Magyar Szó, 1972. szeptember (29. évfolyam, 256-270. szám)

1972-09-22 / 262. szám

8 Visszatérés Peyton városkába Négy év után sem nyu­­jukból, és kedvükre valószó színpadon alakít, mégpedig godltak bele az amerikai te­­rep vagy éppen állás után nagy sikerrel, ő sem hajlan­­dó nézők abba, hogy a tele­ néztek, de hát többé magára ölteni vízió abbahagyta a Peyton városka című sorozatfilm su­gárzását. Egyre ostromolták leveleikkel a 20th Century Fox filmgyárat, követelve a folytatást. — A Peyton városkának soha sem lett volna szabad lekerülnie a képernyőről — írták a szenvedélyes tévé­nézők. — Az emberek ugyan­is a hosszú hónapok és évek során megismerték és meg­szerették a sorozat valameny­nyi szereplőjét, együtt örül­tek vagy izgultak velük, és könnyebben túltették magu­kat saját gondjaikon, látván, hogy milyen szörnyű vi­szontagságokon mennek át a Peyton városka lakói. Az érvek (és végeredmény­ben a jó haszon reménye) meggyőzték a producereket, és készülőben van a soro­zat második része, a Vissza­térés Peyton városkába. A régi szereplőgárdából azon­ban csak hárman maradtak hűek a sorozathoz: Patricia Morrow, Evelyn Scott és Frank Ferguson. A többiek mind kibújtak éveken át rá­juk száradt színészi maszk .A producereknek mégis sokkal könnyebb dolguk lesz. Az első sorozatban ugyanis csupa kezdő színészekkel dol­goztak, most viszont tapasz­talt színészekből álló gárdát verbuváltak össze. — Mindannyian fiatalok és tapasztalatlanok voltunk — mondta Chris Conelly, a Peyton-beli Norman Har­rington. — Amikor elvállal­tam Norman szerepét, még azt sem tudtam, mi fán te­rem a színészet. Kifejező arc helyett szörnyűséges grima­szokat vágtam, és ha nem lett volna mellettem a ta­pasztalt Dorothy Melone, no meg a türelmes rendező, so­ha nem lett volna belőlem színész. Utódja, Ron Russel azon­ban nem fél a buktatóktól. Ő ugyanis kijárta már a kezdő színészek iskoláját, szerepelt színpadon, tévé­­showban és filmben is. Mia Farrow még akkor hűtlen lett Peytonhoz, ami­kor feleségül ment Frank Si­natrához. Utána elváltak, Mia Farrow több filmszere­pet kapott, újabban pedig a a kisvárosbeli szende leány­ka maszkját. Helyette új arccal, az 1945-ben született VASÁRNAP, 1972. október 29. 1. Sípos: Kék égbolt (Juventus együttes) 2. Szörényi: Rég volt (Berki Klára) 3. Monti: Csárdás (Stúdió 11) 4. Nem kérdezem, mert nem szeretsz! (Olajos Károly) 5. Ezüstnyárfa, rezgőnyárfa (Almási István) 6. Sásdy: Te akartad, hogy így legyen (Kovács Apollónia) HÉTFŐ, 1972. október 30. 1. Járóka: Nem zavarom életedet (Petrik György) 2. Ornandel: Kézenfogva, kettesben (Demján Éva) 3. Petrovics Ígéret (Berki Klára) 4. László: Szeretem az édes párom (Fülöp Kató) 5. Ég a Duna, ég a Tisza (Vecsera István) SZERDA, 1972. november 1. 1. Piros a pipacs virága (Csókás együttes) 2. Pethő: őszi estén visszavárlak (S. Gubik Mira) Kathy Glass-szal találkoz­nak majd a tévénézők. Raty öreg fiatal­almoz, hogy jól eljátsza Allison MacKanzie szerepét, de ereg tapasztalt is (szinnazban, te­­levízióban is szerepelt már), ugynogy mentes lesz a kez­­üő színészi hioaktol, amelyek bizony érezhetők voltak a sorozat newany epizodjában Mia J­arrow hibájából. Ryan O’Neal, Reoney Har­rington megszemélyesítője a Szerelmi történet világsike­re után sztár lett, nem tart­ja hát többé méltónak egy sorozatbeli alak tolmácsolá­sát. Ezt a szerepet nagylel­kűen átengedte Yale Sum­­mersnak. Utódja több tévé­sorozat népszerű csillaga, nem azért van tehát szük­sége erre a sorozatra, hogy hírnévre tegyen szert. Az­ évekig folyósított biztos jö­vedelmet azonban nem tart­ja megvetendőnek. A sorozat egyik legnép­szerűbb figurája, Betty An­­dersonnak tolmácsolója, Bar­bara Parkins is hűtlen lett. De alighanem, az ő utódja felel meg legjobban a pro­ducerek és forgatókönyvíró által megrajzolt figurának. A bájos Julie Parish nem­csak nagyon szép, hanem na­gyon tehetséges is. Több si­keres filmszerepe volt, a színházban pedig Anna Frank naplója című darab­ban tűnt ki. Ezzel a cse­rével tehát a tévénézők sem veszítenek semmit illúzió­jukból 3. Lélekre, furcsa hajnalon (Non Stop együttes) 4. Vučer: Vonat (Berki Klára) 1. Két út van előttem (Kórus) PÉNTEK, 1972. november 3. 1. Boross: Piros rózsa mondd meg nékem (Olajos Károly) 2. Vitkay: A te névnapodra (Huber Magdolna) 3. Kubányi: Tagadom (Farkas Sándor) *. Fényes: Mi együtt sírunk (Maróti Magdolna) 5. Bixio: Mama (Lévai Ferenc) SZOMBAT, 1972. november 1. 1. Bixio: Cigányhegedű (Berki Klára) 3. Túl a Tiszán füstös kémény (Rácz Szabó Lajos) 3. Száraz ágtól messze virít (Boross Jolán) 1. Dobos: Egy emberöltő oly kevés (Berki Klára)­­. Havassi: Két összeillő ember (Szécsi Pál) Mia Farrow ALLISON MACKANZIE Kathy Glass Ryan O’Neal RODNEY HARRINGTON Yale Summers Barbara Parkins BETTY ANDERSON Julie Parish [ Muratos ] Mišo Kovač táncdalénekes nemrégiben otthagyta a Stu­dio hanglemezgyárat, és visz­szatért „anyavállalatához’’, a Jugotonhoz. Hogy elfeled­tesse hűtlenségét, kijelentet­te, hogy régi jó hanglemez­­gyárának élete legjobb da­lait készítette elő. S a hízelgésben nem ma­radt meg ennél! Új leme­zének félreérthetetlen címe van: Ismét szeret! (és fizet, mégpedig jól). Radmila Mikic táncdal-% énekesnő bírálja az újságíró® kát, mert úgy számolnak be­ énekeseink szovjetunióbeli*­ vendégszerepléséről, mint% valami hihetetlen szenzd- 9­córól: • — Véleményem szerint• manapság már az a szenzá-9 dó, ha egy jugoszláv énekes% nem megy szovjetunióbeli® hangversenykörútra — mond® ja. SI Dragutin Guta Dobrica- 9 m­a a bábszínházak újvidéki® szemléjén háromszoros sze-@ repben vett részt, mint szó-9 vegíró, rendező és díszlet-• tervező. Egy naptár meséi* című darabjában Mica Ta-@ dié játszotta a főszerepet.¤ Ők ketten nem állják ki,­ hogy ne tréfálkozzanak egy­ ® más számlájára. — Még negyven évvel eze­ előtt — mondta Dobriéanin® —, amikor a tanító nénivel a színházba jártunk, Mića Та-џ dió volt a kedvenc színé-® szem. ® — Pontosan így van — hel­­yeselt Mica Tadié. — Guta® azonban elfelejtette elmon-ф dani, hogy negyven évvel­­­ ezelőtt írta ezt a darabot, és akkor én még egy csecse­mőt alakítottam benne. —O— Zorica Gajdan, aki a jelek szerint még 50 év múlva is kezdő filmcsillagocska lesz, ezt mondta nemrégiben: A filmszerepeket általában a szépség és tehetség alap­ján osztják ki. Én eddig már vagy 50 filmben játszottam, de még nem volt alkalmam megcsillogtatni a­­ tehet­ségemet. Na sebaj, lesz még rá idői —?— A niši filmfesztiválon Ba­ta Zivoj­inovic film- és tévé­színész kijelentette, hogy a díjak egy cseppet sem okoz­nak neki örömet. Szegény, milyen szomorú lehet! Az idén minden je­lentős díjat ő nyert meg! RemeteeiMtetMeeHeeuMi Mišo Kovac —o—I Világtévé OLASZORSZÁG: Ismét népszerű lett Sherlock Holmes, Conan Doyle bűnügyi regényeinek hőse. Tévé­sorozat is készült kalandjairól. A hatrészes sorozatot most tűzte műsorára az olasz televízió. Sherlock Holmest, a zseniális nyomozót Basile Ratbone angol színész személyesíti meg, Conan Doyle-t pedig Nando Gasolo olasz színész. ф Még egy ismert bűnügyi regényhős elevenedik meg ismét a képernyőn: Georges Simenon ismert alak­ja, Maigret rendőrfelügyelő. Az olasz televízió készít sorozatot a francia regényíró művei alapján. Maigret felügyelőt Gino Cervi ismert filmszínész személyesíti meg. FRANCIAORSZÁG: A francia televízió Játék a szi­várványon címmel 15 részes színes szórakoztató soroza­tot mutat be. Nyugatnémet, francia, svájci, osztrák és kanadai kooprodukcióban készült. Rendezője Roger Bruckhart. A műsor egyik fő érdekessége — legalábbis számunkra —, hogy az egyik állandó szereplője nem más, mint Belja Bašić jugoszláv színész. ф Victor Hugo egyik legismertebb regénye, a Nyo­morultak még mindig kedvenc témája a film- és tévé­rendezőknek. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy eddig tizenötször vitték a filmvászonra, és né­hányszor tévésorozat is készült már belőle. (Nézőink az olasz változatot láthatták a képernyőn.) Most Marcel Bluvalle francia tévérendező nyúlt a hálás témához: tévésorozatot készít Hugo regényéből. NAGY-BRITANNIA: Jeanne Marsh fiatal angol szí­nésznő kapta meg nemrégiben a legtehetségesebb kezdő tévészínésznek járó díjat Angliában. A tehetséges fia­tal színésznőt mi is ismerjük a Le-föl című angol soro­zatból. Rose szobalány szerepét alakította. I 1 19fiss © § i9©mma©-© 5 Az élet olyan, mint a banánhéj a LEGKERESETTEBB BRIT TÉVÉKOMI­KUS. Mindig erede­ti, mindig önmagára hason­lít. Úgy kommentálja a vilá­got, ahogy ő maga az adott pillanatban látja. Leletévé te­szi a lehetetlent, és lehetet­lenné a lehetségest. A táv­cső fordított végéről szemlé­li alvilágot. Ez volna Marty Feldman, ha ugyan szabad a dolgokat ennyire leegyszerű­síteni. Már abban is visszájára fordítja a világot, hogy író­ból lett komikussá. A gya­korlatban ugyanis inkább for­dítva történik. Elsősorban írónak tartja magát, és ezért éveken át visszautasí­tott nagy anyagi hasznot ho­zó amerikai szerződéseket, mert más író szövegét kel­lett volna elmondania. Valójában mindenben szö­ges ellentéte a született ko­mikus színészeknek. Sajnál­kozva vallja be, hogy­­ soha nem tudott viccet mesélni, és ha neki mondtak vicce­ket, azon nyomban elfelej­tette őket. Egy azonban na­gyon jellemző rá: a lelkiisme­retesség. Ha valamibe bele­fog, azt szívvel-lélekkel csi­nálja. — Műsoraimnak egyetlen céljuk van csupán — mond­j­a­­a Nevetőgép című sorozatá­nak kapcsán (tévénézőink most láthatják a képernyőn) —, az, hogy szórakoztassa­nak. Ha felcsillan komolyabb mondanivaló benne, higgyék el, nem szándékos. Úgy va­gyok vele, mint egy házhom­lokzatot díszítő órával. Min­denki tudja, hogy hány óra van, csak éppen a ház lakói nem. — Az egész élet nevetés. A legbanálisabb dolgok is ko­mikusak, attól függ az egész, hogy melyik oldalukról szem­léli őket az ember. Ha vala­ki banánhéjra lép, és elcsú­szik rajta, mindenki nevet, csak az nem, aki a földre huppant, így van ez az élet­ben is. Nem kell mást ten­ni, hogy egy banánhéj köze­lében letelepedni, és várni. Igen nehéz leírni, milyen is Marty Feldman valójában. Sok újságírót megizzasztott már ez a feladat. Először min­denki a szemeit látja meg, az­tán hajzatát, amely mindig úgy fest, mintha szellemet látott volna, és ijedtében ég­nek mered. A hangja a ka­vicsok gurulására emlékeztet, teste kicsiny és csúnya. Még­­magának beszélgető társát, is perceken belül megnyeri Hihetetlenül fejlett ember­ismerete, és egészséges élet­­szemlélete van. Könnyedén elemzi saját gyengeségeit és a világ ostobaságait, és egy percre sem feledi el, hogy az élet furcsaságai adják komé­diáinak alapját. Nevetve bevallja, hogy ba­rátjai egy foszló párnásszék­­hez hasonlítják, de felhábo­­rodottan tiltakozik, ha vala­ki humorát a Marx testvére­kéhez vagy Buster Keatoné­­hoz hasonlítja. Mert Marty Feldman csak­ egy van, ő az első és utolsó ebben a fajta komédiában.­ ­ Marty Feldman

Next