Magyar Szó, 1972. október (29. évfolyam, 271-285. szám)

1972-10-07 / 277. szám

Szombat, 1972. okt. 7.__________ A Duna II. horgászterületen Több mint 589 szabály­sértés nyolc hónap alatt Az Apa­tintái Újvidékig ter­jedő Duna II. horgászterüle­ten az év első nyolc hónap­jában összesen 924 szabály­­sértés történt. A bíróságra át­adott esetek 63 százaléka a gazdasági halászat területé­ről származott, a fennmara­dó 37 százalék kihágást pedig a sporthorgászok követték el. Az ellenőrök a többi között az orvhalászoktól és sport­­horgászoktól elkoboztak 107 darab nylonvarsát, 267 da­rab merítőhálót és 52 darab különféle halászhálót, 24 da­rab dobóhálót, 7 halászköte­let, 3 borítóhálót és 3 na­gyobb gázlóhálót. Egy sajnálatos jelenséget is észleltek a Duna II. terüle­tén: gyakran (különösen éj­szaka) rálőnek a halgazdasá­gok, a horgászotthonok és a horgászfelszerelések őrzőire! K. F. MAGYAR SZÓ 7 ★ VAJDASÁG * VAJDASÁG * VAJDASÁG * VAJDASÁG * VAJDASÁG * VAJDASÁG ★ Újra rendes kerékvágásban •Megszűnt a kényszerig­­zgatás a moravicai Silo Láncgyárban • Beszélgetés Méhes Béla volt megbízott igazgatóval Holnap tartja első értekezletét a munkástanács Több mint két évvel ez­előtt, főleg a rossz ügyke­zelés és a hiányzó eszkö­zök miatt nagy veszteségek­kel dolgozott a moravicai Sila Láncgyár. Az akkori vezetőség, és ezáltal az egész munkaközösség, felelőtlenül, öntudat, kötelesség és kö­zösségi érzés nélkül viszo­nyult a termeléshez. Sok volt a selejtáru, a megren­delésnek nem tudtak ele­get tenni, s a veszteség egyre nőtt. Már-már a lánc­gyár felszámolásáról kezd­tek beszélni. A kényszerfel­mondások helyett azóta több mint 100 új munkás jutott munkahelyhez, és csak az idén csaknem 10 ösztöndí­jat ad az üzem középisko­lásoknak és egyetemisták­nak. De hagyjuk a múltat. Sen­ki sem vitathatja el, hogy az önigazgatásig vezető út — két év távlatából — nagyon hosszú és küzdelmes volt. Ezt legjobban az üzem dol­gozói tudják, akik idejében beilleszkedtek az állandó folyamatos termelésbe, mert csak ez biztosította fennma­radásukat. A gyár rekonstrukcióját több mint egy éve meg­kezdték, és emiatt hosszab­bították meg egy évvel a kényszerigazgatást. A nehéz­ségek áthidalásában jó ré­sze van MÉHES Béla meg­bízott igazgatónak, aki ez idő alatt sokat tett a válla­latért, bebizonyította, hogy képesek felvenni a versenyt az erős lánckészítő közpon­tokkal. Termelésük 65 szá­zalékát máris külföldi pia­con értékesítik. Tudják, hogy a versenyt csak minő­ségben vehetik fel azokkal az üzemekkel, amelyeknek a nyersanyag — úgymond — a szájukban van. A munkaközösség igyeke­zetét, a gyár rekonstrukció­ját támogatta a községi kép­viselő-testület is. Milyen fázisban van az át­szervezés? — kérdeztük Mé­hes Bélától. — Reméljük, hogy a re­konstrukció első szakaszát november 29-éig befejezzük, és akkor áttérünk a II. sza­kaszára. Ebben a régi, elavult gépeket — ezek átlag 35—40 évet termeltek — korszerűk­re cseréljük ki, de ezekre még nincsen elég pénzünk. Hat új gép már e hó 28- áig megérkezik, kettőt pedig a következő hónapra várunk. Ezek üzembe helyezésével majdnem teljesen be is fe­jeződik a gyár átszervezése. December 1-én meg szeret­nék kezdeni az intenzív ter­melést az új gépekkel is. Ekkor érezteti majd igazi hatását az új munkaszerve­zés is. „ Mennyire készült fel az üzem az önigazgatásra, mit jelent ez a munkásoknak? — Az önigazgatásra foko­zatosan készültünk fel. A választási előkészületek so­rán a KSZ vállalati aktívá­ja, a szakszervezet és a vál­lalati ifjúsági aktíva közö­sen készítette el a munkás­tanács tag jelöltjeinek név­sorát, melyet a választók gyűlése több mint 90 száza­lékban el is fogadott. A ta­gok szakképzettek vagy legalább általános iskolát vé­geztek (15-ből négy nem szakképzett). A munkásta­nács tagösszetétele, nemze­tiségi, szakképzettségi és korosztályi szempontból egy­aránt megfelelő. A munkástanács holnap tartja első összejövetelét. Formálisan megtörténik az átadás a megbízott igazgató és az önigazgató szerv kö­zött, ténylegesen azonban csak 20-a körül, amikorra elkészül a zárszámadás. TÓTH Gizella Villanyáramot kapnak a székelykevei tanyák A székelykevei tanyák va­lószínűleg a legelmaradot­tabb tanyai települések közé tartoznak Vajdaságban. Azon­ban már a közeljövőben vi­szonylag nagy változást ér­nek meg. A már meglevő, szép tanyai iskola épülete mellé hamarosan felépítenek még egy közhasználatra szol­gáló épületet, amelyben he­lyet kap egy kisebb orvosi rendelő, üzlet- és irodahelyi­ség, valamint egy nagyobb terem, amelyet ö­sszejövete­lek szervezésére és szórako­zási célokra használhatnak. Az épület a jövő év első fe­lében el is készül. Sokkal nagyobb változást és örömet hoz a tanyai la­kosság körében a villany­áram bevezetése a tanyai há­zakba. Értesüléseink szerint a tanyaiak 60 000 dinár hoz­zájárulásukkal hamarosan villanyhálózatot és villany­áramot kapnak, persze a szé­kelykevei helyi közösség és a kovini községi képviselő­­testület segítségével. A szük­séges munkálatokat az Elekt­rovojvodina végzi. Ha a megnevezett két mun­kálattal kapcsolatos megbe­szélések sikerrel járnak, ak­kor az eddig mostohagyerek­ként kezelt székelykevei ta­nyák sorsa jobbra fordul. A közeljövőben még csak egy kemény alapzatú úttal kel­lene összekötni ezt a telepü­lést Székelykevével, vagy a még közelebbi Ploék­ával, hogy a lakosságnak ne kell­jen nyáron porban, télen pe­dig sártengerben közleked­nie. K. L Jól dolgozott a feketicsi Antilop cipőkészítő üzem A kishegyes­ község egyik legeredményesebb munkakö­zössége a feketicsi cipőké­szítő üzem. A termelést ál­landóan fokozza, olyan láb­belit készít, ami állandóan kelendő a piacon. Ilyen for­mában nincs külön gondja a raktárra, mert az mindig üres. A termelés növelése le­hetővé tette, hogy több mun­kást alkalmazzon. Tavaly hatvanhárman dolgoztak a munkaközösségben, az idén már 74-en vannak. Az üzemben állandóan azon vannak, hogy korszerű­sítsék a termelést. Erre so­hasem sajnálták a pénzt. Mindez most meghozta gyü­mölcsét: tavaly az első fél­évben 2 841 330 dinár volt a­ termelés értéke. Az idei év hasonló időszakában már 6 268 037 dinár, vagyis több mint kétszerese a tavalyinak. A megvalósított jövedelem 3 751 316 dinár. A gazdasá­gosságot az is bizonyítja, hogy a kisiparban minden befektetett száz dinár 240 di­nárt hoz a kasszába. (M. M. K.) ! A népművelésért Nem tévedek, ha azt mondom, hogy bi­zonyos értelemben baj van nálunk a nép­műveléssel, a közvetlen termelők kultu­rális igényeiben bizonyos űr tátong. Több kikindai kulturális rendezvényen figyel­tem már meg, hogy a közönség soraiban kevés, olykor egyáltalán nincs gyári mun­kás, nem beszélve a földművesekről, akik talán átlag öt esztendőben sem néznek egy-egy kulturális rendezvényt. Mi ennek az oka? Többször gondoltam már arra, hogy a nagyobb sikerek érde­kében intézményesíteni kellene a népmű­velést. A munkaformák nem éppen fonto­sak, s talán az sem lényeges, hogy milyen intézményeken keresztül folyna a­­népmű­velési munka, talán a meglevő művelődési intézményeken, vagy esetleg a Szocialista Szövetség alapszervezetein keresztül. Hogy mennyire fontos lenne az intéz­ményesített népművelés, arról a napokban a gyakorlatban is meggyőződtem. Egy kikindai kultúrmunkással színházi jegyet mentem árusítani. Számomra már csak azért is érdekes volt ez az akció, mert a község egyik legnagyobb munka­­szervezete, a mintegy 2000 dolgozót szám­láló öntöde volt úticélunk. Dél körül, ebédidőben értünk ki a gyár­ba. A Szakszervezeti Szövetség helyi alap­szervezetének elnökét nem találtuk mun­kahelyén. — Most ment el ebédelni, mindjárt ki­ugrók és utánakiáltok — mondta készsé­gesen az egyik dolgozó. — Miről van szó? — kérdezte az el­nök. — Színházi jegyet jöttünk árusítani. — Az jó, mert mi ritkán tudjuk, hogy mikor van előadás, jöjjenek az irodám­ba! S már kalauzolt is bennünket. — Hány jegyük van? Megveszem min­det. — Már nincs sok — mondta barátom. — Akkor adjon kétszázat! — Már nincs annyi, csak száz, eset­leg... — Megveszem mind a százat, mondta az elnök, s még azt is hozzátette, hogy majd a szakszervezet pénztárából fizetik ki a jegyekért járó összeget, mivel van rá pénzük:­­„kell egy kis népművelés is!” — jelentette ki egyszerűen. — Búcsúzóul a lelkünkre kötötte, hogy máskor előbb menjünk, amikor még több jegy lesz, mert 100 jegyet nagyon nehéz 2000 dolgozó között igazságosan szétoszta­ni, nem is lehet. Persze, mondhatná valaki: íme a nép­művelés, ki kell menni a szakszervezeti el­nökhöz, és eladni neki a jegyeket. Termé­szetesen ez is egy munkaforma, csak nem minden kultúrházból mennek ki a gyárba jegyet árusítani, legtöbb esetben csak ak­kor, ha a színházi pénztárnál gyér az ér­deklődés, meg aztán, ha ki­mennek is, nem biztos, hogy minden szakszervezeti elnök „népművelő”. Ezért hiszem azt, s meggyőződésem, hogy nem is tévedek, amikor azt ajánlom, hogy intézményesíteni, vagy legalább népszerű­síteni kell a népművelést. PERTICS Péter Megtartották az erdő­­telepítők tartományi tanácsának évi értekezletét Tegnap a dubokai Pano­nija Mezőgazdasági Birtokon megtartották az erdőtelepí­tők tartományi tanácsának évi értekezletét. Az összejö­vetelen megjelent Petar LOMPAR, az erdőtelepítők tartományi tanácsának elnö­ke, Blaže VaCUROVIC er­dőmérnök, az erdőtelepítők tartományi tanácsának titká­ra, valamint az erdőtelepítők kosovói tanácsának elnöke, a topolyai község és az erdő­­telepítők tartományi tanácsá­nak más vezető személyisé­gei. Az összejövetelen a fel­szólalók ismertették a szer­vezet eddigi eredményeit, a felmerült nehézségeket és a még előttük álló feladatokat, a szervezet célját. Beszámol­tak az elmúlt év sikeréről és sikertelenségéről. Az erdőtelepítők szövetsé­ge megalakulásának 10. év­fordulója alkalmából a tar­tományi tanács 11 munkakö­zösséget és 15 aktivistát di­csérő oklevéllel tüntetett ki. bm Szenttamás: Több tervezetet közvitára bocsátanak a tagozatokban Bővített ülést tartott a Szocialista Szövetség községi választmánya Ljubomir Panjkovic el­nökletével a napokban bő­vített ülést tartott a Szocia­lista Szövetség szenttamási községi választmánya. A jö­vedelem elosztásának meg­határozása a társadalmi meg­egyezések és önigazgatói megállapodások alapjain cí­men szereplő első napirendi pontról Zivko Kurjački, a községi képviselő-testület el­nöke beszélt. A testnevelés pénzelésére, az ösztöndíja­zásra, és a vezetői­­tisztséget betöltő egyének személyi jö­vedelmének elosztására vo­natkozó társadalmi megálla­podás tervezetét Ljubomir Panjkovic, a Szocialista Szö­vetség Végrehajtó Bizottsá­gának elnöke vázolta. Vaj­daság gazdasági és nem gaz­dasági jellegű tevékenységé­ben a személyi jövedelem el­osztásáról szóló társadalmi megállapodás tervezetét Mi­­lenko Gencré társadalmi-po­litikai munkás ismertette. Az anyagok és a felszóla­lások alapján született zá­radék értelmében a terveze­teket november végéig köz­vitára bocsátják a Szocia­lista Szövetség tagozataiban. __________________ 9. oldal Képzőművészeti Levelező Iskola VRABEL János, Csóka, Tito marsall u. 11.: — Be­teljesült vágy című rajzán a megnyújtott és a „szétfolyó” szerkezet látszólag a szürre­alizmus stílusjegyeit idézi föl, de a leíró, naturaliszti­­kus elemek részben illusztra­tívvá teszik rajzát. A tudat­alattiból föltörni élményeket és vágyakat a tudat ellen­őrzi és szimbólumokon ke­resztül jönnek a tudatba. Pontosabban az erkölcs kény­szeríti a szimbólumokba va­ló átalakítást. Tehát, ha ez az automatikus módszer ér­dekli — rajzából erre követ­keztetünk —, akkor szimbó­lumokkal fejezze ki az élmé­nyeit. Művészetéhez jó for­rások lehetnek a saját álmai. A szürrealista rajzoknak és képeknek a szépsége abban rejlik hogy „érthetetlenek”, de analitikus módszerrel megfejthetők. Egyébként na­gyon elterjedt az a rajzolás és festésmód, amely a tár­gyaknak nem adhat több­ré­­tű jelentést, mint amit az ész adhat, holott revolt szán­dékkal készülnek. FEHÉR László, Újvidék. M. Dimitrijevica 7/b. — A boldogtalan című rajzának szimbolikus ereje van, érez­ni a boldogtalansággal járó bénultságot vagy tehetetlen­séget. A gyertya sematiku­­sabban, domborítás elkerülé­sével kifejezőbb lehetne, és stílusában követhetné a rajz egységét. Az emberek himnusza című rajza illuszt­ráló és gyengébb az előbbi­nél. FÖLDI Ibolya, Bácstopo­­lya, Petőfi S. 2. — Akttanul­mánya jó rajz, az arányok helyesek, érzékeny vonalve­zetése kifejezi a test lágy és kemény részeit és felületét. Helyesen tenné, ha a pózo­kat váltogatná és különböző mozdulatokban rajzolná az aktot, ha erre van alkalma. Gyors vázlatokat és egy-két órás tanulmányokat készít­sen, akkor alapos rajztudás­ra tesz szert. A három vál­tozatú ülőaktja dekoratí­vabb, inkább képhatású váz­latok. HOVÁNY Lajos, Gunaras, Petőfi S. 44. — Mind az öt kisméretű rajza csíkos dí­szítésű, optikai hatású, érde­kes kisgrafika. Az egyenletes ütemű csíkokat a stilizált tár­gyak kapcsolatába hozza, öt létes iparművészetben is al­kalmazhatók. A kék színt egyébként nehezen lehet fényképezni, és ezúttal is fi­gyelmeztetjük, hogy az új­ságban nehezen lehet repro­dukálni ezeket a rajzokat, azért javasoljuk, hogy feke­te vagy más színnel rajzoljon. PERCSITY Ivánné, Bács­­topolya Dr. Salaj 15/a. — Kedves asszonyom, kisunoká­jának rajzait megkaptuk. Ér­dekes, változatos rajzok, a jövő heti Magyar Szóban írunk róluk. A. J. 2. Fehér László — A Boldogtalan 3. Hovány Lajos — Rajz Elítélték a FAP sofőrjét A pótkocsis FAP teherautó 60 kilométeres sebességgel haladt az autóbusz nyomában. Az au­tóbuszmegállóhoz ért, lefékezett, lefékezett mögötte a tehergép­kocsi vezetője is, de az út sí­kos volt, úgyhogy járműve át­csapódott az úttest bal oldalára. Az ellenkező irányból ekkor ért oda egy újvidéki rendszámú Zastava 750-es személygépkocsi, és belerohant a FAP-ba. A kis­autó vezetője, Ilija Kovačević életveszélyes sérüléseket szenve­dett, kórházban szállítás közben meghalt. A karambol tavaly november­ben történt, este tíz óra körül, a palánka dobrovaci úton; a sze­rencsétlenség előidézője, Milan Kuga apatini lakos, a Marko Orešković vállalat alkalmazottja bíróság elé került. Az­ ellene fo­lyó eljárás során Kuga bevallot­ta, hogy nem tartotta be jármű­ve és az autóbusz között az előírt féktávolságot, az ügy fő­tárgyalásán azonban megmásí­totta kijelentését. Azt állította, hogy több mint száz méterről követte a társasgépkocsit, és hogy alig haladt 35 kilométeres sebességgel. Dragan Cvetkovic újvidéki ke­rületi bíró tanácsa csütörtökön kétévi szigorított fogházra ítél­te Milan Kugát. NBK

Next