Magyar Szó, 1972. október (29. évfolyam, 286-301. szám)
1972-10-26 / 296. szám
10. oldal ★ VAJDASÁG * VAJDASÁG ★ VAJDASÁG * VAJDASÁG + VAJDASÁG * VAJDASÁG * Kikinda: Anyagi nehézségek a tanügyben A törvényes előírások káros vetülete Az utóbbi hónapokban egyre több szó esik a kikindai oktatásügyi intézmények nehéz anyagi helyzetéről. A probléma súlyosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a község legfelelősebb szervezetei is napirendre tűzték e kérdést. A községi képviselő-testület kereteiben működő tanügyi és kulturális tanács és maga a képviselő-testület is megvitatta az idevágó kérdéseket. Vitomir TOLICKI, a Községi Iskolafenntartó Közösség titkára a képviselő-testület legutóbbi ülésére előkészített beszámolójában többek között a következőkről tájékoztatta a tanácstagokat: A személyi jövedelem, a munkaviszonyból eredő jövedelem, valamint a forgalmi adó utáni jövedelem után kiválasztandó járulék zárolása külön folyószámlán kedvezőtlenül hat a tanügyi intézményekre. A Társadalmi Könyvviteli Szolgálat kikindai fiókja értesítette a Községi Iskolafenntartó Közösséget, hogy számlája szeptember 15-étől november 15-éig zárolva lesz, más szóval ez annyit jelent, hogy atanügyben dolgozók két hónapig nem kapják meg rendes személyi jövedelmüket. Azt is kiszámították, a Társadalmi Könyvviteli Szolgálatban, hogy ebben az évben majdnem hatmillió dinárt kell visszafizetni a gazdaságnak abból a pénzből, amely a tanügy számlájára folyt be! A Községközi Iskolafenntartó Közösségben hangoztatják, hogy ez a „többlet” 5,7 millió dinár nem a dinamikus gazdasági fejlődés által valósult meg, hanem azért, mert az idén 4,7 százalékkal növelték a személyi jövedelemből eredő járulékot az oktatás pénzelésére. . A kikindai tanügyi intézmények anyagi nehézségére még a következők is kihatnak: a község iskoláiban csökkentették a tagozatok tanulóinak létszámát, s ezzel párhuzamosan az idén több osztály van, ezenkívül a község iskoláiban több mint 500 vidéki diák tanul. A képviselő-testület elfogadta atanügyi és kulturális tanács javaslatát, amely szerint a tanügyi és kulturális intézményeket mentesítik azon kötelezettség alól, hogy az év végéig a fent említett 5,7 millió dinárt külön folyószámlán zárolják. Így némileg javítani kívánnak az oktatás nehéz anyagi helyzetén. Nyilvánvaló az is, hogy ez csak részleges megoldás, ezért Kikindán az a vélemény alakult ki, hogy ezeket a nehézségeket tartományi szinten kell megvitatni, s tartományi törvénnyel, vagy határozattal rendezni a helyzetet. Erre egyrészt azért van szükség, mivel a községi költségvetésből az eddiginél többet nem tudnak folyósítani a tanügynek, másrészt viszont azért, mert ez nemcsak kikindai, hanem vajdasági probléma is. . A kilátások szerint az idén egy hónapban sem maradnak fizetés nélkül a tanügyi dolgozók, de ki tudja, hogy mi lesz jövőre, ha sürgősen nem intézkednek a magasabb társadalmi-politikai közösségek. P. P. Zombor város felszabadulási ünnepének tiszteletére korszerű óvodát és bölcsődét adtak át a Szerencse lakónegyedben. A zombori Neimar vállalat építette, a szükséges pénzt pedig a községi gyermekvédő alap teremtette elő. Vajdasági körúton a kecskeméti vonósnégyes A kanizsai művelődési közösség meghívására háromnapos vajdasági vendégszereplésre érkezett a kecskeméti vonósnégyes. A zenekar tagjai 27-én Topolyán, 28-án Becsén és 29-én Kanizsán vendégszerepelnek. A hangversenyek este fél 8-kor kezdődnek. Műsoron Haydn, Mozart, Mendelssohn, Boccherini, Beethoven és Weiner művei szerepelnek. V. K. M. Meddig bírja még Mihály bácsi? Balogh Mihály, 64 esztendős szilágyi földműves, 12 hold földön gazdálkodik. Hosszú évekig végzett társadalmi munkát a Népfront keretében. Két évig volt a falu elnöke. Fiatal korában tudása legjavát adta, mint termelő és mint társadalmi munkás. Becsületesen végezte a dolgát. Gürcölt, küzdött magasabb hozamért, a szebb emberibb jövőért. Eljárt felette az idő, mint sok sorstársa felett, és most úgy érzi, hogy a társadalom nem adja vissza neki azt, amit megérdemelne, a társadalmi megbecsülést, a szociális biztonságot. Milyen szemmel nézi maga az idős földművesek helyzetét? — tettük fel a kérdést Balogh Mihálynak. — Szomorúan nézem, mert nem látok semmi biztatót. Magukra maradnak az idős földművesek. A fiatalok, ha szárnyat bontanak, kirepülnek a családi fészekből. Dolgozunk, míg erő és egészség van, de lassan az is elfogy. Akkor mi lesz? Ki gondoskodik majd rólunk? A szövetkezet, az egész társadalom, a munkásosztály? A szövetkezetnek elég a maga baja, s nem kell neki a rossz föld. Nekünk kifizetődő volt a gazdálkodás hoszszú éveken keresztül? Jó földön könnyű gazdálkodni. Évekkel ezelőtt összeírták azokat, akik megmunkálásra átadnák földjüket a szövetkezetnek. Sok földművesnek 25 kilogramm búzát kínáltak egy évre egy hold föld után. Csak néhány ember kapott volna 2—2,5 mázsa búzát. Véleményem szerint egy erős szövetkezet megoldhatná fokozatosan a problémát. Kinek termeltünk mi? Kinek termeltem én évente 400—500 mázsa cukorrépát, vagy 80 mázsa búzát? A társadalomnak! A pénzünket átömlesztették máshová. A munkások nagy része körünkből származik. Most miért nem segítenek, amikor rá vagyunk szorulva? Nagyon kilátástalannak látom az idős földművesek helyzetét. A probléma akkor oldódik meg, ha az ember meghal. Akkor elmondják majd, hogy élt, dolgozott becsületesen. De miért élt? Miért dolgozott? Mit ér ma egy idős földműves élete, ha megnyomorodott már a munkában? Pedig sokan vagyunk gondolom, ez is a legnagyobb baj. Társadalmunk még nem bírja el az idős földművesek nyugdíjaztatásának a terhét. — Véleménye szerint mi az oka annak, hogy faluhelyen az emberek nagy többsége, de különösen a földművesek érdektelenné váltak a falu problémái iránt? — Nem tudjuk szétválasztani a közérdeket a magánérdektől. Akik csinálják, nem olyan dolgokat csinálnak, amit legtöbben szeretnének. Például a legelőket öntözni kellene. A faluban van biztosan 350—400 tehén, van 1200 hold elég jó legelőnk. Idén, mivel volt sok eső, egész évben zöld volt, de ha nincs eső, akkor júliusban kiég a fű, a tej hozama a minimumra csökken. Mennyit nyerne a falu, ha a 400 tehén egész évben a maximális mennyiségű tejet adná! Tudom, az öntözőrendszer kialakításához pénzre van szükség, de fokozatosan meg lehetne csinálni, mert ez valóban közérdek — fejezte be Balogh Mihály. KŐVÁRI Árpád Z. I. Z. : Szintén a város évfordulójának tiszteletére a helyi Prehrana kereskedelmi vállalat új önkiszolgáló boltot nyitott a Mlaka lakónegyedben. — Ez már a negyedik ilyen létesítmény, amit a fennállásunk óta eltelt 21 hónap alatt a vásárlók rendelkezésére bocsátottunk — mondta megnyitó beszédében Mija TUCIC, a vállalat igazgatója. A belgrádi és a Gundulic utca sarkán levő korszerű bolt 350 négyzetméter hasznos területtel rendelkezik, a zombori Dusán Stanickov vállalat és üzlettársai építették. Az összköltség 1 600 000 dinárra rúg Toljuk meg a buszt, emberek HUSZONHETEN várunk az ivanovói busz végállomásán. Késik, ez érthető is, hiszen zuhog az eső, s az alig három méter széles aszfaltút belevész a környező pocsolyába. Sofőr legyen a talpán, aki meg tudja különböztetni a ráhordott vastag sárréteg miatt. Végre feltűnik a kanyarban az ormótlan, hosszú társasgépkocsi. Fara kilendül, kis híján nekivágódik a telefonoszlopnak. Pedig legfeljebb hat kilométeres sebességgel vánszorog. Az emberek fölszisszennek. — Megint ezt a hosszú kocsit küldték — mondja boszszankodva egy nénike, és magához szorítja minden bizonnyal piacra készített, jól megtömött nylonzsákját. Ezt küldték, pedig tegnap is lecsúszott a Túri kanyarban. A busz bemászik a végállomásra. Jobbra-balra himbálózva, mint a pesti csuklósbuszok a kanyarban. Csakhogy itt most már nincs kanyar, az a feneség. Beülünk, méltóságteljesen, már amennyire ezt a csuromvizes ruhánk megengedi. A vezető sürget, így is késésben vagyunk. S elindulunk a bizonytalan, semmi jóval nem kecsegtető utazásra. És bekövetkezik az, amitől mindenki retteg. A Turi-féle hajtűkanyarban a busz hátsó kereke lecsúszik az úttest mellett húzódó 35 centis mély árokba, amit az út szélesítése miatt vágtak már jó két nappal ezelőtt. A kocsi féloldalra billen. Az utasok halomra esnek. Kitör a pánik. A vezető káromkodik, az emberek visítanak, a kalauz egykedvűen von vállat. — Toljuk meg, emberek! — mondja. Reménytelen eset, de megkísérelhető. Meg toljuk páran az elszántabbak közül. Nem megy. Az eső szakad. A jegykezelő közben meglógott. Állítólag segítségért ment. Persze, a jegy árát nem adta vissza. A 27- ből már csak 11-en vagyunk. Nyolckor indultunk, most már kilenc is elmúlt. Végre feltűnik egy segíteni kész teherautó. Keserves kínnal kivontatja a félrebillent autót. Csuromvizes, de eltökélt, bár megfogyatkozott gárdánk ismét beül. A vezető indít. Száz lépés után a busz ismét megreked. — A motor — magyarázza a vezető. — Nem tehetek semmit. — A falu az oka — mondja a jegykezelő igazságtalanul. — így bevárni az őszt! Ilyen keskeny, kivájt úton. Ide kötéltáncosi ügyesség kell . Páran ismét kikászálódunk, a buszból, hazafelé véve az irányt. Megtartva a 2,70 dináros jegyet — emlékül. Azért mégsem mondanám, hogy a falu az oka. Vagy mégis? Mert a mulasztások ellen senki sem mer, vagy nem akar szót emelni, legalábbis a választók gyűlésén. Hiszen már tavaly is igen gyakran felhangzott a felszólítás: — Emberek, toljuk meg a buszt! H. Zs. Mramorakon: Megtartotta évi közgyűlését a kovini községi vadászszövetség A napokban Mramorakon megtartotta évi közgyűlését a kovini községi vadászszövetség. A szövetség választmányi tagjain és a vadászegyesületek delegátusain kívül többek között jelen volt Ilija COLAK, a kovini községi képviselő-testület elnöke és Tičerić mérnök, községi erdészeti és vadászati ellenőr is. A közgyűlésen igen heves vitát váltottak ki dr. Sava Mijovic megjegyzései, amelyeket távolléte miatt írásbeli formában juttatott el a közgyűléshez. Dr. Mijovic ugyanis azt állította, hogy a vadászszövetség új alapszabályának és más szabályzatainak tervezetei nincsenek összehangolva az alkotmány függelékekkel, és ezért követelte egyes tételeinek megváltoztatását. A közgyűlés azonban nem vette figyelembe dr. Mijovic megjegyzéseit, hanem szavazattöbbséggel elfogadta az alapszabályt és a többi szabályzatot is. Érdemes megjegyezni, hogy a községi vadászszövetség tevékenységéről szóló jelentéssel kapcsolatban a küldöttek viszonylag keveset vitáztak. A közgyűlés végén megválasztották a községi vadászszövetség tizenegy tagú, új vezetőségét, ezenkívül határozatot hoztak egy öttagú bizottság megalakításáról, amely gondoskodni fog a község vadászatának fejlesztéséről. K. K. MAGYAR SZÓ Csütörtök, 1972. okt. 26. Szakembervándorlás / Két év alatt 400 munkás hagyta el a zentai 1ШР—SHEX Fémipari Vállalatot A zentai TAMP—INEX Fémipari Vállalat már évek óta szakemberhiánnyal küzd. A vállalat munkástanácsa tőle telhetően mindent elkövetett ugyan, hogy ezt a súlyos problémát a lehető legkisebb mértékre csökkentse, de igyekezete nem sok sikerrel járt. Jelenleg a TAMP-nak 384 munkása van. Ebből 20 magasan szakképzett, 137 szakképzett, 42 betanított és 122 testi munkás. A tisztviselők közül 7 egyetemi, 8 főiskolai, 44 középiskolai és 4 általános iskolai végzettségű. Ezekből az adatokból kitűnik, hogy a dolgozók szakmai és a tisztviselőik iskolai végzettsége nem kielégítő. Ezért a gyár vezetősége igyekszik javítani az alkalmazottak szakmai összetételén. A kommuna területén talán nincs is még egy olyan vállalat, amelyben olyan nagymértékű lenne a szakmunkásvándorlás, mint a TAMP—INEX-ben. 1969-ben és 1970-ben például több mint 400 dolgozó hagyta el a gyárat. Ezeknek zöme külföldön, főleg Nyugat-Németországban helyezkedett el. Helyükbe kevesebb tapasztalattal és alacsonyabb szakmai képesítéssel rendelkező munkások kerültek. Ezért elsősorban az új munkások továbbképzésére törekedtek, hogy az esztergapad mellett vagy az öntödében minél jobban megállhassák a helyüket. A munkások továbbképzése azonban most már mind gyümölcsözőbbé válik. Ma ugyan még csak 15 egyetemi és főiskolai végzettségű dolgozója van a gyárnak, de számuk hamarosan 25-re fog emelkedni. A megfelelőbb, a körültekintőbb káderpolitika eredményeként ugyanis 9 egyetemistának ösztöndíjat folyósítanak. „ Szó Október 30-án Becsén: ülést tart a Tisza menti községek közös halászati bizottsága A Tisza horgászterületté való nyilvánításáról fognak tárgyalni A Tisza menti községek községközi halászati bizottsága hetedik rendes ülését október 30-án, illetve hétfőn délelőtt kilencórai kezdettel Becsén, a községi képviselőtestület kistermében tartja. Megvitatásra kerül a Tisza menti sporthorgász-egyesületek közösségének abbeli kérelme, hogy a Tiszát nyilvánítsák horgászterületté. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy kizárólag a sporthorgászok használnák, ők gondos- s kodnának a víznek a halasításáról stb. Ezt azzal indokolják, s erre tudományos elemzések is vannak, hogy az utóbbi években rendkívül megcsappant ebben az alföldi nagy folyóban a halállomány. S ha továbbra is úgy gazdálkodnak vele, mint eddig, akkor egy szép napon csak mutatóban találnak benne halat .