ki a válasz elől. — Ha megnyerem a világbajnokságot, feltétlenül megnősülök, mert ez az élet természetes rendje. Vancouverben arról is nyilatkozott, hogy a jelenlegi világbajnoki sakkrendszer nem készteti kreatív munkára a világbajnokot. Egyszerűen arról van szó, mondta, hogy a világbajnok jelenleg ül a babérjain, és alig-alig játszik. Ha az enyém lesz a titulus, amiben egyáltalán nem kételkedek, akkor évente legalább két-három páros mérkőzést játszom. Természetesen, ha lesz, aki előteremti az általam megszabott honoráriumot. Lassan a sztori végéhez érünk, összegezni is kellene. Én a magam részéről biztosra veszem, hogy Fischer hamarosan világbajnok lesz. Sikereinek titka, amint azt már előzőleg is elmondtam, különleges tehetségében, a sakk fanatikus szeretetében és páratlan szorgalmában keresendő. Petroszján nyilatkozta róla, hogy a siegeni olimpián többet töltött a tábla mellett, mint a szovjet válogatott együttvéve. Szpasszkij minősítése szerint Fischer stílusa klasszikus és kristálytiszta. Korcsnoj úgy véli, hogy technikailag elsőrendű, és a legnehezebb, a legmélyebb pozíciókat is gyorsan egyszerű tervekre tudja bontani. S azt hiszem, a fentiek fontosabbak a légből kapott történeteknél is, melyek közül, hadd idézzünk kettőt. Az első szerint Fischertől megkérdezték, mi a véleménye Vasco de Gammáról, és a válasza ez volt: Melyik csapatban játszik? A másik, amelyet én egyből megcáfolhatok, az a szájába adott mondás, mely szerint a Fischer— Szpasszkij páros mérkőzés eredménye 13:0 lesz a javára. A nagy igazság az, hogy Fischer a legeredetibb, a legmagányosabb, a legfüggetlenebb és a legnagyobb tudású sakk-koponyája ma a világnak. S hogy különc? Az is biztos, de melyikünk nem az, ha nem is olyan kifejezett, mértékben, mint ő. (Folytatjuk) Robert Fischer, a nagy magányos (Hr.) írta: Larry Evans SPORTVILÁG II levelezési sor SOHA. NEM tapasztalt érdeklődés nyilvánult meg napjainkban a sakkozás művészete iránt, öregapák és unokák, szakértők és laikusok, újságolvasók és újságot nem olvasók állandó témája lett a közönség eddigi mostohagyermeke, a 64 mezőn folyó játék, tudomány és művészet. Most nem azokhoz kívánok szólni, akik a tájékoztatás fogyatékosságai folytán mindenkinél mindent jobban tudnak, sem azokról, akik fölösleges pénzüket a fogadásoknál hasznosabban felhasználni nem tudják. Ezek érdeklődése csak tiszavirág életű, s csak addig tart, ameddig az ,,divat”. De azokhoz, akikben már régen élt, vagy most lobbant fel az igazi érdeklődés a sakkozás iránt, amely tovább tart a Szpasszkij—Fischer páros mérkőzésnél. Tudom, mert ritkán tartott szimultánjaimon tapasztaltam is, hogy milyen sokan szeretnének mélyebb ismeretekre szert tenni a sakkelméletből, játékerejük fejlesztéséhez, a gyakorlatszerzéshez minden alkalmat felhasználni. Városon és falun egyaránt. Városainkban — tisztelet a kivételnek — a sakkozók a sportvezetés mindenkori mellőzöttjei (helyiséghiány, a támogatás hiánya stb.. Legtöbb helyen mint rátermett szervező, szakvezető sem. Falvainkban inkább a jó szervezők hiánya gátolja a fejlődést. Sokan egyéb okokból kifolyólag nem vesznek részt versenyeken: munkahelyi körülményeik nem engedik meg, vagy a szervezés fogyatékosságai miatt nem hajlandók feláldozni hétvégi pihenőjüket. Ezek részére szeretném kifejteni, hogy mind az objektív, mind a szubjektív természetű akadályok ellenére is van lehetőségük rá hogy sakkozzanak, sőt, versenyezzenek. Ez a lehetőség pedig a távsakkozásban, közelebbről ennek legelterjedtebb formájában, a levelezési sakkozásban rejlik. Sakkozni és versenyezni nemcsak tábla mellett lehet! A levelezési sakkozás lényege, hogy a játékosok egymással lépéseiket levélváltás útján (leginkább erre a célra nyomtatott sakklevelezési lapon vagy közönséges postai levelezőlapon, esetleg levélben) algebrai vagy számjelzés segítségével köztik. A partnereket nem a sakktábla, hanem gyakran több száz vagy több ezer kilométer választja el egymástól. A levelezési versenyeken a gondolkodási időt nem órákban és percekben, ha nem napokban számítják. Általában minden 10 lépésre 30 nap a gondolkodási idő, amelybe a postai szállítás ideje nem számít bele. A játszmák egy, esetleg két évig is eltarthatnak. A lépés elküldésekor az ellenfélnek változatokat, lépéssorozatokat lehet megajánlani. Például egy olimpiai játszmámban az NDK-v dli ellenfelem az első húzás megtételekor 15 lépést ajánlott előre, amit a szükséges megfontolás után el is elfogadtam. Van egy lenyűgözőbb példa: egy amerikai levelezési sakkozó 22 lépéses mattot jelentett be partnerének a gyalog, végjátékban! A gondolkodási idő túllépése a levelezési sakkban is játszmavesztéssel jár. A levelezési sakk előnye az, hogy versenyzési (vagy barátságos) alkalmat nyújt a legeldugottbb helyen élő ember számára is. Akár egy távoli világítótorony őre is különösebb nehézség nélkül részt vehet levelezési versenyen. A levelezési játék szinte kimeríthetetlen lehetőségeket nyújthat játszmák elemzésére, haladások vizsgálatára, röviden a játékerő és tudás fejlesztésére. Az elméleti ismeretek bővítése és a játékerő fejlesztése céljából minden sakkozónak ajánlatos volna pályája során valamilyen levelezési versenyben bekapcsolódni. Az észt Paul Kérész nemzetközi nagymester, minden idők egyik legnagyobb sakkozója, sokszor hangsúlyozta, hogy milyen nagy mértékben segítette elő játékerejének fejlődését, ifjú korában a levelezési sakk. Az eddig élt magyar sakkozók legnagyobbja, Maróczy Gáza nemzetközi nagymester, az IPO0-as évek világbajnok-jelöl-je is foglalkozott levelezési sakkal. Hátránya az, aki levelezési mérkőzést kezd, annak szánirania kell egy pár hónapos játékidővel. Be. M. ‘ Olga örül, hogy él... AZ ELMÚLT kedden Szarajevóban a Skendorija színpompás csarnokában a lelátók néhány ezer főnyi közönsége kíváncsian várta az öt ország válogatottjainak Zászlódíszes bevonulását, bemutatkozását, hogy kezdetét vegye a hagyományos kosárlabda Balkán-bajnokság. Mindenki tekintete a bejáratra szegeződött, s fel is zúgott hirtelenében a fergeteges taps, pedig még egyetlen csapat sem volt a láthatáron. A lelkes üdvözlés ezúttal egyetlen kosarazónőnek, Djokovic Olgának szólt, aki váratlanul megjelent ebben a népes arénában, legjobb barátnője, klubtársa Tatšan Slavenka kíséretében. Szerényen mosolyogva integetett hű szurkolói felé, viszonozva a lelkes üdvözlést, míg a szervezők siettek neki külön ülőhelyet adni. Több mint 40 napja nem látták körükben, jobban mondva a palánkok között ezt a nyúlánk, szőke lányt, a szarajevói Zeljezničat, a tavalyi országos bajnok oszlopos tagját. Csaknem két éve ő tölti be a jugoszláv női válogatott kapitányának tisztségét is. Eddig 146 ízben védte hazánk színeit a címeres mezben. Ragyogó pályafutása azonban nemrég kis híján tragédiával zárult. Autószerencsétlenség érte, s a puszta véletlennek köszönhető, hogy élve látjuk közöttünk. Régi ismerősünk lévén szívesen elbeszélgetett velünk. — Az eset június 14-én éjszaka történt — emlékezik vissza a történtekre Olga. — Trentlétén tartották az általános- és középiskolás diákok kis olimpiájának kosárlabdadöntőjét, s a szervezők megkértek, hogy én adjam át az érmeket a győztes csapatoknak. Szívesen eleget is tettem a kérésnek, s minden a legnagyobb rendben folyt le. A baj a visszatérés alkalmával történt . . . — Későn este indultunk vissza Szarajevóba, öten egy ,,harcsaképű” Citroennel. A fáradtság mindannyiunkon kifogott útközben, elaludtunk, de sajnos a sofőr is. Állítólag már Szarajevó közelében voltunk, amikor autónk irányt változtatva nekirohant egy betonoszlopnak. Az álomból egyenesen az eszméletlenségbe zuhantam, s másnap reggel a kórház sokkszobájában tértem úgyahogy magamhoz,ötünk közül én jártam a legrosszabbul. A kocsi egyébként a felismerhetetlenségig összeroncsolódott. Agyrázkódással, nagyon súlyos fej, láb és más sérülésekkel, zúzódásokkal nyomta Olga teljes három hétig a kórházi ágyat, jobb szemét is alig tudták megmenteni. Később háztárolásra irtatták. Kitűnő erőnléte, egészsége folytán rendkívül gyorsan gyógyult, talpraállt éppen ez alkalommal, s most habár enyhe fejfájása van és szédül is, nem tudott ellenállni a kosárlabda csábításának, s kiballagott erre a tornára. Azt még az orvosok sem merik megjósolni, hogy kergethetem-e valaha ismét a labdát, különösképpen pedig azt nem, hogy részt vehetek-e esetleg majd októberben a bulgáriai EB-n. Higygyék el, egyelőre nagyon, de nagyon örülök inkább annak, hogy mindezek után élek, mozgok, járok-kelek, látok, s ismét emberek, jó barátok között vanitok. — Újvidéki barátnőimnek, játékos társaimnak, Gaál Irénnek, végez Málcsinak, Stašić Stankának pedig üzenem, hogy továbbra is szorgalmasan játszanak, készüljenek a bajnokságra, s ha minden jól megy, egyszer majd ismét együtt leszünk! Ebben a reményben búcsúztunk el mi is nit*y a rokonszenves, izig-vérig sportolótól, s mi sem természetesebb, mielőbbi teljes 'cl m/óoyulónt kívántunk, noszl. (Va’t mán lá+ni szeretnénk a címeres membr~, . . . ALBRECHT J. Szeretnénk, ha Olga a közeljövőben ismét így futna a pályán ! A Bečej az élen Szombaton és vasárnap tartották meg Zentán a vajdasági ifjúsági vízilabda-liga első négy fordulóját, amelyen részt vett a szabadkai Spartacus, a kulai Sloboda, a Bečej, a pahcovai ISP, a kikindai ZAK és a Zenta csapata. Három mérkőzést a fehértemplomi Jezero is lejátszott, de a Spartacus elleni találkozó harmadik negyedében kínos incidens után elhagyta a versenyt. A versenybizottság megsemmisítette az ellenük elért eredményeket, a Jezero játékjogát pedig felfüggesztette. Eredmények: ISP—Sloboda 7:4, Zenta—Bečej 4:6, Spartacus— Sloboda 19:1, ZAK:—opar iiacus 1:16, Spartacus—Zenta 8:1, Bečei—ZAK 10:2, ZAK—ISP 4:8, Bečej—ISP 7:6, Zenta—ISP 4:2, Bečej—Sloboda 22:2, Zenta— ZAK 5:5. A táblázat: 1. BeCeJ 4 4 0 0 45:14 8 2. Spartacus ’ 3 0 0 43:3 6 3. ISP 1 2 0 0 23:19 4 4. Zenta 4 112 14:21 3 5. ZAK 4 0 1 3 12:39 1 6. Sloboda 3 0 0 3 2:22 0 (b-h) 3. oldal