Magyar Szó, 1972. október (29. évfolyam, 286-301. szám)

1972-10-18 / 288. szám

Szerda, 1972. október 18. Hatékonyabb iskola­hálózatra van szükség Két éve nem tartott ülést a baranyai művelődési tanács Baranya területén működő 9 központi, 31 területi és egy önálló iskolában összesen 7365 diák tanul. Az elemi oktatás szervezettségében már néhány éve nem történt jelentősebb változás. Ki kel­lene vizsgálni a mostani is­kolahálózat hatékonyságát, és helyette korszerűbb, haté­konyabb iskolahálózatot te­remteni. Ezt a követelményt a Pélmonostori Oktatásfej­lesztési Intézet már többször is ismertette az illetékesek­kel, de mindmáig semmit sem tettek az ügy érdeké­ben, mert sok iskolából hi­ányoznak a korszerű követel­ményeknek megfelelő tanter­mek és tanszerek- Nincs össz­hang az oktatás céljainak megvalósításában sem. A községi képviselő-testület mű­velődési tanácsa már 2 éve nem tartott értekezletet, és egyik társadalmi-politikai szervezet sem foglalkozott ez idő alatt az oktatás és neve­lés javításának kérdésével. 1600 utazó diák 1963 óta a baranyai iskolák­ban megszüntették a kis lét­számú, rossz oktatási körül­mények között dolgozó te­repi osztályokat. A diákokat autóbuszokon szállíják be a központi iskolákba. Az utazó diákok azonban igen nehéz helyzetben vannak. Egyesek csak 3, mások viszont 22 ki­lométert is utaznak napon­ta. Az eszéki Autoreparatu­­ra vállalat autóbuszain ké­nyelmetlen és pontatlan a tanulók utazása, s ez negatív hatással van a tanulmányi eredményre. A buszok sok­szor késnek,­ akkor is ami­kor a rossz időjárás nem ok arra, gépkocsivezetők is ön­kényesek. Sok az olyan útsza­kasz is, amelyet nem tarta­nak karban. A Délmonostori Oktatásfejlesztési Intézet elé­gedetlen a tanulók szállítá­sával. A jövőben a problé­mát az Autoreparatura, az útkarbantartó vállalat, a kommunális intézet, a közsé­gi képviselő-testület és az is­kolák közösen oldják meg. Sok tanuló kimarad az iskolából A tavalyi felmérések ada­tai szerint az utóbbi időben erősen csökken Baranya ál­talános iskoláiban a tanulók száma. Évente 300 iskolakö­teles hagyja ott az iskolát. Két évvel ezelőtt Batinán 21, Pélmonostoron 66, Gemina­­con 32, Dárdán 68, Herceg­­szőlősön 34, Laskón 27, Vö­rösmarton 23 tanuló maradt ki év közben az iskolából. A 300 tanuló közül 103-man külföldre költöztek szüleik­kel, a többi 197 tanuló közül 145-nek több gyenge osztály­zata is volt amikor, kima­radt. 84 tanuló 3-szor is is­mételt egy-egy osztályt! Két évvel ezelőtt 765 ismétlő diák volt Baranyában, s ezek közül 385-en otthagyták az iskolát. A kimutatásban szembe tűnő az az adat is, amely szerint az ismétlők közül 240-en középiskolában kívánják folytatni tanulmá­nyaikat. Ki az oka annak, hogy a 124 ismétlő­n utazó diák? Fölmerül a kérdés, mit tett és mit tehet a közösés? és egy egy iskola annak érde­kében, hogy a bukott és ki­maradozó diákok létszáma csökkenjen, vagyis hogy az teljesen megszűnjön, mert az általános iskola kötelező, és nem lehet szelektáló! Ennek megvalósítása elsősorban a társadalom, a szülők, diákok és a tanárok érdeke kell hogy legyen. KUCSERA András Ma: A Honolulu Zomborban Ma este nyolc órai kezdet­tel ebben az idényben elő­ször mutatkoznak be a Sza­badkai Népszínház művészei a zombori közönségnek. Fehér Klára, Nemes Lász­ló és Nádas Gábor Honolu­lu című háromfelvonásos vígjátékát adják elő ifj. Sza­bó István rendezésében. A főbb szerepeket Heck Paula, Albert János és Sánta P. Lajos játssza. Jegyek a zom­bori Népszínház pénztáránál kaphatók. Készülődés a műszaki iskola­központ építésére Javában folynak az elő­készületek a zombori mű­szaki iskolaközpont építésé­re. Meghatározták az épület helyét (a városi stadionnal szemben), az erre vonatko­zó városrendezési terv el­készült, megrendelték a terv­rajzot (jövő március 1-éig elkészül), s megindult a fo­lyamat egy 4 millió dináros kezdő tőke hitel formájában történő biztosítására. Az egyedüli probléma: pillanat­nyilag nincs elegendő pénz arra, hogy a telket megvá­sárolják, s meg kell válasz­tani az építkezési bizottsá­got Mint ismeretes, a legna­gyobb és legfontosabb zom­bori középiskola építésének pénzelését a polgárok is vállalni fogják. A körkérdés, amit ennek kapcsán folytat­tak, eredménnyel járt, s a polgárok, ha a jövőre meg­tartandó népszavazás pozi­tív lesz, a munkaviszonyban levők a személyi jövedelem 2 százalékát, a nyugdíjasok 1 százalékos járulékot fizet­nek. A kisiparosok járulé­kának százalékát még nem állapították meg. Az említett iskola építése egyébként 30 millió dinár­ba kerül. 17.­­•) . A Jugoszláviai Magyar Nyelvművelő Egyesület zom­bori fiókszervezete vendégül látta a múlt héten dr. Szen­de Aladárt, a budapesti Országos Pedagógiai Intézet fő­munkatársát, aki a Százéves Magyar Nyelvőr és az isko­la címmel rendkívül hasznos előadást tartott a zombori és környékbeli pedagógusok, nyelvművelők számára. A he­lyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület megtartott nyelv­művelő előadásnak mint­egy hatvan figyelmes hallga­tója volt. A pedagógusok számára nagy élményt és sok hasznos tudnivalót jelentett az előadás. Képünkön: Szende Aladár előadását tartja. DUNATÁJ Kuk­arest Lászlón és Kórógyon Lászlón vendégszerepelt a Horvátországi Magyarok Szö­vetségének tánccsoportja. Rajtuk kívül fölléptek a pé­csi gimnazisták is: Petőfi verseiből adtak elő. Megnyi­tó beszédet dr. Bécsy Ta­más, a pécsi egyetem elő­adója mondott, többek kö­zött felidézve Petőfi Sándor, a nagy magyar költő élet-Toldi Gizella és Tröszt Ilonka népdalokat énekelt, a közönség nagy tetszéssel fogadta az előadást. Aznap este Kórógyon is bemutat­koztak, ahol szintén osztat­lan sikert arattak. , E. Z. A századik születésnap (Folytatás az első oldalról) nek. Bennük van minden: si­ker és sikertelenség, ered­mény, alkotás munka. Ők rejtik magukba azokat a mű­vészeket, tudósokat, doktoro­kat, politikusokat, társadal­mi-politikai életünk személyi­ségeit, tanárokat, akik min­dennapi életéhez tartozott va­laha ez az intézmény. Ezek jelentik Vlada Aksentijević, Sonja Marinković és Rudi Ca­­javec néphősöket is, akik a zombori gimnázium diákjai voltak, Veljko Petrovic írót, akiről a nevét kapta az isko­la és azt a 5418 itt érettségi­zett diákot is, akik felnőtté válva hagyták el az egykor szorongva átlépett iskolaka­put. A Városi Múzeumban meg­rendezett dokumentációs ki­állítás is emlékezésre kész­tet. A képek, reprodukciók, könyvek, táblák egy évszázad munkájának emlékét őrzik. Ennek a munkásságnak a je­lentőségét húzta alá Mirko Canadanović, a VKSZ tarto­mányi választmányának elnö­ke is, amikor a vasárnapi díszünnepélyen átnyújtotta Sreten Opačić igazgatónak, az iskola képviselőjének, a százéves gimnázium népein­kért tett érdemeiért Tito elv­társ kitüntetését, a Népért Tett Szolgálatok érdemrend­je Ezüstsugaras Rendjelét. A Népszínházban összegyűlt ven­dégek hosszú tapssal köszön­ték meg Tito elvtársnak ezt a magas elismerést, a gim­názium dolgozói és diákjai pedig köszönőtáviratot küld­tek elnökünknek. — Tisztában vagyunk azzal — mondta Sreten Opačić igazgató, amikor átvette az érdemrendet­­, hogy ez az elismerés egyben kötelezi is iskolánkat, hogy kötelességét ezután még lelkiismereteseb­ben végezze a marxista ideo­lógia elvei alapján, hogy egy boldogabb jelent­ős jövőt építsen ki. A tanárok és diá­kok további munkája is iga­zolni fogja Tito elvtárs bi­zalmát. A színpadon egyszerre fe­hérruhás lányok és sötét ru­hás férfiak jelennek meg: az újvidéki Svetozar Markovic művelődési egyesület énekka­rának tagjai. Daluk belopózik minden jelenlevő szívébe, fel­emel és biztat. Mindenki úgy érzi, hogy a Brankovo-kcló­val egymás kezét fogva egy újabb évszázadba lépked át, ahol békésen egymás mellett élve, aktív munkával boldo­gabb jövőt épít ki magának. És így van ez. Elmúlottak a gimnázium százéves mun­kássága alkalmából rendezett központi ünnepségek, de a 100. születésnappal nem állt meg a munka. Most 800 diák ül az iskolapadokban, figye­lik a tanárok szavait, lapoz­zák a könyveket, felelnek vagy jegyzetelnek, újabb száz, kétszáz, ezer... év ki­­építői ők, az örökös fejlő­désé. „ FRIEDRICH Anna A gombosi Gyöngyösbokréta hírei A gombosi Gyöngyösbok­réta népi tánccsoport­ nagy sikerrel szerepelt a Karlócán megtartott Brankovo kolo országos jellegű népi tánc­­szemlén. Az együttes sikeré­hez nagyban hozzájárult id. Rumi István, a csoport veze­tője és Hecskó Endre, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke. A táncosok legközelebb 22-én Hódságon lépnek fel a város felszabadulási évfor­dulóján. I. X. Gondnokot kapott a lászlói művelődési otthon A lászlói Petőfi Sándor ME vezetősége nemrég meg­tartott ülésén meghozta a művelődési ház, zökkenő­­mentes munkáját szolgáló házirendet. Ugyanakkor ha­tározatot hoztak, melynek értelmében gondnokot vet­tek fel az otthonba. Egyed Illés — az új gondnok — kötelessége lesz okt. 1-étől részt venni a kulturális ren­dezvények szervezésében, a házirend betartásáért felel, s végez egyéb teendőket. Sze­mélyi jövedelmét — amelyet részben az eszéki népegye­tem, s a helyi közösség biz­tosít — 600 dinárban álla­pították meg. -cc- Bodor Antal: Százéves a zombori­ gimnázium (III.) Miután megtörténtek a kinevezések, megkezdődhet­tek az előkészületek a tanulók beiratkozására, vala­mint a tanév megnyitására vonatkozólag. Az előadá­sok november 5-én kezdődtek meg egy olyan épü­letben,­ amely „ ... a legszerényebb gényeknek sem fe­lelt meg ...” „ ... épület és felszerelés dolgában.” Az ........épület nem csak csúnya, hanem célszerűtlen és egészségtelen is volt.” „Kormos falaival, düledező fal­kerítéssel és a gaz benőtte udvarával, melyen éveken át nagy téglarakás állott, elhagyott s nem gondozott épület benyomását tette a szemlélőre”. Valószínű, hogy a városi tanács nem váltotta be ígéreteit, amit igazol az igazgatónak 1873. április 7-én a tanácshoz írt levele: „Múlt 1872. év okt. 26-án az iskolai helyiség átadatván egy küldöttség jelenlétében, megnyugtatásunkra megígértetett, hogy a kis utcáról egy mellék­bejárás nyitódik. Azonfelül az árnyékhely újból leendő fölépítése is megígértetett. Most Tekin­tetes Tanács, itt az idő. Az intézet megnyílt, kérem tehát, hogy akkor tett ígéretét mielőbb váltsa be, mert az udvar más módon meg nem menthető az itt már rég megszokott randaságtól. Márpedig ez által a zsen­ge if­jakban a szépérzék és morális még csírájában megfojtatik. A rossz kipárolgás pedig a fejlődő testre felette kártékony hatású”. „Természetes, hogy a belső megfelelt a külsőnek. A közönséges vaskemencékkel és szimpla, nyílt folyo­sóra nyíló ajtókkal ellátott alacsony, homályos és meg­­vermedett pallózatú szobák jobban illettek volna akármi másnak, csak tanteremnek nem” — írja Je­szenszky Dezső, az iskola egyik akkori tanára. A zombori gimnázium megalapítása óta azon inté­zetek közé tartozott, amelyekben figyelembe vették a helyi körülményeket a tanterv alkalmazása közben. A gimnázium az új 1871. szeptember 18-án 20.855 sz. alatt kiadott miniszteri rendelettel életbe léptetett tan­tervet alkalmazta. A tantervalkalmazás eseében azon­ban két kérdés várt megoldásra: fakultatív vagy köte­lező tantárgy legyen-e a szerb nyelv a nem szerb ta­nulókra nézve, és milyen terjedelemben használandó a szerb nyelv mint tannyelv? Erre vonatkozólag a vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter így ren­delkezett: „2-szer. Előadási nyelvül az e folyó tanév­ben megnyitandó osztályokban a magyar és szerb hasz­nálandó úgy, hogy a magyarázatok, kikérdezések és leczke felmondások e nyelveken teljesíttessenek és ez által alkalom nyújtassék, hogy úgy a magyar, mint szerb ajkú tanulók saját nyelvükön képezhessék ki magukat, 3-szor. A magyar úgy mint a szerb köte­lezett tantárgyat képez azon megjegyzéssel azonban, hogy a szerb nyelv nem szerb nemzetiségű tanulókra nézve csak relatív kötelezett tantárgy legyen, vagyis csak azon ifjakat fogja kötelezni, kiknek szülei vagy gyámjai kívánják, hogy e nyelvet is tanulják”. Végül is, miután ezek a problémák úgy-ahogyan tisztázódtak, megindulhatott az igazi munka az intézet­ben, amely azonban a későbbiek folyamán is számos akadállyal küszködött. Az első tanévben, ahogyan azt a miniszteri rendelet is hangsúlyozta, a négy alsó osztály nyílt meg, 86 tanulóval. Az intézet teljes egé­szében az 1877—78-as tanévben egészült ki. Ebben az évben a tanulók száma 306 volt. Érthető, hogy mivel az épület már az indulás pillanatában sem felelt meg, az iskola kibővítésével számos probléma merült fel, ezek közül a legfontosabb, hogyan lehet ilyen szűkös körülmények között elhelyezni ennyi tanulót. Megkez­dődik az átalakítások periódusa, ami persze nem elé­gítette ki az igényeket, ezért magánházban béreltek tantermet (konkrétan a Csursch-féle házban). Az ak­kori igazgató, Radics György — aki 1873-tól — 1886-ig töltötte be ezt a tisztséget — rengeteget fáradozott e kérdés megoldásán, ami végül is majd eredménnyel K Kagylókiállítás a doroszlói iskolában A doroszlói diákok — Andrék Ilonka — biológia szakos tanár szervezésében — hétfőn délután kagylóki­­állítás­t rendeztek az iskola könyvtártermében. A kagy­lókat a nyári vakáció idején az Adrián gyűjtötték a gye­rekek, azokból láthattunk szebbnél szebb gyűjtemé­nyeket. Az öt tagból álló zsűrinek bizony nem volt könnyű dolga, amikor a gyűjtemények közül ki kel­lett választania a három, il­letve négy legszebbet. Vé­gül is az alábbi döntést hozta: a legszebb kagy­ló­gyűjtemény tulajdonosa Hegybeli Emese, második díjat Jovica Kokotovic, és ugyancsak második díjat kaptak a gyűjteményüket közösen kiállító Komáromi József és Krucsó Gyula, a harmadik dí­j nyertese Stem­­bek Rózsa. Valamennyien egy-egy szép kagylót és egy­­egy tábla csokoládét kaptak jutalmul. Stembek József, aki kagylógyűjteményét még a tanév kezdetén az iskolá­nak ajándékozta, szintén egy tábla csokoládét kapott jutalmuk Kirabolták a bezdáni víkendházakat Elfogták a tetteseket • Jelentkezzenek a károsultak A múlt héten kiraboltak 13 víkendházat a bezdáni Ferenc-csatorna mentén. A betörők még délután meg­kezdhették a munkát, mert nagy mennyiségű lopott hol­mit sikerült egy lakásba hordaniuk. Volt ott min­den: temérdek takaró, ágy­nemű, ruhanemű, sok hor­gászbot, sőt csónakmotor is. Valaki azonban megzavar­hatta a betörőket, menekül­ni kezdtek és sikerült is el­menekülniük, kerékpárjukat azonban otthagyták. A bezdáni rendőrség nyo­mozást indított és a napok­ban sikerült kiderítenie, kik voltak a betörők. Két sza­badkai kiskorú, akik meg­szöktek az ottani javítóinté­zetből. A betörés után el­loptak a Duna-parton egy motorcsónakot is és átszök­tek Horvátországba. A rendőrség felhívja a ki­rabolt víkendházak tulajdo­nosait, hogy jelentkezzenek, s közöljék, mit raboltak el tőlük. _ __ 7. oldal Baján szerepelt a zombori szimfonikus zenekar A Baja és Zombor testvér­városok együttműködésének keretében hétfőn Baján a város felszabadulása alkal­mából közös hangversenyt adott a bajai kamara- és a zombori szimfonikus zene­kar. A bajai közönség nagy lelkesedéssel fogadta váro­sunk zenekarának tagjait. Dragoslav Mitrovic, a zom­bori zeneiskola igazgatója, aki Baján a karmester szere­pét is betöltötte, elmondta, hogy Beethoven, Haydn és Gluck műveit a két zenekar együttműködése óta ritkán sikerült olyan nagyszerűen előadni, mint a hétfői kon­certen. A zombori szimfonikus ze­nekar tagjait reggelivel lát­ta vendégül Baja város tár­sadalmi-politikai vezetősé­ge. Zombor város felszabadu­lásának napján, október 21- én, szombaton Baja és Zom­bor közös zenekara a zom­bori népszínházban ad kon­certet este fél nyolc órai kezdettel Bolberitz Tamás budapesti karmester vezény­letével. A hangversenyt a vá­ros felszabadulásának tiszte­letére adják, belépődíj nincs. 22-én, vasárnap a zombo­ri és bajai filharmonikus zenekar Zentán is fellép a művelődési házban. ___ r c­

Next